építészet : környezet : innováció

Kőcsipke és rózsakert Gül Baba árnyékában

Iszlám hagyományokat idéző, térbelivé tett kőcsipke-függöny borítja a Gül Baba türbéje alatti telekre álmodott lakóházat Z. Halmágyi Judit és társai tervein. A hely különleges vonzerejét felerősítő, egyedi arculatú, a belsőben is innovatív megoldásokat hordozó épülettömeg hívogató kapuként a tekinteteket a sírkápolna felé igyekszik irányítani. 

Történeti áttekintés

A Rózsadomb keleti lejtőjén Gül Baba türbéje emlékeztet arra az időre, amikor Magyarország jelentős része török uralom alatt állt. I. Szulejmán szultán - Szapolyai János király halálát (1540) követően - 1541. kora tavaszán döntött arról, hogy elfoglalja Buda várát, hogy az ne kerüljön a másik magyar király, I. Habsburg Ferdinánd csapatai kezére.

 

Gülbaba 20-22. Társasházak. Vezető tervező: Z. Halmágyi Judit
Gülbaba 20-22. Társasházak. Vezető tervező: Z. Halmágyi Judit
Gülbaba 20-22. Társasházak. Vezető tervező: Z. Halmágyi Judit
 

 

A szultán a bektasi rend tagjait bízta meg azzal a feladattal, hogy a török csapatok Buda alá való érkezése előtt a városhoz közel alapítsanak egy iszlám vallási központot. A bektasi rend tagjai elsősorban szerzetesek, dervisek voltak, de - szükség esetén - katonai feladatokat is elláttak. Vezetőjük Gül Baba volt, aki főként békés természetéről, verseiről és természetszeretetéről vált ismertté. A legenda szerint mindig viselt a turbánján egy rózsaszálat: erről kapta a Rózsák-Atyja becenevet, de származhat neve a dervissüvegén lévő gömb alakú szövetdarabtól is, amit szintén gülnek neveznek, amely a misztikus tudás, az Istenről szerzett bizonyosság jelképe.

Szulejmán szultán augusztus végén érte el a török csapatokkal Buda várát. Magához rendelte az özvegy királynét, Izabellát és a csecsemő János Zsigmond királyfit, kérve a vár békés átadását, cserébe pedig felajánlotta az ország keleti felét. Így történt, hogy 1541. augusztus 29-én a török hadsereg megszállta a magyar királyok székvárosát. Szeptember 2-án pedig a dzsámivá átalakított Nagyboldogasszony templomban, a hálaadó istentiszteletet alatt meghalt Gül Baba. Halálával kapcsolatban több feltevés is megfogalmazódott. Az egyik szerint halálának oka idős kora volt. A török változat kicsit hősiesebb, nevezetesen a vár elfoglalása során a szent életű dervis megsérült és sebeibe halt bele a templomban, s mint igazhitű muszlim megkapta Allahtól a legszebb halál lehetőségét. Holttestét a mostani türbekerten belül helyezték örök nyugalomra.

A sírkápolnát Szulejmán szultán parancsára Jahjapasazáde Mehmed pasa építtette 1543-1548 között. A türbét fel is szentelték, ettől kezdődően a sírkápolna nagy becsben tartott zarándokhellyé vált, melyet messze földről érkező muszlim zarándokok rendszeresen és nagy számban látogattak. A türbe nagyon korai iszlám szenthely, a hatodik az oszmán-török birodalom időrendi rangsorában, és a világ legészakibb iszlám zarándokhelyeként van nyilvántartva.

Buda várát 1686-ban az egyesített európai csapatok visszafoglalták. A törökök kivonulását követően a jezsuiták kapták meg a területet, s vele együtt a türbét is, amelyet Szent Józsefnek szentelve keresztény kápolnává alakították át. Lebontották az ólommal borított kupolát, kiváltva azt egy zsindelyes tetőszerkezettel, valamint két helyen ovális ablakokat nyitottak a falakon. A jezsuita rend 1773. évi feloszlatása után a város a teljes domboldalt kezelésébe vette, majd később értékesítette.

 

Gülbaba 20-22. Társasházak. Tűzfal, üvegtégla burkolatok. Vezető tervező: Z. Halmágyi Judit
Gülbaba 20-22. Társasházak. Tűzfal, üvegtégla burkolatok. Vezető tervező: Z. Halmágyi Judit
Gülbaba 20-22. Társasházak. Tűzfal, üvegtégla burkolatok. Vezető tervező: Z. Halmágyi Judit
 

 

1914-ben a sírkápolnát műemlékké nyilvánították és megkezdték teljes rendbehozatalát. Ennek keretén belül Barhucz Lajos antropológus vezetésével tetemkutató ásatást folytattak. A türbe közepén talált idős, erős testi felépítésű, 164 cm magasságú egyén csontvázát - a leírások alapján, egyértelműen Gül Babával lehetett azonosítani. 1915. július 1-én Gül Baba földi maradványait ünnepélyes keretek között visszahelyezték a sírgödörbe és a sírt lezárták. A teljes restaurálás 1918-ban fejeződött be, akkor nyílt meg a sírkápolna a muszlim zarándokok előtt.

A II. világháború alatt a türbét körülölelő, a millennium idején épült eklektikus Wagner-villa jelentős részét lebombázták; a türbét a súlyosabb pusztításoktól a villa falai védték meg. A sérülések kijavítására, az eredeti állapot helyreállítására az 1960-as évek elején került sor, Pfannl Egon tervei alapján. Ennek során visszaállították a rézzel borított lapos félgömb kupolát, és befalazták a barokk korban megnyitott ablakokat. Az 1970-es évek elején pedig - a türbe köré - betonburkolatú kilátóteraszt alakítottak ki. Az 1990-es évek első felére a türbe műszaki állapota kritikussá vált. A helyreállítás során felépítették az oszlopcsarnokot, a két díszkutat, a kultikus szerepű csesmét és a márványburkolatú szelszebilt, majd egy igazi török kávézót és egy kiállítótermet hoztak létre az idelátogató zarándokoknak, turistáknak.

Telepítés

A Gülbaba utca egyfelől egy unikális, még török idők előtti városi szövedék, egy műemlékileg védett lakóutca, másfelől a muzulmán vallás hatodik legfontosabb szent helye, zarándokútjaik közül az egyik legrejtettebb darabjának alsó keleti feltárásának utcája.

Maga az ikertelek szerencsés módon az utca töréspontjába esik. Az elképzelt épület, mint sarokkő fordítja át részben az utcát, homlokzatával mintegy zárja a perspektívát, ugyanakkor erőteljesen ki tudja jelölni a sikátorként megjelenő, Türbéhez vezető lépcsősort és függőkert-rendszert. A hely karakterének eme kettőssége szülte ezt a megoldást, mely egyfelől a zártsorú, de védett telekosztású beépítési ritmust őrizve, társasházként lakófunkciót kap, ugyanakkor egy kulturális átmeneti zónát jelölve, kapuzatként utal a mögötte lévő Türbe létezésére. Kapcsolódást teremtve ezzel a magyar és a török kultúra, valamint egy szent inkrusztáció és a lakózóna profán volta között.

 

Gülbaba 20-22. Társasházak. Homlokzatok. Vezető tervező: Z. Halmágyi Judit
Gülbaba 20-22. Társasházak. Homlokzatok. Vezető tervező: Z. Halmágyi Judit
Gülbaba 20-22. Társasházak. Homlokzatok. Vezető tervező: Z. Halmágyi Judit
 

 

Anyaghasználat

Respektálva az itt fellelhető historikus anyagokat (természetes kő és fa), a mohamedán vallás geometrikus díszítőművészetét újraértelmezve, kétdimenziósból háromdimenziós hatást keltve, tervünkben megidézzük azokat a mai korszerű műkő burkolatban. Az egymás mellett álló épületek nyers mészkő és kávébarna színvilága, mint fotó negatívjai és pozitívjai állnak egymás mellett. A mintázott műkő hol tömör, hol áttört, s mint egy túl tág bőr, helyenként el-elcsúszik az ablaknyílások osztásához képest (nagyobb ablaknyílásokat rejt az épület a kőcsipke mögött). A tűzfalakat ugyanebbe a műkőburkolatba mértani pontossággal ágyazva, háromrétegű, megpörgetett üvegtégla fényforrások perforálják (ez csodák csodája, megfelel a mai tűzrendészeti előírásoknak). A faablakok szabad és árnyékolt felületein harmonikaszerűen nyitható, tömör fa spalettát kapnak, melynek belső bevonata vörösréz lemez, mely az északi tájolás ellenére a keleti és nyugati színes napfényt bevetíti a lakótérbe.

Újítások

Az épületen két fő innováció található. Az egyik a szerkezeti, mely egyrészt a tűzfaltól tűzfalig hídlemezként áthordó födémet rejt magában, a legteljesebb flexibilitást nyújtva a lakásalaprajzokban, ugyanakkor további hídszerkezet vezet át a házból a hegyoldalt megállító lépcsős támfalakon kialakított függőkertekre (lakásonként egy), tehát mindenkinek zsebkendőnyi privát terasza és privát rózsakert darabkája van.

A másik egy optikai újítás, amely a korábban már bemutatott vári periszkópok egyszintesről háromszintes társasházra történő adaptációja. Az eredeti megoldás - amely csak természetes képeket jelenített meg - digitális rásegítéssel, a kandalló pozíciójában lévő flat-screen-en valós idejű képek megjelenítésére képes a Dunáról, a Margitszigetről, a Parlamentről, a napfelkelte fényeiről, valamint nyugati átállításával a nyugati égbolt fényeiről.


Gülbaba 20-22. Társasházak
vezető tervező: Z. Halmágyi Judit
generáltervező: ZHJ Építésziroda Kft.
építész munkatársak:
Sajtos Gábor, Grand Gabriella – SAGRA Architects Kft.
Gyüre Zoltán – ZOAN Kft.
Szabó Tibor
statika: Markovits Péter – MTM Kft.
épületgépészet: Szígyártó Gábor – SMG-SISU Kft.
épületvillamosság: Horváth István – SMG-SISU Kft.
épületszerkezetek: Kapovits Géza – Flat-Net Line Bt., Varga Edit
homlokzati forma-, és anyagkísérletek: Kelner Krisztián, Baróthy Anna, Bozsó Melinda -Szövetség39
megvalósítás: Ivánka Beton
építtető/megbízó/fejlesztő: VIT Nyugdíjpénztár

 

vélemény írásához jelentkezzen be »