Kőfaragó műhely és alkotótábor Dél-Itáliában - Bartke Anna diplomamunkája, 2. rész

Bartke Anna diplomamunkáját Olaszországban, a Politecnico di Bari egyetemen készítette a 2009/2010-es tanév első félévében. Az előző részben a helyszínről, különféle inspiráló példákról, illetve a funkció kereséséről és megtalálásáról olvashattunk, a második részben pedig a személyesen is megtapasztalt kőmegmunkálás technológiáját, valamint a helyi építési hagyományokat felhasználó és kifejező kőfaragó műhely tervét ismerhetjük meg.

3. Alapelvek
3.1 Passzívházak, környezettudatos építés
Mivel a célom egy környezettudatos életforma létrehozása volt, ezért azt vizsgáltam, hogyan jelenhet meg a környezettudatosság az építészetben. A dél-olasz területeken leginkább a nap ellen kell védekezni, de azért nem árt, ha télen sincs túl hideg a házban, így egyaránt vizsgáltam a téli és a nyári időszakot, a fűtést és a hűtést.

A télen időszakosan elengedhetetlen fűtés rendszerét az ablakok déli tájolásával segíthetjük  (maximum 30 °C eltéréssel), valamint az nyílászáró felületeknek az alapterület 8%-át kell körülbelül kitenniük és hőszigetelő üvegezéssel kell rendelkezniük. Az ablakoknak legalább a fele délre nézzen, északra pedig csak a padlóterület 2%-a. Érdemes nagy sűrűségű anyagokat használni a falakban és a padlóban, amelyek elnyelik a napsugárzást, és lassan kisugározzák éjjel a hőt, így kiegyenlítve a csúcsértékeket.

A nyári időszakban gondoskodni kell az épület megfelelő védelméről a napsugarak ellen. Ennek érdekében a külső, napsugárzásnak kitett felületeken világos burkolatokat (fehér) kell használni, és megfelelő árnyékolásról kell gondoskodni, lehetőleg az épületen kívül, amely lehet fix, vagy mozgatható, vagy akár lombhullató növényzet is. A homlokzattól előreugró árnyékolók az ideálisak, ugyanis ekkor a nyári magas állású nap sugarai nem jutnak be a házba, míg a téli alacsony állású nap sugarai igen. Az árnyékolás mellett azért elegendő indirekt világítást lehet beengedni. Jó hőszigetelésről kell gondoskodni, redukálni az ablakméreteket, és lehetőséget kell biztosítani az átszellőztetésre, hogy a természetes légmozgás által a hő könnyebben elhagyhassa az épület belsejét. A tájolásnál az uralkodó szélirányra is figyelemmel kell lenni, hogy éjszakai frissítő fuvallatok érhessék a házat. A napsugárzás ellen azonban nem csak védekezni kell, hanem fel is kell használni vízmelegítésre (napkollektorok), és energiatermelésre (napelemek), amennyiben ez lehetséges.

3.2 Építésmód – a kőépítés technológiája
Miután kialakult, hogy a tervezett együttes funkciója kőfaragó műhely lesz, meg kellett ismerkednem részletesen a technológiával. A köveket vagy felszíni kőfejtőkben termelik ki, vagy felszín alatti bányákból bányásszák. A dél-olasz területeken az előbbi az általános. A kőfejtőkben a kőanyag természetes, eredeti formájában található, az eredeti helyén. Az ember teljesen eltörpül a nagy magasságok láttán.

1/66
Kőfejtő Olaszországban

2/66
Kőfejtő Olaszországban

Nagy fejtő- és vágógépek termelik ki a kőanyagot, amelyet igény szerint kisebb, de jellemzően nagyobb darabokra vágnak. A kőfejtőhöz tartozhat egy feldolgozó rész is, ahol a nagy tömbökben fejtett követ kisebb darabokra vágják. Ezek a feldolgozó részek csarnok szerkezetűek, benne a nagy vágóberendezéseknek megfelelő elrendezéssel.

3/66
Kőfejtő Olaszországban

4/66
Kő megmunkálása

5/66

6/66
Kőtömbök vágása

7/66
Vágógép

A bányából az építési helyszínre szállítják a követ, ahol köztes formában és köztes helyen tárolják a tömböket, raklapokra helyezve. A kő további feldolgozásához tervet kell készíteni, amelynek részletessége attól függ, hogy milyen épületet készítünk. Elképzelhető, hogy az egyes köveket külön kell megmunkálni, ekkor külön-külön emelőszerkezettel emelvényre helyezzük őket, előrajzoljuk a vágási formát, majd megkezdődik a kő vágása, vésése, csiszolása. Amennyiben még darabolnunk kell a követ, úgy az a helyszínen - ahol nincsen nagy vágógép használatára lehetőség - történhet fűrésszel (egy emberes, két emberes), gépi láncfűrésszel, vagy gyémántvágóval.

8/66
Kézi vágás

9/66
Kézi vágás

10/66
Rakodás

A finomabb megmunkáláshoz derékszöget, szögmérőt, vízmértéket és ceruzát, valamint kalapácsot, vésőt, csiszolószerszámokat használunk. A köveket ezzel a munkával teljesen egyedivé lehet tenni a felületkezelés, vagy a bevésett egyéni jelek által.

11/66
Szerszámok

12/66
Szerszámok

13/66
Faragás

14/66
Betűvésés

15/66
Faragás

16/66
Faragás

17/66
Felületkezelés

Az ekkor elkészült végleges formájú követ a terv szerinti helyére kell helyezni, amelyhez általában emelőszerkezet és állványzat szükséges, bár ez függ az építmény méretétől is. A szerkezetnek sokszor ideiglenes alátámasztásra is szüksége van, amíg az összes elem a helyére nem kerül, így biztosítva a szerkezeten belüli erők talajra való közvetítését. A szerkezetben elfoglalt helyére való illesztés után a hézagokat ki lehet tölteni habarccsal, bár ez is a megépítendő szerkezet jellegétől függ. Amennyiben látszó felületet kívánunk létrehozni, úgy az egyes kődarabokat egységes felületűre kell csiszolni, de be is vakolhatóak a szerkezetek, ugyanis a forma akkor is látszik - talán még egyértelműbben. Miután minden darab a helyére került, az állványzatot lebontják, és ha szükséges, próbaterhelésnek vetik alá a szerkezetet, például cementzsákok ráfüggesztésével.

18/66
Zárókő

19/66

20/66
Próbaterhelés

A környék kőfejtőiből választott kőfajták a következőket választottam:

Carparo kő a Lecce-i kőfejtőből
1651 kg/m³ térfogatsúlyú tufa
4,2 MPa nyomószilárdságú
belső teherhordó szerkezetek anyaga

Fehéres színű kő az Apricena-i kőfejtőből
2660 kg/m³ térfogatsúlyú kőzet
200 MPa nyomószilárdságú
boltvállak anyaga

Fehér színű kőzet az Ostuni-i kőfejtőből
2028 kg/m³ térfogatsúlyú kőzet
21,59 MPa nyomószilárdságú
a bejárati lépcsőtorony és a szobrok anyaga

Fehéres színű kőzet a Trani-i kőfejtőből
2590 kg/m³ térfogatsúlyú kőzet
179,9 MPa nyomószilárdságú
padlóburkolatok anyaga

Kőzet a Lecce-i kőfejtőből
1634 kg/m³ térfogatsúlyú tufa
25,1 MPa nyomószilárdságú
külső falszerkezetek és burkolatok anyaga

A környék bányáinak elhelyezkedése az alábbi térképen látható:

26/66
Kőbányák dél-Olaszországban

4. A program
4.1 A telek
A tervezési terület Castel del Monte közelében található, egy gazdasági zónában. A helyszínen jelenleg három, eléggé lepusztult állapotú épület áll, amelyből kettőt jelenleg is használnak, de felújításuk igencsak sürgető lenne. Az egyetlen értékes részlet a főépület első harmada, amely az együttes legrégebben épített része. A nagy belmagasságú tereket dongaboltozatok fedik. A telek központi részén 1-2 méteres felszínbeli eltérések jellemzőek, míg a távolabbi területek (pl. a legelő) 4-5 méterrel is magasabban fekszenek. A talajt 30-70 cm-es vastagságú földréteg alkotja, ez alatt szikla húzódik. A telken három fúrt kút is található, ezekből jelenleg egy működik. A terület elektromos árammal és csatornavezetékkel ellátott.

27/66
Első homlokzat

28/66
Teraszról

4.2 Formakeresés
Az előző részben említett példák alapján elkezdtem keresni a megfelelő formát egy folytatható, bővíthető kőfaragó műhelyhez. Próbálkozásaim eleinte nem kötődtek a választott helyszínhez, csak egy individuális formát kerestem, amely megfelelt az elképzeléseimnek.

29/66
Forma próbálkozások

30/66
Forma próbálkozások

31/66
Forma próbálkozások

Nem tartom ezt az időt elvesztegetettnek, de nem vezetett sehová, ugyanis rá kellett jönnöm, hogy egy létező helyszínre tervezek, amelyen már állnak régebbi épületek, amelyekkel foglalkoznom kell. Még ezek után is eleinte a létező résztől távolabb akartam elhelyezni az általam tervezett egységet.

32/66
Telek

Azonban végül, amikor a tényleges figyelmemet a meglévő épületek felé fordítottam, rájöttem, hogy érdemes velük foglalkoznom. Így alakult ki lassan, sok fázison keresztül a végleges alak, amelyben több udvar kapcsolódik egymáshoz, s amelyben van némi geometriai hasonlóság (azonos méretű befoglaló négyzetek); de legfőképpen illenek ebbe a környezetbe.

4.3 A tervezett együttes
A tervezett együttes végső formája a helyi tanyáknak az előző részben leírt főbb elveihez igazodik, azaz a zárt udvarok rendszerére épül. Fontos szempont a telekről látható Castel del Monte látványa is. A helyszínen jelenleg található épületek és tereptárgyak képezték az alapját a tervnek, mivel a helyi szabályok szerint, a telken meglévő épületet teljesen megsemmisíteni nem lehet, de újragondolni, újraépíteni igen.

33/66
Bartke Anna diplomamunkája, modellfotók

Az együttes legrégebbi része, azaz a dongaboltozatos lakóegység felújításra kerül és eredeti formájában marad meg, nagyobb változtatások nélkül. Ez lesz a gondnoknak és családjának a háza. Ehhez tartozik egy kisebb gazdasági udvar, ahol az állattartásra szolgáló ólak  lebontásra kerülnek, és hasonló paraméterekkel, de más formában épülnek újra trulló-tetőkkel. A főépület létező, de nem értékes része egy hasítékkal leválasztottam a gondnok házától, ez lett a bejárati rész, amelynek a tetején egy kilátó található, ahová egy nagy lépcsősorral lehet feljutni. Ez képezi az együttes kapuját, amelybe a fiatalok bevéshetik a nevüket, első feladatként a táborban. A főépület leválasztott része szintén gazdasági funkciójú, itt található a gépészet, raktár a szerszámok és az élelem számára, továbbá mosoda, valamint egy kenyérsütő és ételkészítő rész.

34/66
Bartke Anna diplomamunkája

35/66
Bartke Anna diplomamunkája

36/66
Bartke Anna diplomamunkája

37/66
Bartke Anna diplomamunkája

38/66
Bartke Anna diplomamunkája

39/66
Bartke Anna diplomamunkája

40/66
Bartke Anna diplomamunkája

41/66
Bartke Anna diplomamunkája

42/66
Bartke Anna diplomamunkája

43/66
Bartke Anna diplomamunkája

44/66
Bartke Anna diplomamunkája

45/66
Bartke Anna diplomamunkája

46/66
Bartke Anna diplomamunkája

A régi együttes harmadik, teljesen lepusztult állapotban lévő tagja egy csűr, amelynek csak formáját és elhelyezkedését használom fel - egyébként teljesen lebontásra kerül -, helyére a tábor szállást adó terei épülnek fel. A mesterek és a fiatalok szállása két különálló, de egy vonalon található épületben van. A gazdasági egység és ezen épület között indul egy hosszú, árnyékos folyosó, amely végighalad a szállásépület mellett. A szállások egységekbe rendeződnek, mindegyikben négy fiatal kap helyet. Minden egységnek van fürdője és egy kis közösségi tere, valamint a tetőteraszon egy zöldtetővel fedett rész. Az egységek előtt elhelyezkedő, tetőteraszra vezető lépcsők árnyékolóként is működnek, egy kis beülőt biztosítva. Az eddig felsorolt épületrészekben mindenhol dongaboltozat van, kivéve a nagy északkeleti folyosót, amely keresztboltozatokkal is tagolt.

47/66
Donga boltozat

48/66
Keresztboltozat

Teljesen új épület az ebédlő, amely egy főzőkonyhát és az étkező részt foglalja magába. Ez az épület ráfordul a szállásépületre, vizuálisan lezárva az udvart. A teret egy donga-, és egy római keresztboltozat fedi le. Előtte a terep lépcsőzetesen leereszkedik, és a Castel del Monte felé fordul, közösségi eseményeknek adva helyet.

A két műhely külön udvarra rendeződik, bár a kisebb, szoborfaragásra szolgáló az előzőnek is része, bár nyílással nem fordul felé. A szoborfaragó műhely boltozata cizelláltabb  csillagboltozat, amely az iparos munka művészi jellegét jobban kifejezi. Ezt a műhelyet és az ebédlőt egy híd köti össze, így egy átjárót kialakítva. A nagyobb műhelyben folynak az építő-munkálatok, de ez a hely konferenciák és elméleti előadások tartására is alkalmas. Ennek a műhelynek a fő terét egy 15 m x 15 m-es, nagyterem alkotja, amelyet nyolcszög formába  rendezett, nagy kőívek fednek le, távoli utalással a Castel del Monte-ra. A megfelelő szellőzést a tetőn egyébként is kirajzolódó nyolcszög alakú felülvilágítóval biztosítja. A munkálatok általában a szabadban folynak, amennyiben az időjárás megengedi.

49/66
Csillagboltozat

50/66

Minden épület tetejére – a kőfaragó műhely kivételével – napkollektorok és napelemek kerülnek. A legnagyobb terjedésű fő kertrész a bejárattól és a hosszú folyosótól kezdve fokozatosan lelépcsőzik a szabadtéri színházig. Az ebédlő és a két műhely két méterrel lejjebb helyezkedik el a többi épülethez képest. A kert hosszú folyosóval szemben lévő fala eltakarja a szomszédot, de a Castel del Monte felé szabadon hagyja a kilátást. Az épületek homlokzata a szerkezeti igényeknek megfelelően kiszélesedik, így biztosítva a szükséges megerősítést. A hosszú folyosóval szemben lévő fal kiképzése erre a homlokzatra utal vissza. A kertbe három új olajfát telepítek, amelyek enyhítik a hely kopárságát. Az udvar alatt vízgyűjtő medencék találhatóak. Az esővizet egy külön medencében tárolják, és egy szivattyúval a kert hosszú útja mellett vízérként keringtetik.

A szoborfaragó műhelyből kikerülő szobrok ékesítik a tábort. A műhelyt és az ebédlőt összekötő híd alatt van az első helyük, majd a fő kert hosszú - szomszédtól elválasztó - fala mentén állítják ki hosszabb időre. Később, amint az újak miatt kiszorulnak a helyükről, végleges helyet találnak nekik, akár a táboron belül, akár azon kívül. A területen jelenleg is megtalálható fák megtartom, valamint a kerítéseket, falakat és az utakat szintén felújítom, kis átalakításokkal.

5. Mai példák a kőépítészetre
Végezetül álljon itt néhány mai példa, amelyek segítettek a tervezésben. Ezek közül az első Giuseppe Fallacara családi háza (Corato), amelynek meglátogathattam az építkezését.

51/66
Giuseppe Fallacara családi háza Coratoban

52/66
Giuseppe Fallacara családi háza Coratoban

53/66
Giuseppe Fallacara családi háza Coratoban

54/66
Giuseppe Fallacara családi háza Coratoban

55/66
Giuseppe Fallacara családi háza Coratoban

56/66
Giuseppe Fallacara családi háza Coratoban

További, helyinek mondható példa a 2006-os Velencei Biennáléra készült bejárati kapuív, amely a hagyományos kőépítészetet önti új formába.

57/66
Velencei Biennálé bejárati kapuíve

58/66
San Pio zarándoktemplom

A Renzo Piano által tervezett San Pio zarándoktemplomot is érdemes megvizsgálni, amely San Giovanni Rotondo-ban van.

59/66
Renzo Piano: San Pio zarándoktemplom, fotó: Rab Hajnalka

60/66
Renzo Piano: San Pio zarándoktemplom, fotó: Rab Hajnalka

61/66
Renzo Piano: San Pio zarándoktemplom, fotó: Rab Hajnalka

62/66
Renzo Piano: San Pio zarándoktemplom, fotó: Rab Hajnalka

63/66
Renzo Piano: San Pio zarándoktemplom, fotó: Rab Hajnalka

64/66
Renzo Piano: San Pio zarándoktemplom, fotó: Rab Hajnalka

A következő példa nem Olaszországban található, de formáját, építéstechnológiáját, valamint anyagát tekintve előképül szolgált a jelen tervhez. Ez a Fernand Pouillon által tervezett egyetemi épület Aix-en Provence-ben.

65/66
Fernand Pouillon egyetemi épülete

Bartke Anna

Az írás megjelent a Magyar Kőszövetség KŐ c. hivatalos lapjának 2011/2. számában

Források

• Architettura in pietra a secco (Szárazon rakott kőépítészet) Schena Editore, 1990
• Atalante contemporaneo dei marmi e delle pietre di Puglia (Pugliai kőanyagok atlasza) Regione Puglia
• Gli Edifici in pietra (Épületek kőből) – Norberto Tubi, Maria Pia Silva, Federica Ditri Sistemi Editoriali, Seconda Edizione, 2009
• Le Masserie - L’architettura rurale in puglia (A tanyák) – Antonella Calderazzi
• Masserie di Puglia (Pugliai tanyák) – Luigi Mongiello
• Le masserie del Salento (Salento tanyái) – Antonio Costantini
• internet:
  - www.arcosanti.org
  - www.gellerbistvan.hu
  - www.viaggiareinpuglia.it
  - www.coloridellamurgia.it

Kapcsolódó oldal:
A dolgozat 1. része