építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Magdolna negyed szociális város-rehabilitációs program

A programot a Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából készítette Rév8 Rt.
A programot a Józsefvárosi Önkormányzat megbízásából készítette Rév8 Rt.: Alföldi György, Sárkány Csilla, ifj. Erdősi Sándor, Apró Attila, Csete Zoltán, Kolossa József

Helyzetértékelés
A Magdolna negyed a fővároson belüli kedvező elhelyezkedése ellenére az épített környezetéből fakadó adottságai, korábbi gazdasági szerepének leértékelődése, történeti, társadalmi fejlődésének negatív alakulása miatt Budapest vélhetően legnagyobb összefüggő krízisterületévé alakult át, s egyes - jelentős kiterjedésű - részei kifejezetten a nagyvárosi szegénynegyedek jellemző arculatát mutatják.



 

A negyed egymásra halmozódó kedvezőtlen adottságai címszavakban a következőképpen foglalhatók össze:

  • Az akcióterületen koncentráltan élnek a hátrányos helyzetű családok és a hátrányos helyzetben lévő családok körében felülreprezentált roma népesség.
  • A kerületben itt a legmagasabb a munkanélküliség, legalacsonyabb a gazdaságilag aktív népesség aránya.
  • Az iskolázottságot tekintve is itt a legnagyobb a lemaradás: magas az általános iskolai végzettséget sem szerzők aránya, alacsony a felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya.
  • A városrész gazdasági potenciálját, foglalkoztatási helyzetét tekintve az egyik legrosszabb terület Józsefvárosban.
  • A negyed gazdasági, szociális helyzete ellenére a segítő szakma önkormányzati és civil intézményei csak igen korlátozottan vannak jelen a területen.
  • A terület környezeti állapota erősen leromlott, az épületállomány korszerűtlen összetételű és rendkívül rossz minőségű, nagy az aránya a kis alapterületű, nem komfortos lakásoknak.
  • Az ismertté vált bűncselekmények száma az érezhetően javuló közbiztonság ellenére magas. Súlyos problémát jelent a kábítószer élvezet és terjesztés, valamint a történeti hagyományokra visszanyúló, bár a közterületekről napjainkra lényegében eltűnt prostitúció.
  • A fizikai környezet folyamatos romlása és az évek óta tartó lefelé mozgó társadalmi spirál következtében a városrész egyre jobban leszakad a kerület többi részétől.
  • A városrész szegénynegyed jellegéből adódóan az egészséges közösségi lét hiánya, a kiúttalanság érzékelhető.
  • A terület "halmozódó hátrányai" mellett néhány kedvező elem, jelenség is jellemző:
    • a negyed területén (is) dolgozó önkormányzati intézmények
    • az itt működő - néhány - civil szervezet (pl. az Oltalom Karitatív Egyesület, illetve a Wesley János Lelkészképző Főiskola) komoly szakmai felkészültséggel és elhivatottsággal végzi segítő tevékenységét.

A hátrányos helyzetű családok magas koncentrációja "elfogadóbb" közeget jelent a fizikai és / vagy mentális állapotuk miatt sérült, etnikai hovatartozásuk miatt megkülönböztetett emberek, magyar és nem magyar bevándorlók, stb. számára. Ez az "elfogadás" azonban - a szegénynegyedekre jellemző módon - nagyon sok esetben együtt jár a gyengék kihasználásával, ellehetetlenítésével és a "különcök", a kitörni vágyók kirekesztésével.

A negyedben továbbra is jelen van egy keskeny középréteg, amely nem akart vagy nem tudott a városrészből elköltözni. E réteg egy, a negyed megújítására vonatkozó program megkezdésekor könnyebben mozgósítható, mint a legelesettebb családok tagjai. E réteg megtartása és a lehetőségek szerinti szélesítése kulcsfeladata a programnak.

Tekintettel a városrész lakókörnyezeti adottságaira, gazdasági lehetőségeire, a lakosság társadalmi, etnikai összetételére, képzettségére hosszabb távon sem várható, hogy a Magdolna-negyed ingatlanpiaci pozíciója olymértékben felértékelődik, hogy az "őslakosságot" fokozatosan kiszorítva a közép és magas státuszú lakosság lakóhelyévé váljon.

A realitások figyelembe vétele mellett az akcióterületi programnak kifejezetten nem ez célja.



 

Az akcióterületi program feladata
Megakadályozni azt a fenyegető veszélyt, hogy az akcióterület a város legnagyobb, összefüggő nagyvárosi szegénynegyedévé, a szó szigorú értelmében vett szegény-etnikai gettóvá váljon.
ennek elkerülése érdekében megindítani azokat a társadalomfejlesztő, közösségépítő és gazdaságélénkítő programokat, amelyek hosszú távon lehetővé teszik, hogy a negyed élhető, biztonságos és egészséges lakóhelyet biztosítson a társadalom alsó és alsó-középosztálybeli csoportjainak.

A program területe és helyzetértékelés (részletek) (pdf)

A negyed városfejlesztési stratégiája
A kerületfejlesztési stratégia Józsefváros fejlődésének legfontosabb irányának a gazdasági - társadalmi helyzet erősödését, a jelentkező társadalmi problémák oldását határozta meg. A kerületi stratégiában kiemelt helyen szerepel Magdolna negyed megújítása, város regenerációja.

Cél, hogy a negyed újra Józsefváros lakható részévé váljon, mely képes befogadni és hosszútávon megtartani, otthont teremteni a különböző kultúrájú és társadalmi háttérrel rendelkező rétegek, generációk számára. Identitásának fejlesztésével a Magdolna negyed önálló, egyedi arculatú, de a környező területekhez szervesen kapcsolódó városrésszé váljon.

Stratégiai célok
Hosszú távú társadalmi cél: a negyed életminőségének fejlesztése, megfelelő színvonalú lakhatás biztosítása. A negyed fejlődését a társadalom bevonásával, a helyi társadalom kohéziójának erősítésével, a társadalmi sokszínűség megőrzése mellett kívánja elérni.

12. táblázat / 15 év alatt elérni kívánt társadalmi célok
célok lépések
mindenki számára megfizethető és megfelelő színvonalú lakhatás biztosítása lakásfenntartási támogatás biztosításával el kell érni, hogy a lakók 80%-a megfizethető lakásköltségű, egészséges lakásban lakjon
az önkormányzatnak 1000 lakás korszerűsítését kell megoldania
lakosság társadalmi státuszának növelése az itt élők képzettségének javításával legalább kétszer annyian szerezzenek felsőfokú végzettséget, és minden 40 év alatti lakónak legalább 8 általános végzettsége legyen
szegregáció csökkentése, szegénység oldása A szegények aránya csökkentése foglalkoztatási programokkal, az új fejlesztések eredményeként magasabb státuszú lakók beköltözésével. A munkanélküliek arányának lecsökkentése a kerületi átlagra.
társadalmi kohézió erősítése Magdolna negyed szomszédságába a lakók legalább 25%-ának a bevonásával.

Rövid távú társadalmi cél a romló társadalmi folyamat megállítása:

  • A negyedben élő, sorsán változtatni akaró családok számára az egyéni fejlődés lehetőségének megteremtése, egyénre szabott tanácsadás létrehozása, oktatási, továbbképzési, kulturális programok biztosítása.
  • A lakók közötti kapcsolat, civil szerveződés elősegítése szomszédsági egyesület, szervezet kialakításával. Ennek érdekében fórumokat, találkozó helyeket kell létrehozni, működtetni.
  • A fiatal korosztály számára esélyt teremteni a tovább tanuláshoz, a társadalmi beilleszkedéshez, a hátrányok fokozatos leküzdéséhez.
  • A szegregáció és előítélet csökkentése, a negyedről alkotott negatív kép áttranszformálása egyedi és sajátos akciókkal.

Gazdasági cél
Hosszútávú gazdasági cél: a terület gazdasági pozíciójának erősítése, a gazdasági aktivitás élénkítése. Ezért a programok megcélozzák a terület jövedelemtermelő és önfenntartó képességének javítását, a helyi munkaerőpiac fejlesztését és ezzel a tartós munkanélküliség csökkentését.

13. táblázat / 15 év alatt elérni kívánt gazdasági célok
célok lépések
a kerület gazdasági aktivitásának erősítése működő kisvállalkozások, kereskedések forgalmának folyamatos kismértékű növekedését,
üres üzletek arányának 10%-ra történő csökkenését
önkormányzati ingatlanvagyon (lakás, üzletek) értéktelenedésének megállítása épületek felújításával. lakások korszerűsítésével, üzletek kiadásával el kell érni, hogy a vagyon működtetéséből származó bevétel finanszírozza a vagyon működtetését
elősegíteni a munkahelyteremtő beruházásokat, 15 év alatt legalább 500 új munkahely jöjjön létre
a kerület jövedelemtermelő és önfenntartó képességének javítása a lakosság és a működő vállalkozások jövedelme legalább a kerületi átlagnak megfelelően növekedjen!
munkaképes korú lakosság szakképesítésének, munkaerő piaci pozíciójának javítása képzési - átképzési, szakképzési programokkal el kell érni, hogy a szakképzetlenek aránya a 25%-kal csökkenjen

Környezeti cél
Hosszútávú környezeti cél: A terület közterületeinek, zöldfelületeinek mennyiségi és minőségi növelése, fenntartható lakókörnyezet létrehozása a lakóépületek folyamatos, kis lépésekben történő felújításával, az építészetileg értékes épületek megőrzésével, új lakóépületek építésével.

14. táblázat / 15 év alatt elérni kívánt környezeti célok
célok lépések
általános környezeti minőség javítása a közterületek állapotának javítását a közterek felújításával és folyamatos rendben tartásával
épületek állagának javítása, a romlás megállítása el kell érni, hogy a lakóházakban az állékonyságot és az üzemeltetést veszélyeztető szerkezeti meghibásodásokat kijavítsák, a berendezéseket kicseréljék
közterületek, zöldfelületek minőségének és mennyiségének növelése a felújított utcákban új fasorokat létesítsenek, a 253 tömbben új nyilvános közpark épüljön meg,
az építészeti értékek megőrzése az építészetileg értékes épületek felmérését és értékmegőrző program kidolgozását, védett épületek felújításának megindítását

Operatív városfejlesztési koncepció (pdf)
A program elemei (pdf)
Megvalósíthatósági terv (pdf)

 

vélemény írásához jelentkezzen be »