építészet : környezet : innováció

Közösségi tér a 200 éves Liva malomban

Farkas Ádám, Juhász Balázs és Percz Gábor Kalmár László mesterükkel tervükben a Liva malom jelen állapotát természetes módon használják, és csak annyi funkciót helyeznek el benne, amennyit lehetséges. Az épületbe közösségi funkciókat magába foglaló termet helyeznek el, mely képes az Organica bemutató funkcióit is befogadni, míg az emeleten bérelhető műtermet alakítanak ki. 

Zártkörű ötletpályázatot írt ki XV. került önkormányzata az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának hallgatóinak és mestereinek, a rákospalotai egykori Liva Malom és környezetének fejlesztésére. Az első díjat Kalmár László mester vezetéséval Farkas Ádám, Juhász Balázs, és Percz Gábor nyerte el. Tervük a beadott munkák közül a legalaposabb tágabb környezeti elemzést adja, a problémák, hiányok megoldására megfontolandó javaslatokat ad. 

Arnóth Lajos:
 A pályázók tervlapjaikon mintegy repülőgépről tekintve mutatják be a Liva malom épületének és helyének tág környezetét. A bemutatott terület a Dunától a Naplás-tóig terjed. Az áttekintő helyszínrajz és vele együtt bejelölt helyszínek bemutatják a meglévő és tervezendő útvonalakat, a beépítési struktúráját, a patak menti közterületeket, a használati zónákat, benne a malomét is.

A patak menti széles sávban jelzi a tervező csapat mindazokat a létesítményi lehetőségeket, amiket oda szánnak, ahhoz hogy ennek a városrésznek egy élhető, működő közepe és sávja legyen. Ennek a végiggondolt már beépített vagy épülő és új, létesítendő struktúráknak a nyugodt, értelmes összekapcsolása egy élhető és megépíthető jövőt vázol a pályázatban. Mindezeket egy hosszabb, nyugodt időszak munkájának lehetséges végeredményeként mutatja be. Ez a nyugodt tágasságot sugárzó tervsorozat a konkrét feladatra is kisugárzik, tehát a Liva malom közvetlen környezetére és magára a konkrét malom felhasználás és szennyvíz tisztítómű megoldására.


áttekintő helyszínrajz



A terv a malmot a maga jelenlegi valóságában, állapotában megbecsüli és természetes módon használja / nagyterem, multifunkcionális műterem az emeleten/. Annyi funkció van benne, amennyi a maga természetes használatában lehetséges. Az önállóan élő szennyvíztisztító egységei egy henger alakú árnyékolóval vannak körülvéve, mely így egy látvány a tóval és a malommal együtt.

Tágas telepítés, megtekinthető, de nem épült ki rekreációs kiránduló hellyé.
Összefoglalva: a nagy távlati megközelítésből a konkrét feladathoz jutva a tervezők alapos és körültekintő, gondos munkát végeztek, mely a kiírás szinte valamennyi kívánságát teljesíti jó minőségű részletezéssel, ami lehetővé teszi a megbízó felé, hogy e feladatot ebben a szellemben folytassa.


beépítési struktúra


Sipos Gábor: A terv budapesti léptéken keresztül elemzi a több kerületet érintő Szilas-patak helyzetét, kihasználtságát, mely a XV. kerületben még meglehetősen szerény. Több terv is foglakozik a tágabb környezettel, de ez a terv jut legtovább, a problémák, hiányok megoldására megfontolandó javaslatokat ad: gyalogos és gépkocsis kapcsolati irányokat a régi és majd beépülő településrész közötti szerves kapcsolat érdekében, a patak menti átmeneti terület többféle közösségi hasznosítására. Az Organica felszínen megjelenő üvegház- látványelemét ötletesen több hengerre bontja, ezzel még kisebb, a tájba besimuló, körbejárható egységek alakulnak ki. A funkcióhoz kapcsolódó gazdasági feltöltés jótékonyan a föld alatt került elhelyezésre, az csak szükség esetén emelkedik a felszínre. A malom rom épülete új értelmezést kap, ide közösségi funkciókat magába foglaló terem kerül, mely képes az Organica bemutató funkcióit is befogadni. Az emeleti bérelhető műterem ma még kissé utópisztikusnak tűnik, tán egy későbbi ütemben, mikor a terület beépülése már a megvalósulás irányába tart. A malom rom épületéhez egyszerű eszközökkel nyúl hozzá, mely illeszkedik, jól kiegészíti a meglévő tömeget. Az egész terv alapos: mind a technológia, mind a környezet, mind a műemlékhez való hozzáállás tekintetében.

Dobai János: Igen alapos környezetvizsgálat készült. Megállapításai bizonyára majd felhasználhatók lesznek. Itt is (hasonlóan az 1. sz. tervhez) az Organica műtárgy része a föld alá kerül. A fölé kerülő üvegezett hengerek tartalmazzák a többi szükséges elemet. A szinte költői kompozíció helyenként funkcionális zavarokat tartalmaz (széttagolt reaktorok). A hengeres formák talán a tisztítóművek kerek medencéit idézik. A malom itt is idealisztikus funkciót kap.


organica séma


Roth János: A környezetrendezési javaslatban megfogalmazott közúthálózat, gyalogos kapcsolatok és az érintett terület „sávos” használata a fejlesztés távlati stratégiája lehet. Több felvetését az Ajánlások közé is javasolom beilleszteni.
A beépítés a hajdani malom tömegét idéző rekonstrukciót és az Organica felbontott tömegét a zöldterület léptékének megfelelően formálja. Eszköztára szerény építészeti elemeket tartalmaz, a két elem tényleges szimbiózisát biztosítja. Az Organica megépítése kikényszeríti a malom rekonstrukcióját is, ami kedvező a közösségi használat szempontjából. Ez a funkcionális kapcsolódás biztosíthatja mind a kulturális, mind pedig a szabadidős használatot, ugyanakkor üzemeltetési hátteret is biztosít.

Kund Iván Patrik: Egy hosszútávú stratégiára tesz ajánlatot, aminek kiemelt indító eleme az Organica szennyvíztisztítója. A patak menti vizsgálatok értelmes szempontok szerint, jól hasznosítható javaslatokat adnak. A zöldfelületek használata a terület jellegének és jövőképének megfelelő, a javasolt városi kapcsolatok előremutatnak, a jövőbeli társadalmi beágyazódása hihető. Ezek az elemek azonos, megosztott figyelmet kapnak.


Liva malom funkció


Ennek következménye lehet, hogy az Organicához funkcionálisan lazábban kapcsolódó látogatóközpont, valamint közösségi funkció csak valamelyik későbbi ütemben valósul meg. A malomépület így nem látványos súlypont, inkább fontos résztvevő.

Működésében logikus, épített tömegeivel visszafogott, szolid.

Arnóth Ádám: A pályamű új építménye félrehúzódik, méretében, arányában, formájában jól tud együtt élni a malommal. Az új funkció léptékhelyes, és lehetőséget ad a malom értelmes fennmaradására.

A malom tervezett új tömege megfelel egykori magasságának, tehát léptékhelyes. Az alsó nagy tér láthatóvá teszi az épület falnézeteit is. A terv a romfalak megóvását beton fedlappal oldja meg.

Baranyi-Csaba Kata: A pályázók feltették maguknak az összes fontos kérdést, mely a terület vizsgálatakor felmerült, és egyesével válaszokkal is szolgáltak, fejlesztési koncepciót adtak. A tervezési területet kiterjesztették a Szilas-patak menti környezetre. Javaslatokat tettek a terület és a leendő lakóterület feltárására, a régi falu és az új településrész összekapcsolására, így biztosítva az apró beavatkozásokkal a malom környezetének rehabilitációját. Terület felhasználásában a hely identitásának megfelelő, egymáshoz kapcsolódó funkciókat javasol. A Mogyoródi tömb mellé tervezett új köztér pozíciója talán nem a legelőnyösebb, de kialakítása mindenképp megfontolandó a tömb intézményi fejlesztésénél.


metszet



A terv az épületek szintjén is aprólékosan megadja a válaszokat. A malomba helyezett beépítés finoman illeszkedik a romhoz, kortárs eszközökkel egészíti ki azt. Az épületek között funkcionális kapcsolatot kíván létrehozni, a területet társadalmilag is igyekszik bekapcsolni, ez jelenti a megtermékenyítő erőt. E két tényező igazolná a malomépület létjogosultságát. A társadalmi beillesztésnek azonban szerintem egy fordított irányú, igényként jelentkező akaratnak kellene lennie, ennek hiányában bizonytalanná teszi a romok közé helyezett funkciót. A pályázati terv összességében óvatos, végrehajtható beavatkozások sorát végzi el, a biztosra megy.

Csillik Barbara: Technológiailag az egyik legjobban működő terv. A szétválasztott reaktorok üveg- hengerei önálló egységként jelennek meg, ami egy laza térszervezést biztosít, csövezéssel megoldható a reaktorok szeparálása is. A kicsi felszín feletti egységek révén a technológia nem lesz domináns a területen, ezt a szerepet meghagyja a malom romjaira települt közösségi térnek, melynek a teleptől teljesen független (is) működést és megjelenést adtak, így terület kohéziója nem érvényesül, egymás melletti egységek úsznak a tájban.

A Bírálóbizottság a pályaművet első díjra értékelte.


látványterv




vélemény írásához jelentkezzen be »