Közélet, hírek
Közös alap - David Chipperfield kurátor közzétette a 13. Velencei Építészeti Biennále főtémáját
2012.01.20. 11:39
A 13. Velencei Építészeti Biennále főkurátora, David Chipperfield az együttműködésre és a párbeszédre helyezi a hangsúlyt, a központi pavilonba a kurátori csapat által meghívott építészektől pedig azt kéri, hogy ők hívjanak majd további szereplőket, akikkel szívesen dolgoznak együtt. A „Közös alap" lehetőséget kíván adni a résztvevőknek arra, hogy munkájukat az építészeti praxis tágabb kontextusában fejezzék ki, nem csak saját tehetségük demonstrációjaként, hanem azért is, hogy egyesítsenek minket ambícióink és felelősségünk tisztázásában.
A 13. Velencei Építészeti Biennále címe a „Közös alap". Azt akarom, hogy ez a biennále az építészeti kultúra vitális, egymással kölcsönösen összefüggő területeit ünnepelje, és kérdéseket tegyen föl azokról a fizikai és szellemi territóriumokról, amelyeken osztozik. Az én biennálém a résztvevők kiválasztásának módszerével ösztönözni fogja azt az együttműködést és párbeszédet, amelyről hiszem, hogy az építészet lényege, és a cím is, mint metafora, az építészeti tevékenységet kívánja előtérbe helyezni.
1/3
David Chipperfield
David Chipperfield
Azok a dolgok érdekelnek, amelyeken minden építész közösen osztozik, a szakmagyakorlás körülményeitől kezdve azon befolyások, együttműködések, történetek és kapcsolatok összességéig, amelyek keretezik és kontextusba helyezik munkánkat. A Biennále által adott lehetőséget arra akarom használni, hogy az építészeti kultúra megértését támogassam, és hogy kiemeljem azokat a filozófiai és tapasztalati folytonosságokat, amelyeket ez meghatároz. A „Közös alap" cím egyben utal az épületek közötti földre, a város köztereire is. Olyan projekteket akarok bemutatni a Biennálén, amelyek komolyan gondolkoznak az épületek által létrehozott terekről: azokról a politikai-, társadalmi- és közterületekről, amelyeknek része az építészet. Nem az építészet tárgyát akarom szociológiai, pszichológiai vagy művészeti spekulációk mocsarában elveszejteni, hanem annak - a jól megkükönböztethető közreműködésnek - megértését kívánom támogatni, amellyel az építészet járul hozzá a város szilárd közös alapjának értelmezéséhez.
A téma azzal a – kortárs média által propagált - képpel szembeni ellenállás átgondolt aktusa, amely azt sugallja, hogy az építészeti projektek - szinte teljesen készen - egyéni tehetségek fejéből pattannak ki. Azt a tényt szeretném hangsúlyozni, hogy az építészet intellektuálisan és a gyakorlatban is belső összefüggések rendszere, osztozik a közös gondokon, befolyásokon és akaratokon.
2/3
David Chipperfield
David Chipperfield
Az építészek kiválasztásának módszerével a Biennále fő témáját, az együttműködés és a dialógus koncepcióját emeljük ki. Meg fogunk hívni szereplőket, hogy kiállításra vagy installációra tegyenek javaslatot, de arra is megkérjük őket, hogy a továbbiakban javasoljanak olyanokat, akikkel majd együtt kívánnak dolgozni. Így a kurátori csapat által eredetileg kiválasztott építészeket azok további kapcsolati hálóinak sora egészítik ki.
A javasolt párbeszéd remélhetőleg átlépi a kor, stílus, földrajz és diszciplína által szabott határokat. S feltehetőleg az építészeti kultúra olyan más részeinek kritikus szerepét is beazonosítják majd, mint média, kutatás, intézmények, iskolák, kiadók, galériák, alapítványok, stb. Az eredmények – remélem - az összes lehetséges médiumot használni fogják arra, hogy a szakma és a város "közös alap"-járól történeteket meséljenek el.
Szándékaim szerint nem szeretnék előítélet vagy adott ízlés alapján kiválasztott, exkluzív válogatást csinálni, de kritikátlan körültekintést sem tervezek. Szeretnénk lehetőséget adni a résztvevőknek arra, hogy munkájukat az építészeti praxis tágabb kontextusában fejezzék ki, nem csak saját tehetségük demonstrációjaként, hanem azért is, hogy egyesítsenek minket ambícióink és felelősségeink tisztázásában.
2012. január 17.
David Chipperfield
fordította: Pásztor Erika Katalina
18:49
én is most pont ezen gondolkoztam,mert eszembe jutott egy Lou Reed szám, mint minden jó cím, többértelmű kell legyen ez is, a közös nevező, mint közös tárgyalási alap ("közös elvi sík") szerepel a kommunikációban, tárgyalástechnikában, építészetre vonatkoztatva pedig a "közös tér" egy másik jó értelmezésnek tűnik, jól magyarra lefordíthatatlannak tűnik, vagy talán pont ezért jó feladvány...
19:13
@Kühn Péter: pont ez az, and here comes Jesse Jackson he talks of common ground does that common ground include me or is it just a sound és a többi http://www.youtube.com/watch?v=h0Sowv5DnB8 ugyanezért írtam be, maszter, mondjuk sokat futott a szám :) és valahogy rímel is ide
16:50
A szöveget olvasva vitatkoznék a "közös alap" fordítással (masszív sötét, földalatti), ehelyett a KÖZÖS TÉR megfogalmazást javaslom ("ground"=terület, "grund"; levegősség, találkozások, stb.): a szöveg egyértelműen utal a TÉRRE: építészeti, városi, épületek közt "kimaradó" terekre, teresedésekre: "A Közös tér cím határozott utalás az épületek közötti térre, a város tereire. Szeretném, ha a Biennálén bemutatott tervek az épületek alakította terek jelentéseinek komoly vizsgálatait adnák: annak az építészetet is magában foglaló politikai, társadalmi, és közösségi vonatkozásait. Nem szeretném eközben az építészetet mint tárgyat elveszíteni a szociológiai, pszichológiai vagy művészi spekulációk mocsarában, erősíteni szeretném ugyanakkor annak megértését, amivel az építészet egyértelműen hozzájárul a város köz-területeinek meghatározásához." Érdekelt a szöveg - elkészítettem a saját fordításomat: KÖZös TÉR - David Chipperfield írása (Talán lehetne játszani még olyasmikkel, hogy "köztes tér" (talán túl neutrális), "közös tereink", vagy csak "köz-tér"?...)
17:55
@mB: A messze jobb és frappánsabb fordítást köszönjük mB!
apróbb javítanivalók benne:
" annak az építészetet is magában foglaló politikai, társadalmi, és közösségi vonatkozásait." és előtt nem kell az a fránya vessző;
"köz-területeinek" közterületeinek;
"ötleteket várunk az velük majdan együttdolgozókra" - a velük majdan...
"Ahogy Biennálé alapgondolata a párbeszéd és együttműködés' - Ahogy a Biennále...
GROUND - igen, magyarul jobban hangzik a "közös tér", de a "common ground"-ot elsősorban "közös tárgyalási alap"-ként vagy "közös nevező"-ként használjuk. Nem beszélve arról, hogy az értelmező szótár szerint is inkább felületre, mint tér(beliség)re utaló jelentésekkel bír. Képzőművészetben használják a foreground, middle ground, background kifejezést, ezek a kép elő-, közép illetve hátterére utalnak, de ezek is tulajdonképpen (festmény)síkok, nem pedig terek. Ha "közös tér"-ről beszélünk, akkor az mindjárt mást jelent magyarul, lehet így fordítani, nagyon frappáns, jól hangzik, de akkor a magyarban elveszik illetve módosul az a sokféle jelentésárnyalat, amihez az (elvi, fizikai, stb.) alap, alapozás és konnotációi társulnak - még az építészetben is:-) Az én olvasatomban ennek kifejezetten nagy szerepe van az eredeti szövegben. (Olaszra "terreno comune"-ként fordították.) A konnotációkat tekintve szerintem fontos különbség, hogy a "föld, talaj, telek" jelentésben benne van a végesség is, míg a tér (univerzum) elvileg, fölfelé végtelen. A végességen (földön) való osztozás pedig elkerülhetetlenné teszi a közös tárgyalási alapra való törekvést. :-)))
18:23
@perika: "alap, alapozás és konnotációi társulnak - még az építészetben is:-) Az én olvasatomban ennek kifejezetten nagy szerepe van az eredeti szövegben." - az én olvasatomban nem - olyannyira, hogy egyáltalán nem: az "épületek közti tér", a "városi tér": ezt és CSAK ezt nevesti a szöveg. És amiről még beszél: változás, alakulás, bővülés, dinamizmus, kapcsolatok: a TÉR lehetőségei, nem az ALAPé, ami fix, stabil és állandó... "Alap"-nak fordítva a fenti beidézett (kulcs)bekezdésnek egyszerűen nincs értelme. "(Olaszra "terreno comune"-ként fordították.)" - terreno: terep, házhely, telek, terület, ugar... :-) de (ahogy angolban is) "föld"-ként is mint földTERÜLET. Az olasz egyáltalán, az angol "ground" is alig-alig "alap": az inkább "foundation" lenne. ;-) Angolban a ground minden jelzős alakja a térhez, területhez kötődik: broken ground - egyenetlen talaj groundskeeper - pályafelügyelő hunting ground - vadászterület to gain ground - tért hódít to give ground - hátrál visszavonul to lose ground - hátrál visszavonul vantage-ground - jó kilátást nyújtó pont, előnyös helyzet, helyzeti előny hallowed ground - megszentelt föld
18:33
@mB: common ground shared opinions between two people or groups of people who disagree about most other subjects vagy: an agreed basis, accepted by both or all parties, for identifying issues in an argument azaz közös nevező magyarul, szerintem a szöveg is ezt sugalja és talán nem olyan köz(ös)-helyes :)
20:26
@hatvani.adam: Bálint, a saját példáid - csak nézegesd őket figyelmesen - mutatják igazán, hogy nem a térről van szó, hanem egy alapról, egy vonatkoztatási síkról, ahonnan minden elindul. A közös nevező is ugyanezt jelenti, alapsík, nem pedig tér. Amikor szavakat értelmezünk - akár magyarul akár más nyelven - szerintem nagyon fontos, hogy a szavak mögötti jelentések milyen képhez köthetők. A nyelv a világ megragadása, és nézd meg a websterben, a jelentések 95%-a (nem véletlenül) síkbeli referenciákhoz köthetők, nem térbeliekhez. De persze nem kell egyetértenünk, ettől függetlenül majd úgyis lesz "hivatalos" fordítás is, úgyhogy lehet válogatni. A feszbukra felposztoltam a te fordításodat is, mert hát ugye nem az a lényeg, hogy ki kit gyűr le, hanem az, hogy minél pontosabb képet kapjunk arról, hogy mit szeretne Chipperfield.
Egyébként a témának örülök, mert abszolút egyetértek vele. Korábban írtam (december, Tudatos építész), hogy az építészet nem lehet csak esztétikai kérdés többé, hanem viszonyok (relations) kérdése. Az építészet (és művészet) kritika eddig csak azt értékelte, ami megvalósult, mert úgy gondolta, hogy csak ezeket lehet összehasonlítani. De az is fontos, hogy amit vizsgálunk, az hogyan jött létre, milyen kontextusban, milyen folyamatok által. Úgyhogy nekem ez az építészeti kultúra és a hozzá kapcsolódó narratívák új közös (tárgyalási) alapja, s azt gondolom, hogy erről beszél Chipperfield, nem arról, hogy közös téren osztozunk. A közös alap tehát egy új vonatkoztatási sík, egy másfajta építészet-szemlélet és értelmezés, ami radikálisan különbözik attól, ami korábbi építészettörténeti, művészettörténeti, építészetkritikai megközelítésből a média segítségével mára kialakult. Erre hozza példának Chipperfield azt, hogy a ház nem egyetlen ember fejéből pattan ki, szinte teljesen készen, hanem bizony-bizony kemény csapatmunka, sok szereplővel.
S nagyon is fontos a közönséggel megértetnünk, hogy az építészet nem "a zseni" vagy épp ellenkezőleg a tehetségtelen építész kizárólagos látomása és kizárólagos felelőssége, hanem egy olyan folyamat, amibe adott pontokon ő is beleszólhat és ha nem teszi, vagy nem jókor vagy jól teszi, akkor ő is felelős mindazért, ami körülötte történik (s ez persze nem csak az építészetre, hanem mindenféle, tágabban értelmezett közös építésre igaz). S az is nagyon fontos, hogy az építés folyamatában a résztvevők mindannyian - döntéhozóktól kezdve programon, tervezésen, kivitelezésen, szabályozáson át a felhasználókig mindenkiben tudatosuljon, hogy ez egy folyamat, amiben bár a szerepek eltérőek, változóak és nem azonos súlyúak, de minden érintettnek felelőssége van. A közös alap ezt a tudatos, felvállalt felelősséget jelenti - hozzáteszem szerintem. Chipperfield az építészeti kultúra vizsgálati status quo váltását javasolja, ezt szeretné propagálni, és lelkesen támogatom, minekután magamtól is erre jutottam pusztán kiváló magyar építészeink vergődését látva egy végletesen etatista közegben, ahol a többség azon ügyködik, hogy hogyan lehetne a felelősség alól kibújni. majd mindent a másik (ház esetében persze, hogy az építész) nyakába sózni. üdv, e
23:24
@mB: Chipperfield biztosan nem véletlenül választott egy olyan szókapcsolatot címként, melynek szóalakjához az angolban több egymástól független jelentés társul. (Azonos alakúak) Legalábbis látszólag. Talán éppen ettől zseniális ez a cím. Az egyik jelentés a kommunikáció tárgykörébe tartozik, a másik az építészetébe. A kettőt most Chipperfield mégis összekapcsolja, így lesz azonos alakú szóból többjelentésű. Írásának szerkezete is mutatja a több jelentést. A szöveg első részében (első két bekezdés) a cím első jelentését, a közös nevezőt fejti ki. A harmadik bekezdésben tér rá a cím második jelentésére. Bálint, ez a harmadik bekezdés amely így kezdődik: "The title ‘Common Ground’ also has a strong connotation of the ground between buildings, the spaces of the city." Itt a saját fordításodban kihagytad az "also" -is- határozót, mely utal arra, hogy a Common Ground még mást is jelent. Tehát nem csak a teret nevesíti a szöveg, ahogyan az a későbbi hozzászolásodban írod. Szerintem nem tudjuk elkerülni, hogy a magyar fordításban az eredeti cím mindkét jelentését legalább megpróbáljuk visszaadni. Lehetne talán: Közös nevező, közös terek. Igen, érzem, hogy ez sem az igazi, sőt túl egyszerű megoldás, de a Közös alap, illetve a Közös tér is -önmagában- elveszejt valamit az eredetihez képest.
01:03
@Botzheim Bálint: Így van, egyetértek - és hát persze hogy nem "az egyetlen igaz" fordításról beszélünk, hanem arról amelyik hitünk szerint leginkább megközelíti az eredetit. Továbbmenve - a jelentés kettősségével is egyetértek: valódi hangsúly van a "közös" dolgainkon (is, igen, javítom! :-) )és az "épületek közti téren" - de az "alap"-on nincs... Én ez utóbbi szóhasználattal vitatkozom csupán. És azért is elégszem meg (a magam részéről) a "közös tér"-rel, mert az ehhez hozzátenni javasolt "közös nevező" a közösség szót színezi tovább, nem a "ground"-ot. S ahogy én megelégedtem, úgy ezek szerint megelégszik az olasz is a "terreno"-van: annak sincs "alap" jelentése, ahogy az eredeti "ground"-nak is csak nagyon marginálisan. És amivel még vitatkoztam: az 'alap' szóhasználattal szerintem tényleg nincs értelme a "A 'Common ground' cím határozott utalás az épületek közötti térre, a város tereire is." mondatnak. A "ground between buildings" nem tud "épületek közti alap" lenni - mert az épületek közt nincs alap... Van viszont tér, teresedés, köz, terület, köztér... Én ebből vezettem le a magam javaslatát. És szerintem az eredeti többrétegűsége mellé valamennyire odatehető a "közös tér" sugallta többi lehetséges rész-jelentés: közös élettér [értsd: 'közös dolgaink'], közös grund, köztér, köztes tér, közösség... _________ Az nekem egy további hangulati érv, hogy a "közös alap" egy közös nevezőt jelent ugyan, de olvasatomban egy rögzített, sőt előre rögzített közös nevezőt, egy folyamatosan hivatkozandó statikus alapot. A közös tér ezzel szemben az általunk élettel megtöltött, folyamatosan változó tér, amihez (így egymáshoz) folyamatosan alkalmazkodnunk kell, ami újra és újra párbeszédre, a másikra figyelésre sarkall; a szabályok finomítására, pontosítására, a pozíciónk, a közösségben való szerepünk újragondolására sarkall. Ha valamit hát ezt jelenti számomra Chipperfield mottója, és nem egy korábban így, most amúgy rögzített prekoncepciót. (Ezt húzza alá, hogy a szöveg szerint még maga sem tudja [és nem is kívánja előre tudni], hogy a majdani kiállítás [közös] terében mi is lesz kiállítva: szempontokat ad meg, az újabb szereplőket vonz majd be, ami új élettel tölti meg, átírja, újraírja (megírja) az eredeti mottót.) Még továbbmenve: ez van kapcsolatban számomra Chipperfield nemrégiben tartott előadására, ahol az építészetről beszélve az általa használt megfogalmazások: "az építészet közös erőfeszítés gyümölcse"; (...) amiben élünk, ami körbevesz, ami velünk történik";
10:15
@perika: Figyelmesen nézegettem - de figyelmesen is írtam ;-), és a térről mint háromdimenziós absztrakt térről nem írtam semmit. Majdhogynem arról írtam én is amiről meggyőzni akarsz: a területről, a városi térről (ha már dimenzió: igen, jellemzően két dimenziós, jellemzően sík, mégis térnek hívjuk). Erről a térről (ld. még: társadalmi tér, stb) beszélt Moravánszky Ákos is a Mindentudás Egyetemén tartott előadásában (kiemelés tőlem(: ...nyiss nekem tért. "[A tér] olyan kulcsszó, amely kapcsolatot teremt a tudás legkülönbözőbb területei, például az urbanisztika, a szociológia, a pszichológia, a földrajz és a képzőművészet között. Az előadás Budapest néhány városi terét elemzi, mint megélt, ábrázolt és elgondolt tereket. Megmutatja, hogy az úgynevezett „spatial turn” (téri fordulat) hogyan teszi lehetővé a város, az építészet és a társadalmi lét térbeliségének vizsgálatát és ebből kiindulva új és előremutató javaslatok kidolgozását."
10:55
@perika: "Úgyhogy nekem ez az építészeti kultúra és a hozzá kapcsolódó narratívák új közös (tárgyalási) alapja, s azt gondolom, hogy erről beszél Chipperfield, nem arról, hogy közös téren osztozunk." Pedig de: "A 'Common ground' cím határozott utalás az épületek közötti térre, a város tereire is. Szeretném, ha a Biennálén bemutatott tervek az épületek alakította terek jelentéseinek komoly vizsgálatait adnák: annak az építészetet is magában foglaló politikai, társadalmi, és közösségi vonatkozásait. Nem szeretném eközben az építészetet mint tárgyat elveszíteni a szociológiai, pszichológiai vagy művészi spekulációk mocsarában, erősíteni szeretném ugyanakkor annak megértését, amivel az építészet egyértelműen hozzájárul a város köz-területeinek meghatározásához." Kíváncsiságból megnéztem a Wikipédia meghatározását - a "Common Ground" megfogalmazást nagyrészt arra a tisztásra, területre vezeti vissza, ahova a meglehetősen bizalmatlan kereskedők (pl. mórok és aranybányászok, egymástól távoli kultúrák képviselői) kitették az árujukat majd (felfegyverkezve, persze) elbújtak a bozótban.
21:23
@mB: Tér vagy alap a ground, ha egyszer "common"? Élvezetes vita alakult ki erről, amelyet utólag olvasva, aljasul egyszerűnek érzem a labda lecsapását, elnézést. Szerintem ugyanis mindkettő. Chipperfield írásában a "common groud" kifejezés helyes magyar fordítása esetenként "közös alap", máshol pedig "közös tér". És ennek oka az, hogy magyarban a közös alap és a közös tér kifejezésekkel képesek vagyunk két különböző jelentéstani holdudvart felidézni, míg Chipperfield a fránya angol nyelv szegényes szókincsével kénytelen játszani duplafenekű játékot :-). Ami persze másfelől óriási áthallás-élményeket adhat az angol szöveg olvasójának, míg mi kénytelenek vagyunk megelégedni a két kifejezés unalmasan pontos használatával. Egyébként a "közös tér" kifejezés szerintem is jobban illik Chipperfield mondandójához, kivéve egy helyet, ahol viszont a szerző kifejezetten "közös alapról" beszél. Ez pedig (mB fordításából idézve) a következő: "Az elinduló párbeszédek reményeink szerint áttörik az életkor, stílus, földrajzi hely vagy a tanultság jelentette határokat. Megmutathatják ugyanakkor az építészeti kultúra más részei: a média, a kutatóintézetek, iskolák, kiadók, galériák, alapítványok jelentette kritikai szerepet is. A megszülető munkák reményeim szerint minden lehetséges eszközzel a szakma – és a város – közös ALAPJAIRÓL mesélnek majd." (Változtatás és kiemelés tőlem.)
21:27
@Pákozdi Imre: A Farlex Free Online Dictionary egyébként azt adja meg a common ground jelentéseként, hogy "A foundation for mutual understanding. An agreed basis, accepted by both or all parties, for identifying issues in an argument." Ami közös nevezőt, közös alapot jelent. (Ld.: http://www.thefreedictionary.com/common+ground )
19:02
@Pákozdi Imre: Na csak mert másutt is felvetődött ("en garde!"), ezt lezárandó: senki nem vitatta (láss csudát: még én sem), hogy akár a fenti szótár akár az átlag angol akár bárki más számára a "common ground" jelentése 'közös alap' vagy 'közös nevező'. Mert az. Amiről eszmét cseréltünk fentebb, s amival kapcsolatban javaslattal éltem, az az hogy ezt hogy lehetne fordítani úgy, hogy Chipperfield szövegében is alkalmazható legyen és hogy címként minél inkább visszaadja az abban kiemelt jelentésrétegeket. A magyar jelentés egyértelmű (és egyrétegű) - az angolban viszont a két szó alkalmas arra hogy más jelentésrétegeket is megmozgasson, és Chipperfield hangsúlyozza is ezt a kettős olvasatot, aminek a második rétegéről a következőt mondja a fenti szövegben is, de egy ma publikált interjúban is erről beszél: ...másrészt viszont a városról, a területről, azaz nem csak a házakról magukról, de a helyről ahova azok épülnek, és ami közöttük terül el, ami már nem magán-, hanem közös terület. A [Common Ground mottónak] így van egy nagyon szép kettős értelme, az egyik az ideák szintjén [„community”], a másik a fizikai szinten [„ground”] * Ezért javasoltam a "Közös tér" megfogalmazást, amiben - érzésem szerint - megvan ez a kettősség, ez a párbeszéd igényére ÉS az építészetre való vonatkoztatási lehetőség (ahogy ön is fogalmazott: "Egyébként a "közös tér" kifejezés szerintem is jobban illik Chipperfield mondandójához"), míg a "közös nevező" vagy a "közös alap"-ban nincs, ez utóbbival egy másik gondom is volt, amit fentebb többször is kifejtettem. A fentiek nyomán így azt kérem és javaslom, hogy 1.) ne másik cikkben üzengessünk egymásnak ide tartozó dolgokkal; 2.) ne sugalmazzunk a valóságtól távol álló feltételezéseket ("Nem hitte el, hogy a "common ground" közös alapot is jelent, pedig alapvetően azt jelenti" - de igen); 3.) egymás helyett a tárgyról értekezzünk, s javasoljunk/készítsünk jobb, frappánsabb, az eredetit jobban visszaadó fordítást! ;-) *Szögletes zárójelben a magam beilesztései.
19:08
@mB: Örülök, hogy némi késéssel felfedezte, és magáénak érzi, amit 10 centivel feljebb, néhány napja írtam a common ground kettős jelentéséről: >>Chipperfield írásában a "common groud" kifejezés helyes magyar fordítása esetenként "közös alap", máshol pedig "közös tér". .... Egyébként a "közös tér" kifejezés szerintem is jobban illik Chipperfield mondandójához, kivéve egy helyet, ahol viszont a szerző kifejezetten "közös alapról" beszél.
13:37
[lesz majd ennek a szövegnek egy profi fordítása?... nagyon kellene: magyartalan szórendek, nagyon cirkalmas mondatok... tényleg rossz olvasni. és persze a dátum nem 2012 _december_, hanem január (gennaio).] __'Szándékaim szerint sem egy előítélet vagy ízlés alapján kiválasztott, exkluzív válogatást, sem pedig egy kritikátlanul körültekintő kiállítást szeretnék csinálni.' __'A módszer, ahogyan kiválasztjuk az építészeket, alátámasztja majd a főtémát, olyan együttműködés és dialógus létrehozásával, ami alapvető lesz a Biennálén." ... ... ...
15:45
@másik: Javítva, kicsit még simogatva... "profi" fordítást majd a magyar Biennálé Irodától érdemes várni, ha megérkezik, akkor föltesszük ide, nekünk most hirtelen, pár óra alatt erre telt. Az eredeti szöveg meglehetősen tömör, pontosan érthető, de nem könnyű szépen magyarra átültetni, mert óhatatlanul szószátyárabban lehet csak, s ez az eredeti gondolatok jelentését elkerülhetetlenül átszínezi. Mindenesetre kösz az észrevételt, remélem, így már jobban olvasható ez a kis DIY fordítás. Üdv: perika