Kinn is vagyok, benn is vagyok

Egyszerre játék, egyszerre belső sziget a város közepén.  Interaktív szökőkutat avattak a Szabadság téren - Ásztai Bálint, Cselovszki Zoltán, Kelecsényi Gergely, Kovács Csaba munkája.

Ma 11 órakor adták át a Szabadság tér új látványosságát, az interaktív szökőkutat. Az avató ünnepségen beszédet mondott Rogán Antal, a kerület polgármestere és Cselovszki Zoltán főépítész.

 

 

Építészeti kialakítás
Táji környezetbe illeszkedés
Az interaktív szökőkút (a vízelvezetés miatt kialakított minimális lejtést leszámítva) nem emelkedik ki a környezetének burkolatából. A szökőkút számára kijelölt terület burkolata eltér ugyan a már meglévőtől, de ahhoz síkváltás nélkül kapcsolódik.

 

 

A szökőkút működése
A megvalósuló szökőkút alapvetően építészeti jel és rekreációs/interakciós funkciót kíván betölteni: e két funkció nem választható határozottan ketté.
Az egyedi – és eddig páratlan - kialakítású szökőkút működését az alábbi módon lehet szemléltetni:

A téglalap alaprajzú terület meghatározott körvonalán egy sorban, a burkolatba rejtve függőleges vízoszlopokat kialakító szökőkút fúvókákat helyeztünk el, melyek működés közben – tervezetten - három méter magasra juttatják a szökőkút vizét. A sűrűn megjelenő vízoszlopok áttetsző „vízfalat" hoznak létre, kialakítva ezáltal középen egy, a környezetétől elkülönülő területet. A belső területről a „vízfal" miatt a környezetből a három méter alatti látvány „kiszorul" – ezzel elérve, hogy az itt szemlélődő szinte „elszakad" az ismert belvárosi környezettől.

 

 

Erre a belső, „intim" térre a szökőkúttal történő interakció segítségével lehet bejutni. A szemlélődő a „vízfalat" a közeledéssel szabályozni tudja: amint egy meghatározott közelségbe ér, előtte a „vízfal" adott szakasza leáll, így képezve egy „kaput" a „vízfalon". Miután bejutott – és elhagyta a kijelölt védelmi zónát - a szökőkút adott szakasza újra működésbe lép: tehát a szökőkút használója szárazon jut be, majd szemlélheti a „belső világot". Ugyanezen a módon az interakcióban részt vevő ki is tud jutni.

A műtárgy további funkcióval is kiegészül: a terület meghatározott helyein (a „vízfalban" és a belső tér közepén) „pára" juttatható a burkolatból a belső térbe. A porlasztóval nagy nyomáson a levegőbe juttatott pára lassan oszlik fel/csapódik le, így nyugodt időben bizonyos magasságú köd képződik. Ez felhőként jelenik meg, ami látványa és érzete miatt egyaránt újszerű élményt jelent.

 

 

A tervben szereplő köztéri műtárgy megközelítőleg a nyári időszámítás idején (hat hónapon keresztül) a nappali időszakban működik aktívan szökőkútként. A nem aktív időszakban is képes köztéri alkotásként üzemelni: a „belső", száraz térben elhelyezésre kerül egy topografikus (amorf) utcabútor, melynek köztéri megjelenése – miközben utcabútorként alkalmas a pihenésre – megmozgatja a használójának képzeletét. ...
...Ezt az egyedi művészeti alkotást kiegészíti a burkolatba véletlenszerűen elrejtett, számítógéppel vezérelt, többszínű (és változó színű) világítás.

A szökőkút játékossága mellett környezeti hatás szempontjából is fontos tényezője lesz a térnek: a burkolt tér nyári melegének elviselhetőségét az itt megjelenő vízfelület és vízpára jelentős mértékben képes növelni.

Funkcionális tagolás
A műtárgy két részre tagolható: a felszínen megjelenő és a terepszint alatti részre. A felszínből csak az utcabútor emelkedik ki. A terepszintbe süllyesztve találhatóak a világítótestek, illetve a vízfalat képező fúvókák.

 

 

A felszíni burkolat kialakítása külön említendő:

• a szökőkút fúvókáihoz igazítva kialakul egy vízgyűjtő tér, ami a visszahulló vizet gyűjti össze és vezeti vissza az alépítménybe;
• a vízgyűjtő tér körbeöleli a belső száraz területet, ahová csak csekély víz jut a szökőkút vizéből.

A terepszint alatt helyeztük el a gépészeti alépítményt, és a szökőkút számára szükséges aknát. A gépészeti alépítmény két helyiségből áll:

• gépészeti tér, amelyben a vízforgató berendezések, az üzemeltetéshez szükséges egyéb gépészeti eszközök, valamint a szökőkút és világítás-vezérlés található.
• vízkiegészítő medence, ahol a szökőkút működéséhez szükséges víz található.

A víz körforgása a következőképpen történik: a gépészeti térben elhelyezett keringető rendszerek a vízkiegészítő medencéből eljuttatják a vizet a vízfúvókákig, a visszahulló vizet a vízgyűjtő tér burkolata visszavezeti az aknába, ahonnan a víz visszajut a vízkiegészítő medencébe.

A gépészeti alépítménybe heti rendszerességgel le kell jutni: a lejutást hidraulikus emelőkkel ellátott burkolt fedlapokkal fedett födémáttörésekkel oldjuk meg.

(Részlet az építészeti műszaki leírásból)

Megjegyzés: jelen pillanatig az Interaktív Szökőkút első üteme épült meg, a második ütem része lesz az utcabútorként is használható fehér márvány műtárgy és a speciális világítás.

Kovács Csaba, Ásztai Bálint

---

Interaktív Szökőkút a Szabadság téren

 

 

vezető tervező: Kovács Csaba
társtervező: Ásztai Bálint
építész munkatárs: Molnárka Gergely
szakági tervezők:
Dr. Hegyi Dezső, statikus tervező
Karlócai Péter, vízgépészeti tervező
Hillier István, elektromos tervező
Bolner Miklós, érzékelés-vezérlés technika
Haász Ferenc, Világítástechnika
Molnár Péter, külső közmű tervező
Horváth Jenő, külső közmű tervező
Kalászi Hajnalka, projekt koordinátor
Szamosi József, építésvezető

generáltervező: Art Front Építész, Belsőépítész Műterem Kft.

tervezés éve: 2007-2009
kivitelezés éve: 2009-2010
építtető: Belváros – Lipótváros Budapest V. kerület Önkormányzata
generálkivitelező: Szabadság tér PA konzorcium, Alakart Kft.