Kilátás a Széchényi István utcából nyíló névtelen közre a Szinvapark közelében. 1949 és 1973 között a város lakossága 75%-kal nőtt, amit eleinte egyedi arculatú lakóházakkal, majd egyre inkább típustervek szerint, nagy tömegben építhető lakásokkal szolgált ki a városvezetés, Európa megannyi más városához hasonlóan.
Az 1950-es években kezdődő népességrobbanás idejének egyik első modern, nagyszabású lakóházépítési projektje az 1958-ban tervezett selyemréti házsor, ma is mintegy 300 ember otthona.
Az öt egyforma, nyolcszintes lakóház 1960-ra, tehát egy évvel az első, dunaújvárosi kísérleti panelházak átadása után készült el, még hagyományos technológiával, Selényi István tervei alapján.
A projektben nagy hangsúlyt kaptak a zöldfelületek is, bár ebben a kép bal oldalán futó Miskolc-Ózd vasútvonal védőtávolsága is szerepet játszott.
A város központjának szabad telkein is egymás után jelentek meg az egyedi tervezésű, városképi jelentőségű új épületek. A Búza térrel szomszédos kétrészes lakótömb Krisztik Pál tervei alapján, röviddel a szocreál kora után, 1958-59-ban épült, immár egész más megközelítésű díszítéssel.
A tömb nyugati épülete, a Bajcsy-Zsilinszky út 1-3 alatti "papagájház" megjelenése nem új keletű, eredetileg is ilyennek épült, különleges színfoltot adva a 63 évvel ezelőtti, zömmel fekete-fehérben reprodukált világban.
A város egyik jelképe, az 1963-ban épült avasi TV-torony és kilátó 2023 óta alapos felújításon esett át, az alatta elterülő park egy részén új kereskedelmi épület, és nagyobb autóparkoló épül.
A megújult torony kilátóterasza már szabadon látogatható, az alatta lévő területet pedig tavaly a tervező nyomán Hofer Miklós Térnek keresztelte a városvezetés.
A tömeges lakásépítésekkel a távközlési hálózat tudott a legkevésbé lépést tartani. A postahivatal bővítésével létrehozott telefonközpont feladatát 1986-ban vette át az új Regionális Távbeszélő Központ, de még három évvel később is több mint 11 ezren várták a városban a megigényelt otthoni telefonvonalukat.
A Dézsi János tervei szerint épült monumentális épület viszonylag rövid ideig látta el teljes egészében az eredeti funkcióját. Ma a Nemzeti Adó- és Vámhivatal bűnügyi igazgatósága működik benne.
Az Újgyőri Főtéren álló Bükk Áruház 1988-as átadásakor az ország egyik legmodernebb bevásárlóközpontja volt, egyben gyakorlati oktatóhely is a kereskedelemben tanulók képzésére. A bejárata előtt ma is jó állapotban áll Nagy Géza Toboz nevű szökőkútja.
A Haraszti László tervei alapján épült áruház főbejárata mögötti tér az utcaszint alatt és fölött is folytatódik.
A Görgey Artúr úti SZOT-székház és Rónai Sándor Megyei Művelődési Központ 1959 és 62 között épült Vass Antal tervei alapján. Két emelet magasságú függőleges ablakokkal meghatározott homlokzatát a legutóbbi felújítása nagyban megváltoztatta.
A Dósa Károly tervezte egykori MSZMP-székház 1977 óta áll a szomszédos telken. A rendszerváltás után irodák és rendezvényhelyszín működött benne, de az állapotának romlása nyomán 2010 óra üresen, immár állami tulajdonban áll. Esetleges lebontása, felújítása évek óta visszatérő kérdés, közben a lehulló törmelékek miatt idén már körbekerítették a homlokzatát.
A Kiss tábornok úti 10-es posta épülete felújított homlokzattal és eredeti vasbeton bódéval.
Koncerteken közel négyezer főt, sporteseményeken ennek felét fogadhatja be a város máig legnagyobb sportcsarnoka.
Az Ybl-díjjal jutalmazott Horvát István vezette tervezőcsapatban Szabó József és Thury László segítségével alakult ki a sportcsarnok egyedi formája, amit a 2005-ös teljes felújítás is csak részleteiben módosított.
A szomszédos Tudomány és Technika háza 1985-89 között épült. A miskolctapolcai Juno Hoteltől a tokaji Fesztiválkatlanig a megye számos fontos épületét tervező Bodonyi Csaba munkája.
Az épület 2016 óta magántulajdon, de továbbra is rendezvénytérként, részben irodaházként működik.