építészet : környezet : innováció

Magyar Nemzeti Múzeum pályázat – Narmer Építészeti Stúdió, 3. díj

Részletesen bemutatjuk a Narmer Építészeti Stúdió által benyújtott, 3. díjban részesült pályaművet.

A Bíráló Bizottság részletes véleménye


A terv koncepciója a főépületbeli kis beavatkozásokra épül. A meglévő múzeumi funkciókat alaposan elemzi, a változások jól láthatóan a klasszicista épület eredeti térbeli rendszerét célozzák helyreállítani. Az emeleti alaprajzokon – némi helyiségátcsoportosítás kivételével – nem változtat. A terv más pályázatoktól eltérően az épület adottságaiból kézenfekvőnek tűnő észak-déli tengely helyett a főépület kelet-nyugati átjárhatóságát – a Pollack tér és a Kiskörút kapcsolatát – javasolja a pinceszinten. Erre a tengelyre kapcsolódnak az újonnan kialakított közönségforgalmi területek, részben további térszint alatti bővítéssel. A feltárandó boltozatos pincéket bemutatótérként hasznosítja. A főlépcső alatti téglaboltozatos térből látványos, a régi épület szerkezeteit bemutató fogadóteret hoz létre.


A pince intenzívebb használatba vétele érdekében a volt kertészház környezetében és a főbejárati lépcső mellett két oldalon új lejáratokat épít. Ezek a lejáratok a terven ábrázolt helyen - a szándékolt minimalista építészeti megjelenés ellenére - nem tudnak megküzdeni a kettős, egymásnak ellentmondó követelménnyel: a lépcsőlejárók feltűnőbbek annál, hogy ne konkuráljanak a rájuk merőleges főlépcső tömbjével, és nem eléggé karakteresek ahhoz, hogy a megújulás üzenetét kifelé megmutassák.


Az udvarokat a főpárkány magasságában egy semleges, rácsos, a klasszicista épület kazettás mennyezeteit idéző üvegezett szerkezettel fedi le, aminek színes árnyékolói változatos hangulatokat állíthatnak elő. A tereket konkrét funkcióval nem rendezi be, az egyik inkább előadóterem, a másik foglalkoztató, kiállító tér.


Az északi kertben terepszint alatt helyezi el a kért múzeumi funkciókat, kiszolgáló egységeket és a parkolókat. A kert északi részén jelentős a beavatkozás, a többi oldalon a meglévő növényzet, tér- és sétányrendszer lényegében megmarad. A négy oldalt négy eltérő rendeltetésre használja: az északi az üzemeltetés, a déli a városi park, a keleti a vendéglátás, és a nyugati a reprezentáció céljait szolgálja.


Az épület klasszikus formáit és arányait, a főépület meglévő építészeti értékeit tiszteletben tartó, minimális beavatkozásra törekvő terv. Az udvarok lefedése a múzeum számára jól és változatosan használható látványos teret hoz létre. A kert térszint alatti beépítését, annak kontúrját a Bíráló Bizottság átgondolandónak tartja. A pincei átvezetés jó gondolat lehet, de ennek formai megfogalmazása, vagyis a főlépcső alatti rész „aluljáróval” történő átlyukasztása formailag kifogásolható.


A kertben a különböző funkciók elhelyezése és a feltáró útvezetés jó. Stabilizált kavicsos út helyett, könnyebben fenntartható burkolat kellene. A fakivágás törzsátmérőjének összege alapján nem kell a pótlást teljes egészében a kertre érteni, a sűrű állomány miatt ez nem indokolt.


A Bíráló Bizottság a pályaművet a belső udvar lefedésének és hasznosításának megoldásáért és a lépcső alatti tér bemutathatóságának gondolatáért a kiírónak megosztott harmadik díjra ajánlotta.




 
Részletek a műleírásból

Koncepció
A pályázati kiírás nem fogalmazza meg minden tekintetben a részletes helyiségigényt, illetőleg a bonyolult funkcionális struktúrájú épület átszervezésének lehetőségeit, így több koncepcionális javaslatot is tervezési kérdésnek tekintettünk. Megvizsgálva az épületben rejlő, potenciális térszervezési lehetőségeket és a bővítés irányait, kialakítottuk a szükséges, új raktári és logisztikai kapacitást, javaslatot tettünk új bejárati pozíciók kiépítésére, továbbá a belső terek átstruktúrálásával, újak kialakításával megnöveltük mind a közönségforgalmi, mind pedig a kiállító- és multifunkcionális területek nagyságát. Az udvarok lefedésével, a főlépcső melletti, illetve a kertészházban kialakított vendéglátóipari egységekkel, továbbá a kert újragondolásával megvalósultak az eddig nem létező, vagy csak kezdetleges formában kiépített funkciók. A pince- és földszinten több racionalizálási és a tervezéssel összefüggő átrendezést, a felsőbb szinteken kisebb, hosszútávon kivitelezhető átépítést jeleztünk. Az épület fő tartószerkezeti rendszerét a pályázatunkban szereplő beavatkozások alapvetően nem változtatják meg, jellemzően helyi beavatkozásokat terveztünk.


MNM földszint alalprajz. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
MNM pinceszint alaprajz. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
MNM múzeumkert helyszínrajza. Vezető tervező: Vasáros Zsolt



Mindvégig szem előtt tartottuk az épület külső megjelenésének és a belső, értékes terek-térkapcsolatok rendszerének védelmét, megőrzését, valamint új értékek teremtését. Az építészeti beavatkozások jórészt a térszín alatt, illetőleg eddig ilyen célból ki nem használt terekben történt. Az udvarok lefedésének koncepciójában a természetes és mesterséges fény kezelése kortárs módon fogalmazza át a főlépcsőház, a kupola és a díszterem színes freskó-architektúráját. Kivételt képez a kertészház kiegészítésének kortárs megfogalmazása, amely léptékével és építészeti kialakításával inkább a Pollack tér újrafogalmazott világához kapcsolódik. A pinceszinti új térrendszer a falas-pilléres rendszerű hagyományos építéstechnológia következtében magában hordozza a felsőbb, reprezentatív terek struktúráját, ennek kibontása és felértékelése jelenti tervünk lényegét.

Térszín alatti új beépítés

A tervezési program világosan megjelölte, hogy mintegy nettó 3100 m2 új, elsősorban raktári-logisztikai funkciókat betöltő helyiségcsoport megvalósítása szükséges. A raktárakhoz 40 férőhelyes fedett parkoló is csatlakozik, amely elsősorban a múzeum dolgozóinak gépkocsielhelyezését szolgálja. Megvizsgáltuk a területet az új szárny pozícionálása szempontjából. Világossá vált, hogy a déli oldalon a 4-es metró védősávja miatt nem reális az építés, a nyugati oldalon az ott fellelt, egykori Batthyányi-kúria romjai, illetve forgalomtechnikai problémák nem teszik lehetővé a kiépítést. Reálisnak az északi és a keleti oldal északi traktusa mutatkozott.

Az utca és a kert közötti szintkülönbség kedvező helyzetbe hozza a lehajtórámpát, amelyet a Bródy Sándor utca felől javaslunk kialakítani. A keleti és részben az északi traktus alá kerül a parkoló, valamint a zsilipelt dokkoló. Itt a belmagasság is nagyobb, mint a beépítés többi részén. A dokkolóból mosók, és a beérkező leletek alapvető tisztítását, fertőtlenítését és dokumentálását befogadó helyiségek kerültek kialakításra, majd a szükséges alapterületű raktárak. Ezek racionális rendje és kapcsolata a többi tárolóhoz a flexibilis használatot biztosítja. A régészeti raktárak mellett az üzemeltetéshez szükséges tárolók is itt kaptak helyek, úgymint: ásatási felszerelés raktár, kiadványraktár, takarítószer raktár, stb.
[…]

Új bejárat(ok)
Kardinális kérdése volt a pályázatnak a múzeumépület megközelítésének és a belsőterek feltárásának, térkapcsolatainak problematikája. Az alapvető kérdés a XIX. századi reprezentatív térrendszer és a korszerű látogató igények, bizonyos funkciók hiányának egyeztetése. A látogatói bejárás jelenleg a főlépcsőn keresztül valósulhat meg, így azonban az első emeletre érkezünk. Ruhatár, vizesblokkok, büfé a földszinten található, az állandó és időszaki kiállítások az első és második emeleten. A tervezett udvarlefedések és az általuk nyert térségek ismét a földszintről közelíthetők meg.

Úgy véltük, hogy egy mai, korszerű múzeumi működéshez, illetőleg az igényként felmerült új látogatói funkciók kialakításához – udvarok, éttermek – új bejárat(ok) és közönségforgalmi területek is szükségesek. Javaslatunkban a főbejárat két oldaláról feltárt alternatív bejáratot terveztünk. Ennek lényege, hogy a főlépcső alatti terek kiszabadításával, a födémek kibontásával az emeleti előcsarnokhoz mérhető volumenű és nagyvonalúságú térrendszert alakítunk ki. Széles lépcsőkarok vezetnek az antafalak alá, majd a látványos, hattyúnyakíves támpillérsor között érkezünk az új előtérbe. A lépcsőkarokon leérkezve a nyitvatartási időn túl is üzemeltethető könyvesbolt (az északi oldalon), valamint múzeumshop (a déli oldalon) alakítható ki.

 

MNM homlokzatok. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
MNM homlokzatok. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
MNM homlokzatok. Vezető tervező: Vasáros Zsolt



Az előtér támpilléres része, valamint az attól nyugatra található közlekedő, és az abból nyíló pinceágakban elhelyezhető az udvarokon tárolt, reprezentatív kőanyag jelentős része. A nem kiállítható köveket az új térszín alatti raktárban, illetőleg telken kívűl javasoljuk elhelyezni. Az előcsarnok tere szerves kapcsolatban áll a déli oldalon tervezett étteremmel és annak felfelé nyitott, fedett fogyasztóterével. Az előcsarnokban biztosítani kell az információs és pénztári funkciókat, az emeletihez hasonlóan szabadonálló pultokat javaslunk. A térből megközelíthetők az új vizesblokkok, ruhatárak is. Az első emelet megközelíthető az onnan induló két oldallépcső továbbvezetésével, valamint a jelenlegi földszinti büfé terének vertikális közlekedővé történő átalakításával. Ennek a térnek fontos funkciója, hogy bejáratot biztosít a lapidárium felé, illetve az északi udvar alatt kialakított időszaki kiállítótér-látványraktár irányában. A pinceszinten továbbhaladva a hátsó fronton is ki- illetve bejáratot terveztünk, ez a volt kertészház-étterem-kávézó együtteshez vezet.

Ezek a beavatkozások külső lépcső két nagy oldal-mellvédfalainak terepszint alatti kiváltását teszik szükségessé. A levezető lépcsők monolit vasbeton U keretként épülnek, minden keresztmetszetben biztosítva a talajvíz miatti felúszást meggátolva elégségesen nagy tömeggel. A levezető lépcsőszerkezet a talajmozgások miatt természetesen független szerkezetként, rugalmas vízzáró dilatációval kapcsolódik a meglévő épületszerkezethez. A mellvédfalak anyaga anyagában színezett, magas minőségű polírozott látszóbeton, a lépcsők kőből készülnek.

A déli oldali lejárat nem csak bejáratként, hanem a főépület felé üvegtetővel ellátott földalatti fogyasztótér kialakításával is kibővül. Ezen terek szintén monolit vasbeton alaplemez-fal kialakítással épülnek, dilatált vízszigetelt csomópontokkal, felúszás elleni tömeggel. A régi Batthyányi-villa földalatti pinceágainak bemutatásához szükséges a vízszintes terheket korábban felvevő földtömeg elbontása előtt a boltív vállának ideiglenes megtámasztása, a végleges (vízszintes irányú terhekre is méretezett) tartófalak megépültéig. A meglévő külső lépcső alatti teret így két oldalról megnyitva szükséges a vasbeton közbenső födém (-1,0 szint között) elbontása, mely a lépcsőlejtéssel ferdén nyújtott téglaboltíves lépcső-alátámasztó nyers szerkezeti rendszerét eltakarná. Az épület felé befordulva a külső dísz oszlopsort alátámasztó kb. 2,20 m vastag téglafalat kikönnyítjük oly módon, hogy lépcső-alátámasztó minden második falkeret közti szakaszt elbontjuk a nyílás fölötti új kiváltások építésével. A következő téglafal az előzőekben leírt geometria követésével szintén nyílásvágásokkal lesz átjárható. Az ezt követő két tartófal már teljes egészében elbontásra kerül (túl karcsúak lennének) és helyettük új vasbeton oszlopsor épül, fölötte új kiváltóval. A kiváltók a meglévő - enyhe ívű - boltíves födémek vállai alatt épülnek, ideiglenes alátámasztásokkal. A padlók anyaga világos mészkőburkolat, a falak nyers tégla-kő, illetve vegyesfalazatok, valamint anyagában színezett magas minőségű látszóbeton felületek.

 

MNM déli udvar fedése. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
MNM déli udvar fedése. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
MNM udvarfedés koncepció. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
 

 

Fontosnak tartjuk a szigorúan komponált, tengelyesen szimmetrikus, de frontális szerkesztésű épület “áttörését”, amely így sajátos passzázsként fontos szervezőjévé válik a Múzeum-körút – Pollack tér relációjában a vendégforgalomnak. A Pollack tér felőli kijárat előterébe érkezünk zsilipelve a parkoló felől is. A pinceszinti új közönségforgalmi terek, illetve azok földszinti térkapcsolatai teszik lehetővé az új udvarlefedések következtében kialakult, nagy létszámú rendezvényeket is befogadó térségek megfelelő kiszolgálását. A főlépcső mindkét oldalán transzparens kialakítású akadálymentes lift kerül elhelyezésre.

Pinceszinti átalakítások
A fentiekben tárgyaltuk az új bejárati pozíció főbb építészet konzekvenciáit. Ehhez a pinceszinten több jelentős átalakítást is eszközölni kell, ennek lehetőségét ezen a szinten a pályázati kiírás is sugallta. Úgy véljük, hogy feltétlenül érdemes a restaurátori funkciókat – kivéve a speciális kialakítású és gyűjteménykezelői feladattal is ellátott, textilrestauráláshoz kapcsolódó helyiségeket a tetőtérben – más, külső helyszínen elhelyezni. Így felszabadítható a főlépcső alatti tér jelentős része, az északi udvar jelenlegi beépítése, valamint több, a pinceszinten sporadikusan elszórt helyiségcsoport.

A főlépcső alatti további régészeti raktárak az új szárnyban koncentrálhatók, hasonlóan a többi, elszórtan található régészeti tár-raktárhoz. A kihelyezett, áthelyezett és az újonnan tervezett funkciókat ábrázoltuk az alaprajzokon és funkciósémákon. Jelentős beavatkozás, hogy a délnyugati sarokban kiemeltük az ott található üzemeltetéshez kapcsolódó raktárakat – újakat biztosítottunk a pince más részein, illetve az új szárnyban –, és itt terveztük az étteremhez kapcsolódó konyhatechnológiát is. Az északi udvar alól szükséges valamennyi műhelyfunkciót kiköltöztetni, ugyanis az udvarlefedés miatt jelentős gépészetet igénylő munkahelyek itt nem üzemeltethetők. A multifunkcionális használathoz a kiemelt felülvilágítók is elbontásra kerülnek – a kiállítótér felettiek sík-üvegfedést kapnak. A műhelyek helyén a már említett kiállítótér, valamint installációs raktár, illetve az udvart kiszolgáló mobillelátó és színpadgépészeti elemek kapnak helyet. A meglévő emelőlapot megtartásra javasoljuk.

Jelentős átalakítást igényel a centrális pozícióban lévő “lépcsőtér”. Ennek egy része már átalakításra került, amikor a déli udvar alatti lapidárium terébe új lejáratot alakítottak ki. Úgy véljük, hogy ennek a térnek a teljes átszabása feltétlenül indokolt, különben értelmes léptékű és megfelelően használható térkapcsolat nem teremthető meg a szintek között. A tér négy sarkában javaslunk egyenrangú lépcsőkarokat kiépíteni, amelyek mind az udvari “nagyrendezvényeket”, mind pedig a Pollack tér felől érkező vendégeket fogadni és irányítani tudják.
[…]

A pinceszintről kihelyezett restaurátori helyiségek és a kapcsolódó szociális és műhely funkciók mindösszesen 2.491 m2-t tesznek ki. Ez bővül a Történeti Fényképtár mintegy 341 m2-ével az első emeletről.

Földszinti átalakítások

A földszinten a legjelentősebb átalakítások az udvarok lefedéséhez kapcsolódnak. Mindkét udvar fedésénél kiemelt szempont volt a flexibilis és többcélú használat biztosítása, ennek lényege a természetes fény szabályozása. Az építészeti koncepció egy egyszerű, kazettás kialakítású szerkezetet javasol, amely a ház reprezentatív tereinek mennyezeteivel folytat vizuális párbeszédet. A szigorú szerkesztésű kazettaosztás a belső homlokzat osztásrendjéhez igazodik, a kazetták belső felületén a főlépcsőház színpalettáját használtuk, különböző telítettségű és sötét-világos tónusú színskálával. A monokróm udvar hűvös klasszicista világa így finom szín- és fényjátékot biztosító fedésben válik kortárs hangulatúvá. A főpárkány fölé helyezett szerkezet alsó síkjában záródnak a fény terelését, szabályozását biztosító zsaluk, a gépészeti szerelvényeket optikai rács rejti.

 

MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
MNM látványterv, vezető tervező: Bodnár László
 

 

Tartószerkezeti rendszerük szerint térbeli rácsos tartók épülnek zártszelvényekből, üveg (szellőztethető) fedésű nyeregtetővel, kelet-nyugati irányú gerincvonallal. Legnagyobb tartószerkezeti magassága 3,0 m, a szabad nyílásméret: 27,98 x 36,23 m. A tetők a belső főfalakra támaszkodnak, ahol a pontos csomóponti kialakítás előtt helyszíni felmérésre, szerkezeti feltárásra van szükség. Az egyes tetők (a meglévő tetőhéjalások végeinek megbontásával) akár egyben is beemelhetők daruval, az építési idő jelentősen csökkenthető, így a múzeum működésében minimális zavarokat okoznak. A rácsos tartószerkezetek síkjaikban elburkoltak (így kialakítva a fénykazettákat), a burkolatok alatt elrejthetők a gépészeti, elektromos, illetve tűzvédelmi hálózatok.
[…]

A pinceszinti új előcsarnok kialakítása miatt a földszinti Pulszky-terem is megszűnik, amely kiállítási célokra csak korlátozottan alkalmas. Ezt kompenzáljuk az északi udvar alatti kiállítótérrel, illetőleg a déli udvar új beépítésével. Megszűnik továbbá a nem szerencsés pozíciójú ruhatár, amely helyett nagyobb kapacitás tervezett a pinceszinten és az első emeleten. A földszint további helyiségei, amelyek tulajdonképpen az irodákat, bizonyos gyűjteményi tereket foglalnak magukba, érintetlenül maradnak.

 

MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
 

 

Északi udvar - multifunkciós tér
Az északi udvar bútorozása, a helyiség használati módjától függően, az igényeknek megfelelően variálható az udvar alatt található színpadgépészeti berendezéseknek köszönhetően. A pinceszinten elhelyezett hidraulikus emelők segítségével mind a színpad, mind a lelátók az udvari járósíkba süllyeszthetők, illetve onnan kiemelhetők. A színpad maximum három darab 500x900x90cm-es, kerekeken gördíthető dobogóból állítható össze, azok egymás mellé rögzítésével, az elemek helyzetének és számának szabad variálásával. A mobilis dobogóelemek segítségével az udvaron a kívánt méretű, és helyzetű színpad gyors és egyszerű összeállítására van lehetőség. Előadás végeztével a színpadot elemeire bontva, a dobogók egyenkénti süllyesztésével, azok fokozatos egymásra helyezésével az udvar teljesen kiüríthető.

A lelátók „építése és bontása” a színpadhoz hasonlóan pinceszinti emelők segítségével történik. A lelátóblokkokban maximálisan 12-12 sorban, soronként 25 ülőhely alakítható ki. Az egymáson gördülő lelátósorok egymásba csúsztatásával a blokk minimális helyen (120x1750x360cm) tárolható – az udvar alatti pince szintmagassága lehetővé is teszi a teljes blokk járósíkba süllyesztését. A szükséges számú sor kiemelésével, majd azok kihúzásával a kívánt mennyiségű ülőhely kialakítható.
Jellemző berendezési sémák (lásd funkciósémák):
kis aréna: két oldali közepes lelátó (9–9 sor), központi nagy színpad (férőhely: 450)
nagy aréna: két oldali nagy lelátó (12–12 sor), központi kis színpad (férőhely: 600)
kamaraszínház/bemutatótér: kétoldali lelátó (9–9 sor), színpad nélkül (férőhely: 450)
koncerterem/előadó: egy oldali nagy lelátó (12 sor), teremvégi nagy színpad (férőhely: 300)

Az udvar utózengésének csökkentéséről az udvari tetőszerkezetről lelógatott, variálható hosszban és pozícióban elhelyezhető hangfogó függönyök gondoskodnak. Az északi udvar szabadon maradt, közlekedőnek bőséges térségein javasoljuk a nagyméretű római szarkofágokat elhelyezni, a kisebbek a pinceszinti új lapidáriumban kapnak helyet. A megfelelő megvilágítást a már ismertetett zsalus rendszerű kazettás felülvilágító biztosítja, ezt egészíti ki a lelógatott mesterséges világítástechnika.

Déli udvar - kiállítások, rendezvények
A déli udvar lefedésének a pinceszintre vonatkozóan nincsenek átalakítást igénylő konzekvenciái. Gépészeti berendezések itt nem találhatók, a pinceszinti lapidárium gépészeti háttere másutt került elhelyezésre. Az építészeti kialakítás a fedést illetően hasonló az északi udvarhoz. A javasolt installációval a nagy belmagasságot tervezzük nagyvonalú módon használni. Időszaki kiállítótérrel rendelkezik a múzeum (pl. József Nádor termek mintegy 1000 m2-en), így az udvartérben javasolt egy különleges térképzés megvalósítása. A kazettás kialakítású szerkezetről két különböző méretrendű keretrendszer függ, amelyek fényzáró vagy transzparens textileket tartanak. Ezek függesztési magassága fent és lent szabályozható, így a magas térben alapvetően vertikális térelhatároló elemekkel alakítunk ki megfelelő egységeket. Az egyik egységben helyet kaphat a büfé fogyasztótere is, amely az északi udvar rendezvényeit kiszolgáló catering bázist is jelenti. Időszaki kiállítás esetén a büfé körülhatárolása erősebb, a kiállítóterek pedig egymásba kapcsolódóan strukturált térsort alkotnak.

 

MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.

Kiállítások, vagy bizonyos eseményekhez kapcsolódó múzeumpedagógiai foglalkozások színterei is lehetnek a különbözőképp lehatárolt egységek. A külső textilhéj transzparens anyag, amelybe LEDek szövődnek, így esti, vagy a természetes fényt kizáró bevilágítás esetén különleges atmoszférájú hangulat teremthető. Amennyiben nincs kiállítás a déli udvarban, akkor a két udvar együttesen fogadhat rendezvényeket, többszekciós konferenciákat.

Első emeleti átalakítások
A múzeum első emelete jelenleg látogatói szempontból a főszint. Funkcionális átalakításként a hátrányos pozíciójú shop áthelyezése feltétlenül indokolt, helyére ruhatár kerülhet. Indokolt lehet az előcsarnok terének rendezése, a sokféle bútorzat egységesítése. A két térben álló pult megfelelő megoldás, a székfogó melletti beépítések elbonthatók. A kiírás is utal rá, hogy a Történeti Fényképtár helyiségei (112-113-131) hosszú távon külső helyszínen helyezhetők el. Ennek megítélése nem végezhető el jelen pályázat keretében, azonban az látszik, hogy a felszabaduló két terem és folyosó szerencsésen kapcsolható volna a régészeti állandó kiállítás térsorához.

Második emeleti átalakítások
A második emeleten javasoljuk a 216D jelű raktár hozzákapcsolását a kiállítótér-folyosóhoz (új hely a pinceszinten, illetve az új szárnyban). Így az állandó kiállítás kismértékű áttranszformálásával ezen a szinten megvalósítható mindkét traktusban a körbejárhatóság, valamint az állandó és időszaki kiállítások térkapcsolatainak rendezése.

Tetőtér
A tetőtérben az ott elhelyezett irodák bevilágítását részben befolyásolja az új fedés struktúrája. Bizonyos munkahelyek, tanulmányi szobák oldalról kismértékben, felülről változatlanul kapnak természetes világítást és szellőzési lehetőséget, ez azonban véleményünk szerint vállalható kompromisszum. A lefedett udvarok gépészeti berendezéseinek elhelyezése a 342-es gépház bővítésével, illetve a kupolatér másik oldalán a 358-as számú új gépház kialakításával megoldható.

Kertészház
A pályázati kiírásban nagy hangsúllyal szerepel a múzeumi nyitvatartási időn túl is üzemelő éttermi funkció kialakítása. Úgy véljük, hogy ez a kertészház átalakításával, bővítésével megvalósítható. Így a Pollack tér ilyen célú hasznosítási elképzeléseihez is kapcsolódunk, továbbá a csendesebb palotanegyed felé nyitunk a múzeumkert új funkciójával. A meglévő épületben kerül kialakításra a konyha és egy kisméretű vizesblokk, a kortárs megfogalmazású bővítményben a zárt fogyasztótér. Javaslatunk szerint a kertészház körüli burkolt felületeken alakíthatók ki a szezonális fogyasztó-teraszok. A pinceszinti közönségforgalmi területek a kertészház és a főépület közötti fedett lépcsős nyaktaggal kapcsolódnak. A korábban ismertetett passzázs fontos eleme a pinceszinti előtér-kiállítótér, amely időszaki, kortárs kiállításoknak is helyet adhat. A szezonális éttermi-vendéglátóipari kapacitás vizesblokk kiszolgálása és a főépület alatt találhatók.

 

MNM metszetek. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
MNM működési egységek. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
MNM működési egységek. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
 

 

Kert
A kertre vonatkozóan rendelkezésre álló kutatási és történeti adatok, a jelenlegi állapot valamint a programban megfogalmazott igények alakították koncepciónkat. Megállapítható, hogy a Múzeumkert jelenlegi növényzete jórészt elöregedett, nagyszámban tartalmaz kivágandó-életveszélyes fákat, a magas lombkoronaszint uralja látványt. Sok a kisméretű, cserjeszerű magonc növény is, továbbá bizonyos fajták túlsúlya kezelendő kérdés. Az adatok alapján 181 faegyedről vannak adataink, ebből 81 kivágásra javasolt. A területen ennél jóval több a fa, különösen sok a magonc növény. Az építés miatt további 16 fa vágandó ki, ezek pótlása másfélszeres keresztmetszettel megoldható mind a zöldtetőn, mind pedig a kivágással érintett további területeken. Valamennyi kivágandó fa helyett a másfélszeres törzsátmérőjű pótlás mérlegelendő kérdés, ugyanis a terebélyes, koros fák lombkoronája most is túlságosan zárt, többhelyütt természetes fény alig jut le a második lombkoronaszintig, illetve aljnövényzetig. A főlépcső előtti nyílt térséget lényegében javasoljuk megtartani, a többi oldalon pedig józan kompromisszumokkal érdemes a hiányokat pótolni, illetve új facsoport pozíciókat meghatározni.

A kertrendezési koncepció során alapvető használati zónákat állapítottunk meg, amelyek a térszíni kialakítást is meghatározták. Fontosnak tartottuk, hogy egy széles, kiskockakő burkolatú “út” vezet körbe, ugyanezt a követ kapja a főlépcső előtti térség is. Javaslat szerint az út és az épület homlokzata között keskeny füves, cserjés zöldsáv kap helyet, amely némi védőtávolságot nyújt az alapvetően munkahelyekkel-irodákkal teli földszint és a kert között. A sétautak – utalva az eredeti tervek szerint egykori állapotra – keskeny, dinamikus vonalvezetésű sétányok, amelyekre a kiskockakővel azonos színű/anyagú stabilizált kavicsburkolatot terveztünk. A sétányok sűrűsége, a zöld és burkolt felületek aránya differenciálja a különböző használati zónákat. Valamennyi szobrot az eredeti helyén, vagy minimális átpozícionálással megtartottunk, tekintettel a szoborhelyek történeti aspektusára.

A nyugati oldal a fő megérkezés helye és a főhomlokzat előtti térség miatt kiemelt pozícióban van. A főlépcső előtti partereket és az Arany János szobrot eredeti pozíciójukban megtartottuk, a burkolt felület kismértékben nőtt, ez kedvező lehet az ünnepségek, nagy létszámú rendezvények esetén. A főlépcső két oldalán lehetőség szerint megtartottuk a fákat, gallyazásuk, visszavágásuk indokolt. A burkolt és zöldfelületek viszonyát a terveken ábrázoltuk. A déli oldal tisztán pihenőpark-koncepciójú. Az íves sétautakra fűztük fel a szobrok pozícióit, adott helyeken pihenőket alakítottunk ki.

A keleti oldalon nagyobb burkolt felületeket terveztünk. A kertészháztól délre a kültéri fogyasztóteraszok találhatók, attól északra pedig játszóteret terveztünk. Így ez a forgalomtól leginkább védett pozícióba kerül, továbbá az étterem-kávézó teraszáról is megfelelő rálátás adódik. Az északi oldalon nyílik a Bródy Sándor utca felőli oldalbejárata a kertnek és a múzeumnak egyaránt. Ez továbbra is gazdasági és személyzeti bejáratként üzemel, így az innen érkező személyforgalom is jelentős. Ez indokolja a nagyobb burkolt felületek, pihenőtér, valamint a kerékpártároló elhelyezését. Ezen a térségen alakítottuk ki a térszín alatti beépítés bevilágító udvarainak síkbeli rácsait is.

 

MNM színkombináció. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
MNM déli udvar fedése. Vezető tervező: Vasáros Zsolt
MNM északi udvar fedése. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
MNM látványterv. Vezető tervező: Vasáros Zsolt.
 

 

 

Konklúzió
A térszín alatti bővítményben elhelyeztük a műtárgyraktári és egyéb raktári, gépkocsitárolói funkciókat, közvetlen kapcsolatot teremtve a főépülettel. A főlépcső két oldalán, arra merőleges szerkesztéssel új bejáratokat alakítottunk ki, amelyek a főbejárattal párhuzamosan alternatív megközelítést kínálnak. A Múzeum krt. - Pollack tér passzázs így megvalósul, a pinceszinten kiépített közönségforgalmi terek, továbbá a földszinti udvar-terek egyszerűen megközelíthetővé válnak. További térszín alatti bővítményként a főlépcső északi és déli oldalán shopot, könyvesboltot, valamint éttermet alakítottunk ki.
A pinceszinti helyiségek racionalizálásával, részbeni átstruktúrálásával illetve külső helyszínen történő elhelyezésével jelentős méretű közönségforgalmi területet alakítottunk ki.

Megfogalmaztuk az északi és déli udvar lefedésének építészeti koncepcióját, határozott karakterű, a terek multifunkcionális használatát biztosító fénytechnikájú kazettás szerkezet segítségével. Mindkét udvar egyidejű vagy egymástól elválasztott használatára sémákat készítettünk, ezek építészeti-gépészeti konzekvenciáit beépítettük tervjavaslatunkba. Az északi udvar flexibilis színpad- és lelátótechnikája cca. 600 fős rendezvényt is be tud fogadni, ezt az udvar alatti beépítés kitelepítése teszi lehetővé. A déli udvar terében flexibilis installáció javasolt, amely alkalmas ülések, szekcionált kiállítások, múzeumpedagógiai foglalkozások megtartására is.

Az egykori kertészház épületének bővítésével és a főépülethez történő kapcsolásával, továbbá megfelelő felszíni térrendezéssel étterem-kávézó funkciót javasolunk. Ennek Pollack tér és Palotanegyed felé a két személykapun keresztül közvetlen kapcsolata is van. A kert tekintetében figyelembe vettük a favizsgálatok és felmérések ajánlásait. A térszín alatti építések miatt kivágandó és az életveszélyesnek minősülő fák helyett újak telepítendők, ezek karaktere és intenzitása a meglévő-megmaradó növényzethez illeszkedik. A Múzeumkert koncepcionális kialakításához 4 különböző zónát alakítottunk ki. A főbejárat előtt a megérkezés és az ünnepségek, rendezvények színtere, a déli oldal a pihenő-sétáló park, a keleti a játszótér és étterem tere, míg az északi a személyzeti megérkezés és aktív pihenés fóruma.

A főlépcső előtti pincerendszer két, valószínűsíthető ágát bevontuk a hasznosításba, az értékes és bemutatható kőanyag kerülhet itt elhelyezésre. A javasolt építészeti és műszaki megoldások figyelembe veszik a környezetvédelmi és emissziós ajánlásokat, valamint az intenzív zöld környezetet. Mind az új részek, mind pedig a meglévő területek akadálymentesen megközelíthetők.


vezető tervező: Vasáros Zsolt

építész munkatársak: Nagy Zsolt, Horváth Sándor, Szigetfű István, Schunk Szabolcs, Tóth Márton Zoltán, Véner Ágnes, Lévai Melinda, Kováts Petra, Dawid Celek

szakági tervezők: Blasius Norbert, Vasáros Ákos, Makáry Csaba, Mottl Tamás

generáltervező: Narmer Építészeti Stúdió



 

vélemény írásához jelentkezzen be »