Nézőpontok/Tanulmány

Legizgalmasabb fázisához érkezett a drezdai Neumarkt rekonstrukciója

1/5

Neumarkt panoráma

?>
Neumarkt panoráma
?>
A rekonstrukció területének déli része: sötétszürke kitöltéssel a jelenlegi szocreál és modern, piros vonallal a már újjáépített és újjáépítendő egykori tömbök: szembetűnő, hogy a két beépítés raszterének semmi köze nincsen egymáshoz...
?>
A palánkkal körbekerített VI-os számú tömb kontúrjába jól láthatóan beleharap a Kulturpalast épülete (a térképen szürkével)
?>
A Hotel Stadt Rom újjáépítésének (vastag piros vonal, ill. ld. a képen) útjában áll a jelenlegi beépítés
?>
A térről a Wilsdruffer Strassére kivezető egykori Moritzstrasse
1/5

Neumarkt panoráma

Legizgalmasabb fázisához érkezett a drezdai Neumarkt rekonstrukciója
Nézőpontok/Tanulmány

Legizgalmasabb fázisához érkezett a drezdai Neumarkt rekonstrukciója

2013.09.30. 09:30

Cikkinfó

Szerzők:
Gurdon Balázs

Földrajzi hely:
Drezda, Németország

Vélemények:
2

A háború utáni újjáépítések Európa-szerte komoly építészeti-városépítészeti kérdéseket vetettek fel. Nem volt ez másként Drezdában sem, ahol a lehető legteljesebb rekonstrukció mellett döntöttek. Most, hogy a munkálatokkal elérték az újjáépítendő terület határát, az azóta kiépült városrészekhez való kapcsolódás okoz komoly fejtörést a tervezőknek.

Drezdának a második világháború végnapjaiban porig bombázott történelmi belvárosa a szemünk láttára épül(t) újjá: webkamerák segítségével az egykori Új Piactér, a Neumarkt és környezetének rekonstrukcióját napról napra végigkövethetik1 az építkezéseket csak távolról figyelők is. Az újjáépítés mára annyira előrehaladt, hogy a tér bizonyos pontjaiban állva már-már teljes az illúzió: mostanra egész háztömbök készültek el a sok vitát kiváltó teljes rekonstrukció jegyében, így ma körbenézve szinte újra ugyanabban a városképben gyönyörködhetünk, mint elődeink a légitámadások előtt. 

Az építkezések eddig jobbára csak ideológiai viharokat kavartak, miszerint elvben szabad-e a semmiből ilyen mértékben rekonstruálni történeti városrészeket. Bontásra, átépítésre ugyanis ezidáig nem volt szükség, mivel a Neumarktot övező egykori sűrű beépítés helye hatvan éven át üresen állt, csak a város jelképének, az azóta közadakozásból elsőként újjáépített Frauenkirchének a romjai éktelenkedtek háborús mementóként a hatalmas zöldterület közepén. Mára azonban a rekonstrukció hulláma elérte a háború utáni beépítés szélét, s ez jelenleg a folytatást illetően komoly dilemmákat okoz. Az új és a régi-új beépítés rasztere ugyanis nem kompatibilis, mivel Drezda belvárosában a romeltakarítást követően a történeti városszövettel mit sem törődve új, attól teljesen idegen utcahálózatot alakítottak ki.

A háború utáni újjáépítés az egykori NDK területén csak igen vontatottan haladt előre, így gazdasági nehézségek miatt, illetve ideológiai megfontolásból a városvezetés meg sem kísérelte a még menthető romos épületek, történeti utcaképek megőrzését az utókornak, csak a legfontosabb és legkevésbé sérült műemlékek megtartására került sor. Drezda történelmi városmagjának helyén teljesen új beépítés valósult meg, nagy szocreál lakótömbökkel, modern középületekkel és közöttük korábban sosemvolt terekkel, utcákkal és udvarokkal.

A rekonstrukció területének déli része: sötétszürke kitöltéssel a jelenlegi szocreál és modern, piros vonallal a már újjáépített és újjáépítendő egykori tömbök: szembetűnő, hogy a két beépítés raszterének semmi köze nincsen egymáshoz...
2/5
A rekonstrukció területének déli része: sötétszürke kitöltéssel a jelenlegi szocreál és modern, piros vonallal a már újjáépített és újjáépítendő egykori tömbök: szembetűnő, hogy a két beépítés raszterének semmi köze nincsen egymáshoz...

A régi és az új városszövet ütközése miatti konfliktusok nemrégiben az építési terület délnyugati sarkában álló Kulturpalast jövőjét illetően csúcsosodtak ki: a város emblematikus modern középülete ugyanis több újjáépítendő tömb kontúrjába is belemetsz, így azok esetleges rekonstrukcióját követően vagy a Kulturpalastból, vagy a történeti tömbökből ki kell majd „harapni" egy jókora darabot. Az elmúlt 15 évben számtalan elképzelés látott napvilágot az épület és a melléépülő tömbök érzékeny viszonyának rendezésére – az egyik vagy a másikak kárára. A helyzet pikantériája pedig, hogy a Kulturpalast leromlott állapota miatt azonnali felújításra szorul, és mint a szocreál után visszatérő modernizmus jelentős alkotása védelem alatt is áll, tervezője, a 83 éves Wolfgang Hänsch pedig szerzői jogokra hivatkozva bíróságon támadta meg az épület esetleges átépítésének tervét.2

A palánkkal körbekerített VI-os számú tömb kontúrjába jól láthatóan beleharap a Kulturpalast épülete (a térképen szürkével)
3/5
A palánkkal körbekerített VI-os számú tömb kontúrjába jól láthatóan beleharap a Kulturpalast épülete (a térképen szürkével)

A Neumarkt rekonstrukciójának legproblematikusabb részéhez pedig éppen most érkezett el az újjáépítés folyamata: már a teret délről határoló, a Belvárost kelet-nyugati irányban átszelő Wilsdruffer Strasse felőli tömbök is tervezés alatt állnak. A pusztítást megelőzően is vezetett erre hasonló nyomvonalon utca, de a háború után lényegesen nagyobb szélességgel épült újjá, a Neumarkt felőli oldal rovására. A kiszélesített utcát reprezentatív felvonulási útvonalnak szánták, monumentális hatást keltő, sivár, hétszintes lakóházak épültek fel az út két oldalán, amelyeknek semmilyen közük nincsen az eredeti beépítéshez, és valóságos falként lehetetlenné teszik a betekintést a Neumarkt irányába. Az új beépítés tervezői olyannyira nem kalkuláltak az esetleges majdani újjáépítéssel, hogy az egyik lakóépület mindössze pár méternyire ugyan, de éppen belemetsz a Neumarkt egykori patinás szállodájának, a Hotel Stadt Rom-nak a kontúrjába, amely a mostani rekonstrukciónak és egyben a Neumarkt látványának is egyik kulcseleme3.

A Hotel Stadt Rom újjáépítésének (vastag piros vonal, ill. ld. a képen) útjában áll a jelenlegi beépítés
4/5
A Hotel Stadt Rom újjáépítésének (vastag piros vonal, ill. ld. a képen) útjában áll a jelenlegi beépítés

Az eredeti helyen történő visszaépítést lehetővé tevő kisajátítások és bontások természetesen tetemes költségeket jelentenének, amelyeket a városvezetés minél inkább szeretne megspórolni. 

A probléma megoldására így eddig a szálloda építész tervezőinek, Thomas Müllernek és Ivan Reimann-nak a koncepcióját támogatták4, elképzelésük szerint a bontásokat elkerülendő nem az eredeti helyen (A), hanem attól 8 méterrel észak felé eltolva épülne fel a szálloda mása. Szerintük ez a pár méteres eltérés nem olyan feltűnő a tér eredeti összképéhez képest, hogy emiatt hatalmas kiadásokba verje magát a város. Ez esetben a térről a Wilsdruffer Strassére kivezető egykori Moritzstrasse az eredeti állapotokhoz képest keskenyebb zsákutcaként (B) vagy kisebb bontás árán szűk kis közként (C) épülhetne csak újjá, ami első látásra eléggé kényszeredett megoldásnak tűnik5.

A térről a Wilsdruffer Strassére kivezető egykori Moritzstrasse
5/5
A térről a Wilsdruffer Strassére kivezető egykori Moritzstrasse

A Neumarkt újjáépítését kezdeményező és szívén viselő egyesület, a Gesellschaft Historischer Neumarkt Dresden (GHND) természetesen hallani sem akar a szállodaépület eltolásáról, ragaszkodnak a pontos rekonstrukcióhoz, még ha az 50-es évekbeli lakóépület részleges bontása és a lakók kártalanítása az előzetes becslések szerint több mint 7 millió euróba is kerülne6, amely összegnek értelemszerűen lenne másutt is helye a város költségvetésében. A GHND érvelése szerint ugyanakkor az eltolásos megoldással a Hotel Stadt Rom sokkal közelebb kerülne a vele szemben álló Hotel de Saxe homlokzatához, s így kedvezőtlenül beárnyékolná azt, egyúttal pedig keskeny utcává degradálná az eredetileg nagyvonalú, kellemes légtérarányú Moritzstrassét.

A különböző tervváltozatok tavaly nyár folyamán kerültek bemutatásra, s az őszi-téli időszak folyamán több alkalommal is beterjesztették szavazásra a városi közgyűlésnek az eltolásos verziót – mint költséghatékony megoldást. Azonban időközben, míg a terv az építésügyi bizottság előtt volt véleményezésre, több frakció is halasztást kért, hogy meg lehessen fontolni újra a GHND érveit az eredeti helyen történő rekonstrukció mellett.

Jelenleg egy kompromisszumos megoldás körvonalazódik: az útban álló lakóház egészen kis mértékű bontása és átépítése. Csak egy finom „sebészeti beavatkozásra" kerülne sor: lemetszetnék háznak a szállodába ékelődő bütüjét, a Moritzstrasse pedig eredeti szélességében épülne újjá, és a keresztben álló lakóház alatt annak árkádosításával vezetnék át úgy, hogy az épülettömeg sértetlen maradna.



Ennek a köztes megoldásnak az eddig érintett feleken kívül nem várt helyről is vannak már támogatói: például Sebastian Matthes, a Wildsdruffer Strasse-i lakóház földszintjén működő étterem tulajdonosa személyében, aki fogyasztóteréből jókora teret kénytelen lenne elveszíteni – kárpótlás fejében – az árkádosítás miatt7. Szerinte a „lefaragás" a vendéglőjéből nemhogy nem érintené hátrányosan, de még előnyökhöz is juttathatná: az új megnyitástól ugyanis a forgalmának növekedését reméli. Hiszen várhatóan az amúgy zsákutcának visszaépülő Moritzstrasse és a sivár Wilsdruffer Strasse között ezzel a nagyvonalú megnyitással megindulna a gyalogosforgalom, az utca megtelne élettel, a szocreál belvárosból a Neumarktra tartók sokaságával, s egyúttal szervesebbé válhat a két szomszédos heterogén beépítésű két városrész kapcsolata is.

Gurdon Balázs


források:

1:  http://panorama.dresden.de/ 

2http://quo-vadis-dresden.de/2012-04-urheberrechtsklage-haensch-stadt-dresden.html 

3http://www.neumarkt-dresden.de/hotel-stadt-rom.html 

4http://www.neumarkt-dresden.de/Presse/2012/13-09-2012.html 

5http://www.dnn-online.de/web/dnn/nachrichten/detail/-/specific/700-NR_DNN_27011 

6http://www.neumarkt-dresden.de/Presse/2012/27-09-2012.html 

7:http://www.neumarkt-dresden.de/Presse/2012/28-07-2012.html 

 

Vélemények (2)
alfoldi2011
2013.09.30.
18:24

Drezda bombázása 1945. II. 13-15. között történt tehát 3 hónappal a II. világháború vége előtt, amikor már minden nyilvánvaló volt az erőviszonyok tekintetében. Civilek ellen gyújtóbombákkal, barbár módon.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Drezda_bomb%C3%A1z%C3%A1sa

Legalább ennyit le kellett volna írni, a helyreállítás gondolatisága miatt.

Ez nem csak az építészek vitája!

 

Pákozdi Imre
2013.10.01.
05:08

@alfoldi2011: A fenti off-topictól elemelkedve, a cikk által tárgyalt építések mindenképpen korszaváltást jelentenek. Drezda a bombázásban és az azt követő NDK-s újjáépítésben a legsivárabb német nagyvárossá vált. 1964-ben három hetet töltöttem ott, majd 1984-ben legalább további hármat, több részletben. A város akkoriban óriásgrundok széteső lánca volt, lakótelepi megjelenésű belvárossal (ld. pl.: Prager Strasse, Budapester Str.). Néhány éve kétszer jártam ott, egy-egy napra, átutazóban: tanúsíthatom, hogy ez a szupersivár konglomerátum minden erőfeszítés ellenére is csak nagyon lassan nyerte vissza konzisztenciáját és emberi léptékét. A cikkben tárgyalt új stratégia azért nagy jelentőségű, mert az eredeti utcaszerkezet és az eredetihez nagyon hasonló épületek újjáépítéséről szól. Azt hiszem, hogy a rombolást követő 70 év összességében kudarcos próbálkozásai után ideje volt merészen konzervatív megoldást találni...

Egyébként pedig a II. világháború kölcsönösen az ellenség civil lakosságának elpusztításáról szólt. És ezt a német haderő kezdte, az őket felszabadítóként váró Ukrajnában és Belaruszban, továbbá Lengyelországban és Anglia nagyvárosainak rakéta-bombázásával (Coventry, London)*. A német nagyvárosok valóban embertelen bombázása a háború lerövidítését célozta a civil lakosság harci (!) moráljának megtörésével. Szakértők szerint ez nem sikerült, a németek egyetlen nappal sem kapituláltak hamarabb, mint amikor a helyzetük katonailag végképp tarthatatlanná vált. A belátásnak tehát egyik oldalról sem volt igazán szerepe a háborúban.

* nem is beszélve a zsidók és a cigányok elleni népirtásról

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A SZENTENDREI SKANZEN // Egy hely + Építészfórum

2023.06.07. 10:51
9

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Az ország második leglátogatottabb közművelődési intézménye Szentendre szabadtéri múzeuma, ahol nem csupán megismerhetjük a "kiállított tárgyakat", de magába a miliőbe élhetjük bele magunkat – egy másik világ részesévé válhatunk látogatása során. A Skanzenben nemrég adták át az Erdély épületegyüttes első épületcsoportját is, melyben Torma Tamás és az Egy hely csapata vezet körbe minket.

Nézőpontok/Történet

GANZ-MÁVAG KOLÓNIA// Egy hely + Építészfórum

2023.05.23. 15:51
9

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

24 lépcsőház, 645 munkás lakás és "egy különösen erős hangulat". Az Egy hely csapata ezúttal a józsefvárosi Tisztviselőtelep szélére látogatott el, a 115 éves Ganz kolónia épületeihez.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk