Mesteriskola - Liva malom és környezetének fejlesztési lehetőségei

Zártkörű ötletpályázatot írt ki XV. kerület önkormányzata az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklusának hallgatóinak és mestereinek, a rákospalotai egykori Liva Malom és környezetének fejlesztésére. Az első díjat Kalmár László mester vezetéséval Farkas Ádám, Juhász Balázs, és Percz Gábor nyerte el. 

Építész Mesteregylet Mesteriskola XXIII. ciklus (2014-2016)
Értékelés és zárójelentés 
Budapest Rákospalota Liva Malom és környezetének fejlesztési lehetőségei 
építészeti ötletpályázat 

1. Általános értékelés

A tervpályázat zártkörű, névaláírásos, az ÉME Mesteriskola XXIII. ciklus hallgatóinak és mestereinek – mint konzulenseknek – részvételével, 2015. szeptember-november hónapokban került lebonyolításra.

Az építészeti ötletpályázat célja a XV. kerületi Önkormányzat számára minél kreatívabb, komplexebb ugyanakkor gazdaságosan megvalósítható fejlesztési lehetőségek felvetése a hajdani malomépület bizonyos szintű megőrzésével, a Szilas-patak menti erdősáv turisztikai hasznosításával és a tágabb környezet szennyvízkezelését is biztosító alternatív szennyvíz tisztító berendezés elhelyezésével. A tervkészítés során törekedni kellett az építészeti, rendezési megoldások környezettudatos gondolkodásmóddal történő megfogalmazására.

A Kiírók 5 db tervpályázat beérkezését várták el, ami 2015. november 12-én az alábbi csoportbeosztás szerint teljesült:

• 1. pályamű: Gyökér András, Szabó Máté, Zajacz Judit - mester: Lévai Tamás

• 2. pályamű: Árva József, Kertész Zsuzsanna, Pásztor Ádám - mester: Dévényi Tamás

• 3. pályamű: Farkas Ádám, Juhász Balázs, Percz Gábor - mester: Kalmár László

• 4. pályamű: Hindy Dorka, Máté Orsi, Guld Beatrix - mester: Golda János

• 5. pályamű: Bokányi Imre, Rohonczi Donát, Takács Gergely, Tóth Gábor - mester: Tomay Tamás

A benyújtott tervpályázatok megfeleltek a kiírás tartalmi és formai követelményeinek. A Bontási jegyzőkönyv tartalmazza a beérkezett munkarészeket. A beadás után, 2015. november 13-án, a Tervezők a bíráló Bizottság előtt bemutatták és ismertették terveiket, kérdésekre válaszoltak

Bírálóbizottság

• Elnök: dr. Pintér Gábor alpolgármester Bp. XV. kerület Polgármesteri H.
• Alelnök: Arnóth Lajos építész ÉME Mesteriskola
• Előadó: Roth János építész ÉME Mesteriskola
• Tagok: Sipos Gáborfőépítész Bp. XV. kerület Polgármesteri H.
  • Pelényi Margit építész ÉME Mesteriskola
  • Dobai János építész ÉME Mesteriskola
  • Kund Iván Patrik építész ÉME Mesteriskola XX. ciklus
• Szakértők: Baranyi-Csaba Kataépítész Bp. XV. kerület Polgármesteri H.
  • Arnóth Ádám építész ÉME Mesteriskola

A Bírálóbizottság tagjai, kiadott ütemterv szerint, a MÉSZ székházban, egyénileg és plenáris üléseken tanulmányozták a pályaműveket. Az első plenáris ülést 2015. november 17-én tartották, majd véleményeiket egyeztetve a 2015. november 19-én tartott plenáris ülésen döntöttek az ötletpályázat eredményéről és megfogalmazták értékelését.

A Bírálóbizottság az ötletpályázatot sikeresnek ítélte. A benyújtott javaslatok használható ötleteket tartalmaztak, melyek továbbgondolása, szempontjaik felvetése kedvezően befolyásolhatja az Önkormányzat fejlesztési elgondolásai véglegesítését. Javasolta a tervek széleskörű bemutatását és a kerület lakói közreműködésével megszervezett nyilvános vitáját.

A Tervpályázat díjazására rendelkezésre álló 3.000 000 Ft bruttó összeg, ami a Mesteriskola működési költségei fedezésére szolgál, kifizethető.

A Bírálóbizottság első díjban részesítette a 3. számú pályaművet, második díjban pedig a 2. számú pályaművet.

2. Ajánlások

1. Az elbírálás kiírásban rögzített alábbi szempontjait:

• nagyvonalú építészeti javaslatok, értékőrzés, tájépítészeti értékteremtés,
• a terület karakterének és a település szerkezet fejlesztésének történő megfelelés, 
• megvalósíthatóság, gazdaságosság, alacsony környezeti terhelés.

a Bírálóbizottság (Bb.) a közösségi célok és a kulturális vonzerő érvényesülése alapján értékelte. Javasoljuk mind a környezetrendezési tervek, mind a Liva malom fejlesztésénél ezt figyelembe venni.

2. A 3. és 4. terv jól felismeri, hogy a malomépület rehabilitálásának érdekében fontos a csatlakozó területek egységes koncepció szerinti fejlesztése.

2.1. A tervezési terület környezeti kapcsolatai kialakítása:

• A feltáró közúthálózat és a gyalogos kapcsolatok fejlesztésével kell megoldani. A Bb. javasolja a „Patakparti út" kikötését a Régi Fóti útra (3.- 4. pályaterv). A gyalogos kapcsolatok kialakítása a Szilas-patak délkeleti partjával és Rákospalota történelmi magjával kívánatos. Igény a patak – mai - spontán hídjai helyett városszerkezetileg is indokolt tengelyek kialakítása, legalább a malomhoz kapcsolódóan (2.- 4. pályaterv), de a kisajátítási lehetőségek függvényében akár több helyen is (3 . pályaterv)
• A kerékpárút Régi Fóti úti átvezetése megoldható az új közúti keresztezéssel kapcsolatosan is (4. pályaterv), de kedvezőbb javaslat a szintben elválasztott megoldás a patakparton melynek lehetőségét fel kellene tárni, de valószínűleg irreális javaslat.(3. pályaterv),

2.2. A tervezési terület településszerkezeti kialakítása:

• a Bb. figyelemreméltónak tarja a 3. pályatervben megfogalmazott, Szilas-patakkal párhuzamos, sávos terület felhasználást. A javaslat távlati stratégiát fogalmaz meg, az alábbi elemekre alapozva:
• a patak délkeleti partja mentén,a már beépült, patak felé lejtő telkeken „hátsókerti zöldfelület" kialakítása az építési hely szabályozásával,
• a tervezési területen a zöldterület tagolása patakparti szabadidős és a „Patakparti út" menti átmeneti sávra. Az átmeneti sáv funkciói – „kiskertek", Organica, termelői piac – távlatban a lakóterület és szabadidős területeket egyaránt kiegészíthetik, akár az Önkormányzat, akár magán kezdeményezések támogatásával. Mindez helyi szinten kívánatos, ezért a Bb. nem tartja reálisnak a 4. pályatervben megfogalmazott városias léptéket és használatot.

3. A Szilas-patak revitalizációja elengedhetetlen követelmény. Legalább az M3-tól kezdve a patakmeder betonvályútól való mentesítését meg kell valósítani (2. és 3. pályaterv) Hasznos javaslat a"kőmatrac" alkalmazása és a Liva malom mellett "öblözet" kialakítása (2. pályaterv) Ehhez kapcsolódik az élővilág revitalizációja is, amihez alátámasztó javaslatot csak az 1.pályterv tartalmaz az akvapóniás rendszer tervezésével. A javaslatot szakértői szinten érdemes továbbvizsgálni. 

4. A malom megmaradása a megfelelő funkcióra történő alkalmazás függvénye. Az a jó funkció, amely élővé teszi a romokat, élőként használja, de nem terheli túl. A jó javaslatok az üzemeltetés szempontjából figyelembe vették az Organica-val történő szimbiózist (3.-4. pályaterv), vagy éppen az új funkcióval történő azonosulást (2. pályaterv).

5. Műemlékvédelmi elvárások szerint természetes megoldása lehet a malom megmaradásának a közvetlen ráépítés vagy hozzáépítés, az új és régi rész valamilyen módon való elkülönítésével, a rom - legalább elvben – érintetlenül hagyásával. A pályázók ezt a megoldást választották, véleményük szerint a rom megmaradt hiteles állapota így őrizhető meg a legmaradéktalanabbul. Helytörténeti és közösségi hasznosíthatóság is ezt a megoldást indokolja.

Egyébként a romok megóvására, továbbfejlesztésére több lehetőség is kínálkozna. Tömegrekonstrukció ebben az esetben szóba jöhetne, hiszen a malom a közelmúltban pusztult el, de védőtető alkalmazását a Bb nem tartja alkalmazandónak, mivel a Liva malom esetében ezek feleslegesen túlértékelnék a romot, hiszen alig 15 éve tönkrement maximum 200 éves szerény épületről van szó.

www.mesteriskola.hu


 A tervpályázat füzete ezen a linken tekinthető meg. 

 
A teljes pályázati zárójelentés a pályaművek egyes bírálatával itt érhető el.