Lakáspiaci fordulat: napelem lehet az egyik legfőbb vevői szempont

Manapság minden a rezsiköltségek körül forog, de érthető okokból: a rezsicsökkentés szabályainak módosítása után lassan beérkeznek az első megemelt összegű számlák, amik több szempontból is fordulópontot jelentenek.

A háztartások piaci áron történő energiafogyasztása a jelenlegi inflációs környezetben komoly érvágást jelent a családok számára, egyben – túlzások nélkül – kifordítja a sarkaiból az ingatlanpiacot. Előrejelzések szerint az energiahatékony és/vagy az alacsonyrezsijű ingatlanok kiszorítják a versenyből a korszerűtlen energetikai rendszerrel rendelkező épületeket, ezzel párhuzamosan pedig várhatóan árnövekedés lesz a korszerű fűtési-hűtési rendszerrel felszerelt lakások és egyéb ingatlanok iránt, hiszen, aki teheti nem szívesen lakik olyan lakásban vagy házban, aminek horribilisek a rezsiköltségei.

Figyelemre méltó kutatás jelent meg a Cambridge Econometrics gondozásában, amely felhívja a figyelmet arra, hogy komoly gazdasági előnyökkel jár, ha az építőipar áttér 2050-től a kibocsátásmentes lakások építésére. Ez azt jelenti, hogy a lakóingatlanok nulla szén-dioxid kibocsátás mellett működnek, másként fogalmazva: nincs gáz a házban. Ez a ma még utópikus terv átfogóan hat a teljes gazdaságra, hiszen hozzájárul a fosszilis energia, elsősorban a földgáztól való függetlenedéshez, energia-önellátóvá teszi a lakosságot, elősegítve ezzel a GDP növekedést és egy sor kapcsolódó társadalmi dimenzió fejlesztését.

A nulla kibocsátású ingatlannál elengedhetetlen a megújuló energia valamely formájának használata – fűtési-hűtési rendszerek esetében a hőszivattyú és a napelem.

Tény, idén július elején lépett életbe az az épületenergetikai szabályokról rendelkező jogszabály, amely szerint minden új épületnek „közel nulla" energetikai teljesítménnyel kell rendelkeznie – tehát csak minimális lehet a kibocsátása. Ám, mint ismert Magyarországon az ingatlanállomány elavult, az épületek többsége messze van a klímacélok teljesítéstől, pláne a gáz-függetlenségtől, nem véletlen, hogy az energiahatékonysági projektek az utóbbi időben nagy figyelmet kaptak.

A régi épületek tulajdonosai mondhatnánk fellélegezhetnek, hogy rájuk nem vonatkozik az új jogszabály, ám csak akkor, ha tudják fedezni a korszerűtlen épület jelentette magas rezsiköltségeket (amelyek akár még a jelenleginél is magasabbak lehetnek). A régebbi építésű lakások tulajdonosai az új piaci események láttán amiatt is aggódhatnak, hogy még eladni is nehezebb lesz ezeket az ingatlanokat, mert csökkeni fog irántuk a kereslet. Vagy egyszerűen annyit veszít az árából, hogy még komoly értékvesztést is el kell könyvelniük.

A legcélszerűbb és egyik leghatékonyabb beruházás ilyenkor a napelem. A tetőre szerelt napelemes rendszer nem igényel teljes lakásátalakítást azaz viszonylag könnyen és egyszerűen lehet napelemre váltani. Értékesebb lesz tőle az ingatlan. A jelenlegi felújítási, energiahatékonysági beruházásokhoz képest pedig árban is kedvező szintet képvisel, ugyanis a mostani energiakrízis idején a megtérülési idő is jelentősen lerövidült. És egy napelemes rendszer nem csak a 0 forintos villanyszámlát jelenti: a fűtés elektromossá tételével az eddigi gáz-alapú fűtési rendszer is lecserélhető vagy legalábbis jelentős mértékben faraghatunk a havi gázszámlából. Emellett lehetőséget nyújt ahhoz is, hogy otthoni elektromos autótöltőt is kialakítsunk. Ezért nyugodtan kijelenthetjük: az ingatlanpiacon a napelem ma egyet jelent a jövővel.

Több, mint 10 éve az energiapiacon működő cégként, az Optimum Solar Zrt. olyan hosszú távú együttműködésre törekszik, melyekben a partnereinkkel együtt gondolkodva, közös szemlélettel fejlesztjük, hozzuk létre és üzemeltetjük a számukra optimális napelemes rendszereket.