Egyéb cikkek

Kossuth tér térépítészeti tervpályázat

1/8

?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
?>
1/8

Kossuth tér térépítészeti tervpályázat
Egyéb cikkek

Kossuth tér térépítészeti tervpályázat

2007.08.24. 11:36

Megvételben részesült a 4-es sorszámú pályaműSándor Kertépítészet Kft. Felelős tervező: Sándor János

Megvételben részesült 4-es sorszámú pályamű
Sándor Kertépítészet Kft.
Felelős tervező: Sándor János
Tájépítész tervezők: Hajdu Nagy Gergely, Liziczai Sándor, Sándor Tamás ügyvezető
Építész tervező: Béres Mihály
Közlekedés tervező: Gulyás Imre, Hegedűs Pál munkatárs
Közmű tervező: Kun Béla
Elektromos tervező: Sándor Gábor

1/8

2/8

3/8

4/8

5/8

6/8

7/8


Részletes bírálat:
A tervanyag címoldalán ábrázolt történelmi és „probléma-térkép" kitűnő, ám a felvetésre maga a pályamű mégsem ad meggyőző válaszokat. A Kossuth tér reprezentatív terének a szükséges helyeken nyitható üvegfallal történő lezárása például nagyon megkérdőjelezhető ötlet: vonalvezetése merev, kettévágja a teret és a delegációs útvonalat, ezen kívül anyaghasználata is túlzottan kontrasztos, idegen ezen a helyen. A központi tér szabadon használható részét a terv három sor lépcsővel veszi körül, a lobogó előtt ezért viszonylag kevés egybefüggő teret hagy a zászlófelvonáshoz. Egyébként ez a térrész önmagában tekintve jól komponált. A lobogót lényegében az eredeti helyén hagyja a tervező, s igen helyesen, azt a központi tér tengelyébe fordítja. A tervezett park ugyanakkor nem veszi figyelembe a Kossuth szobor előterében lévő „felvonulási utat", a ma is igen kellemes, padokkal szegélyezett partnerből semmi sem marad. A Kossuth szobor előtt füvesített tér terül el, a gyalogos tengelyt rávezeti, de csak látványban. A szobrot körülölelő zöldfelület alakja esetleges, megbontja a régi, értelmes rendet. A park szélén, a Nádor utcával párhuzamosan alakít ki sétányt ülő felületekkel – ezzel a sétánnyal az utcát rendezi be, aminek nincs köze az Országházhoz. Az északi kerten jellegtelen játszóteret alakít ki. A déli kerten átlós irányban vezeti át a közlekedést, a Kossuth tér külső védelmi vonalát is itt, a villamosvágány mentén adja, amivel fölöslegesen nagy területet von be. A Dunára vezető sétánydarabot is szabályosan beszűkíti az üvegfallal A háromszög alakú tér rendezésével nemigen foglalkozik. A terv ugyanitt, a a déli kert alatti tesz javaslatot mélygarázs kialakításra, és ezt jó ötletnek tartjuk. Sorompó helyett a terv dicséretesen korszerű megoldást, süllyeszthető oszlopokat javasol. A tér külső lezárására vonatkozó előírásnak azonban a terv nem kíván eleget tenni, csak ideiglenesen felállítható, bontható kerítést javasol. A gépjárművel történő behatolást lesüllyeszthető gránit tömbökkel, zöldbe illesztett támfalrendszerrel, jól oldja meg. A terv él az egykori elképzeléssel, a léghűtő kutak köré tervezett medence motívumok alkalmazásával. Látványos megoldással, jól megválasztott helyen két, szimmetrikus elhelyezett háromszög alakú medencét helyez el szökőkúttal, de a medence formája megkérdőjelezhető. Szintén jó megoldás a turisták gyalogos rámpán történő bevezetése a látogatóközpontból a védett zónába. Így az ellenőrzés során elkerülhető a vendégek téren történő várakoztatása. Jó megoldás, hogy a Nádor utcától a déli kert végéig a villamost füvesített pályán tervezi végigvezetni, amit helyenként csak a gépjármű forgalom számára szakít meg. Szintén jó gondolat az egységes gránit használata a dísztéren nagyméretű lapok, a delegációs útvonalon kisebb elemek felhasználásával. A jelmagyarázatban jelölt betonburkolat azonban a terven nem található. Ellenben a pályázat túlságosan vegyes anyaghasználatú utcabútorokra tesz javaslatot. Az ülőkavicsok érdekes megoldást ígérnek, de a Kossuth és Rákóczi szobor előterében nem javasolható.


A terv tudatosan őshonos növények telepítését ajánlja, melyek e kiemelt környezetben, általánosítva, nem szerencsések. Növényjegyzéke szerény. Egyedi elképzeléseket tükröző térvilágítási koncepciójából kiemelhető jó gondolat a lépcsők élvilágítása, a világos kőtömbök, a medence, és a vízsugár megvilágítása. A pályázat közlekedési kidolgozottsága megfelelő, egyes közlekedési javaslatai figyelemre méltók. Közúti hálózati rendszere I. ütemben változatlan, II. ütemben a tervezett garázs közúti kapcsolatai, és az É-D-i forgalom módosítása miatt javaslatai kedvezőek, tömegközlekedési kapcsolatai változatlanok. Duna felöli gyalogos kapcsolata jól ötlet. A tervezett mélygarázs le-felhajtók Alkotmány utcai elhelyezése jó. Az I. ütemű parkolási koncepciója a decentralizált, szabdalt elhelyezés azonban kedvezőtlen. Ugyancsak kidolgozatlan a tér belső közlekedési rendje (delegáció, tűzoltó, stb.). A mélygarázs gyalogos kapcsolatai (több ponton) biztosítottak, a környezethez illeszkedő gyalogos kapcsolatok áttekinthetők jók, ahogyan az idegenforgalmi autóbuszok le-felszálló helyei is. A pályázat igen kis mértékben foglalkozik a közművekkel, oly annyira, hogy a műszaki leírás nem is tartalmaz közmű munkarészt.

A költségbecslésben szereplő értékek erősen alábecsültek.

Összességében, a pályaműben felvetett problémák meghaladják az azokra adott válaszok pozitívumait, ugyanakkor néhány elemét tekintve a Bírálóbizottság úgy döntött, hogy 500.000 Ft megvételben részesíti a pályázatot.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.