Megújul az MTK arculata - kortárs design a sport szolgálatában

Az idén 125 éves MTK fejlesztési terveinek kiemelten fontos pontja az egyesület vizuális megjelenésének megújítása. A megújításhoz az MTK a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemet (MOME) kérte fel szakmai partnerül, amely együttműködés keretében meghívásos pályázatot hirdetett az új arculat megtervezésére. A győztes pályaművet egy sajtótájékoztatón mutatták be, 2013. július 15-én.

Az egyetem felkérésének indoka az volt, hogy a komoly sport- és kultúrtörténeti hagyományokkal rendelkező egyesület vizuális megújítása olyan környezetben történjen, amely egyszerre integrálja a szakmai minőséget és felelősséget, a vizualitás teljes spektrumát felölelő közösségi tudást és a progresszív szellemiséget. A MOME küldetésének tekinti a magyar vizuális kultúra fejlesztését és a designtudatosság erősítését, egyedülálló szakmai és személyi háttérrel és tapasztalattal rendelkezik, és mint szellemi műhely és közösség kötelességének tekinti, hogy rendszeresen szerepet vállaljon a hasonló jelentőségű projektekben.

A meghívásos pályázatra az egyetem szakmai vezetése egykori és jelenlegi hallgatói és oktatói közül kért fel tervezőket. A résztvevők kiválasztásánál az MTK igényeinek megfelelően a magas szakmai színvonal mellett fontos szempont volt a különböző tervezői szemléletek, megközelítések, karakterek és generációk megjelenítése, amellyel az eredmények sokszínűsége, a széles szakmai merítés volt biztosítható.

A pályázatra meghívott tervezők: Demeczky Nóra, Marcell Tamás, Nagy Norbert, Orlai Balázs, Szabó Gellért és Vass Dávid voltak.

A tervezők feladata az MTK új kisarculati identitásának megteremtése és az arculat további sportspecifikus alkalmazásainak koncepcionális bemutatása volt. Az egyetem a szakmai koncepció kidolgozása, a tervezői kör felkérése, a pályázat megszervezése mellett a szakértő tevékenységgel segítette a sportegyesület elnökségét a döntésben.

A pályázaton az egyetem tervezői potenciáljának teljes spektruma részt vett hallgatók, doktori iskolások és egyetemi oktatók vegyes csapatával. A szakmai profizmus és a fiatal tervezők által képviselt nyitottság, frissesség és dinamizmus együttes megjelenése a feladathoz való hozzáállás teljes vertikumát mutatta be és széles választékú, sokszínű tervezői gondolkodást és lehetséges megoldásokat eredményezett.

Egy ilyen jellegű arculattervezési pályázat esetében a grafikai tervezés nem egy egyszerű jelképzés és annak alkalmazási lehetőségeinek a kidolgozása, hanem egy tervezői gondolkodás bemutatása, amely ígéret a jövőre, a közös együttműködésre.

Mindegyik tervező pályamunkája magában rejtette a lehetséges megoldást. Gondolkodásmódjában eltérő, de szakmailag egyaránt színvonalas eredményekre jutott az összes pályázó. Nagyon sok jó ötlet, alkalmazási, felhasználási lehetőség volt látható.

A pályázat sikeres volt, a munkák szakmailag mind magas színvonalúak, vizuálisan és tartalmilag is összetettek voltak, de egymástól mégis különböző gondolkodásról tettek bizonyságot, lehetőséget adva így a megbízónak, hogy többféle elképzelést is megfontolások és kiválassza a számára legígéretesebb változatot.

Figyelembe véve az egyesület értékeit és célkitűzéseit az MTK Marcell Tamás grafikus munkáját találta a legmegfelelőbbnek az új arculat kivitelezésére. A tervező az MTK hagyományai mentén egy tiszta, klasszikus, erőteljes motívumrendszert dolgozott ki, melynek központi eleme az egyesület új logója.

Marcell Tamás pályamunkájának erénye hogy a tradicionális heraldikai alapelveket és az MTK hagyományos jelképrendszerét kiválóan ötvöző, rendkívül logikusan felépített klasszikus arculat, amely a hagyományok megőrzése mellett a korszerű nyomtatott és elektronikus médiumokon való megjelenéssel hozza kontextusba a meglévő hagyományokat és a mai, korszerű megjelenési igényeket. Maga az embléma több reduktív változatával és továbbépítési lehetőségeivel komplex arculati rendszer kialakítására alkalmas.

Az MTK új logójának kialakításakor kiemelt szerepe volt az érzelmi és kulturális gyökerek vizuális megjelenítésének valamint a jellegzetes heraldikai elemek megtartásának. Ennek a tervezői szemléletnek eredményeként került meghatározásra a pajzsmező formai kialakítása, amely befoglaló formát a budapesti, magyarországi és izraeli pajzsformák fúziója jellemzi.

A pajzsformán belül kiemelt hangsúlyt kapott az átlós irányban elhelyezett, újrapozícionált fehér sáv, mely az MTK alapításától egészen napjainkig az egyik legmeghatározóbb vizuális formai elem. A szakosztályok megjelenítésekor, szintén a heraldikai hagyományokat szem előtt tartva, a pajzsforma átlós sávval osztott mezőiben jelennek meg az adott sportág piktorgrafikus tömörséggel megoldott jellegzetes attribútumai.

Olyan tradicionális és archaikus jelentésekkel felruházott grafikai, valamint heraldikai motívumok kerültek integrálásra, mint amilyen a győzelmi és dicsőség szimbólumként értelmezett babérkoszorú, vagy szintén a heraldika szabályainak megfelelően a címerhez kapcsolódó szöveges jelmondatok, hitvallások, jelen esetben az alapítás évszámának (1888), megjelenítésére hivatott szalag motívum.

A színvilág kialakításakor a zsidó kulturális hagyományok valamint természeti képződmények jellegzetes színvilága szolgált alapvetésként a nyomdai és webes színek meghatározásakor, megtartva az eddigi arculati megjelenések során alkalmazott mély tónusú kobalt kéket, ugyanakkor kibővítve az új kiegészítő színként alkalmazott világosabb türkizkékkel.

A XIX. század harmadik-harmadában hazánkban is sorra alakultak a sportegyesületek. Közülük a két legjelentősebb az 1863-ban megalakult Nemzeti Torna Egylet (NTE), a magyar tornamozgalom bölcsője, valamint az 1875-ben létrejött Magyar Athletikai Club (MAC), a modern értelemben vett atlétika és a magyar szabadtéri sport megteremtője volt.

1888-ban az NTE néhány fiatal sportolója elhatározta, hogy a torna mellett a különböző atlétikai sportágak űzésével is megpróbálkozik. 1888. augusztus 24-én a Stefánia út 121. szám alatti Freudiger-villa kertjében atlétikai versenyt tartottak. Az NTE hagyományőrző, az atlétikától idegenkedő vezetői azonban rossz néven vették ezt a kezdeményezést és a „renitenseket" kizárással fenyegették. Válaszul a csoport tagjai Szekrényessy Kálmán távúszó bajnok Teréz körúti lakásán új egyesületet alapítottak Magyar Testgyakorlók Köre néven, és a kék–fehéret választották az egyesület színeinek. A „testgyakorló" elnevezés kifejezte azt a szándékukat, hogy nemcsak tornával, hanem tagjaikat érdeklő más sportágakkal is foglalkozni akarnak. Kezdetben az új egyesület tagjai atletizálással, tornával, úszással és kerékpározással foglalkoztak. A századfordulóig ezekhez a sportágakhoz csatlakozott a súlyemelés, a birkózás, az ökölvívás és az evezés. 

Az egyesület alapító tagjai: Donáth Sándor - Horner Ármin - Klauber Izidor - Kohn Arnold – Kükemezey Árpád - László Lajos - Leitner Ármin - Müller Dávid – Sachs Lipót - Szekrényessy Kálmán - Tótis Lajos - id. Weisz Dezső

Az MTK rövidítést eredetileg úgy írták, hogy: M.T.K.
Magyar – az 1860-as évektől kivétel nélkül „nemzeti", „országos", magyarországi" vagy „magyar" kifejezéseket használták a különböző egyesületek, egyletek, körök a megnevezésükben;
Testgyakorlók - egy összefoglaló "sportági" jelző, mely tartalmazta az akkori hazai testkultúra vonulataiba tartozó legismertebb sportágakat, mint pl. a lóverseny, a torna, a korcsolya, az evezés, a lövészet, az atlétika és a turisztika. Egy olyan tág fogalmat takar, amely a szabadtéri sportokat is magába foglalja a torna mellett.
Köre – a szó a klub szót váltotta ki. 

Az MTK alapvető színe a kék-fehér. Ez utal egyben a klub zsidó hagyományaira is. Az MTK labdarúgók a hazai mérkőzéseken kék harántcsíkos fehér mezt, benne a klub címert, a kék nadrágot és kék szegélyű fehér sportszárat viseltek.

Az MTK kezdettől fogva haladó szellemű, nyitott sportegyesület volt. Kezdeményező, az újra mindig fogékony klubként ismerte és ismeri ma is a sportközvélemény. Ebben az egyesületben foglalkozásra, felekezetre, nemzetiségre, iskolai végzettségre, fajra, nemre és korra való tekintet nélkül mindig szívesen látott tagok voltak a tehetséges, tisztességes sportemberek.

A megalakult MTK számos "elsőséget" mondhat magáénak a magyar sporttörténetben. Így többek között:
-az MTK volt az első több-szakosztályos egyesület
-itt kaptak először szavazati jogot az ifjúsági sportolók
-itt nyert először polgárjogot a nők sportolása (az egyesület 1912-től hölgyosztályt működtetett)
-itt dolgoztak először külföldi edzők
-itt versenyeztek először más nemzetiségű sportolók.

Az MTK több sportág hazai elterjesztésében döntő érdemeket szerzett, az egyesület rendezte az első versenyeket, az első országos bajnokságokat, valamint a hazai és nemzetközi sportszövetségek megalakulásában is aktívan részt vett.

A háború után az ország romokban állt, tönkrementek a stadionok, a sportpályák, a csarnokok és más sportlétesítmények. A sportegyesületek igyekeztek felmérni a háborús károkat, az elhunyt, megsebesült és eltávozott sportolókat, és újjászervezni magukat. Ennek a folyamatnak a részeként sor került az MTK újjászervezésére is.
A pajzs és a kék-fehér szín, illetve a harántcsík az MTK 1940-48 közötti időszakában is jellemezték a logót.

1950-től megkezdődött a magyar sport szervezeti átalakítása, iparági, országos sportegyesületek megszervezése. Ennek következményeként az MTK 1950 februárjától a Textilipari Dolgozók Szakszervezete egyesülete lett és a neve Textilesre változott.

Egy év múlva azonban újabb átszervezés következett: Bp. Bástya néven a fegyveres erők egyik sportegyesületévé vált a klub, és a színe is piros-fehérre változott.

1953 augusztusában megszűnt a Bp. Bástya SE, és Bp. Vörös Lobogó néven visszatért az egyesület a textilipariakhoz.

A következő változás az 1956-os forradalom kitörése után következett be. Az egyesület az 1956. december 10-én megtartott közgyűlése úgy határozott, hogy visszaveszik régi nevüket és MTK néven folytatják működésüket.

1975. január 28-án az MTK fuzionált a Vörös Meteorral és a Vörös Meteor Csemege Sportkörökkel. Létrejött az új egyesület, MTK-Vörös Meteor S.K. elnevezéssel. Még ugyanebben az évben fuzionált az MTK-VM és az Egyetertés Bp. 1977. január 1-én a kiemelt egyesületek közé sorolták az MTK-VM-et. 

A rendszerváltoztatást követően, 1991. december 9-én az egyesület 103. születésnapját ünneplő budapesti kék-fehér klub közgyűlése úgy határozott, hogy a nevéből elhagyja a Vörös Meteor rövidítését jelző két betűt és a korábbi nevek alatti sportmúltját nem megtagadva újra MTK néven működik tovább.

1995. december 8.- tól az MTK Sportegyesülettől elkülönülő sportszervezetté vált az MTK FC futball klub, amely 1998. június 17-től MTK HUNGARIA FC futballklubként, 2003. szeptember 22-től pedig MTK Budapest FC-ként működik.

Az MTK Sportegyesület 2013 novemberében ünnepli megalapításának 125. évfordulóját. A 2013-as évet az MTK elnöke, dr. Deutsch Tamás és a klub elnöksége az MTK jubileumi évének nyilvánította.

Az MTK Sportegyesület 2001-ben levédette ezt a címert és a futball clubbal való szétválás után újból ezt használja az MTK Sportegyesület.

Az MTK a sportolói által eddig elért 33 olimpiai győzelemmel az országok világrangsorban a 33. helyen állna, a hazai egyesületi örökranglistán pedig az 5. helyet foglalja el. Versenyzőik az egyesület 125 esztendős fennállása alatt 8 sakkolimpiai aranyérmet, 179 világbajnoki és 83 Európa-bajnoki címet szereztek.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem szellemisége egyszerre gyökerezik a több mint 130 éves múltjában, a megújulásra való törekvésben és a külvilágra való nyitottságban. Ez a szellemiség az, ami a MOME-t az egyik vezető európai művészeti műhellyé teszi. Egyszerre egyetem és szellemi műhely, ahol szétválaszthatatlan egységet képez az oktatás és az alkotói folyamat, az alkalmazott és autonóm művészeti tevékenység. A MOME szemléletében tükrözi azon szakmai elképzeléseit, melyek során saját karakterét és hagyományait ötvözi a legújabb trendekkel. Egyszerre egyetem, amely szakmai tudásukat alkalmazni képes felelős tervezőművészeket képez, és szellemi műhely, amelynek célja kreatív folyamatok elindítása, és a hazai designtudatosság erősítése.

A külvilágra való nyitottság befogadást is jelent. Ezért az egyetem feladatának érzi az itt folyó képzés nemzetközi kontextusba helyezését. Ennek az igyekezetnek köszönhetően az elmúlt évek vendégtanárai, vendégelőadói között tudhatjuk többek között Steven Hollt, Harri Koskinent, Peter Zumthort, Dieter Ramst, Marcel Wanderst, Erwin Olafot, Ineke Hanst vagy Karim Rashidot. Ugyanennek az elképzelésnek a létjogosultságát bizonyítandó a MOME-t Európa TOP100 egyeteme közé választotta a világ egyik vezető építészeti és design magazinja, a Domus, ezzel a hazai és az európai design és művészeti szcéna legfontosabb intézményei közé emelve a MOME-t.

forrás: sajtóközlemény