építészet : környezet : innováció

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – az ARX Építész Iroda pályázata

Részletesen bemutatjuk az ARX Építész Iroda által benyújtott pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye

A klasszicista épületet íves vonalú bővítményekkel megtoldó terv.  A Nemzeti Múzeum nyugodt tömege mintegy hátterévé válik a szertelenül kanyargó, hullámzó formáknak és vonalaknak, az épületen belül és kívül is. Az udvarokat azonos formájú üvegtetővel fedi, de míg a déli udvarban a felpúposodó üveghéj alá egy tojás formájú rendezvényterem kerül, az északi udvar csupán egy spirális közlekedőt fogad magába. A rendezvényterem íves falának formai kapcsolata a homlokzattal problematikus.

Energikus és látványos grafikájú terv, a beavatkozások mindenhol nagyon hangsúlyosak, a klasszicista épület értékei eltörpülnek. A kért kiegészítő funkciók elférnek, kapcsolatuk a főépülettel megfelelő. Ennek sajnos az az ára, hogy az egész északi kertet, és részben a nyugati kertet is aláépíti, ezzel a fák nagy részét ki kell vágni. A kertészeti terv jól kidolgozott, sok új használható térrel. A fák fokozatos felújítását tervezi. Jól átgondolt terv, a burkolatok a célnak megfelelőek. A fakivágásokat nem részletezi, de a tervrajz szerint a főlépcső melletti szilfák eltűntek.

 




Részletek a műleírásból:


Előzmények

A Magyar Nemzeti Múzeum épülete a magyar klasszicista építészet kiemelkedő alkotása hosszas tervezés után 1837-47 között épült Pollack Mihály tervei alapján.

„Általában, mint a legjobb és legszebb ilynemű épületek egyike él a szakirodalomban, még olyan építészettörténetekben is, ahol a magyar építészetről alig emlékeznek meg.”  „Friss, fiatal, fejlődőképes és érzékeny kifejezése korának, nincs benne semmi abból a megmerevedő, hideg és üres akadémikus klasszicizmusból, amely a nyugati klasszicizmus korai példáit jellemezte.” (Zádor Anna 1953)

 

Tervezési alapelvek

A pályázati kiírás, tervezési programjában foglalkozik az elmúlt évtizedek múzeumi átszervezéseivel, rekonstrukcióival. Érzékletesen rámutat - az értékmegőrző restaurálások mellett - a korszerű, látogatóbarát szemléletű funkciók égető hiányára. A XXI. századra a múzeumok rendeltetési köre gyökeresen átalakult, kibővült. Olyan funkcióknak befogadására is alkalmasnak kell lenniük korunk korszerű múzeumainak, mint a multifunkciós előadó és rendezvénytermek, ahol akár több száz fős fogadások, gálavacsorák is bonyolíthatók, stúdiók, vetítők, szakmai, vagy akár a múzeumi rendeltetéssel csak távoli kapcsolatban álló bemutatók számára teljes technikai háttérrel felszerelt szekciótermek, több, vagy nagyobb kereskedelmi egységek, eltérő kategóriájú éttermek, kávézók, a szolgáltatási körök széles lehetőségei. Mindezt áthatja az információ átadásának legkülönfélébb formája. A múzeum területén bárhol, bármikor karnyújtásnyira kell lennie az információszerzés lehetőségének.

 

MNM helyszínrajz, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM földszinti alaprajz, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM pinceszint alaprajza, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter

 

Napjainkban elsődleges fontossággal bír a tömegtartózkodású terek biztonsági, kontroll zónáinak kiépítése. Ezzel összefüggésben a lökésszerűen érkező látogatók fogadásának teljesen új alapokra helyezett funkcionális rendje. A korszerű múzeumok mára folyamatosan és dinamikusan átalakuló pezsgő, lüktető idegenforgalmi látványosságok, amelyek távoli országokból is csalogatják a turistákat meg- megújuló időszaki kiállításaikkal.


Tervezési koncepciónkat arra alapoztuk, hogy az igényelt új funkciók elhelyezését, a belső áralakításokat ne épületen belüli és épületen kívüli építészeti értelemben vett épületbővítésként tervezzük, hanem az egész múzeum működését teljes komplexitással helyezzük új alapokra. Alapelvünk volt, hogy az új üzemeltetési rendszert úgy valósítsuk meg, szervezzük át, hogy a műemlék épület külső és belső architektúráját érintetlenül hagyjuk, a meglévő állandó és időszaki kiállítások területének kitisztázása mellett azok strukturálisan ne változzanak, az üzemi terület nagysága megmaradjon, ahol üzemi funkciók kerülnek áthelyezésre, azok a korszerű követelményeknek, előírásoknak megfeleljenek.


A jól működő kiállítási tereket úgy kell az új funkciókkal szimbiózisba helyezni, hogy a rendszerek ne sérüljenek, az újak funkcionálisan tökéletesen illeszkedni tudjanak. A múlt és a jövő együttműködését kell megteremtenünk. A hosszú távon is jól funkcionáló, látogatóbarát múzeum fogadóképességének növelése új, korszerű turisztikai kiszolgáló infrastruktúra kiépítését igényli. Ennek fontos része az akadálymentesítés, a biztonságtechnika, vagyonvédelem, informatikai és tájékoztató rendszerek kifogástalan kiépítése.

 

MNM 2. emelet alaprajza, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM 1 emelet alaprajza, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM tetőtér alaprajza, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter

 

Az épület jelenlegi megközelítése, bejárata, látogató- fogadása az új megfogalmazásba került igények ellátását a meglévő keretek között maradéktalanul ellátni nem tudja, nem fogja tudni. Az új bejárat kijelölése elkerülhetetlen. Ez része lesz a múzeum működési rendszere új alapokra helyezésének. Elképzelésünk szerint a terepszint alatti gazdasági részek bővítéséhez kapcsolódó térszint alatti központi bejárati tér olyan kötöttségek nélküli megközelítést tesz lehetővé, amely az összetett igényeket kompromisszumok nélkül elégíti ki. Az új bejárat, valamint a látogatói forgalom a múzeum épület földszintjére és pinceszintjére történő jóval nagyobb kiterjesztése a belső közlekedési rendszert is megreformálja.


A múzeum eredeti működése kiállító terekkel csak az első és második emeleten számolt. A díszlépcső tökéletes eleganciával kötötte össze a látogatói szinteket, ugyanakkor a földszintre és a pinceszintre is részben kiterjesztett látogatói területek már csak kényszerpályán, melléklépcsőkön, az előírásoknak meg nem felelve közelíthetőek meg. Az épület északi udvarát jelöltük ki az új közlekedési rendszer helyéül. Innen a látogatói terek négy szintjét teljes szabadsággal és variabilitással összekötő központi térből közelíthetjük meg a különböző állandó és időszakos kiállítások, tárlatok, foglalkoztatók, szekciótermek. A díszlépcső továbbra is közlekedőül szolgál, de mint a szintek megközelítésének egy alternatívája és nem kötelező eleme.

 

MNM látványterv, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM látványterv, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter

 

A Nemzeti Múzeum másik, akár önállóan is megvalósítható fejlesztési eleme a déli udvarba helyezett többszintes, multifunkcionális rendezvényhelyszín kiépítése. Fontos kialakítási szempont ezen funkció, az épület egyéb látogatói és üzemi egységeitől való leválasztásának lehetősége. Ugyanakkor annak, a kiállítóterek esetleges bővítéseként is kell szolgálnia. Úgy kell kapcsolódnia a sokrétű funkcióival az összetett rendszerű múzeumi üzemeléshez, hogy azt kiegészítse, ugyanakkor akár önállóan, annak zavarása nélkül is működni tudjon.


Javaslat a Batthyány- villa pincerendszerével kapcsolatban

A Nemzeti Múzeum épületét eredetileg a Kossuth Lajos és Szép utca sarkán lévő Grassalkovich Antal által felújított telekre képzelték elhelyezni. Hild János, Pest vezető építésze ide készítette első terveit. Később a tervezésre felkért Pollack Mihály monumentálisabb terveihez új helyszínt, az országúti, egykori Batthyány- féle telket jelölték ki. Az egykori Batthyány villa részbeni feltárása bizonyította, hogy az itt álló jelentős méretű palotaépület méreteiben a ma is álló Károlyi palotához volt hasonló. A pincerendszer teljes feltárásának, dokumentálásának, bemutatásának igénye a múzeumi rekonstrukciók, fejlesztések során rendre felmerült.


Koncepciónk szerint a javasolt fejlesztést követően a Nemzeti Múzeum környezete a monumentális múzeum épületet a parkjával és tágabb környezetével egységesen kezeli. A feltárások után a megmutatható Batthyány villa romok láttatható méretüknél fogva ebbe az egységes, új koncepcióba nehezen interpretálhatósága miatt nem illeszkednek, így bemutatásukat nem tervezzük.

 

MNM látványterv, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM látványterv, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM látványterv, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter

 

Építészeti arculat, formai megjelenés

Kulcskérdés a tervezett építészeti elemek formai kialakítása. A másfél évszázaddal ezelőtt épült főépület határozott, erőt sugárzó kubusa mellé az új funkciók alaprajzi és térformálásánál a könnyed ívek, görbült térformák alkalmazása szándékolt elkülönülést, elválasztást sugall. A formák az egyenes vonalak, sík felületek között úsznak, lebegnek. Szerkezeti csatlakozásuk pontszerű. Az elemek, mint betett formák egészítik ki, bővítik az épületegységet.


A múzeumok reneszánszukat élik. Az idegenforgalmi versenyhelyzetnek, a reprezentatív funkciók múzeumi megjelenésének, a technika folyamatos fejlődésének köszönhetően a Nemzeti Múzeum rekonstrukcióját csak merőben új szemlélettel szabad véghezvinni. Bár a „Nemzet Múzeumának” elsősorban történelmi központú kiállítási anyagok bemutatása a fő arculata, az 1948-as szabadságharc a múzeumhoz kötődő eseményei nyomán a múzeum, mint a nemzeti szabadság jelképévé is vált, ezzel együtt elkerülhetetlen az egyéb tematikájú, szemléletű, interaktív kiállítások, installációk bemutatása is.


Tervünk bátran folytatja a nyugat-európai múzeumfejlesztések irányvonalát. Az épület és kertje határozottan nyit a közvetlen és távolabbi környezete felé. Elindít egy fejlesztést, amely további nagyvonalú projektek megvalósulását indukálhatják a Főváros idegenforgalmi központjában.

Tervezett funkciók és elrendezési kapcsolataik

Új bejárat, látogatófogadó funkciók

A múzeum közönségforgalmi bejáratának új helyet jelöltünk ki. A múzeumkert északnyugati sarokpontja és a kupolatér tengelyének egyenesére fűzött könnyed vonalvezetésű ellipszoid, az egyetlen terepszint fölé tervezett új elem, mint felszíni jel adja a látogatófogadás új építményét. Pozíciója a múzeum leggyakrabban ábrázolt Kálvin tér felőli látványába simul, annak vizuális konkurálása nélkül. Az ellipszoid két tengelye jelöli ki a bejáratokat. A bejáratok meghatározzák a kerttel való kapcsolatot, majd a telekhatár és az azon túli viszonyokat.


Az építmény és alsó tere kellő távolságban van a főépülettől, ugyanakkor a múzeumhoz történő funkcionális kapcsolat minden külső és belső feltételét magába foglalja. A térszínen csak a „bejárati galéria” található. Az onnan induló lépcső a terepszint alá vezeti az érdeklődőt. A lenti rész az igényelt terepszint alatti bővítések része. Az érdeklődő először ide érkezik, jegy, kontroll nélkül tájékozódhat, informálódhat. Használhatja a közösségi, éttermi funkciókat, jegyet vásárolhat. Itt van a találkozó pont. A kereskedelmi, vendéglátó, profitábilis funkciók a jegyet még nem váltott nagyközönség előtt is nyitva állnak. Mindez szándékoltan az épület kubatúráján kívül.

 

MNM látványterv, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM látványterv, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter

 

A főépület tömegébe már csak jeggyel, a beléptetési kontroll zónán keresztül léphet. Ez fontos, és korunkban egyre fontosabbá váló biztonságtechnikai szempont. A jegyvizsgálat után a látogatók a pinceszinten, az épület északi udvarában kialakított fórumra érkeznek. Ezt a tér a múzeum új közlekedési rendszerének központja. Attraktív spirál emelkedik és köti össze a négyszintes épület közönségforgalmi tereit. A spirális rámpa szintenkénti több kiszélesedése kiállítóterekként bővül. Az alsó szinten intenzív belső kerttel egészül ki az itt elhelyezett védendő kőanyagok kőtára. Innen indul a 10 fős panorámalift is. A múzeum déli udvara alatti lapidáriumot átalakítás nélkül hagyjuk, ugyanakkor megközelítését a pinceszinti bejárattól is lehetővé tesszük. Az oda vezető közlekedő terekben állítunk ki további védendő kőanyagot. A lapidárium tartóoszlopai teherbírása a fölé kerülő új beépítés következtében megerősítést igényelnek.


Üzemi funkciók a pinceszinten

A múzeumkert északkeleti sarokpontján, a Pollack Mihály tér felől megközelíthetően alakítjuk ki az igényelt gazdasági gépkocsiforgalom csatlakozó pontját. Az egyirányú forgalmú Pollack tér több kis utcán keresztül is elérhető, így a csekély forgalmi terhelés is megoszlik. A terepszint alá vezető gazdasági bejárat kétirányú rámpán történik. A kontrollált gépkocsi forgalom minimális felszíni felületet foglalva jut a térszín alá, ahol a múzeum északi kertjébe építjük a kiszolgáló- logisztikai funkciók bővítését. Az új lehajtó rámpa érkezéséhez közel helyeztük a sűrűbb gépkocsi forgalmat igénylő funkciókat. A 40 db. személygépkocsi parkolását a terepszint alatti beépítés csökkentése érdekében 2x 20 db, gépesített gépkocsi tároló berendezés segítségével oldjuk meg.


A bővítés több ponton csatlakozik a főépület gazdasági területéhez. A műtárgy beszállítás, a pinceszinti személyzeti bejárat az üzemi funkciók keleti és északi közlekedőrendszeréhez kapcsolódik. A pinceszint déli karéjában is meghagytuk az üzemi rendeltetést. A szint főlépcső alatti területén, a kitelepítendő restaurátori helyiségek helyére helyeztük át az első emeleti fotótár raktári helyiségeit, belső kapcsolattal a fölötte lévő fotótári kutató helyekkel.


A múzeum restaurátor műhelyeit és a hozzájuk kapcsolódó kiszolgáló és raktár helyiségeit az épületben megszűntetjük. A pályázati kiírás nem ad egyértelmű tervezési irány a funkció elhelyezésére, így tervünkben az új restaurátor blokk opcióként szerepel. Ez a megoldás részét képezi a kért szakaszolható megvalósíthatóság rendszerének. A múzeum épület hátsó kertjében, a terepszint alá helyeztük a fenti rendeltetést. A térszíni, a főépület tengelyére szimmetrikus kertépítészeti kialakítással összhangban az új műhelyek, átriumos kiképzésének köszönhetően természetes megvilágítást kaphatnak, míg a raktárak a főépület meglévő üzemi részéhez kapcsolódnak.


[…]

A múzeumépület földszintje

A földszinti kialakítás jelenleg kevés kivétellel nélkülözi a látogatófunkciók számára kialakított tereket. A program szerint a földszint az eddigieknél nagyságrendekkel jelentősebb közönségforgalmi szerepet fog ellátni. Az északi udvarban kialakított közlekedő spirál első állomása a jelenlegi büfé fogyasztótere helyén kialakított kőtár. A főlépcső alatti területet szintén vendégforgalmi területté emeltük: itt lesznek a korcsoportos kreatív foglalkoztató termek.

 

MNM homlokzatok, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM homlokzat, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
 

 


A déli udvar hasznosítása ezen a szinten kezdődik. Az udvarban elhelyezett multifunkciós előadó és szekciótermek külső kapcsolódási pontjául a jelenleg csak időszakos használattal bíró déli kaput jelöltük ki. Az elegáns érkeztetés és vendégfogadás terei után közlekedő területek kötik össze, illetve választják el a múzeum fő vendégforgalmi tereitől. A szinten meglévő gazdasági- irodai rendeltetés helyét meghagyjuk, a három fő funkció (múzeumi látogató, rendezvényterem, üzemi területek) földszinti helyiségei egymástól függetlenül működnek.


A vezérszint főépületen kívüli eleme az új bejárati építmény és a hozzá kapcsolódó- múzeumi időn túl is nyitott, emelt kategóriájú étterem.

Piano Nobile

A múzeum főlépcsője és a főbejárat

A javasolt átépítés után a főbejárati előcsarnokot a pénztári fülkéktől, információs pultoktól megtisztítva a kiemelt vendégek bejáratává tesszük. Államfők és magas rangú vendégek továbbra is a főlépcsőn át ékeznek, fogadásukra esetenként is különböző protokoll vonatkozik. Ez a szint a múzeum északkeleti részén elhelyezett könyvtár kivételével a látogatói forgalom számára szolgál. A részben nyilvános könyvtár funkció bármikor az üzemeltetési területek érintése nélkül a közönségforgalmi terekhez illeszthető. A fotótár áthelyezésével a déli szárny körbejárhatósága megvalósul. Itt a multifunkciós terem és a kiállító termek opcionális kapcsolatát alakítottuk ki.


Multifunkciós előadó- rendezvényterem

Budapestnek az idegenforgalmi attrakcióit is modernizálni kellene. A rendezvényszervezői, illetve tágabb értelemben az idegenforgalmi, szállodaipari és rendezvényszervezői szakma szívesen látna egyedi, modern, progresszív rendezvényhelyszíneket. Ezen létesítmények funkciójukon túlmutatva, látványosságként is szolgálhatnak, ezáltal Budapest idegenforgalmi szerepét és a hazai szolgáltatókat is erősítve a nemzetközi piacon.

 

MNM multifunkciós sémák, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM multifunkciós sémák, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM multifunkciós sémák, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
 


Jelenleg a legtöbb budapesti színvonalas „incentive” jellegű rendezvényhelyszín (pl. gálavacsorára) múzeumok csarnokában, illetve szállodák báltermében található. Mindkét kategóriára igaz, hogy egyre kevésbé vonzó a vendégek számára. A múzeumok többségében klasszikus, gazdagon díszített tereket kínálnak, nem kevés kihívással a szervezés terén. A szállodák homogén, „doboz” termei sem tudják már az eseményeket felejthetetlené tenni. A Nemzeti Múzeum közvetlen közelében is – a szállodákat nem számolva – leginkább építészetileg klasszikus stílusú rendezvényhelyszínek találhatók. (Festetics Palota, Wenckheim Palota, Ybl Palota, Nagyvásárcsarnok)

Koncepció

A múlt és a jövő szinergiája… Célunk egy, a fentiekben leírt hiánypótló multifunkcionális rendezvényhelyszínt tervezni, amely stílusában eltér, ugyanakkor mégis méltó a „befogadó” intézményhez. Hiszünk benne, hogy a sikeres rendezvényhelyszín kulcsa nem csak az elhelyezkedéstől, a szolgáltatás színvonalától vagy a felszolgált ételek minőségétől függ, hanem az épület, terembelső kialakításától, egyediségétől is. A tervezés során ezen gondolatok figyelembevételével, a meglévő klasszikus épületegyüttesbe egy modern, légies, íves szerkezetet alakítunk ki, amely már magában is figyelemreméltó és vonzó és ízlésesen illeszkedik a történelmi környezetbe. Ezen finom „pozitív” ellentétek végeredményben szinergiát alkotnának, így mindkét funkciót (múzeum, konferencia- és rendezvényhelyszín) erősítenék. A különleges forma rendkívüli lehetőségeket hordoz a rendezvényszervezők részére, akár teremberendezésről (pl. amfiteátrum vagy aréna jellegű ültetés), technikai installációról (körpanorámás vetítés) vagy dekorációról legyen szó.

Komplexitás

Az épület formája nem csupán az egyedi vonzerőt szolgálja, hanem nagyban hozzájárul a rendezvényhelyszín sokrétű kihasználhatóságához, ezáltal a profitábilis üzemeltetéshez. Az épület alkalmas nagyobb létszámú, (akár 500 fős) konferenciák, tudományos ülések, termék- és egyéb bemutatók lebonyolítására. A földszinti kisebb termek mobilfallal rugalmasan alakíthatók, így akár a fenti események szekciótermeiként vagy egybenyitva az előtérrel, kiállítási területként használhatók. Szintén az emeleti plenáris terem lenne a korábban említett incentive gálavacsorák egyedi helyszíne. A két szinten kávészünetekre, állófogadásokra alkalmas előtereket alakítottunk ki.


A rendezvények világán túl, az egyedi formájú épület nemcsak extra teret jelent a Nemzeti Múzeum számára, hanem egy eszköz az ismertség, látogatottság növelésére, a célközönség szélesítésére a jelenlegitől időben és témában eltérő időszaki kiállítások befogadásával.

Logisztika

Az új épület könnyen megközelíthető, egyrészt a múzeumon keresztül, másrészt egy külön bejáratot is kapott, így adva van a párhuzamos, de zavartalan működés. A két szint közötti „vendégáramlás” a kétoldali, légies lépcsőkön és a kellő számú átjárási lehetőség által biztosított. A lépcsők a funkción túl ideális helyszínt adnak pl. divatbemutatókra (a hozzá kapcsolódó előtérrel), illetve egyedi látványt nyújtanak a földszinti látványkertekkel.


A kiszolgáló helyiségek, úgy mint catering hinterland, mosdók, ruhatár szintén könnyen és több irányból megközelíthetőek. Ezáltal nemcsak a vendégek érkezése, az épületen belüli zavartalan közlekedése (nem találkoznak az áruforgalommal) biztosított, hanem a betelepülő szolgáltatók (pl. catering, technikai partner) akár egy időben is végezhetik az előkészületeket, nem zavarják egymást. Mindezek hatékonyabb üzemeltetést, a megrendelő szempontjából rövidebb berendezési időt, a bérbeadó számára pedig több rendezvényt jelentenek.


A II. emelet minimális kiszolgáló terület kivételével teljesen körbejárható látogató funkció befogadására szolgál. E szint fölött helyeztük el a két belső udvart azonos térgörbéket formáló acél, üveg szerkezetű belső udvari lefedését. Az átrium fedésként kialakított szerkezetek méretezés szerinti hő és füstelvezetéssel, reflexiós üvegezéssel rendelkeznek. Az udvarok lefedésére használt rácskupoláknál alkalmazott üvegezést egy későbbi tervezési fázisban gondos mérlegelés után javasoljuk kiválasztani. Ugyanakkor az üvegezés biztonsági funkciói mellett célszerű fokozottan hőszigetelő min. Ug:1,1W/m2K javasolt Ug:0,8W/m2K értékeket figyelembe venni. A nyári túlmelegedés elkerülésére az üvegezést LT:49% és SF:29% hővédelmi paraméterekkel irányoztuk elő. A hővédő üvegezést javasoljuk kiegészíteni belső, motoros mozgatású árnyékoló, roló rendszerrel. A kürtő hatás biztosítására a felső elvezetéseket (szellőztető és füstelvezetésre figyelembe vett nyitható szárnyak) célszerű alsó frisslevegő bevezetési pontokkal kiegészíteni. A tetőtéri szint funkcionális kialakítása nem változik, kizárólag üzemi terület.

[…]


Környezetvédelmi szempontok

A beruházás jellege a fenntartható fejlődésnek megfelelő, energiatudatos és komfortos megoldások alkalmazását kívánja meg. Ennek értelmében az épület fűtési és hűtési hőigényét megújuló energiaforrások és hővisszanyerés kihasználásával tervezzük. Hasznosítani kívánjuk a talaj és az épület belső hőtartalmának visszanyerését, a belső hőigények kiegyenlítését, így az épület energiaigényének környezetbarát működtetését. Az épület megújuló energiaforráson alapuló energiaellátása a környezetterhelés csökkentése miatt is kívánatos. A kedvező hatások a gazdaságos üzemeltetés és az épület károsanyag kibocsátásának csökkenésében jelentkeznek.

 

MNM multifunkciós sémák, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM multifunkciós sémák, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM multifunkciós sémák, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
 

 


A bővítés során alkalmazott anyagok, berendezéseket javasoljuk úgy megválasztani, hogy az épület energia hatékonysága növekedjen. Javasoljuk  LED-es világítótestek alkalmazását ott, ahol a múzeumi technológia megengedi. Az udvarlefedések megvalósításánál is a fokozott hőszigetelő és napvédő üvegezést (LT:49%, SF:29%) javaslunk nyitható felülvilágító részek, és mobil árnyékolók alkalmazása mellett.


Akadálymentesítési megoldások

 A múzeum akadálymentes látogatása jelenleg körülményesen megoldott. Kényszerűségből a gyalogos gazdasági bejárat látja el a mozgáskorlátozottak beengedését. A mozgássérült látogatók csak az üzemi területek többszöri igénybevételével, üzemeltetői segítséggel, kerülőutakon látogathatják a kiállításokat. Az átalakítás során újabb területek, szintek lettek bevonva a közönségforgalmi területek közé.


Alapvető igényt teljesítünk, amikor az akadálymentes látogatói forgalmat mind a kiállítási, mind a rendezvényi részen (akár külön- külön is) a fő vendégforgalommal azonos útvonalon, a gazdasági területektől szétválasztva oldjuk meg. Ehhez a központi közönségforgalmi előcsarnokokba személyfelvonókat telepítünk, a díszlépcső mögötti üzemi területen lévő felvonók így mentesülnek az időszakosan igénybevett vendégszállítás alól.


A bejárati előterekhez kapcsolódva mozgássérült mosdókat, pelenkázó- baba helyiségeket alakítottunk ki a pinceszinten és a földszinten. Megközelítésük minden közönségforgalmi térből megoldott. A mozgáskorlátozott alkalmazottak számára az üzemi területen belül biztosítunk mosdókat, a szintek közti közlekedésük az üzemi személyfelvonóval történik.

Kertépítészet

A tömbbelső történeti környezetalakítása közül ismert Balla Antal kertábrázolást még nem tartalmazó térképe. Ismert Fejes Imre közölte kertterv, mely feltehetően a Petz-féle kert állapotát ábrázolja. Halácsy Sándor felmérése az angolkertekre hajazó kertarchitektúrát rögzít, a korábbi Lipszky féle helyszínrajzok pontos képet festenek a mágnás-negyed szívében elhelyezkedő formagazdag, architektonikus elemekben bővelkedő kerti környezetről. Ismert a múzeumot keretező paloták kertekkel, szobrokkal, kutakkal teljes világa, köztük a Klösz György által fotografált Ybl tervezte kert a Károlyi palota mögött. A múzeum kert kerítését is Ybl műveként tartják számon. Közismert a botanizáló Kubínyi direktorsága alatti kertalkotási eredmények. Ismert a Pollack családban Ludovico Pollack Észak-Itáliai kerttervező munkássága is. A kert-és környezetépítészeti terv nem a rekonstrukció igényével készült. Ugyanakkor a történeti kertterv előzmények a tervezett kertarchitektúrák megfogalmazásának sorvezetői voltak.


A hely szimbolikus, szellemi tartalma, több rétegű szerepköre az állami reprezentáció helyszínétől a hétköznapi használaton, a turizmus, az oktatás kiszolgálásán keresztül új és újabb elvárásokat, meg növekedett funkcionális igényeket támaszt mai is a kerttel szemben. A parktér a kiterjedése, növényborítottsága okán a városi mezoklímát kondicionáló hatású. Klorofill oázis a kert, s ez akkor is így van, ha a növények konzisztenciája ma már nem teljes értékű.

Tervezett funkciók, toposzok és kisarchitektúrák

Új zöld passzázsok megnyitása

Alapvető célkitűzésünk volt a kerítéssel zárt telekbelső új feltáró sétányokkal történő minél teljesebb megnyitása. Új átlós és haránt utakat terveztünk.

Az Arany János szobor mögötti kerítésfal a lépcső szélességében alkalmi rendezvények idején egybenyitható a Múzeum körút felé.


Gyepes terepplasztikával fedett ellipszoid-fogadó tér

Új főközlekedési irányok a Múzeum körútról bevezető átlós sétányok. Az Északnyugati bejárattól a részben terepszint alá süllyesztett ellipszoidhoz - a múzeum új közönségforgalmi bejáratához - a megérkezés terén keresztül jutunk. A bejáratok előterében kiállítás-és programhirdető installációk hívják föl a figyelmet. (pl.ledfal). Az ellipszodnak a terepszint fölötti felületét plasztikusan mintázott, gyepes dombhát fedi. A leeséstől üvegkorlát véd. Az előtér burkolata vízáteresztő, színes hengerelt ökoburkolat, benne kerékpártárolóval.


Klasszicizáló kapuépület

Itt kaphat helyet a parkőr, információ, teleguide, defibrillátor elhelyezési lehetősége is itt biztosított


Isolotto-lapidárium sziget

A kert délnyugati sarokpontján nyitott bejárattól egy feszített víztükrű medencetéren keresztül jutunk a parktér belseje felé. A vízparterre a klasszikus kertépítészeti megoldások mentén fogalmazott un. isolotto. A vízfelület alatt - a régészeti feltárás eredményétől függően – lapidárium is kialakítható (opció), melynek természetes megvilágítását az üveggel burkolt vízelvezető peremek biztosítják. . A lapidárimhoz lépcsőkkel, rámpával osztott terepszint és a körítő falakon megjelenő vízesésfal vezet. Az opcionális „lapidárium-szigeten” faburkolatú hidak futnak keresztül.  A szigetet dézsás délszaki növények, aromás illatú félcserjék, orangerie növények szegélyezik. A bejárat megnyitása a nyilvános wc. átépítését igényli.

Északi és déli- rotondó kert

Az északi oldal személyzeti bejárata és a déli oldal konferencia bejárata előtt architektonikus növényi keretbe foglalt körteret, rotondót terveztünk. A tér közepét plasztikusan megformált gyepparterrel körbezárt vízmedence („szökőkutat”) pontozza ki. A térképzés, a nyírt örökzöld sövények közé illesztett padok, kőzsámolyok, posztamensek ritmikusan követik egymást.


Az épület bejáratok axisának hangsúlyozása a kertkompozíció hangsúlyos eleme. Lépcsővel kiemelt, páros szobrokkal kísért a déli konferencia bejárat. Az északi oldal kapu tengelyében a Széchenyi szobor elhelyezésére teszünk javaslatot, hátterében az idős platánnal, a fát megkerülő szimmetrikus rámpákkal. Illatok, rejtett fények, a nyírt sövényeken megülő árnyékok, a halkan csobogó víz, a szobrok elhelyezésének bővített lehetősége karakterizálják e helyet.

 

MNM metszetek, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM metszetek, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
MNM metszetek, építészek Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter
 

 


Játszóhelyek

A kert tradicionálisan a játszótereknek is helyet adott. (A „Muzi”). Tervünk megőrzi e feladatkört, s e célra elválasztott útvonalon megközelíthető játszóhelyet biztosít. A gumiburkolat, ökoburkolat szélén sövényekkel takart alacsony kerítés-szegély tervezett. A játszóhelyek fő bejárata fedett-nyitott pavilonok, a múzeum épület oldalhomlokzatának tengelyében kap helyet.


Libresso kerti terasza

A volt kertészház és a múzeumépület közé ékelt kőburkolatú teresedés kávéházi kiülős programok helyszíne, alkalmi szabadtéri galéria, kamarakoncertek helye.


Függőkertek

A libresso terasz foglalata a terepszint alatt kialakított restaurátor épületek átriumait keretező függőkertek. A földalatti kerteket üvegkorlát szegélyezi.


Szobor galériák

A kert egészét áthálózzák a sétányok mentén elhelyezett posztamensekkel ritmizált meglévő és potenciális szoborhelyek.


Teatro di verzura, zöld amfiteátrum

Az Ötpacsirta utca-Pollack tér sarkán nyitott kerti átjáró tengelyében tűztük ki a terepszintbe süllyesztett zöld színházteret. A szabadtéri előadótér az oktatás, az előadó művészet céljára szolgál. A kör alaprajzú teret gyepes, aromás illatú, örökzöld cserjékkel kísért térplasztika keretezi, melyet oszlopcsarnok, colonnad szegélyez tovább,  részben a meglévő kövek felhasználásával.


Falikút-cascade

Az Ötpacsirta utca-Pollack tér sarkán a kerítés visszabontásával ivókút, vízesésfal kialakítását javasoljuk. Itt szobrok, torzók, kőtöredékek, antik plasztikai másolatok helyenként vízben tükröződő másodlagos formái sokszorozzák a megérkezés élményét.

A bejárattól a zöld teátrumba (auditóriumba) a kihelyezett római szarkofágok során keresztül tervezett út vezet.


Növényzet

Az EU szabványnak megfelelő, túlkoros, megfelelő habitusú dendrotaxonok előzetes faiskolai kiválasztása szükséges. A beültethető szortiment a parktér aktualizált kertészeti szakvéleménye és az elfogadott kertépítészeti koncepciót követően kerülhet meghatározásra. A kertben árnyéki gyeppótlók, a jó benapozású napozó tisztásokon taposástűrő gyepvegetáció tervezett. Kiemelt szerepet kapnak a nyírt sövények, ezek főszereplője a Taxus sp.


Törekedtünk a park lomb egyensúlyának megtartására, hosszú távon fokozatos felújítás során a védett rálátások biztosításával. A belső terekben kis lombkoronájú formanövények tervezettek. A parkban és az épület folyosóin megjelennek az alkalmi növényi dekorációk. (orangerie növények)


Terepszint alatti bázisépületek tetőkertjei

A terepszint alatti beépítés alaprajzi elrendezése igazodik a kert karakterét meghatározó fák helyzetéhez. A sovány talajrétegben kiültetésre kerülő növények alatt finom tereprendezéssel, mesterséges domborzatemeléssel növelhető az ültetőréteg. Konténerekkel együtt beemelt idős növények csokros-ligetes elrendezésére is van lehetőség.


Lombegyensúly

A múzeum épület körül megszokott látvány a tetőszintig ágaskodó, zárt lombkoronák látványa. A fák szelekciója nem csupán növény-egészségügyi szempontból kívánatos, de a bellevue tengelyek, védett rálátások megtartásának okán is.

Alkalmi növényi dekorációk

A téli aspektus kivételével a kertbe kihelyezhető orangerie növények emelik a látvány minőségét. A Garibaldi szobor avatásán jól láthatók a kihelyezett nyírt babérok. A szortiment bővíthető citrusfélékkel, hideg-és melegházi növények kihelyezésével.

[…]


Burkolatok

A főbejárat előtti teresedés mészkő-porfir-lángolt gránit inkrusztatív együtteséből tervezett. Az egyéb közönségforgalmi területek burkolata vízáteresztő, hengerelt ökoburkolatból tervezett. A játszóhelyeken elasztikus műanyag burkolat is megjelenik a balesetveszélyes helyek alatt. Az épület körül megtartott az andezit-bazalt nagykockakő

Berendezési tárgyak, bútorozás

Kerékpártárolók, padok, hulladékgyűjtők, posztamensek, zászlórudak és a kiállítás-és programhirdető installációk (pl. ledfal) elhelyezését tartalmazza a terv.

 


vezető tervezők: Gyöngyössy György, Dallmann Péter, Török Péter ( ARX Építész Iroda)

építész munkatársak: Horvát István,Rácz Róbert, Sztányi Szandra, Varga Dániel, Gergó Balázs  

szakági  tervezők: Gauland András (konyhatechnológia), Kecskés Zoltán (grafikus)

   

2 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »