Modernizmusok: Stílus? Korszak? Ideológia? // Call for Papers

Mi a különbség a modernizmus és a modernitás között? Miért nem modern a szocreál? Meg kell-e védeni a modern épületeket? Modern-e a kortárs? Mi szépet lát egy építész egy sivár betonkockában? Milyen ideológiák mentén jöttek létre ezek az épületek, és leválaszthatók-e történeti kontextusukról? És mi van a modern után? Következő nyílt felhívásunkra ehhez hasonló kérdések mentén várjuk olvasóink írásait.

A ’modern’ alighanem az egyik leginkább félreértett építészeti fogalom – nem csak a nagyközönség, de sokszor a gyakorló építészek részéről is. Szerkesztőként gyakran találkozunk vele sajtóanyagokban és műleírásokban a ’korszerű’ szinonimájaként, és hasonló megközelítéssel alkalmazzák az olvasók is hozzászólásaikban – ezzel szemben valóban modernista épületekre még mindig sokan előszeretettel használják a szocreál jelzőt. A szakmai diskurzusban a modernizmus fogalmáról ugyan árnyaltabb a kép, amikor a diszciplína keretei között, építészeti stílusként van tárgyalva, tágabb kontextusban azonban sokszor mégis összemosódik a modernitás fogalmával.

A ’modern’ fogalma körüli félreértéseknél talán csak a modernista épületek megítélésében nagyobb a káosz. A nagyközönség egy jelentős része értetlenül áll előttük, a "sivár, minimalista beton- és üvegkockák" előtt, amelyek "nem illeszkednek környezetükhöz", "bárhol lehetnének", "nincs bennük érzelem", "olyanok, mint egy krematórium", és amúgy is "a komcsik tervezték/építették" őket. A szakma ezzel szemben ámulattal figyeli az érzékeny arányokat, az őszinte anyaghasználatot, a logikus funkciósémát, az átlátható térrendszert és azt az építészeti tudást, amit mestereik, vagy a mestereik mesterei ezen épületeken és terveken keresztül az utókorra hagyományoztak. E törés mentén egyesek legszívesebben a modernizmus minden emlékét eltörölnék és visszaépítenék a (vélt vagy valós) történelmi épületeket. Mások inkább az átalakításukra buzdítanak a fenntarthatóság, a "modernizáció" (sic!) vagy épp a városképbe való illeszkedés égisze alatt. Egyre többen vannak ugyanakkor azok, akik a kulturális és építészeti értéket látják bennük, megőrzésükre, megóvásukra szólítanak fel.

A meglévő épületállomány sorsa, a modernista építészet megítélése arra is hatással van, hogy hogyan gondolkodunk a kortárs építészetről. Ha a fentiekhez hasonló ellentmondások és félreértések jellemzik a kérdéskört, meg lehet-e – meg kell-e – felelni bármiféle ízlésnek – legyen az "polgári jóízlés" vagy "közízlés"? 

A modernizmus ízlésbeli megítélésében tehát rendkívül nagy a megosztottság, e stílusviták azonban elfedik a modernizmusról mint politikai/társadalmi/kulturális projektről való diskurzust. A modern építészet úttörőinek szándéka a társadalom jobbá tétele volt az épített környezet megújítása által – mely törekvés egyre inkább a háttérbe szorult, a modern építészeti stílus pedig kiüresedett formalizmussá vált. Vajon ez az utópia a kezdetektől kudarcra volt ítélve? Mi okozta az építészet efféle depolitizálódását? Mit tanulhatunk a modernizmusból a formai megoldásokon túl? És milyen kritikai olvasata adható mindennek?

Az Építészfórumon különböző cikkek, cikksorozatok formájában foglalkoztunk már modern örökségünkkel, meg nem értett műemlékeinkkel, egy-egy épület sorsával stb. A modern építészet megítélésében lévő megosztottságról nemrég Gulyás Levente írt véleménycikket az MCC tavaly novemberi konferenciája kapcsán, melyre Erhard Gábor válaszát is közöltük. E két írás szerzői ugyan a legtöbb kérdésben eltérő álláspontot képviselnek, abban mindketten egyetértenek, hogy a szakma és a nagyközönség közötti szakadékot át kell hidalni. Felhívásunkkal erre teszünk kísérletet.

Az alábbi felvetések mentén várunk szövegeket:

• Modernizmus vs. modernitás: a fogalmak tisztázása
• Modern vs. szocreál építészet: mi a különbség?
• A modernista épületek helyzete és sorsa: megvédeni vagy lebontani?
• A modernizmus hagyományainak továbbélése a kortárs építészetben
• A modernizmus esztétikája – a funkcionalizmus szépsége
• Ideológia és építészet kapcsolata
• A modern mint politikai projekt
• Az építészet depolitizálódása
• “Poszt-poszt-posztmodern" és a modernizmus kritikái
• Modernizmus vagy modernizmusok: lehet-e egységes stílusról beszélni?
• A modern város – modernizmus és modernitás a történelem során a városépítészetben

A szakmailag megalapozott, kritikai igényességgel megszerkesztett szövegek beküldését március 4-ei határidővel várjuk a szerk@epiteszforum.hu email-címre. A Szerkesztőség fenntartja a közlés jogát, a kiválasztott írások publikációjáért honoráriumot ajánlunk fel. A szövegek terjedelme 8-10 ezer karakter, szóközök nélkül (indokolt esetben némi eltérés lehetséges).

2024-ben havonta egy témában kezdeményezünk véleménycikk-sorozatot, melyre az olvasóink pályázhatnak. Célunk a közös pontok megtalálása és a vita lehetőségének megteremtése: hogy az építész szakmát és a várost érintő témaköröket minél részletesebben, sokszínű megközelítésen keresztül tárjuk fel közösen. Első körben cikkeken keresztül, melyek alapként szolgálhatnak a május végén megrendezett Építészfesztivál tematikájához, ahol kerekasztal-beszélgetések keretében folytatódhat a szakmai diskurzus.

Az Építészfórum Szerkesztősége

A felhívásra beérkezett publikációk itt olvashatóak: https://epiteszforum.hu/dosszie/modernizmusok--cfp