építészet : környezet : innováció

Megnyugvás a szemnek

Meglehetősen vegyes képet mutat az a debreceni belvárosi csomópont, amely mellé China Tibor tervezett iroda- és lakófunkciójú épületet. A belső kerttel és átriummal is rendelkező épület tömegével és felületeivel igyekszik nyugalmat teremteni a vizuálisan és forgalmi szempontból is túlterhelt környezetben.

Helyszín

A város urbanisztikai feszültséggel terhelt helye, egy időben és térben is többrétegű belvárosi csomópont - a Csapó-Rákóczi utcák kereszteződése. A feszültséget az okozza, hogy a négy sarok mindegyike magán hordozza a létesítés korának nem kizárólag építészeti értelemben vett sajátosságait, melynek eredményeképpen karakterében nagyon eltérő, de nyugodtan mondhatjuk egymáshoz képest diszharmonikus elemek „békés (?) együttélése” valósult meg. Ezen hely egyik házának közvetlen szomszédságában helyezkedik el az új irodaépület.

Helyszínrajz

A sarok egyik eleme a tízemeletes nagypaneles építési móddal megvalósított lakóépület, - mely alatt egyedi, rovátkolt paneles homlokzati architekturájú, üzleteket magába foglaló lepényépület található-, a 70-es években készült el állami beruházásban. Ez akkoriban és azután sok éven, évtizeden keresztül uralta ezt a fontos városi kereszteződést, magasságánál és tömegénél fogva.

A Fórum bevásárlóközpont tömbnyi méretű, utcaszakasz hosszúságú épülete, más nagyságrendi dimenzióban jár. A sarokra tervezett, máig be nem lakott Latinovits Színház létesítése miatt szükséges magasság és térfogat, valamint a belső közel kétszáz méter hosszúságú belső bevásárló utca és az arra települő üzletek miatt a tízemeletes paneles épület is jelentéktelenné vált. Az épület megléte óta a Rákóczi utca ezen oldalán a gyalogos közlekedés gyakorlatilag értelmetlenné vált, nem is látni az épület mellett sétálókat, ami egy városközpontot határoló utca esetében vitatható eredmény. De ez nem csak építészeti kérdés, hanem urbanisztikai és várospolitikai is. A sarok negyedik eleme a II. világháború viharaiban tornyát vesztett - tégla architektúrájú - vegyipari szakközépiskola, melynek épületét Borsos József építész Debrecen egykori főmérnöke a debreceni ravatalozó és az egyetemi templom és sok más jellegzetes épület tervezője alkotta.

1. emeleti alaprajz

A nagypaneles épülettel azonos tervező alkotása az erőteljes tetőidommal rendelkező többlakásos lakóépület, földszintjén üzletekkel, mely a késő 90-es évek jellegzetes társasház-építési lázában foganva több lakást foglal magába, mint amennyi gépjármű a telken elhelyezhető lett volna ideális esetben, így a lakóépületnek gyakorlatilag nincsen belső zöldfelülete. Építészeti értelemben is magán hordozza az akkori közízléssel találkozó formavilágot és anyaghasználatot. Az épület sajnos az első emelettől kezdve jelentősen visszahúzásra került az utcai telekhatárhoz képest, ami a zártsorúsításra való szabályozási törekvés miatt magában hordozta a tűzfal megjelenését.

Ezen épület mellett helyezkedik el az új, - jelen írás tárgyát képező - irodaépület. A jobb oldali szomszédos épület a volt „kisruhagyár” területére esik, amelyet a 90-es évek közepén terveztek át karakteresen homlokzatilag. Néhány éve ismét átalakult az épület és akkor egy újabb homlokzati „vérfrissítésen” esett túl, melynek eredménye egy igen semleges megjelenés lett, ami ma látható.

Utcakép - fotó: China Tibor

Épület

Az épület telekhatáraira szervezett merőleges koordináta rendszer adta meg a szerkezet rendszerét, melyből egy, az utcától hegyesszögben elforduló szabályos alaptömeg alakult ki. Ebben a rendszerben alakult ki az épület belső közlekedőmagja, ami egy átriumos rendszerű udvart rejt. Innen nyílnak hosszanti oldalon az irodák, arra merőlegesen a közlekedő egyik végén a szociális részek, másik végén a vertikális közlekedő mag.

A telek Csapó utcai furcsa kitüremkedése, ami rátakar a szomszédos lakóházra az épület formájában is megjelenik. Erre a részre kerültek a kiemelt – vezetői – irodák, melyek félszinttel függőlegesen eltolva semleges elválasztó elemként zárják el az épületet a szomszédos - utcafronttól erőteljesen visszahúzott tömegű – mozgalmas tetőzetű lakóháztól. A hely adottságai - áthelyezve a formaképzés logikájába - azt a végeredményt adták, hogy tömegalakításában inkább hagyományos formájú, magastetős épület valósuljon meg.

Felülvilágító - fotó: Lukács Tihamér

Ami még fontos elv volt a tervezés során, hogy egy olyan visszafogott megjelenésű épület kerüljön erre a helyszínre, ami hatásában csillapíthatja az utcakép hektikusságát. Törekvés volt ugyanakkor az is, hogy legyenek olyan rejtett – nem azonnal feltárulkozó – elemei is, amelyek csak némi szemlélődés után mutatkozzanak meg. Ennek teljesíthetősége a funkcióval összefüggésben szinte automatikusan adódott. Az épület alapvetően irodaház, viszont a legfelső szinten két magas presztízsű lakás alakult ki. Mivel a lakás alapterületi igénye kisebb volt, mint az irodáé, így lehetőség nyílt terasz/loggia kialakítására, amire egyébiránt erőteljes igény is jelentkezett a beruházó részéről.

A terasz létrejötte, az azt lefedő üvegtető annak szerkezete alulról – az utcai járdaszintről - nézve ad plusz látványelemet. Ugyanígy tesz az utca fölé lapszerűen kibillentett főhomlokzati sík, melynek városközpont felőli „oldalhomlokzatán” lehetőség nyílt – építés közben történt tervmódosítás után – ablakokat nyitni, így az irodákból és a harmadik emeleti terasztól a város belsejébe való rálátás lehetőségét megteremteni, a kedvezőbb utcakép kialakulása mellett. A hátsó - északi - homlokzat esetében a fény minél nagyobb felületen történő beengedésére törekedtünk, a funkcionálisan különböző épületrészek felületen megjelenő differenciálása mellett.

Belső udvar - fotó: China Tibor

A belső tér képzése során fontos volt az áttekintető, azonnal megérthető rend. Az utcai „cívis” zártsággal ellentétben, itt egy más karakterű, - határozott vonalakkal lehatárolt - nyitott, transzparenciát sugárzó hangulat megteremtése volt a cél. Ezt keret nélküli üvegszerkezetű korlátokkal, térelválasztásokkal igyekeztünk elérni. A lakószint belső udvarának padozatából kiemelkedő felülvilágítója fénykútként működve deríti borult napokon is a közlekedő teret, szükségtelenné téve a napközbeni világítást. Az üvegkorlátok alsó részét - a födémmezőt és a kör alakú rögzítési pontokat rejtve – tükörüveg felület takarja, így teremt a térben szokatlan hatású reflexiókat.

Lakásbelső - fotó: Lukács Tihamér

A homlokzatképzés során a normál anyaghasználatok domináltak. Egy szokásostól eltérő struktúra jelenik meg: az ablakokat sávként összekötő vakolatmező. Itt kísérletezés, mintafelületek elkészítése és vizsgálata után szögekkel televert deszkalappal való fésűszerű lehúzással alakult ki a kívánt durvább textúrájú felület, Ezt csak az első réteg nemesvakolatra felvitt plusz rétegben sikerült megvalósítani, a ma szokásos vakolatok minimális - néhány milliméteres - rétegvastagsága miatt.

Az épület megvalósulása egy kivételesen harmonikus megrendelői-kivitelezői-tervezői együttműködés folyamat eredménye, melyben szerencsére éppen a megrendelő személye volt a terv és a minőség elsődlegességnek biztosítéka.

Debrecen 2013. október 16.

China Tibor

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »