Móricz Zsigmond körtéri Gomba - Hetedik Műterem

A Hetedik Műterem elvi engedélyezési szintű terve a Műemléki Tanácsadó Testület (MTT) előtti bemutatásra.

A tavalyi ötletpályázat után a XI. kerületi Polgármesteri Hivatal felkérte az I. és II. díjas tervek szerzőit elvi engedélyezési szintű tervek elkészítésére, és a Műemléki Tanácsadó Testület (MTT) előtti bemutatásra. A bemutatóra 2010. január 21-én került sor. Ennek kapcsán bemutatjuk a Hetedik Műterem munkáját.

Az oldal alján olvasható a MTT állásfoglalásának részlete a tervről.

---

Újbuda Önkormányzata, mint kiíró, 2009 nyarán országos, titkos és nyilvános ötletpályázatot hirdetett meg a Móricz Zsigmond körtéri műemléki védettségű „Gomba” épületének építési és hasznosítási ötletpályázata címmel. A tervpályázaton a Hetedik Műterem Kft. építészeti koncepciója 1. díjat kapott (rangsorolás nélküli megosztással). Irodánk, az Önkormányzat felkérésére – a további 4 díjazott pályamű készítőjével párhuzamosan – elvi építési engedélyezési tervdokumentációban pontosította a tervét. Ennek keretében megbízói kérésre kidolgoztuk tervünk azon részleteit, amelyek egyrészt a műemlékvédelmi szempontok szerinti helyreállítást, másrészről bizonyos mértékű bontást és új szerkezetek építését érintik. Lényeges szempontunk volt, hogy az épület funkcionális megújhodásához szükséges beavatkozásokat (elsősorban az épület nyitottságát, transzparenciáját tekintve) természetesen a tervpályázati tervünkre alapozva képzeltük el, hiszen e szempontokat a pályamű készítése során is alapvetőnek tartottuk, ezért komolyan is gondoltuk.
A tárgyi, eredetileg közlekedési épület 1943-ban, Schall József műépítész tervei alapján épült meg. Az építést akkor tervpályázat előzte meg, Schall 2. díjjal jutalmazott koncepciója három, egyenletes kiosztású pillérsoron nyugvó könnyed tető alatt a pillérektől visszahúzott, transzparens épület-pavilonokban fogalmazódott meg. Ezt a tervváltozatot, valamint az építész korabeli munkáit tanulmányozva (pl. a „Vidéki város idegenforgalmi pavilonja" tervpályázat 1936-37, a BNV Drasche megépült kiállítási pavilonja 1939-ből Tatay Györggyel) megállapítható, hogy a könnyed, lebegő tető, az alatta megfogalmazott transzparens formálás alapvető építészeti viselkedési minta és eszköz volt számára.

 

 

Koncepciónk, hogy a megújítás csak látszólag ellentmondó műemléki és hasznosítási, térhasználati szempontjai éppen Schall József eredeti Gomba-tervére és korabeli hasonló szellemiségű terveire, mint előképekre támaszkodva hozhatók összhangba. Ezekre az előképekre támaszkodva, valamint a megváltozott körülményeket (funkcióváltást és főleg a nagy forgalmú térre beszorított helyzetet) figyelembe véve lehetővé válik a műemlék épület szellemiségének kiteljesítése és anyagi mivoltának részleges megújítása. Ez tervünk alapállítása.

 

 

Az épület legfőbb karakterisztikája, az alaprajzi formájából fakadó körkörös lendületet eredményező tetőkorong, és acél-üveg, világítást rejtő pereme mellett legalább olyan fontosnak tartjuk a hármas tagolás – átértelmezett – megtartását. Ugyanígy lényeges, hogy a nyitott udvar és az átjárók kapcsolata a legintenzívebb módon nyitott legyen. A részletfinomság megőrzése érdekében kettős stratégiát alkalmaztunk: egyfelől a leggondosabb műemlékvédelmi szempontok szerint gondoljuk helyreállítani a tetőlemezt, a párkányt, a peremvilágítás részleteit és az oszlopokat, másfelől az épületre eredetileg jellemző részletfinomságot és műgondot jelenítenénk meg – természetesen korszerű eszközökkel – az új részek, a fix és mozgatható üvegpavilonok megformálásakor. Meggyőződésünk, hogy ez a kettősség az épület minőségi megújításának kulcsa.

Szabó Levente DLA
építész

---

a MTT állásfoglalásának részlete (teljes szöveg)

A Hetedik Műterem tervét Szabó Levente ismertette. Elmondása szerint a műemléki igényű megőrzés és a megkívánt program nehezen egyeztethető össze. A helynek megfelelő hasznosítás érdekében Schall József korábbi és más terveit is tanulmányozták, a jellegzetes transzparencia illő kialakítása érdekében. Véleményük szerint az épület műemléki helyreállítása miatt a pince növelése csak minimális lehet, a tető hasznosítása és a központi opeion lefedése az eredeti koncepciónak ellentmond. A terv a tartószerkezetet és tetőt megtartja, megmarad az épület hármas tagolása is, de részben mobil üvegfalakkal. A laza körvonalú pódium segít bekapcsolni az épületet a körtér életébe.

Részletezett értékelés
Hetedik Műterem
tervezők: Szabó Levente DLA, Almer Orsolya, Simon Orsolya, Tánczos Tibor, Páll András
(32. bírálati sorszámú pályamű /2009)
A tervezést az épület történetének, környezetének, szerepének átfogó elemzése előzte meg, aminek eredménye érzékelhető a terven. Helyes a tető, a támaszok megtartása, de a falazott tömegekből is több tartandó meg. A terv nem keveset tesz hozzá a meglévő épülethez, de ezt jó építészeti színvonalon teszi. Kedvező az udvar szabadon hagyása, kertként való használata, és jó gondolat a hasznosítható tér kiterjesztése, a környezet megtervezése, valamint a laza körvonalú pódium kialakítása, amely a szintkülönbségeket is kezelni tudja.