Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers Az építész és az egója Call For Papers
Épülettervek/Tervpályázat

Móricz Zsigmond körtéri Gomba - Hetedik Műterem

1/13

Vidéki város idegenforgalmi pavilonja - Schall József

BNV Drasche pavilon - Schall József, Tatay György

Gomba - Schall József

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

magyarázó perspektíva

alaprajz

metszetek

homlokzatok

?>
Vidéki város idegenforgalmi pavilonja - Schall József
?>
BNV Drasche pavilon - Schall József, Tatay György
?>
Gomba - Schall József
?>
Körtéri Gomba - Hetedik Műterem
?>
Körtéri Gomba - Hetedik Műterem
?>
Körtéri Gomba - Hetedik Műterem
?>
Körtéri Gomba - Hetedik Műterem
?>
Körtéri Gomba - Hetedik Műterem
?>
magyarázó perspektíva
?>
alaprajz
?>
metszetek
?>
homlokzatok
?>
1/13

Vidéki város idegenforgalmi pavilonja - Schall József

BNV Drasche pavilon - Schall József, Tatay György

Gomba - Schall József

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

magyarázó perspektíva

alaprajz

metszetek

homlokzatok

Móricz Zsigmond körtéri Gomba - Hetedik Műterem
Épülettervek/Tervpályázat

Móricz Zsigmond körtéri Gomba - Hetedik Műterem

2010.02.10. 12:14
MÉD

A Hetedik Műterem elvi engedélyezési szintű terve a Műemléki Tanácsadó Testület (MTT) előtti bemutatásra.

A tavalyi ötletpályázat után a XI. kerületi Polgármesteri Hivatal felkérte az I. és II. díjas tervek szerzőit elvi engedélyezési szintű tervek elkészítésére, és a Műemléki Tanácsadó Testület (MTT) előtti bemutatásra. A bemutatóra 2010. január 21-én került sor. Ennek kapcsán bemutatjuk a Hetedik Műterem munkáját.

Újbuda Önkormányzata, mint kiíró, 2009 nyarán országos, titkos és nyilvános ötletpályázatot hirdetett meg a Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű „Gomba" épületének építési és hasznosítási ötletpályázata címmel. A tervpályázaton a Hetedik Műterem Kft. építészeti koncepciója 1. díjat kapott (rangsorolás nélküli megosztással). Irodánk, az Önkormányzat felkérésére – a további 4 díjazott pályamű készítőjével párhuzamosan – elvi építési engedélyezési tervdokumentációban pontosította a tervét. Ennek keretében megbízói kérésre kidolgoztuk tervünk azon részleteit, amelyek egyrészt a műemlékvédelmi szempontok szerinti helyreállítást, másrészről bizonyos mértékű bontást és új szerkezetek építését érintik. Lényeges szempontunk volt, hogy az épület funkcionális megújhodásához szükséges beavatkozásokat (elsősorban az épület nyitottságát, transzparenciáját tekintve) természetesen a tervpályázati tervünkre alapozva képzeltük el, hiszen e szempontokat a pályamű készítése során is alapvetőnek tartottuk, ezért komolyan is gondoltuk.
A tárgyi, eredetileg közlekedési épület 1943-ban, Schall József műépítész tervei alapján épült meg. Az építést akkor tervpályázat előzte meg, Schall 2. díjjal jutalmazott koncepciója három, egyenletes kiosztású pillérsoron nyugvó könnyed tető alatt a pillérektől visszahúzott, transzparens épület-pavilonokban fogalmazódott meg. Ezt a tervváltozatot, valamint az építész korabeli munkáit tanulmányozva (pl. a „Vidéki város idegenforgalmi pavilonja" tervpályázat 1936-37, a BNV Drasche megépült kiállítási pavilonja 1939-ből Tatay Györggyel) megállapítható, hogy a könnyed, lebegő tető, az alatta megfogalmazott transzparens formálás alapvető építészeti viselkedési minta és eszköz volt számára.

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem
4/13
Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

Koncepciónk, hogy a megújítás csak látszólag ellentmondó műemléki és hasznosítási, térhasználati szempontjai éppen Schall József eredeti Gomba-tervére és korabeli hasonló szellemiségű terveire, mint előképekre támaszkodva hozhatók összhangba. Ezekre az előképekre támaszkodva, valamint a megváltozott körülményeket (funkcióváltást és főleg a nagy forgalmú térre beszorított helyzetet) figyelembe véve lehetővé válik a műemlék épület szellemiségének kiteljesítése és anyagi mivoltának részleges megújítása. Ez tervünk alapállítása.

Az épület legfőbb karakterisztikája, az alaprajzi formájából fakadó körkörös lendületet eredményező tetőkorong, és acél-üveg, világítást rejtő pereme mellett legalább olyan fontosnak tartjuk a hármas tagolás – átértelmezett – megtartását. Ugyanígy lényeges, hogy a nyitott udvar és az átjárók kapcsolata a legintenzívebb módon nyitott legyen. A részletfinomság megőrzése érdekében kettős stratégiát alkalmaztunk: egyfelől a leggondosabb műemlékvédelmi szempontok szerint gondoljuk helyreállítani a tetőlemezt, a párkányt, a peremvilágítás részleteit és az oszlopokat, másfelől az épületre eredetileg jellemző részletfinomságot és műgondot jelenítenénk meg – természetesen korszerű eszközökkel – az új részek, a fix és mozgatható üvegpavilonok megformálásakor. Meggyőződésünk, hogy ez a kettősség az épület minőségi megújításának kulcsa.

Szabó Levente DLA

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem
6/13
Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

A MTT állásfoglalásának részlete

A Hetedik Műterem tervét Szabó Levente ismertette. Elmondása szerint a műemléki igényű megőrzés és a megkívánt program nehezen egyeztethető össze. A helynek megfelelő hasznosítás érdekében Schall József korábbi és más terveit is tanulmányozták, a jellegzetes transzparencia illő kialakítása érdekében. Véleményük szerint az épület műemléki helyreállítása miatt a pince növelése csak minimális lehet, a tető hasznosítása és a központi opeion lefedése az eredeti koncepciónak ellentmond. A terv a tartószerkezetet és tetőt megtartja, megmarad az épület hármas tagolása is, de részben mobil üvegfalakkal. A laza körvonalú pódium segít bekapcsolni az épületet a körtér életébe.

Körtéri Gomba - Hetedik Műterem
8/13
Körtéri Gomba - Hetedik Műterem

Részletezett értékelés

Hetedik Műterem
tervezők: Szabó Levente DLA, Almer Orsolya, Simon Orsolya, Tánczos Tibor, Páll András
(32. bírálati sorszámú pályamű / 2009)
A tervezést az épület történetének, környezetének, szerepének átfogó elemzése előzte meg, aminek eredménye érzékelhető a terven. Helyes a tető, a támaszok megtartása, de a falazott tömegekből is több tartandó meg. A terv nem keveset tesz hozzá a meglévő épülethez, de ezt jó építészeti színvonalon teszi. Kedvező az udvar szabadon hagyása, kertként való használata, és jó gondolat a hasznosítható tér kiterjesztése, a környezet megtervezése, valamint a laza körvonalú pódium kialakítása, amely a szintkülönbségeket is kezelni tudja.

 

Vélemények (1)
mB
2011.11.29.
13:15

a pályázati anyag most az ArchDaily-n is!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

PRATO DELLA VALLE / Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:06
10:33

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Lovaskocsi versenypálya, piac és vásártér, rekreációs park, tűzijáték háttere, mesterséges csatorna, a közepén szigettel, körülötte a város hírességeiről mintázott szobrok. Az Egy hely Padova 90.000 négyzetméteres ovális formájú terét látogatta meg, mely a Vörös tér után a legnagyobb európai városi tér.

Nézőpontok/Történet

VILLA LA ROTONDA // Egy Hely + Építészfórum

2025.04.08. 17:05
9:26

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.

Az Egy hely újra külföldön járt, hogy Andrea Palladio leghíresebb villáját, a Vicenza dombvidékén épült Villa La Rotondát mutassa be. A 16. században alkotó reneszánsz építész Veneto tartományban 30 villát tervezett nemesi családoknak. Palladio stílusa a brit építészetre és Thomas Jefferson amerikai nemzeti építészetére is nagy hatással volt.