építészet : környezet : innováció

Korcsolyázók álma

A Nemzeti Korcsolyázó Központ 2022-re készülhet el. Magyarország beszállna az osztrákok mellé a 2026-os téli olimpia megrendezésébe. A létrehozására kiírt nemzetközi tervpályázatra beérkezett 8 pályamű egyike, a BIVAK Építésziroda beadott, rangsorolás nélküli tervjavaslata következik.

Az épület elhelyezésével Budapest nemzetközi jelentőségű funkcióval gazdagodik. A terület városépítészeti szempontból jellegzetes: a sport szigete. Az épület tömegképzése figyelembe veszi a környezeti adottságokat, kiváltképp a tervezett Puskás Ferenc Stadion tömegét. A tekintélyes magassággal nem próbál versenyezni, cél egy minél laposabb korong tervezése, mely "becsúszik" a tervezett stadion mellé.


Nemzeti Korcsolyázó Központ, terv - építész: Vass-Eysen Áron, Máté Tamás (BIVAK)

 

A vegyes programot (sport-hotel-iroda) egy tömegben helyeztük el, fenntarthatóbb üzemeltetést biztosítva. A küzdőtereket egy szerkezeti-feszítőgyűrű veszi körbe, ahonnan a tetőidom indul, ez a gyűrű alkalmas a szállás és irodafunkciók befogadására. A gyűrű alatt a közönségforgalmi területek kaptak helyet.

Az épület szerkezetéből és "korong" jellegéből adódott egy nagy lehetőség: az épület tetején egy 700 m-es, kétsávos jégpályát helyeztünk el. Szezonon kívül futókörként egész évben működhet. A "panoráma-csúszópálya" szürreális, publikus élményt nyújt: siklás a város felett. Ez a többletfunkció hozzájárul az épület karakteréhez és plusz bevételi forrást jelent, mely hozzájárul az épület üzemeltetéséhez.


Nemzeti Korcsolyázó Központ, terv - építész: Vass-Eysen Áron, Máté Tamás (BIVAK)

 

A sportágak, melyeknek a létesítmény otthont adna:

  • műkorcsolya
  • jégtánc,
  • gyorskorcsolya,
  • rövidpályás gyorskorcsolya,
  • szinkronkorcsolya és
  • jégkorong,

melyek számára négy 60x30 m-es gyakorló jégpálya, és egy 2x5m széles, 400m-es gyorskorcsolya pálya kerül egy légtérbe, ugyanakkor önálló hűtési és légtechnikai rendszerekkel ellátva. A tervezett épületben 10.000 férőhelyes lelátó került kialakításra.


Nemzeti Korcsolyázó Központ, terv - építész: Vass-Eysen Áron, Máté Tamás (BIVAK)

 

Fontos alapelv volt, hogy a komplexum saját bevételeiből fenntarthassa magát, ehhez rendkívül kis energia fogyasztású, megújuló energiaforrásokat igénybe vevő rendszereket alakítottunk ki. A tetőn 1500 m2 napelem és napkollektor került elhelyezésre. A jégkészítés során keletkező hőt újrahasznosítottuk a nézőtér alatt padlófűtésként, valamint az uszodatérben.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »