Helyek

Közösségi élet a Nagysziklán

1/11

Gauder Péter bevezet

?>
Gauder Péter bevezet
?>
Ikvai-Szabó Imre
?>
Ikvai-Szabó Imre beszél
?>
Beleznay Éva
?>
Kristin Faurest
?>
S. Bitskey Kata
?>
Molnár László
?>
Baross Pál
?>
Molnár László expozét tart
?>
a hallgatóság
?>
1/11

Gauder Péter bevezet

Közösségi élet a Nagysziklán
Helyek

Közösségi élet a Nagysziklán

2008.01.21. 12:22

"Budapest főtere- milyen lesz, kinek épül?" Tudósítás a Városházi beszélgetések január 16-ai szeánszának embert próbáló három órájáról.

Hiába a sarokban álló Európa-zászló, az újjáélesztett Városházi beszélgetések január 16-ai összejövetelén nem érezhette úgy az ember, hogy Európában ül. Úgy értve, hogy Európa bizonyos értelmezések szerint komoly hely, ahol van perspektíva, van pozitív értékrend, van tétje a dolgoknak, profizmus van, előrelátás és felelősség, együttműködés, értelmes cselekvés és termékeny vita. Ezeket mind nem sikerült megidézni a Városháza Nagytermében, ahol a Városháza Fórum projekt került terítékre.

A markáns vízió és meggyőző fejlesztési koncepció, illetve stratégia nélkül vegetáló főváros hivatalos „szívében", a sokszorosan hitelét vesztett városvezetés oroszlánbarlangjában beszélgetni a Belváros küszöbön álló felvirágoztatásáról, az minimum időpocsékolás.

Főleg, ha a felszólalások olyan kevés konkrétumot tartalmaznak, mint ezen a délutánon. Túlnyomórészt egy közepesre sikerült TDK szintjének megfelelő prezentációkat kapott a közönség: trivialitások, semmitmondó általánosságok, közhelygyűjtemény az élhető városról, körülbelül ez a három óra mérlege. A beszélgetést Budapest főtere – milyen lesz, kinek épül? címmel hirdették meg, de a szabványos ködösítéstől eltekintve (remek lesz és nekünk épül) nem kaptunk választ a címben megfogalmazott kérdésekre.

Ikvai-Szabó Imre főpolgármester-helyettes simogató baritonján, ékesszóló körmondatokban beszélt mellé: a bürokrácia háttérbe szorítását, Budapest sokszínű kultúráját és ennek köztérigényét emlegette, „rendkívül magas minőségű építészetet" ígért a Belváros felpezsdítése kapcsán, és természetesen méltatta a városvezetés érdemeit is, majd átadta a szót a szakembereknek.

Beleznay Éva főépítész a Kiskörúton belüli terület illetve külön a Városháza-tömb megcsinálásáról beszélt. Utóbbiról annyi tudható, hogy a Budapest szíve ötletpályázat tanulságait felhasználva január végén nemzetközi tervpályázatot írnak ki rá. Ami a nagyobb léptékű munkarészt illeti, az három részre tagolódik, úgymint (1) maga a Kiskörút és a József Attila utca a rájuk fűződő terekkel, négyes metróval, Városháza Fórummal, aztán (2) a Szabadság tértől a Kálvin térig nyúló „új főutca" és (3) a pesti Duna-korzó a „hídfő-terekkel". Ebben a rendszerben külön operatív egységet képez a Kossuth Lajos utca ráncba szedése, az elhangzottak alapján ezt inkább forgalomtechnikai problémának tekintik az illetékesek.

A Városháza Fórum „programcsomagot" a főépítész olyan fejlesztésként jellemezte, ahol nem a profit a fő cél, hanem a „funkciók szinergiája", illetve a tényleges megvalósíthatóság. Ide huszonnégy órás működést, hivatalokat, irodákat, kulturális és üzleti funkciókat szánnak, és arra számítanak, hogy az egyensúlyi összetétel pozitív hatása kisugárzik a szomszédos városrészekre.

Eltekintve attól, hogy mindezt hallottuk már így vagy úgy, és hogy egy közberuházással szemben eleve alapkövetelmény lenne a profit-maximalizálás elvetése, az itt a legnagyobb probléma, hogy az elképzelések nem illeszkednek egy nagyobb léptékű koncepcióba, mert ilyen koncepció nincs és enélkül kérdéses a projekt értelme. Ami a finanszírozási kérdéseket illeti, természetesen az EU és a PPP jelenti a megoldást (varázsige-szerűen kell ismételgetni).


Gauder Péter bevezet
1/11
Gauder Péter bevezet

Ikvai-Szabó Imre
2/11
Ikvai-Szabó Imre

Ikvai-Szabó Imre beszél
3/11
Ikvai-Szabó Imre beszél

Beleznay Éva
4/11
Beleznay Éva



Néhány negatív és pozitív példát mutatott közterekre Kristin Faurest (Artemisia) tájépítész, felsorolásából nagyjából annyi derült ki, hogy például a kevesebb autó és a szélesebb járdák pozitív hatással vannak a városi terek élhetőségére.

S. Bitskey Kata (Ecorys) ismertette a beruházás előkészítésének és megalapozásának folyamatát, ez valószínűleg megfelelt a hasonló beruházások előkészítése és megalapozása során követendő protokollnak.

Egyedül Molnár László (FŐMTERV) közlekedéstervező felszólalása rugaszkodott el a tanulmányi-verseny-szerű ötölés-hatolástól, amikor világosan elmondta, hogy a Belváros közlekedési problémáinak megoldását két nagyon egyszerű kérdés köré lehet csoportosítani: az átmenő forgalom megszüntetése az egyik, a parkolás megoldása a másik. Meglehet, hogy a szakemberek számára ebben sem volt semmi új, de legalább konkrét számokkal támasztotta alá amúgy is konkrét mondandóját.

A Kossuth Lajos utcai áldatlan állapotok felszámolására a forgalom föld alá vitelének lehetőségét vetette fel, és nemzetközi példákkal illusztrálta, hogy megvalósítható a nem autómentes, de csökkentett, csillapított, szabályozott forgalmú város, ahol az „elérhetőség" nem megy a „levegőhöz jutás" rovására.

Saját bevallása szerint nem készült előadással Baross Pál (ING Ingatlan), talán ezért is volt nehezen követhető, amit mondott. Szavaiból az mindenesetre kiderült, hogy szerinte itt ugyanaz a kulcskérdés, mint a néhai Kormányzati Negyednél, ahol a terület feltárása jóval drágább lett volna, mint amennyi anyagi haszon az „egydimenziós" hasznosításból várható volt. Szerinte ugyanakkor kedvezően befolyásolná ezt a mérleget lakásfunkciók bevonása a projektbe.


Kristin Faurest
5/11
Kristin Faurest

S. Bitskey Kata
6/11
S. Bitskey Kata

Molnár László
7/11
Molnár László

Baross Pál
8/11
Baross Pál

Molnár László expozét tart
9/11
Molnár László expozét tart

a hallgatóság
10/11
a hallgatóság


 

Az előadásokat a közönséggel folytatott párbeszéd követte, a főpolgármester-helyettes nélkül. Az adott kontextusban furcsán festett Orosz Csaba (BME Közlekedésmérnöki Kar, Út- és vasútépítési tanszék) álláspontja, tudniillik a motorizált idegenforgalmat vette védelmébe, olyan rétegre utalva, amelynek drága az ideje, de a buszos városnézés hatására esetleg visszajön később üzletelni. Hozzászólásában azt mondta, „nem az a város, hogy gyaloglunk".

Felhívta a figyelmet a beavatkozások megfelelő előkészítésének fontosságára, ami szerinte azt is jelenti, hogy első körben több lehetséges változatot futtatnak párhuzamosan.

Egyedül Éva M. Amichay két hozzászólása képviselte a lényeges pontokat érintő, érdemi vitát, bár nem akadt ellenfele. Nehéz volt nem egyetérteni vele, amikor azt mondta, hogy itt ötven éves koncepciók mentén zajlik a városfejlesztés, amit az is elárul, hogy a kivetítőn az önellentmondást jelentő „metropolisz főtere" kifejezés olvasható. Mint mondta, szégyelli magát, hogy „ezen izmozunk", és „ezen a szűk körön belül mozgunk", holott a város egésze sokkal súlyosabb, alapvető működési problémákkal küzd, úgymint a külső területek leszakadása stb.

Szerinte nem kell a Városháza mögötti területen építeni, elég lenne megnyitni a közönség előtt „az úrelvtársak" jelenlegi parkolóját is, és megoldani a terület infrastrukturális problémáit. Úgy vélte, hogy a városlakók elutasító álláspontja ennek a területnek a beépítésével kapcsolatban túlmutat a konkrét témán. Az itt megfogalmazott „nem" az Expóval kezdődő – folyamatos, következmények nélküli – kudarc-sorozatnak is szól, a közpénz eltékozlásának, és a polgárok következetes kihagyásának a városukat illető döntésekből.

Nem könnyű eldönteni, mi volt és kinek szólt a Városházi beszélgetések január 16-án. Nem volt sem lakossági fórum, sem szakmai vita, sem sajtótájékoztató. Kizárásos alapon tehát kurkászással lehetett dolgunk, a magyar közélet elterjedt műfajával. És a jelenlévők közötti társadalmi kötelékek ápolása mindig megér egy ilyen agytöppesztő szerda délutánt.

szöveg: Török Tamás; kép: Mészáros Judit és Török Tamás

Vélemények (2)
kemtam
2008.01.21.
13:40

Ott se voltam, mégis tudtam... Ötöst kapok, leülhetek?

És még én pironkodtam, hogy nem tudtam ott lenni... Nevecccséges!

EMA
2008.01.21.
19:54

@kemtam: De nekem hiányoztál!:)

Hiányzott, hogy mások is vegyék a fáradtságot, és hallassák a hangjukat - egyedül nem megy, tudjátok!

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk