építészet : környezet : innováció

Medveotthon újragondolva

Decsi Dániel Richárd diplomamunkájában a veresegyházi Medveotthont gondolja újra. Célja egy olyan állatpark létrehozása, ahol az emberek érdekes kikapcsolódáshoz, az állatok pedig jobb életkörülményekhez juthatnak. A fejlesztésekkel a Medveotthon méltó építészeti környezetet kap, így hozzájárulva Veresegyház turisztikai vonzerejének növeléséhez.

A Medveotthon az elmúlt néhány évben hazánk népszerű állatkertjévé vált, ám építményeinek építészeti minősége és a látogatóknak kínált lehetőségei a létesítmény megalapítása óta nem változtak jelentősen. Ennek megfelelően a város és az állatkert vezetése részéről is igény mutatkozik a terület és környezetének fejlesztésére. A területen új látogatói útvonal és új funkciók létesülnek. A telepített funkciók (fogadóépület, rendezvényház, étterem, gondozóház) a város turizmusfejlesztési koncepciójában leírtak alapján, a Medveotthon üzemeltetőivel és a veresegyházi építési osztállyal történt konzultációkkal alakultak ki.


a Medveotthon elhelyezkedése - építész: Decsi Dániel Richárd



Az új látogatói útvonal a már meglévő állatkifutók arányait nagyrészt megtartja, illetve teret ad újaknak. Az útvonal lényeges eleme a medvekifutó felett elhaladó magasösvény, mely a fogadóépülettől a rendezvényházig tart. A fő látogatói útvonalról az egyes állatkifutóknál mellékútvonalként tematikus tanösvények ágaznak le. Az útvonalak csomópontjaiban teresedések találhatóak, ahol kültéri rendezvények bonyolíthatóak le. A területen a 3/2001. (II. 23.) BM együttes rendelet állatkertekre vonatkozó szabályozásainak megfelelően az állatkifutókon belül új vízfelületekre is szükség van. Ennek megfelelően a meglévő kisméretű tavak összevonása mellett három nagyobb és négy kisebb új tó létesül, melyek az állatok fürdésének és vízellátásának helyszínéül szolgálnak.

A látogatói útvonalra és a tórendszerre felfűződő négy épület azonos formai koncepció szerint készült. Minden épület rendelkezik egy zártabb épületmaggal, melyet egy könnyedebb rácsburok vesz körül. A rácshéj szerepe az árnyékolás, illetve az épületek tömegeinek oldása, könnyítése. Ahol az épületmagokon belül elhelyezett funkciók megkövetelik, a rácshéj felnyílik. A megnyitások területei napvitorlákkal árnyékoltak. A látogatói útvonalról leváló gondozóház épületén kívül minden épület kommunikál az új vízfelületekkel, közelebb hozva a látogatókat az állatokhoz. A fogadóépület esetében egy nagyméretű terasz, a rendezvényház esetében a multifunkciós terem, az étteremnél pedig a kültéri fogyasztótér nyúlik be a kifutók területére. A rendeletben meghatározott védőtávolságok az épületek és a magasösvények tervezése során kiemelten figyelembe voltak véve.


a megújult Medveotthon helyszínrajza - építész: Decsi Dániel Richárd



A fogadóépület magában foglalja az állatkerti jegypénztárat, az ajándékboltot, a mosdóblokkot, a baba-mama szobát és a gépészeti helyiséget, melyben a terület hőközpontja található. A rendezvényházban kültéri játszótérrel egybenyitható játszóház és egy nagyméretű multifunkciós terem található, a hozzájuk tartozó mosdóblokkal és gépészeti helyiséggel. Az étterem főzőkonyhás, önkiszolgáló rendszerű, 120-160 fő egyidejű befogadására képes. Az épület tetőterasszal is rendelkezik, ahonnan kilátás nyílik az egész területre. A gondozóház az egyetlen épület, mely nem rendelkezik közönségforgalommal, így leválik a látogatói útvonalról. Itt találhatóak a létesítmény dolgozóinak irodái, öltözői, az állatorvosi rendelő és a beteg, illetve beszokatás alatt lévő medvék beltéri állatboxai.


A Medveotthon összes épülete szerelt szerkezetű, a lemezalapokra acél épületvázak kerülnek. A födémek teherhordó elemei acél trapézlemezek. Az épületmagok nagytáblás fa homlokzatburkolatot kapnak. Az árnyékoló rácshéjak szintén acél tartószerkezetűek, melyekre pácolt vörösfenyő lamellák kerülnek. A függőleges felületeken elhelyezett lamellák lehajlás ellen kiegészítő acélrudakkal biztosítottak. 

Az épületek fűtése a városi termálvíz alapú távhőrendszerre való csatlakozással biztosított, így magas megújuló részarány és gazdaságos működtetés érhető el. A hűtés és szellőzés rendszerei légcsatornázható gépekkel szereltek, így a homlokzatokon csak a beszívó- és kifúvónyílások rácsai jelennek meg.


az új gondozóház - építész: Decsi Dániel Richárd



Decsi Dániel Richárd 


Opponencia


Ez a diplomaterv nem álmodott nagyot, nem járt a fellegekben, hanem csendesen, szerényen próbált néhány fontos kérdésre válaszolni a veresegyházi medvepark felújítása kapcsán. Ennél a feladatnál nem kellett telket kijelölni, nem kellett külső közlekedést tervezni, nem volt kérdés, hogy mekkora telek elég két tucat medvének és néhány vadállatnak, mert minden adott volt. Na persze az új épületek telepítése, az épületek arculata, a kert fellazítása, korszerűsítése, és megtervezése szerencsékre Decsi Dániel feladata volt. Mint minden hasonló turisztikai projekt fejlesztésekor a megbízói oldalon ott vibrált, mozgolódott a legfontosabb kulcsmondat: elsődleges cél a látogatószám növelése. 

Veresegyház nincs messze Budapesttől, körülbelül 45 perc kocsival. Vonattal már kicsit több, kb. 1 óra 40 perc. Bringával nagyjából két és fél óra alatt gyerekekkel is kitekerhetünk. Kocsival és bringával egész közel jutunk a park bejáratához, vonattal azonban egy kisebb túra vár minket a leszállás után. Ezen Dániel nem tudott változtatni, sajnos ez egy kellemetlen adottság. A terület áttervezésének egyetlen megmaradó eleme a területi főépítész jegyezte pénztár és porta épület. Minden más újra lett tervezve. Véleményem szerint ez jó döntés volt. A meglévő épületek kicsik voltak, félkészek, kissé leharcoltak. És egyáltalán nem adtak keretet egy izgalmas, nagyratörő projektnek.


az új étterem - építész: Decsi Dániel Richárd



A terület rendezésének kulcsa a látogatói ösvények újradefiniálása, a zöldfelület rendezése és a parkba kerülő épületek minőségi építészetének kialakítása volt. Az új parkba sok-sok fa került, megújult a terület vízi világa, közelebb kerülnek a látogatók a medvékhez, azaz többféleképpen szemlélhetik őket. A park attrakciója a magasban vezetett „tanösvény”, melyen átsétálhatunk az alattunk játszó, pihenő, vagy éppen úszó medvék felett.
 Az ösvény a park egyik legfontosabb funkcionális eleme, mely összekapcsolja az épületeket és a többi állat kifutóját, keretezi a medvék területét. Sajnos van egy kis hiányérzetem a magasösvénnyel kapcsolatban, ugyanis szerintem jó lehetőséget hagyott ki Dániel azzal, hogy egyrészt nem szerkesztette organikusabbra a vonalvezetését, nem tekerte körbe a szalagot a fák körül, másrészt nem próbált meg létrehozni egy kevésbé mérnöki formájú főtartó konstrukciót, miközben a terület fás karaktere kifejezetten elbírt volna érdekesebb formákat. Hiányérzetem van még abban is, hogy jobban kisgyerek kompatibilisebbre kellett volna tervezni a magasösvényt. Több árnyékolt, szél- és esővédett pihenősarkot lehetett volna betervezni. Talán közelebb lehetett volna vinni a fára mászó medvékhez az utat. Kifejezetten érdekes lehetett volna a fára mászást a gyerekek számára is elérhetővé tenni, párhuzamosítani mindkét társaság vicces képességét. Szükséges lett volna részletesebben foglalkozni a medveházakkal, a tavak formálásával, szóval a jól elindított tájépítészeti gondolkodásmódot részleteiben is ki kellett volna dolgozni. Szerencsére azonban az épületek tervezésekor ezt a felszínességet egyáltalán nem tapasztaltam. A házak képlete nagyon hasonló. Kívül egy könnyed áttört burok, belül pedig egy egyszerű funkcionális egység. A burok multifunkcionális, azaz árnyékol, építészeti keretet ad, valamint belesimítja a dobozainkat a fák strukturált organikus világába. Ahogy korábban hiányoltam a játékosságot, itt épp dicsérem a feszességet. Érdekes és jó, hogy ezeken a pontokon közel, nagyon közel lehet kerülni a medvékhez. 


az új fogadóépület - építész: Decsi Dániel Richárd



Az épületek külső héja kevés helyen van felszakítva, mindig csak ott, ahol a funkcionalitás indokolja. A felszakítási pontokon szerintem a lécburkolat elbírt volna sűrítést, vagy lazítást -ahogy a bőr felgyűrődik, vagy kifeszül a testünkön- ezzel csakis ezeken a helyeken lehetett volna oldani a feszességet. Talán. Nem vagyok biztos benne. A házak részletképzései elegánsak, de talán a látszó acél főtartók helyett RRFA szerkezeteket lehetett volna alkalmazni. Úgy erősebb lehetne az összkép, és az épületek felújítási ciklusa is hosszabb lehetne, ugyanis nem kell a korrózióvédelemmel tízévente kínlódni. Meggondolnám a lécezés függőleges kialakítását is, vagy legalább paralelogramma keresztmetszet alkalmazását a víz gyorsabb lecseppentése miatt. Kritikával illetem a perforált fémlemez korlát betervezését, mert az sérülésérzékeny, könnyen korrodálódik és a kicsi gyerekek nem látnak át rajta. Egy inox drótháló véleményem szerint szebb és funkcionálisabb lenne. Az épületek kialakítása és formálása a természeti környezethez illeszkedik, kifejezetten jó, hogy a házak magával az attrakcióval állnak kapcsolatban, hogy a bejárási útvonalon és útvonalban helyezkednek el, folyamatos lehetőséget biztosítva a medvék megfigyelésére. Bár lehet, hogy volt sokféle kézi koncepcióvázlat és apró folyamatábra, sajnos ezekkel én nem találkoztam, érdekes és tanulságos lett volna látni a formakeresés és anyaghasználat egyes fázisait.

Tisztelt bizottság,
 ez a diplomaterv elsősorban egy érdekes magasösvényről és néhány finoman kidolgozott pavilonról szól. Egyszerűen, lényegre törően meséli el, miért lehet jó medvének lenni Veresegyházon és miért lehet izgalmas gyerekeknek lenni a medvefarmon. A tervet a fent említett értékei miatt kérem elfogadásra.

Bulcsu Tamás
építész


Diplomabizottság értékelése

A tervet a Pottyondi Péter (KÖZTI Zrt.) vezette bizottság nagyra értékelte, 5-ös osztályzattal jutalmazta.




vélemény írásához jelentkezzen be »