építészet : környezet : innováció

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez - Hory Gergely diplomaterve

A szellemi munkavégzés különböző formáit befogadó ház létesítése, egyben a régóta üresen álló Tűzraktér revitalizációja volt Hory Gergely (BME Középülettervezési Tanszék) célja, amikor újrahasznosítási stratégiát dolgozott ki a volt Labor-MIM Laboratóriumi Műszergyárához.

Mi a MIM City?

A MIM City egy innovációs gyűjtőhely, ami inkubációval és hálózatépítéssel biztosít fizikai és szellemi teret a legkülönbözőbb szakterületekből érkező munkacsoportok számára ötleteik megvalósítására. Tevékenységeiket speciális munkakörnyezetben végezhetik, melyet a használók saját igényeik szerint alakítanak ki. A MIM City tehát pályakezdő, interdiszciplináris csoportoknak, mikrovállalkozásoknak segít kiteljesedni, és befektetőt találni ötleteik továbbépítéséhez. A MIM City-ben dolgozó munkacsoportok fejlesztései elsősorban a jelenkor mindennapi technológiái és az ember -mint ezek használója és alakítója- kölcsönös viszonyát, egymásra gyakorolt hatásait vizsgálják.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

A létrejövő projektek nagyobb részt szoftver, kisebb részt hardver alapúak. Egy projekt során azonban nem csak prototípusok illetve elméletek születnek, hanem a munkát továbbfejlesztik a konkrét megvalósulásig, kereskedelmi forgalomban való megjelenésig. A MIM City-ben dolgozó vállalkozások ugyanis nem csak önmagában a kutatás hanem annak eredményeinek felhasználásával az önfenntartó, független működés a célja.

A MIM City-ben működő munkacsoportok tehát valós piaci terméket állítanak elő, mely hozzáadott többletértéke révén a létrehozására szánt befektetés többszörösét képes megtermelni. Így ötletekből valós vállalkozások jönnek létre melyek viszonylag rövid idő alatt jelentős növekedésre képesek. Az ilyen vállalkozásokat nevezik start-upoknak.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

A MIM City fizikai környezete a Tűzoltó utcában található egykori Labor MIM (Műszeripari Művek) több mint húsz éve üresen álló gyárkomplexumának újrahasznosításával jön létre. A hatvanas évek elején épült együttesnek nem hagyományos felújítása törtnénik, hanem egy beköltöző új struktúra fogadószerkezeteként értelmeződik újjá.

Miért van szükség a MIM City-re? Az ötlet, mint kiaknázandó energiaforrás

Magyarország nyersanyagokban és energiahordozókban szegény. Ipara alulmarad a fejlett ipari országokhoz képest. A mezőgazdaságnak pedig hatalmas kihívást jelent a nemzetközi piacokon való versenyképesség megtartása. A magasan képzett emberi tudás az az erőforrás, amelynek birtokában egy kis ország is lehet világszinten jelentős. Magyarországon a szellemi tőke kiaknázása és támogatása prioritást kell, hogy élvezzen. Ennek egyik része az oktatás támogatása minden szinten, a másik pedig biztosítani a magasan kvalifikált munkavállalók tehetségének kibontakozását. Ehhez olyan szupportív - mind fizikai, mind szellemi- környezetre van szükség, ahol az ígéretes, előremutató gondolatok táptalajt kapnak a kiteljesedéshez.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

Az utóbbi években olyannyira megnőtt a Magyarországról kivándorlók száma, hogy a CV&More adatai szerint ma már minden hetedik fiatal arra készül, hogy elhagyja az országot.* A kivándorlást tervezők döntő többsége 22-29 év közötti és 59 százalékuk diplomás. A kivándorlások fő oka a munkahelyek és megfelelő munkakörülmények hiánya. A fiatal, képzett munkaerő itthon tartásának egy lehetséges stratégiája a vállalkozások alapításának segítése. Jelen projekt egy olyan közeg tervezéséről szól, melyben kutatással és fejlesztéssel újszerű termékeket létrehozó munkacsoportok szakmai és anyagi támogatást kapnak ahhoz, hogy ötletük piacképes, jól termelő vállalkozássá fejlődjön.

Az innovatív projektek fejlesztése során olyan eszközök jönnek létre, melyek segítségével a környezetünk jobban használhatóvá válik. Azonban nem csak ezért érdemes fejlesztéssel foglalkozni: Egy jó ötletre épített innovatív vállalkozás viszonylag kis befektetést igényel, de kifejlesztett terméke révén rövid idő alatt nagy hozzáadott értéket képes teremteni. Az ilyen vállalkozások jó befektetések, és fontos gazdasági energiaforrások lehetnek.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

A MIM City programja

A MIM City-ben olyan munkakörnyezetek épülnek ki, melyek a szellemi munkavégzés különböző formáit a lehető legteljesebben szolgálják ki. Az adott projekt előrehaladottsági szintjének megfelelően különböző munkavégzésre alkalmas terek jönnek létre: Az épületegyüttes középső blokkjának három szintjén közösségi munkaterek (MIM Start-up) létesülnek kifejezetten azoknak a felhasználóknak, akiknek még nincs vállalkozásuk csak egy jó ötletük és annak megvalósításához szükséges tudásuk. A MIM Start-up programján belül az egyes ötletek továbbépítéséhez az ötletgazda munkacsoport különböző szakterületekről érkező új tagokkal bővül (pl marketing, arculattervezés, menedzsment). Az immár komplex szemléletű csapatok feladata, hogy a kezdeti ötletből gazdaságilag működőképes, megvalósítható terméket hozzanak létre.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

Ha az adott projekt befektetőre talál, a befektetett tőkét felhasználva a munkacsoport saját igényeire szabott munkaállomást építhet a MIM City ezen célra kialakított részlegében a MIM Laborban. Ezen munkaterek megépítésére az épületegyüttes keleti és nyugati szárnyának csarnoktereiben van lehetőség. Mindez azt jelenti, hogy a több mint 7000m2-es épületegyüttes felújítása nem egyszerre, egy beruházás alkalmával történik, hanem fokozatosan, lépésről-lépésre. Első ütemben ugyanis kevesebb mint az épület fele kerül felújításra teljes értékű huzamos tartózkodásra alkalmas térként: Ekkor jönnek létre a középső épületblokk közösségi munkaterei és a földszinti közösségi funkciók.

A MIM Labor munkaállomásai időben később jönnek létre, hiszen előbb a MIM Start-upban létre kell jöjjenek maguk a munkacsoportok. Minden egyes beköltöző munkaállomás önálló, független egységet képez, ahol a felhasználó maga a beruházó is egyben. A beépülő munkaállomások száma és mérete a felhasználói igényekhez dinamikusan alkalmazkodik. Mindig éppen akkora területnek kell tehát a fenntartását biztosítani, amennyit valóban használnak. Ezáltal a feleslegesen fenntartott területek száma lényegesen csökkenthető.
A vállalkozás bővülésével a munkatér fizikai mérete is növelhető. Egy vállalkozás akkor költözik ki a MIM City-ből ha kinőtte annak kereteit. Helyére pedig újabb kibontakozásra váró projektek kerülnek. Ezáltal egy folyamatosan mozgásban levő ökoszisztéma alakul ki. Felmerül a kérdés, hogy ki az a szereplő aki fenntartja és működteti ezt a folyamatot?

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

A beruházási modellről és a fenntartásról. A Térellátó Hálózat

A MIM City-ben működő vállalkozások csak abban az esetben tudnak a fent leírtak szerint működni és fejlődni, ha folyamatos fejlesztéseik anyagi igényeinek fedezésére tőke áll rendelkezésükre. Tőkéhez pedig kis részben pályázati úton, nagyobb részben magánbefektetők révén juthatnak. Mit tehet egy két-három fős csapat, akiknek bár van egy ígéretes ötlete, de nincsenek kapcsolatai tőkeerős befektetőkkel? A MIM City pont nekik szól, hiszen üzemeltető szervezete, a Térellátó Hálózat legfontosabb feladata éppen a befektetői szféra és a fejlesztők, ötletgazdák közötti kapcsolat megteremtése.

Abban érdekelt tehát, hogy megtalálja a legígéretesebb ötleteket és mindent megtegyen azért, hogy az adott ötlet minél sikeresebb vállalkozássá nője ki magát. A befektetés ugyanis csak ebben az esetben térül meg. Persze a befektetés kockázattal jár, hiszen előfordulhat, hogy a támogatott projekt mégsem váltja be a hozzáfűzött reményeket. Egy projektbe való invesztálás azonban gazdaságilag mégis előnyös hiszen még ha a támogatott start-upoknak csak kis része is lesz sikeres, azok hozzáadott értékük révén a viszonylag kis befektetésnek (mivel ezen cégeknek jellemzően kevés infrastrukturális igénye van) sokszorosát képesek megtermelni. A Térellátó Hálózat tehát azért felelős, hogy inspiráló munkakörnyezettel, szakmai programokkal és hálózatépítéssel segítse a projektek kiteljesedését. Hiszen csak sikeres vállalkozások esetében marad meg és bővül a tőkét biztosító befektetői kör.

A fentiekből kiderül tehát, hogy a MIM City nem bérirodaház, hiszen üzemeltetője nem a kiadott négyzetméterek bérleti díjából tartja fenn magát. Így nem áll fenn az a veszély, hogy a kiadható terület maximalizációja miatt olyan zsúfolt terek jönnek létre, melyeknek kialakítása a kreatív munkavégzés rovására történik. A MIM City inkubátorháznak sem tekinthető hiszen itt nem az a cél, hogy cégek költöznek be, hanem a cégek itt jönnek létre és innen költöznek ki. Maga a Térellátó Hálózat is egy befektetéseken alapuló vállalkozás, hiszen az épületegyüttes felújításához szükséges tőke nagy része a befektetői csoporttól származik.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

A kivitelezési munkarészek elosztása a szereplők között

A beruházás első ütemét - mely a középső épületblokkban kialakítandó közösségi munkatereket és a földszinti közösségi tereket foglalja magában - teljes egészében a Térellátó Hálózat bonyolítja le elsősorban befektetők támogatásával. A Térellátó Hálózat időről- időre pályázatot hirdet a MIM City felhasználói között saját munkaállomás építésére. Ehhez az induló projekteknek olyan üzleti tervvel kell előállniuk, mely képes meggyőzni a befektetőket arról, hogy érdemes támogatni a projektet. Ha egy projekt támogatást nyert, kezdődhet az egyedi stúdió beépítése. A Térellátó Hálózat vállalja a beépülő szint közös helyiségeinek kiépítését (mosdók, közös tárgyalók), illetve az egyedi stúdió szerkezeteinek legyártását az épületegyüttes középső blokkjának földszintjén létesülő MIM Fab cnc műhelyében. A furnér rétegelt lemezből készülő vázszerkezeti elemek gyártásán túl a MIM Fab a vállalkozások számára prototípus gyártásra alkalmas műhelyként is üzemel.

A felhasználó dönt a stúdió konkrét méretéről, homlokzatok és felületképzések kialakításáról. A Térellátó Hálózat a felhasználó rendelkezésére bocsát egy szoftvert, (MIMPLAN 1.0) aminek segítségével az könnyedén saját ízlésére szabhatja munkakörnyezetét. Persze teljesen egyedi megoldásokra is van lehetőség. Az egyedi homlokzatkialakítások elemeinek gyártmánytervei feltölthetőek a szoftver digitális áruházába, így a felhasználók a már meglévő elemek felhasználásával újabb egyéni kialakításokat hozhatnak létre a megadott peremfeltételeken belül. Az adott munkacsoport stúdiója valóban a sajátja lesz: a csoport felelős annak fenntartásáért, közmű számlák fizetéséért.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

Átalakíthatóság, bővíthetőség

A vállalkozás növekedésével az adott munkacsoport fizikai térigénye is folyamatosan növekszik. A stúdiók szerkezeti kialakítása lehetőséget ad az egyszerű átépítésre, bővítésre.

Az egyéni munkaállomások szerkezeteiről

Az egyéni munkaállomások kialakításánál a legfontosabb szempontok az átalakíthatóság, bővíthetőség, egyszerű, gyors por és zajmentes építhetőség valamint a felhasznált anyagok minél nagyobb fokú újrahasznosíthatósága. A külső falak szerkezetét ezért olyan önhordó, rétegelt furnérlemez elemekből álló váz alkotja, melynek kapcsolatai a hagyományos ácskötések logikáján alapszik. Az elemek kialakítása számítógéppel vezérelt marógéppel történik a már említett földszinten működő MIM Fab műhelyeiben.

Ezzel a technológiával helyben, gyorsan és egyszerűen elkészíthetőek az elemek. A kötések révén a kész falváz önhordó panelként működik, ami lehetővé teszi, hogy bővítés esetén a rögzítőcsavarok eltávolítása után jelentősebb bontási munkák nélkül a falpanelt egyben új helyre lehessen helyezni. Ugyanakkor a kapcsolatok arra is lehetőséget biztosítanak, hogy igény esetén elemeire bontsák a szerkezetet és azokat teljes egészében később újra felhasználják egy új szerkezet építésénél. A vázszerkezet elemei közé hőszigetelés kerül két rétegben, ami minimálisra csökkenti a hőhidakat.

A függesztett mennyezet, és a lábakon álló üreges padló szintén hőszigetelt, ezáltal minden egyes munkaállomás önállóan fűthető egységgé válik. Mikor a MIM Labor egyik szintje elkezd beépülni, a projekt első ütemében kiépülő függőleges gépészeti vezetékekhez az adott szinten egy a mennyezeten haladó vízszintes leágazást építenek ki. Ehhez a leágazáshoz kapcsolódhatnak egyenként az épülő munkaállomások biztosítva fűtési- és áramellátásukat. Ezáltal minden munkaállomás fogyasztása egyénileg mérhető.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

A beépülő munkaállomások maximális beépítettség esetén sem töltik ki teljesen az adott csarnokteret. A meglévő épületegyüttes homlokzati szerkezetei az eredeti formában megmaradnak, azokon csak a legszükségesebb javítási munkákat végzik el, illetve nyílászárókat építenek be. Ezen meglévő homlokzati síkok azonban nem felelnek meg a mai hőszigetelési követelményeknek, ezért abban nincs is szerepük. A hőszigetelés síkja az egyéni munkaállomások határolófelületeire esik. Ebből adódóan a munkaállomásokon kívüli csarnok tér külső térként működik, melynek saját fűtése nincs, azonban a munkaállomások hulladékhőjének hasznosítása révén -15°C-os külső hőmérséklet esetén is +12-14°C-os hőmérséklet érhető el.

A működési elv a következő: a munkaállomások szellőzésekor meleg levegő kerül ezen külső köztes térbe. A friss levegő beszívás szintén ebbe a térben történik, ahol a kiszellőzött meleg levegő előmelegíti a friss levegőt, és a munkaállomásba beszellőzéskor már ezen előmelegített levegő kerül be. A kialakított átmeneti külső tér csökkenti a munkaállomások hőveszteségét is, hiszen a legmelegebb fűtött tér nem érintkezik közvetlenül a leghidegebb külső térrel, hanem a kettő között létrejön egy átmeneti zóna. Az átmeneti zóna szellőzésére gépi és természetes eszközök is rendelkezésre állnak, hiszen mivel a munkaállomások falai nem érnek fel az eredeti szerkezet födéméig, keresztirányban az épület akadály nélkül képes átszellőzni. Az eredeti épület a nyári túlzott felmelegedéstől is védi a munkaállomásokat. Azok külső síkja ugyanis hátrább van húzva az meglévő homlokzattól, ezért az árnyékolószerkezetként működik a dél-keleti oldalon.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

A MIM City használata

A MIM Start-up és a MIM Labor munkatereinek működését a földszinten publikus, közösségi funkciók egészítik ki. A nyugati szárny földszintjén üzemel a MIM Terasz nevű kávézó és közösségi munkatér. Ez főleg azoknak a felhasználóknak hasznos, akiknek a munkavégzéshez nincs szükségük állandó külső helyszínre, csak alkalmanként egy-egy találkozó megtartására kell egy hely. Az előre lefoglalható tárgylóterek zajmentes környezetet igénylő találkozók helyszínéül szolgálnak. A belső kávézótér folytatásaként az előkertben külső terasz épül, ami a környék fiatal, főleg egyetemista használóinak kedvelt helyévé válhat.

A középső épületblokk földszintjén és pincéjében működik a már említett MIM Fab prototípus gyártó műhely, ami nem csak a MIM City tagjainak, hanem bárki számára elérhető.

A keleti szárny földszintjén jön létre a MIM Csarnok nevű előadótér. Az itt megrendezett prezentációk biztosítják a MIM City-ben dolgozó munkacsoportok számára a nyilvánosságot és bemutatkozási lehetőséget a potenciális befektetőknek. A tér esti rendezvények (kiállítások, előadások, koncertek) megtartására is alkalmas, ezzel is biztosítva a MIM City állandó működését.

A negyedik emeleten a MIM City használói által folyamatosan bővülő tudástár, a MIM Archívum kap helyet, ami ahol az egyes munkacsoportok publikációit és a MIM City közössége számára hasznos dokumentumokat osztják meg. Ezen felül egy a MIM City tagjai számára igénybe vehető tárgyalótér is található itt, ami függönyök elhúzásával alkalmassá tehető mind néhány fős megbeszélésekre, mind pedig nagy méretű előadások megtartására is.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

Mivel a MIM Labor munkaállomásai nem egyszerre épülnek meg, ezért az ideiglenesen üres, és fűtetlen csarnokterek helyet adnak rendezvényeknek és egyéb publikus funkcióknak elsősorban a nyári hónapokban.

A MIM Labor mindkét szárnya külön külső lépcsőházként működő közlekedőn keresztül érhető el a földszinti fűtött terek érintse nélkül. Emiatt a felhasználónak nem kell fűtött és nem fűtött terek láncolatán áthaladni, míg végül eljutnak saját munkaállomásaikba. Az egyéni munkatér lesz az első teljes értékű belső tér, így az épületegyüttes közlekedői és ideiglenesen üres terei olyanok, mintha az utcának volnának kiterjesztései. A MIM City tehát nem egyetlen épületként, hanem sok önállóan is működni képes egység összetett rendszereként értelmezendő.

A MIM City működésének hatásai a felhasználókra

A MIM City-ben sok hasonló érdekeltségű, de különböző előrehaladottsági szinten levő projektek vannak fizikailag nagyon közel egymáshoz. Egy ilyen közegben könnyű inspirációt szerezni. A kezdők számára könnyen megismerhetők a nagyobb tapasztalattal rendelkező vállalkozások tagjai, akiknek már puszta jelenléte is jótékony hatású. A MIM City-ben olyan munkacsoportok jönnek létre, akiknek tagjai ugyanazt a problémát különböző oldalról vizsgálják (Technológia, gazdaság, menedzsment), ami nagyban hozzájárul ahhoz, hogy fenntartható, életképes vállalkozások jöjjenek létre.

A MIM City olyan kapcsolati tőkét biztosít tagjainak, mely az adott projekt létrejöttéhez létfontosságú. Nem munkát, hanem lehetőséget ad arra, hogy az ember maga hozza létre saját munkahelyét.

MIM City - Infrastruktúra ötletek építéséhez

Hatások a közvetlen környezetre

Innovációs szellemi bázisként a MIM City az egyébként is fiatalos környéknek egy fontos terévé válhat. Publikus tereivel olyan környezet jön létre, ahol nagyon sok ötlet, újító gondolat sűrűsödik össze viszonylag kis helyen. Ez nem csak a MIM City tagjainak, hanem az alkalmi térhasználói számára is inspiráló lehet.

Makrokörnyezeti hatások

Nem mellékes, hogy a MIM City-ben számos munkahely jön létre. Ennek nem csak gazdaságélénkítő hatása van, hanem ösztönző hatással bír az egyébként itthon alacsony vállalkozási kedvre is. Működésével elérhető céllá válnak korábban megvalósíthatatlannak tűnő tervek.

Hory Gergely

 


*CV&More online foglalkoztatási portál adatai szerint minden hetedik fiatal magyar el tervezi hagyni az országot (az adatbázisban elsősorban 22-29 éves, nagyrészt (hatvan százalékban) diplomást fiatalok adatai szerepelnek). Az állást kereső magyarok 13,41 százaléka „Magyarországon kívül eső országot” jelölt meg következő munkahelyeként.


 

Opponensi vélemény Hory Gergő diplomatervéhez

Első mondataimat egy olyan városban kezdtem el írni, ahol Anish Kapoor képzőművész mérnöki precizitású ágyúja éppen vörös viasz lövegeket lő egy kiállítótér falára, ahol Joseph Beuys kiállított videó installációjában megszállottan magyarázza a kurátornak, hogy két acél tülökkel hogyan is lehet megtámasztani a falon egy Beethoven kottát, amit persze illusztrál is, egy olyan városban, ahol a Herzog és de Meuron építészpárosról a helyi sajtó kegyetlenül leveszi a keresztvizet mert 2 éve nem épül fel az új repülőterük, abban a városban, ahol Zumthort megkövezték a városféltő polgárok, mert túl drága házat tervezett nekik, az ő pénzükből, egy jól kiélezett gazdasági válság közepén, de írhattam volna egy olyan városban is, ahol az építészet nem engedi meg magának, hogy a látszat pragmatikusság köténye mögött játszadozzon a „valamivel”, egy olyan társadalomnak , ami valós problémákra fókuszáló stratégiákat épít, írhattam volna egy olyan városban is, mint Delft, ahol Gergő majd egy évig képezte magát, vagy Bukarest, ahol a diplomázó művészi ambíciói előtt tárt ki újabb kapukat, de írhattam volna egy fiktív helyen is, persze egy fikciót, de itt most erre itt nincs szükség, hiszen, ahogy Tandori Dezső is írja „ami eldől, nem áll”.

A bevezető szokatlan felütésére azért van szükségem, hogy nyomatékosítsam egy nem megszokott feladatvállalás előtt állunk. Hory Gergő nem akar mindent mondani, nincs kényszere a szentenciák, a nagy igazságok megfogalmazására, nem akar görcsösen összegezni. Nincs felesleges mozdulata, olyan, mint aki sokáig akar a víz mélyén maradni egy levegővétellel. Mentes az allűröktől, a gesztusoktól, inkább a valóságra, azaz a problémára koncentrál. Vállalja a valósághoz hozzánőtt determináltságot, lemondva a gyermeki játék bájáról, amit gyakran összekeverünk az építészettel.

Akkor most végigveszem mit is jelent mindez kicsit konkrétabban.

Napjaink építészeti helyzetét mindenki többé-kevésbé jól ismeri. A kihívásokat, a helyzetre adható lehetséges válaszokat már inkább csak kevésbé, mint többé. Alternatív utakat keresünk a közösségen alapuló tervezésben, a szociális érzékenységen alapuló építészeti megnyilvánulásokban, lassulunk és közben fenntarthatók vagyunk, hiszen nincs munkánk. Ugyanakkor alig látszik az építészetben a gazdaságnak az a törekvése, ami innováción, kutatás-fejlesztésen alapul, ami a felfújt, pattanásig feszült léggömböt úgy fújja tovább, hogy közben ereszt ki levegőt, vagy ne adj isten egy másik színű léggömböt emel a levegőbe. Ezekhez az innovatív stratégiákhoz illeszkedni tudni kell, befolyásolni kell ezeket, még azt is mondhatnám, hagyni kell, hogy visszahassanak az építészetre. Ilyen innováció a nemzetközi szintéren már eredményeivel megtámogatott start-up modell. Mint téma igencsak aktuális, friss, sok kidolgozásra váró lehetőséggel. És itt van az első pont, ami mutatja a diplomázó nagyszerűségét. A témaválasztás. Jó a felismerés, hogy a start-up befektetési modell új építészetet kínál, vagy legalábbis új építészeti hozzáállást, új építészeti eszközök megfogalmazását. Ezt jelzi az is, hogy Gergő diplomatervezés fél-egy éve alatt a nyilvánosság előtt dolgozik, egy blogot szerkeszt, hogy a témaról napról napra egyre több információt lehessen megtudni. Aztán egy másik újszerű tervezési metódus, nem a helyszín határozza meg a programot, hanem fordítva, ez látszik a helykijelölésnél, hiszen a modell kielemzése - ami a tervlapokon is jól követhető - eredményezi a logikus helyszínválasztást. A pénzügyi modell a meglévő struktúrákra épít, a fejekben lévő ötletekre, támogat, felismeri ennek gazdaságosságát, ésszerűségét. Így van építészetre lefordítható képe: a meglévő épített örökség, esetünkben egy ipari épület. Kell egy váz, egy racionális struktúra. És persze kell egy olyan városi kontextus, ahol az innováció megtermékenyül. Mint a IX. kerület vegyes lakosságú fejlesztési területe, kiváló infrastruktúrával, szolgáltatásokkal, oktatási és kulturális intézményekkel körülvéve.

A makrostruktúrák után a mikrostruktúrák elemeit is a tervezési program generálja, algoritmikus szoftveri működés, egyik logikus döntés szüli a következőt. A felújítás nem a klasszikus ütemezhetőségre épít, hanem a folytonosságra. Élő organizmusként viselkedik, szinte lélegzik, hiszen nem egy vagy két ütemben történik a gyárépület teljes felújítása, hanem a használat, a működés diktálta idő hatására, lüktetve, úgy, hogy az infrastruktúra kiépítésével bővül. Külön izgalmas, hogy van egy olyan kezdeti állapot, ahol minden emelet részben funkcióval telítődik, kialakul egy városi főút, egy érhálózat, a földszint, a középső épületegyüttes és a negyedik szint között. Tehát nem emeletről emeletre halad a felújítás, a fejlesztés, hanem függőleges és vízszintes irányban egyaránt, mintha egy Corbusier lakógép metszet és egy térbeli organizációs modell találkozna. Ehhez a térbeli működéshez, olyan nyitott, flexibilis struktúra kell, ami bezárható egy merev rendszerbe, a gyárcsarnok racionális térszerkezetébe. A nyitott struktúra jellemző tulajdonságai pedig a részletekben válnak láthatóvá, a megépíthetőségben, a kivitelezés racionalitásában, elrejtett innovatív tervezési eszközökben (mint például a MIMPLAn 1.0 stúdiótervező szoftver, ami a személyre szabhatóságért felel szellemesen). Aztán külön izgalams téma, hogy az épület felhasználója miként válik maga is befektetővé, hiszen ő fogalmazza meg saját igényeit, ami által tudatos, elkötelezett felhasználóvá válik. Ezáltal, ha úgy tetszik, az építészet alakítja a befogadót, a befogadó építészet az alakítót. És mi ez ha nem építészeti válasz?

Befejezésül kötelességemnek érzem elmondani, hogy opponenciám tudatosan nem tér ki részletesen térszervezésre, anyaghasználatra, homlokzatképzésre, építészeti részletek elemzésére - habár hosszasan lehetne dícsérni ezek kimunkáltságát, összettségét - , mivel olyan terv előtt állunk, ami kapcsán megfogalmazható, hogy létezik olyan építészet, ami nem pusztán csak építészeti kérdésekre korlátozódik, túlmutat azon, aktuális problémákat feszeget, túlélési stratégiát vázol fel, ami a kreativitáson és innováción alapul.

Ezek alapján biztosan állíthatom, hogy Hory Gergő munkájával az általánosan elfogadott egyetemi diplomatervek nagyságrendjét meghaladó feladatot célzott megvalósítani, és tette ezt sikeresen, olyannyira, hogy a diploma év tervezési folyamata modell értékű, akár még az építészeti oktatásba is integrálható lenne. Ezzel olyan terv született, mely rendkívüli értékekkel bíró javaslatot tesz.

Ezzel a megfontolással ajánlom Hory Gergő tervét a zsűri szíves figyelmébe.

Vági János
Budapest, 2013.06.27. 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »