építészet : környezet : innováció

Lezárult az ötletpályázat a Roosevelt téri irodaház átépítésére



A pályázat eredménye. Bemutatjuk a díjazott pályaműveket.


Amint arról júliusban hírt adtunk, a BHG Beruházó Bt., a Schörghuber Csoport tagja a Roosevelt téri irodaház (1979, KÖZTI, építész: Hübner Tibor és Hofer Miklós) - az ún. Spenótház - megvételét követően  meghívásos ötletpályázatot írt ki az épület átalakítására. A meghívottak között volt a KÖZTI Rt., mint az eredeti tervező cég, továbbá a Turányi és Simon Építésziroda,  az Építész Stúdió Kft. - Pálfy Sándor, Guczogi György, a Török és Balázs Építészeti Műterem, a Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda, a Puhl Antal Építész Irodája Kft., a LAKÓTERV Rt., a Murphy/Jahn Architects és az ÉME Mesteriskola.

A bíráló bizottság 2001 szeptember 26-ai ülésén úgy döntött, hogy a pályázat I. díjasa a Mesteriskola terve, a II. díjat a Turányi és Simon Építésziroda, a III. díjat az Építész Stúdió Kft. - Pálfy Sándor kapja.

A pályaművek:

 
I. díj: Mesteriskola
 
 
 
Murphy/Jahn Architects
 
Török és Balázs Építészeti Műterem
 
Guczogi György
 
 Puhl Antal Építész Irodája Kft.
 
Lakóterv Rt.
 
Zoboki, Demeter és Társaik Építésziroda
 
Közti Rt.
Összefoglaló értékelés: 
 

A Roosevelt téri ún. "Spenót ház" átalakítására kiírt meghívásos tervpályázat eredményes volt. Mind a 10 meghívott pályázó igen magas színvonalon kidolgozott pályaművet nyújtott be. A beérkezett tervi anyag színvonala összességében elérte, sőt bizonyos vonatkozásban meghaladta egyes nyilvános pályázatokon szereplő gondolatok minőségét. Igen kedvezőnek mondható ebből a szempontból az a szándék, hogy egy magánbefektető a város kitüntetett pontjait kitünteti azzal, hogy az építészeti minőség biztosítása érdekében - ha nem is kötelező - építészeti tervpályázatot ír ki.

A Roosevelt tér a budapesti Duna-part azon tereinek egyike, amely a főváros pesti oldali karakterét leginkább meghatározzák. A tér szimmetrikus elrendezése kényes egyensúlyi helyzetet kínál a téren elhelyezni, illetve átépítéssel megújítani kívánt épületek számára. E kihívás az ún. "Spenót ház" esetében azt jelenti, hogy az újszerűségnek és alkalmazkodásnak együttesen kell megfelelni. A pályázaton így azok a megoldások bizonyultak kiemelkedőnek, amely a kettős követelményt, az önálló hangvételt és az illeszkedést harmonikusan párosítani tudták. (Ezen pályaművek voltak elsősorban az 1. és az 5. bírálati sorszámú tervek.)

Az adott helyzetben az átalakítandó épület nagy tömegét és sematikus homlokzatát úgy kellett átformálni, hogy a nagy tömeg homlokzati és tetőelemeinek formálásával a Roosevelt teret szegélyező palota jellegű épületek tagolási rendjére válaszolni tudjon. Kedvező, ha a szimmetrikus városi helyzet az épület homlokzatán is megjelenik. E követelményt ugyan több pályázó is próbálta megoldani - több kevesebb sikerrel.

A funkcionális értelemben is szükséges hármas tagolás azokon a pályaműveken vált igazi szervező erővé, ahol az alaprajzi rendszer konzekvensen megjelent a főhomlokzaton, de egyúttal nem sérült az épület egységes megjelenésének követelménye sem.

Különös fontossággal bír ezen a helyen az épületek földszintjének kialakítása. A földszintet több irányból is átszelő passzázs rendszer biztosíthatja az épület együttélését a várossal. Azok a megoldások voltak szerencsések, ahol ez a passzázs-rendszer mind a Roosevelt tér, mind a mellékutcák irányába kinyílt.

Különösen fontos az átalakítás során az ún. 5. homlokzat a "tetővilág" kialakítása. Azok a pályaművek voltak sikeresek, amelyek a tető formálásával válaszoltak a Gresham és a BM épület tagolt tetővilágára, ugyanakkor a mai kor eszközeivel tették ezt, úgy, hogy az épület nem vált hagyományos értelemben vett magastetőssé. (Ebből a szempontból különösen érdekes a megoldást adott a 7. sz. pályamű, ahol a Budapestre jellemző eklektikus tetővilág meglepően új eszközökkel "éled újjá".)

A homlokzatok kialakításával az épület korábbi adottsági ellenére kedvező volt, ha a vertikális jelleg hangsúlyt kapott. Jónak ítélte a zsűri az ún. Luk-Fal architektúra alkalmazását olyan módon, ha ez önálló ritmust adott, s ezzel segítette az épület plasztikus megjelenését. Kedvezőtlennek bizonyultak a sematikus luk-fal architektúra alkalmazó vagy a "quasi" keret váz jelleg megjelenését használó pályaművek.

Nem fogadható el a kiemelkedő jelentőségű téren a függönyfal vagy mechanikusan értelmezett üveghártya megjelenése (pl. 2. számú pályamű), amely a jelenlegi épületnél is nagyobb tömeghatást eredményez.

Az anyaghasználat kérdésében a zsűri kedvezőnek ítélte az épületen a nemes kőanyag (nem gránit) homlokzatot , különös tekintettel a rakpartok és a Lánchíd által meghatározó jellege miatt.

A nyertes pályaművek - 1-es, 5-ös, 7-es - koncepciója között szellemi rokonság áll fenn, amely jelzi azt az értékrendszert, amely a zsűri szerint a téren álló épület átalakításánál követendő. E díjat nyert három pályamű több vonatkozásban hasonló szerkezeti elven és rokon arculat felfogással rendelkezik. Egyes elemeikben egymással versenyző jó és jobb megoldásokat adtak, amelyek alkalmazása a további tervezéssel megfontolható. Különösen vonatkozik ez a homlokzatok kialakítására, amely esetében a külső megjelenés és a belső használhatóság szempontjait a továbbtervezés során kell pontosítani.

A nyertes pályamű kiválasztásánál egyaránt szerepet játszottak a befektető igényei (funkcionális rendre és a megvalósíthatóságra vonatkozó igényei), valamint az épített környezet egészéből eredő elvárások, (városépítészeti, építészeti funkcionális és gazdaságossági szempontok).
Ezek együttes mérlegelése alakította ki a végleges sorrendet.

vélemény írásához jelentkezzen be »