Helyek/Köztér

Milyen legyen a Római-part? Jövőképtervezés társadalmi egyeztetéssel

1/1

Szabadstrand a Római-parton. Fekete Norbert felvétele

Hirdetés
?>
Szabadstrand a Római-parton. Fekete Norbert felvétele
1/1

Szabadstrand a Római-parton. Fekete Norbert felvétele

Milyen legyen a Római-part? Jövőképtervezés társadalmi egyeztetéssel
Helyek/Köztér

Milyen legyen a Római-part? Jövőképtervezés társadalmi egyeztetéssel

2020.09.17. 10:04

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Dániel

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Cég, szervezet:
Budapest Főváros Önkormányzata

Dosszié:

2020. szeptembere és novembere között a Fővárosi Önkormányzat, Óbuda-Békásmegyer Önkormányzatával együttműködésben, széleskörű társadalmi bevonással közösségi tervezési folyamatot kezdeményez a Római-part jövőképének elkészítésére. Az árvízvédelem módját, nyomvonalát, műszaki megoldásait a 2021-ben induló megvalósíthatósági tanulmány készítése és részletes közösségi tervezés fogja meghatározni a jövőkép eredményeire építve.

A jövőképtervezés feladata a terület (beleértve a fövenyt, a sétányt, valamint a sétány és a Nánási út - Királyok útja közti területet) hosszú távú víziójának megalkotása, vagyis választ keresünk arra a kérdésre, hogy a budapestiek és a környékről érkezők milyennek szeretnék látni a Római-partot húsz év múlva. A folyamat során meg akarjuk tudni, hogy mi az, amit a budapestiek megóvandó értéknek és funkciónak tartanak és mi az, amiben változást szeretnének látni. A jövőképalkotás során kiemelt célcsoportként figyelünk a közelben élők véleményére. 

A jövőkép-tervezési folyamattal kapcsolatos részletes információkat, a területet bemutató térképet a https://romai.budapest.hu/ címen találja.

A kérdőív 2020. október 30-ig tölthető ki ezen a linken

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk