építészet : környezet : innováció

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Építész Manufaktúra Kft. és Stúdió 100 Kft.

Részletesen bemutatjuk az Építész Manufaktúra Kft. és Stúdió 100 Kft. által benyújtott pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye

A pályázó, bár, a környezet kímélésével helyes alapelveket állít a középpontba, azonban ennek építészeti konzekvenciái, megjelenítése súlyos funkcionális zavarokhoz vezet. Ez elsősorban ott érhető tetten, hogy a gépkocsi parkolókat a D-i udvar földszintjére helyezi, elvágva ezzel mind a vízszintes É-D-i, mind a függőleges funkcionális kapcsolatokat (a lapidárium ugyanis az eredeti helyé maradt). Ezzel az alárendelt szerepű funkcióval, a múzeum számára értékes terek elvesztését jelenti.

Előnye a tervnek, hogy mindkét udvar üvegtetős lefedésével és az első emeleti födém beépítésével kellemes arányú belső tereket hoz létre, ezzel a főbejárati szint elsődlegességét is hangsúlyozza a pályázó, Az É-i udvar funkcionális kialakítása egységesebb, a D-i udvaré zavaros. Az udvarokba helyezett beépítések esetlegeseknek, átgondolatlanoknak hatnak. A látogatókat kiszolgáló terek kialakítása csökevényes, ezzel a fejlesztési források megszerzését nem teszi lehetővé, a múzeum számára. Továbbá hátrányos, hogy a „funkcionális kitisztítás” a történelmi terekben elmaradnak, az egyes folyosói szakaszok megnyitása csak részben történik meg.

Építészeti eszközei sematikusak, szegényesek. Kertészeti kialakítása és úthálózata esetleges, elnagyolt. Csak fákban és gyepszintben tervez, a cserjéket a jobb átlátás érdekében még a szegélyeken is kivágja, ezzel a kert biológiai értékét nagyban csökkenti. Nincs kidolgozva az árnyékos részek gyepesítése, vagy gyeppótló növények ültetése. A Pollack M. téri garázstetőt a javasolja fásítani. A Múzeum krt. felől a teret kinyitja, gépkocsi behajtást poller sorral akadályozza.


Részletek a műleírásból

Társadalmi környezet

A Nemzeti Múzeum épülete és a múzeumkert több mint műemlék, a magyar történelem része, szimbólum. A mai magyar társadalom látszólag hagyománytisztelő, de valójában végtelenül konzervatív, görcsösen ellenez mindent, ami új, ami más. A kortárs építészettel szemben teljesen elutasító, nem érti és nem is akarja érteni. Nem csoda, hiszen a vizuális kultúra, a kortárs művészetek oktatása nem létezik, a minőségi építészet társadalmi megbecsülése rendkívül alacsony.

A Szépművészeti Múzeum bővítése kapcsán az utóbbi hetekben ismét fellángolt méltatlan vita és sajtóháború is azt mutatja, hogy ma Magyarországon egy szakmai zsűri döntését dilettánsok hada el tudja söpörni, a „civil szervezetek” nevében fellépők politikusokat, döntéshozókat korábbi álláspontjuk ellenkezőjére tudnak hangolni, az építészek pedig tehetetlenek, sodródnak megalázóbbnál megalázóbb helyzetekbe. De ami ennél is nagyobb baj, hogy vagy nem épül semmi, vagy ami épül, az nem lesz jó, mert állandó gesztusokat kell tenni, „kompromisszumokat” kell elfogadni, - az eredmény akár még szégyenünkre is válik (pl. Nemzeti Színház).

Tervezési koncepció

Bár a tervpályázati kiírás tervezési program része kifejezetten arra ösztönöz, hogy a meglévő épület kontúrján kívül, a Múzeumkert területén megvalósuló térszint alatti bővítéssel oldják meg a pályázók az épület bővítését, ugyanakkor a Múzeumkert növényzetének megóvása ezzel a szándékkal látszólag teljes ellentmondásban van. Ennek feloldás csak igen költséges módon lehetséges és akkor is számítani lehet a „zöldek” intenzív ellenállására. A növényzet miatt egyedül a Múzeum körút felüli, főlépcső előtti tér lenne alkalmas térszint alatti beépítésre, viszont ez nagyon kellemetlen helyen csatlakozik a múzeum üzemi területeihez, a főlépcső alatti labirintuson át hosszú út vezet a kiszolgáló terekhez és azok vertikális közlekedő magjához, mely pont az épület ellentétel oldalán van, nem beszélve a műtárgyak mozgatásáról egy szűk folyosón.

 

MNM látványterv. Vezető tervezők: Hajnády Erzsébet, Soós Szabolcs, Szabadics Attila, Szász László
MNM látványterv. Vezető tervezők: Hajnády Erzsébet, Soós Szabolcs, Szabadics Attila, Szász László
MNM látványterv. Vezető tervezők: Hajnády Erzsébet, Soós Szabolcs, Szabadics Attila, Szász László

 

Látván ezt a helyzetet olyan megoldást kerestünk a tervezési program kielégítésére, mely egyrészt nem jár a műemléki épület külső megjelenésének megváltoztatásával, másrészt nem tesz „kárt” a múzeumkertben, megőrzi a meglévő növényállományt, nem vág bele a terepbe gépkocsilehajtót, nem épít a kertben terepszint alatti teret, csak javaslatot tesz a kert rekonstrukciójára. Mindezt teszi úgy, hogy ezzel együtt létrehozza a kért bővítési területeket, új és bővített funkciókat, kialakul egy tiszta, akadálymentes látogatói forgalmi rend, bővül a raktári terület, ésszerűbbé válnak a kiszolgáló területek helykihasználásai – és nem utolsó sorban a legköltségtakarékosabb megoldásnak tűnik.

A Tervpályázati Kiírás tervezési programja négy fő céljának teljesülése;

Az épület kiszolgáló-logisztikai funkciójának bővítése és a kerthasználatot akadályozó gépkocsik elhelyezése:

A 40 db dolgozói gépkocsi parkoló elhelyezését a déli udvar beépítésével, terepszinten történő behajtással oldottuk meg a meglévő déli kapu felhasználásával, jet-ventillátoros szellőzéssel. A belmagasság akár gépi emelős parkoló-rendszer későbbi beépítését is lehetővé teszi, melynek révén a szükséges parkolószám közel kétszerese is elhelyezhető.  A térszint alatti parkolót egyrészt a kert növényállományának védelme miatt, másrészt gazdaságossági szempontból elvetettük.

Átmenő műtárgyraktár és kezelőtér, gépkocsi zsilip, ásatásokból előkerült régészeti anyagok átmenő raktára. Ezeket a helyiségeket az északi udvar beépítésével javasoljuk biztosítani, kisteherautó számár a jelenlegi gazdasági bejárati kapu lenne használható. A gépkocsi zsilipelés a raktári térhez közvetlenül csatlakozó manipulációs térben zajlik.

Múzeumi üzemeltetés helyiségei – különböző raktárak az északi udvar pinceszintjén, a kitelepített restaurátori műhelyek és raktárak helyén kerülne kialakításra.

Vendéglátó ipari kiegészítő funkciók – a volt kertészház és annak kiegészítéseként kiépülő, bővített pinceszinten javasoljuk megoldani – a földszinten étteremmel.

Az északi –és déli udvarok hasznosításának lehetősége

Ahogy a fenti pontban már jeleztük, a terepszinten (-1 múzeumi szint) az udvarok egy funkcionális szinttel történő beépítését javasoljuk, ezáltal a belső udvar burkolt födémsíkja az érkezési szintre (+0.90 m) kerül. Így mindkét udvar a múzeum vezérszintjén akadálymentesen megközelíthető.

Az udvaroknak a tető párkányvonalánál történő lefedésével kialakuló többfunkciós tereket eltérő módon javasoljuk hasznosítani, az északi udvar a közönségforgalomi átmenő tér, melynek fókuszában az új látogatói liftblokk áll üvegezett kabinjaival, a főlépcső oldalán. Ebbe a térbe úsztatva, önálló pavilonként kerül be az új múzeumshop, büfé, látogatói WC blokk, gyermekjátszó, stb. Ez az információszerzés, találkozás, csoportok gyülekezőhelye, sok leülő felülettel, állandó mozgással. Ezzel szemben a déli fedett udvar igazi multifunkcionális tér, elsősorban állandó kiállítások rendezésére alkalmas, de bármilyen rendezvény, komolyzenei hangverseny, koncert, nagyobb létszámú konferencia, fogadás, bál stb. megrendezhető benne. A déli szárny hagyományos kiállítóterei szintén bekapcsolhatók az időszakos kiállítások térsorába, konferenciák esetén pl. szekciótermekként használhatók.

A múzeum meglévő főbejáratának építészeti vizsgálata, alternatív bejárat(ok) lehetőségének keresése, szerves kapcsolódásuk a fő közönségforgalmi terekhez és a lefedett udvarokhoz, új térszint alatti és feletti közönségforgalmi terek létesítése, régiek átalakítása, továbbá a belső terek funkcionális átalakításának lehetősége szem előtt tartva a mozgáskorlátozottak zavartalan közlekedését.

Véleményünk szerint a Nemzeti Múzeumnak nincs szüksége új, alternatív bejáratra, leszámítva a mozgássérültek közönségforgalmi térbe történő érkeztetését. Az utóbbit közvetlenül a főlépcső mellett javasoljuk kialakítani egy hidraulikus emelő és egy lépcső beépítésével. A közönségforgalmi terek akadálymentesítése látszik az egyik legfontosabb feladatnak, melyet egyrészt központi helyen lévő új közönségforgalmi liftblokk beépítésével, másrészt az előcsarnok második traktusának, az un. „kerek csarnoknak” és csatlakozó tereinek a +0,90 m szintre történő emelésével javasolunk megoldani. A látogatói terek zavartalan körüljárását mind az első, mind a második emeleten biztosítottuk. Térszint alatt nem terveztünk új közönségforgalmi teret, leszámítva a bejárati előcsarnok alatti kettéosztható konferencia termet, mely ma időszakos kiállításoknak ad helyet.

A múzeumkert rekonstrukciója

A kiírásban megadott szempontoknak leginkább megfelelő, ha a kertet műtárgyakkal nem bolygatva lehetőséget adunk a múzeumkert kerttervezési és favédelmi szempontból történő rekonstrukciójára, megújítására. Ennek során pontosabban meghatározásra kerülnének a térburkolattal ellátott gyalogos, vegyes forgalmú és tisztán zöldterületek. A telken belüli gépkocsi forgalomra két alternatívát is elképzelhetőnek tartunk.

Mivel a dolgozói parkolóhoz tartozó 40 gépkocsi forgalmát, valamint a logisztikai ki- és beszállítást nem tekintjük olyan intenzívnek, mely indokolttá tenné új közúti behajtók létesítését, megítélésünk szerint egyik alternatíva lehet, ha a Múzeum körút felöl továbbra is használhatná mindkét típusú forgalom a meglévő kapukat a főlépcső előtti dísztér érintése nélkül. A gazdasági bejárathoz és a dolgozói garázshoz vegyes forgalmú útfelületen lehetne eljutni. Ez esetben a Múzeum körúti kapuk távirányítással nyithatók, egyébként zárva lennének. A második alternatíva esetén a gazdasági kiszolgáló forgalom számára a Bródy Sándor u. felöl nyitható új gazdasági bejárat, míg a személygépkocsik a Múzeum u. felől, az előbbivel átellenes oldalon hajthatnának be. Mindkét új bejáratnál az utcai szint és a múzeumkert terepszintje között rámpa létesítése szükséges.

Fontosnak tartjuk, hogy a múzeumkert napközben minél inkább megnyíljon és váljék részévé a városi park hálózatnak Budapest olyan pontján, mely különösen híján van zöldterületnek; ugyanakkor ahhoz, hogy fenntartható legyen a park jó minősége és állapota, szükséges, hogy az éjszakai órákra biztonságosan le legyen zárva. Ennek érdekében a gyalogosok részére több ponton is kapuval megnyitnánk a parkot. A Pollack Mihály tér felöl, a kertészház hasznosításaként javasolt, külső forgalom számára is nyitott éttermi funkció kézenfekvővé teszi annak mindkét oldalán a meglévő kapuk megnyitását, ezen túl mind a Múzeum u., mind a Bródy Sándor utca felöl javasolunk újabb kapukat nyitni.

A Múzeum körút felől a Nemzeti Múzeum gyalogos megközelítését nem a gépkocsiforgalom által is használt kapukon át képzeljük el, hanem a díszlépcső szélességében az utcai kerítést javasoljuk kibontani és a közterületről közvetlenül felnyíló módon új díszburkolaton vezetni a látogatókat a múzeumhoz. A múzeumkert éjszakai zárva tartásakor a kerítés vonalában két irányból mozgatott toló kapu zárná ezt a kerítésszakaszt.

Része a múzeumkertnek az esővédő tetővel ellátott kőtár, mely a Pollack Mihály tér felöli kerítés  Múzeum u. felé eső szakaszán lévő, erre a célra burkolt területet fedné. Javaslatunk szerint egy nagyon filigrán acélszerkezetű tető készülne polírozott rozsdamentes acél alsó burkolattal, a tető a meglévő fák törzse körül kivágásra kerül. A tükörszerűen működő héj lehetővé tenné a szemmagasságnál magasabb tárgyak felső felületének látványát is.

Bejárati szint

Érkezés a Nemzeti Múzeumba

Nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy a múzeum főbejárata és a látogatók múzeumba történő érkezése továbbra is a Múzeum körút felöl, a díszlépcsőn át történjen. Ez adja meg a méltóságát a helynek, nem beszélve a történelmi szimbólumról. Más alternatív látogatói bejáratot nem javasolunk, kivéve a díszlépcső melletti mozgássérült / VIP bejáratot, mely azonban csak a rászorulók számára nyitott. Fontosnak érezzük hogy ez rögtön a díszlépcső mellett, a fő megközelítés irányából könnyen elérhető helyen legyen, mert csak így töltheti be funkcióját. A főlépcső előtti tér a szoborral új díszburkolatot kapna, mely egyrészt az épület kulturált megközelítését biztosítja, másrészt rendezvények esetén is méltó környezetet ad a lépcső előtti térnek.

Bejárati előcsarnok

Az épület egyik legnagyobb mai problémája, az azonos szinten lévő, egymástól eltérő padlónívók, illetve az ezek leküzdésére létesített lépcsők, rámpák stb. kavalkádja, mely már a bejárati előcsarnok térsoraiban azonnal láthatóvá válik. Javaslatunkban az eredeti érkezési szint megtartása a bejárati előcsarnok első traktusában, biztosítva a belépés, információ, jegyváltás és ruhatár funkciók ellátását, más szóval a „kint is vagyok, bent is vagyok” helyzetet.

A bejárati előcsarnok második traktusát a pillérsornál javasoljuk kb. 90 cm-el megemelni, mely szintre további néhány lépcső vezet fel, beérkezve a kör alakú csarnoktérbe. Ezáltal jól ellenőrizhetően különválaszthatók az érvényes jeggyel már beléptetett látogatók az előcsarnokba érkezőktől, a +0,90-es szint válik a múzeum érkezési vezérszintjévé, ahonnan lépcső és rámpa nélkül el lehet érni az összes meglévő kiállítóteret, illetve a fedett udvart. Az eredeti padlóburkolatot és pillér-lábazatokat az új padlósíkon visszaépítenénk. Nagyon lényegesnek tartjuk a kupolatér vizuális bekapcsolását az alsóbb szintekbe, ezért a kerek csarnok felett a 2. emeleti kupolateret galériásítanánk, a földszint felé pedig a kerek csarnok közepén egy kisebb kör átmérőjű átnyitást biztosítanánk. Így már a múzeumba történő beérkezéskor feltárulna a kupolatér látványa, mely a belső terek közül a látogatói főlépcső mellett kétségkívül a legimpozánsabb látvány-elem.

 

MNM látványterv. Vezető tervezők: Hajnády Erzsébet, Soós Szabolcs, Szabadics Attila, Szász László
MNM látványterv. Vezető tervezők: Hajnády Erzsébet, Soós Szabolcs, Szabadics Attila, Szász László
MNM látványterv. Vezető tervezők: Hajnády Erzsébet, Soós Szabolcs, Szabadics Attila, Szász László
 

 

Fedett udvarok

A tervezési programnak megfelelően az északi és déli udvart lefedtük és azokat  belső térként alakítottuk ki azzal, hogy a jelenlegi földszintet egy újabb födémmel beépítve az udvar burkolt padlósíkját a már említett +0.90 m-en alakítanánk ki. Így a fedés alsó síkjáig még mintegy 13,5 m tiszta belmagasság marad, mely megítélésünk szerint pont megfelelő légtérarányt biztosít az itt kialakítható funkcióknak. A látogatói folyosó és a fedett udvar között az ablakok megszüntethetők, a nyílások pedig a padlóig lenyithatókká válnak. Így ezek a terek egymásba átfolyva működhetnek.

Az udvar lefedésnél tartózkodtunk mindenfajta high-tech megoldástól, egy egységes négyzetes gerendaráccsal oldanánk azt meg, melynek alsó síkján a fehér rácselemek közötti savmart üvegezés biztosítaná az egységes, szórt fényt, a gerendarács tetején lévő üvegezés viszont víztiszta lenne. A két üvegréteg közötti teret gépileg átszellőztetnénk, minimálisra csökkentve a fedett udvar hűtési–fűtési igényét. Ezzel a megoldással szándékunk az volt, hogy a hagyományos udvarlefedésekkel ellentétben nem a természetet és az ég képét szeretnénk bevetíteni a belsőbe, hanem egy olyan semleges zárású, funkcionális teret létrehozni, ami elsősorban a térben lévő elemekre, kiállítási tárgyakra, stb. koncentrálja a figyelmet és nem vezeti el a szemet az ég felé.

Az északi udvarban alakítanánk ki azokat a látogatói kiszolgáló tereket, melyek a jelenlegi múzeumban nem felelnek meg a kor elvárásának. Így ide kerülne a múzeumshop, a büfé és fogyasztótere, a központi WC blokk, valamint az egész épület akadálymentes látogatói forgalmát biztosító új liftek. A déli udvar többfunkciós térként használható, elsősorban a múzeum alapfunkcióját követően az időszakos kiállítások, akár nagyobb méretű műtárgyak bemutatásának tere lehet, de emellett egyéb rendezvények, koncertek előadások, konferenciák, stb. tartására is alkalmassá tehető. Javasoljuk a meglévő épületrészben a déli szárnyban lévő állandó kiállítást és az északi szárny időszakos kiállítási tereit megcserélni, ezzel déli szárny egységesen az időszakos kiállítások számára tartható fenn, a lefedett udvar terével együtt már jelentős méretű és kapacitású időszakos bemutatóra adna lehetőséget.

Kiszolgáló zóna

A +0,90-es szint keleti szárnyában lévő üzemi területet változatlanul megtartottuk, csak az északi szárny néhány raktárát javasoljuk kiállítótérként hasznosítani. Az udvarok beiktatásával a látogatói tér körüljárhatósága biztosítható úgy is,ha az üzemi szárny látogatóktól elzárt terület marad.

Látogatói területek

A földszinten – csakúgy, mint a bejárati szinten – a jelenlegi kialakítás nagyon bonyolult padlószint magasságokkal bír. Célunk ezek egyszerűsítése és az akadálymentes közlekedés biztosítása. Ennek érdekében az új látogatói liftek a főlépcső alatti térhez érkeznek, ahol korábban a büfé működött és ahonnan a Lapidáriumhoz levezető lépcső indul. Innen a kerek csarnokba lehet jutni, ahova a bejárati szint két oldallépcsője is levezet.

Közönségforgalmi szempontból ennek a szintnek a legfontosabb terme a bejárati előtér alatti terület szerkezeti kitisztítását követően kialakított előadóterem, mely mobil elválasztással két részre osztható. Az épület akadálymentesítése szempontjából fontos elem a díszlépcső mellett egy új mozgássérült bejárat létesítése. Itt állandó személyzet segítségével a jegyváltást követően egy hidraulikus személylift biztosítja a bejárati szintre történő akadálymentes megérkezést, ahonnan a látogatói liftek segítségével a múzeum összes látogatói területe elérhető, beleértve a pinceszinten kialakított Lapidáriumot is.

Üzemi területek

A földszinten a meglévő üzemi területeket megtartottuk területüket nem csökkentettük. A tervezett bővítés két meghatározó eleme a dolgozói parkoló és az ásatási átrakó raktárak, illetve a képraktárak az udvarok földszinti beépítésével nyertek elhelyezést. A gazdasági forgalom a ma is megszokott helyén, az északi kapun át, terepszinten érkezik az épületbe, ahonnan a -4,20-as szinten kialakított átmenő raktári zónába lehet jutni, a szállító járművek zsilipelése révén. Az átrakó zsilipből nyílik mind a négy raktár.

A déli udvar földszinti beépítésével alakul ki a dolgozói parkoló a Lapidárium födémén. Ide a déli kapun át jutunk szintén terepszinten, rámpák vagy bevágások nélkül. Az üzemi lépcső –és liftblokk körüli területeket kitisztítva ide nyitható a dolgozói garázs zsilipe, ahonnan külön rendezvények esetén a garázs használatára jogosultak a látogatói térbe is bejuthatnak.

 

MNM látványterv. Vezető tervezők: Hajnády Erzsébet, Soós Szabolcs, Szabadics Attila, Szász László
MNM látványterv. Vezető tervezők: Hajnády Erzsébet, Soós Szabolcs, Szabadics Attila, Szász László
MNM látványterv. Vezető tervezők: Hajnády Erzsébet, Soós Szabolcs, Szabadics Attila, Szász László
MNM látványterv. Vezető tervezők: Hajnády Erzsébet, Soós Szabolcs, Szabadics Attila, Szász László
 

 

A földszinti udvar beépítésével az udvar körüli ablaksor megszűnik, a kényszerből másodlagos megvilágítással rendelkező irodákat meg kell szüntetni. Ennek kiváltására javasoljuk megszüntetni a homlokzati traktus kis egyéni irodákra való osztását és a szerkezeti rendszer által megengedett módon a főfalak közötti részt a minimálisan szükséges alátámasztással pilléresíteni. Az így kialakuló, jellemzően 50 m2 körüli irodákat egyterű elrendezéssel sokkal gazdaságosabban lehet hasznosítani, megszüntetve  rengeteg másodlagos közlekedő teret. A szükséges számú vezetői iroda üvegfallal leválasztva továbbra is megkaphatják szeparáltságát, de az általános dolgozói környezetet a korábbinál jóval gazdaságosabban és kulturáltabban lehet kialakítani. Javasoljuk mind a keleti, mind a nyugati szárnyban egységes kétnemű vizesblokk kialakítását.

Pinceszint

A pinceszinten a legjelentősebb változás a pályázati kiírásban engedélyezett módon a restaurátor műhelyek kitelepítése egy erre a célra alkalmas más ingatlanba. Az ily módon átalakított terek raktározás céljára alkalmasak, a tervezési programban megadottak szerint. A Lapidárium a jelenlegi formájában akadálymentesen csak nagyon bonyolult módon, az üzemi területeken át közelíthető meg. Tervünkben javaslatot tettük arra, hogy az új közönségforgalmi lifteket úgy és ott helyezzük el, hogy lehetővé tegyük azok pinceszintre történő levitelét, ezzel minden látogató számára könnyen megközelíthetővé téve a Lapidáriumot.  Ehhez a két udvar alatti tér közötti átjáráshoz falnyílásokat kell kialakítani.

2. emelet

Állandó kiállítás szintje

A 2. emelet a főlépcső érkezési szintje, fő funkciója az állandó kiállítás befogadása. A jelenlegi állandó kiállítótér együttest javasoljuk bővíteni a ma időszakos kiállítási térrel. Ugyancsak javaslatot tettünk a tetőtérbe vezető két lépcső elbontására és hasonló, de keskenyebb egykarú lépcsőnek a főfalon belülre helyezésére. Ezáltal mind ezen, mind a felette lévő tetőtéri szinten az udvar körüli közlekedő folyosó átjárhatóvá válik. Ahogy azt már az érkezési szinten is jeleztük, javasoljuk a jelenlegi kupolatér megnyitását az alsó szintek felé, hogy a bejárati térből már érzékelhető legyen a kupola, mint az épület egyik kiemelkedően nagyszabású építészeti eleme. A timpanonban elhelyezett díszteremhez nem nyúltunk.

3.emelet

Mivel a tervpályázati dokumentációban kiadott információ nem elégséges ahhoz, hogy érdemben javaslatokat tegyünk a tetőtéri üzemi terület hasznosításának racionalizálására, lényegében változatlanul hagytuk ezeket a tereket. Ugyanakkor a restaurátori műhelyek áthelyezésekor számoltunk azzal, hogy a textil restaurátorok és külön ingatlanba helyezhetők, az így felszabaduló területekre egyéb kiszolgáló funkciók helyezhetők.

Az udvarok lefedéséből eredő többlet gépészet elhelyezésére a főlépcső feletti még be nem épített padlásteret javasoljuk hasznosítani, felvethető e szárny felett a déli tetőfelületen napkollektorok és napelemek elhelyezése, amennyiben azok nem sértik a műemlékvédelmi elveket. Ebben az esetben puffertartályok, esetleg hydrobank és folyadékhűtők is csatlakoztathatók a rendszerhez
[…]

Kertészeti leírás, környezetrendezés

A pályázat célja „a Magyar Nemzeti Múzeum műemléki védettségű főépületének és annak közvetlen környezetét képező Múzeumkert komplex, látogatóbarát és értékmegőrző fejlesztésének, a Múzeumkert értéknövelő hasznosításának tervezése” volt. Ennek megfelelően a Múzeumkert kialakításának is egyrészt a modern kor igényeit kell kielégítenie, másrészt a kiemelt műemléki környezet elvárásainak kell megfelelnie.

A kert tervezése során az alábbi szempontokat tartottuk szem előtt:

  • előírt funkciók elhelyezése
  • épített értékek megőrzése
  • fás állomány megőrzése
  • átlátható, jól használható közlekedési rendszer kialakítása

A tervezett átalakítás után a Múzeum két belső udvarának földszintje beépül, ide fedett parkolók kerülnek. A parkolók feltárása a Múzeum körút felől történik, az épület meglévő, kétoldalt elhelyezkedő kapuin keresztül. A parkolókhoz vezető út 4 m széles, teherbíró, természetes kőburkolattal burkolt. A terv alapkoncepciója az volt, hogy egyrészt a funkcionálisan szükséges gépkocsi behajtókat a közlekedési rendszerbe illesszük, hogy az ne külön elemként jelenjen meg, hanem a teljes kert koherens részeként másrészt, hogy olyan közlekedési rendszert hozzunk létre, amely illeszkedik az épület klasszikus megjelenéséhez, de a mai kor elvárásainak is megfelel.

A kertet jelenleg körbezáró, értékes kerítést megtartjuk, mivel az a kert szerves részét képezi, annak hangulatát, intimitását és eleganciáját segíti. A kerítés elbontásával a kert kitettsége nagyban növekedne, annak megóvása, értékeinek megőrzése nehézkessé válna. A főbejárat előtti téren összefüggő, de három részre tagolt burkolatot alakítottunk ki, középpontjával az Arany János szoborral. A szobor körül sávos, természetes kőburkolatból épült burkolat-architektúra jelenik meg. A szobortól távolodva, az épület vonaláig homogén, mészkő burkolatot terveztünk. A lépcső két oldalán jelenleg is meglévő zöldfelületet megtartottuk. A mozgássérült bejárat a lépcső északi oldalán burkolt felületen megközelíthető. Az épület főbejárata előtt kialakított nagy kiterjedésű burkolt tér méltó előteret ad a monumentális épületnek, és helyet biztosít a nemzeti ünnepek számára is.

Az épület oldalain kialakuló kertrészeket egymással szimmetrikus kialakítású útrendszer tagolja, amelybe a gépkocsi behajtók is beleilleszkednek. A behajtók így egyfajta vegyes forgalmú közlekedési területekként jelennek meg, amik megjelenésükkel és minőségükkel a gyalogos burkolatokkal azonosak. A sétautak az épülettel harmonizáló, szabályos rendszerben tárják fel a kertet, és az oldalsó bejáratokat is felfűzik. Az egyes utak tagolják a gyepes, ligetes területet. Az egyes „kazettákban” különböző időszakos kiállítások vagy installációk helyezhetők el, melyek a sétautak által körbejárhatóak maradnak.

A Múzeum mögött elhelyezkedő kertészlak vendéglátó ipari egységként üzemel, amelyhez nyugat felől burkolt terasz csatlakozik. A vendéglátó ipari egység a Pollack Mihály tér felől külön bejáraton keresztül is megközelíthető. A kert észak-kelti sarkában játszóteret alakítottunk ki. A játszótér tervezett helyét két tényező határozta meg: egyrészt a terület többi részétől jól leválasztható részén szerettük volna elhelyezni, hogy az esetleges ideiglenes külső kiállításokat, rendezvényeket ne zavarja, másrészt olyan védett helyet kerestünk, amely a vendéglő/kávézó teraszáról még belátható. A kert dél-keleti sarkában nagyobb burkolt teret helyeztünk el a Múzeum kültéri kőanyagának bemutatására.

A Múzeumkert kerítését lebontanánk a főlépcső és a tervezett dísztér szélességében. Ezáltal ez válna a fő gyalogos megközelítés helyéve. Az így kialakuló teresedés sokkal grandiózusabb, vendégcsalogatóbb bejárást biztosít mint a jelenlegi két kisebb kapu. A megnyitásba pollereket helyeznénk, megakadályozandó a gépkocsis átközlekedést. Múzeumkert éjjeli lezárhatóságát toló-kapukkal oldanánk meg.

A tervezés során különös figyelmet kellett fordítani a meglévő, beállt és értékes faállomány megőrzésére és a lehetőségekhez mért kiemelésére. A környezet alakítása során a FAKOPP vizsgálat által értékesnek ítélt fák megtartására törekedtünk. A kert –a beállt faállománynak köszönhetően- igen árnyékos, ezt a növénytelepítés tervezésénél is figyelembe kellett venni. Tervünk szerint a fás állomány mellett szinte kizárólag csak a gyepszint növényzete jelenik meg, annak érdekében, hogy a kert átlátható és szellős maradjon. Az egyes gyepes-fás zöld szigetek letisztult képet mutatnak, kiemelik az épületet és elegáns környezetet biztosítanak. A Pollack Mihály tér felőli mélygarázs felszínén zöld növényzet telepítését, fásítást javaslunk. A növényzetet méteres magasságban kiemelnénk a térszínből, harmonizálva az  ugyancsak térszínből kiemelkedő Múzeumkerttel.

Összefoglalva, a kert tervezésénél törekedtünk a jól átlátható, az épülethez illeszkedő úthálózat kialakítására és a fogadótér hangsúlyos megjelenésére. Fontosnak tartottuk, hogy a növényalkalmazással a jelzett funkciókat erősítsük és az épület fényét emeljük.


Tartószerkezeti leírás

Az épület tartószerkezeti rendszeréhez nem nyúlunk. Ahol szükséges, ott az eltakart műemléki szerkezetet megerősítjük, illetve módosítjuk. A földszintre kerülő parkolószint alatti födém meglévő, a jelenlegi pince feletti födém. Ennek szerkezetét célszerű elbontani, és új, monolit vasbeton födémet építeni. A födém alátámasztó szerkezetét a kiviteli terv készítése előtt meg kell vizsgálni, és szükség szerint meg kell erősíteni. Ennek a födémnek a parkoló terhelését kell elviselni.

A tervezett parkoló feletti födém új födémszerkezet, szintén monolit vasbeton födém. A fölötte lévő tér funkciója miatt – multifunkcionális kiállító tér (különös figyelemmel szobrok kiállítására is) – nagy teherbírású, gerendás monolit födém építése indokolt. Az I. emeleten, ahol egy szintre hoztuk a közönségi teret, a meglévő födémen a burkolati terhet lecsökkentjük (a burkolati meglévő rétegek elbontásával), és a csupasz födémszerkezetre álpadló-szerűen építjük rá a magasítást, az új burkolati rétegekkel. A belső udvarok lefedését nagyfesztávú, kislejtésű acélszerkezetre felülő hőszigetelő üvegezéssel oldjuk meg. A nagy vastagságú falszerkezet szilárdsági tartaléka elegendő az acél-üvegszerkezet alátámasztásához.

Fenti beavatkozások az épület alapozására nem jelentenek olyan többletet, ami problémát okozna, mivel a többlet-teher a meglévő 10-15%-a. Előterhelt talaj esetén a 25% többlet-terhet is képes elviselni a régebben készült alapozási szerkezet, illetve az alapsíkon lévő talaj.
[…]


vezető tervezők: Szász László (Stúdió 100 Kft.), Hajnády Erzsébet (Stúdió 100 Kft.), Szabadics Attila (Építész Manufaktúra Kft.), Soós Szabolcs (Építész Manufaktúra Kft.)
építész munkatársak: Szentgyörgyi Árpád, Csizmadia János
településtervezés: Kovács Péter       
kerttervezés: Salgó Borbála       
statika: Benedek Dezső      
tűzvédelem : Szabó József  
   

vélemény írásához jelentkezzen be »