építészet : környezet : innováció

Műteremház Debrecenben

Tabula rasa - tiszta fehér lapot, vagyis tiszta fehér teret tervezett Kovács Péter DLA saját építész irodájának Debrecen egyik legrégibb részén. Az épületben a régit az újtól tégla és vasbeton szerkezettel választotta el. A ház építészeti alapképlete a rétegződés fenntartása, a régi téglakultúra fölött egy új építészeti karakter létrehozása. 

Történeti áttekintés

A telek Debrecen egyik legrégibb településrészében található. Az 1771-es térképen a 113-as számú telek az úgynevezett malmos telkek környezetében már létezik. A Kígyó utczából nyíló Ötmalom utcza a térképen szerepel, sőt látható, hogy a szárazmalmokat tartalmazó 175 sz. teleknél az alakuló Magas (mostani Monti ezredes) és Szegletes (mai Lőrinc pap) utcák nyílnak belőle. Érdekesség, hogy a térképen a jellegzetesen kör alakú szárazmalmok jól láthatók, így érthető az utca elnevezése. A malmos telek előtt az utca a szekerek mozgása miatt a Kígyó utcza irányába szélesebb. A 113-as telek sarkán a mai Lőrinc Pap utca kezdete már megtalálható. A telek északi oldalán épület állt.


1771-es térkép

 

A következő stáció az 1872-es térképen látható. A malmos telek (Jámbor Ferenc ifjú) környezete már teljesen kiépült, a Magas utca (mai Monti ezredes utca) is kialakult. Ez a terület magas része volt. A malmos telekkel szemben a Szegletes utcza található. A 75-ös számú ház a saroktelken Hacker Lőrincz tulajdona, hrsz: 2528.


1872-es térkép

 

Ez a településszerkezet ma már nem létezik. A következő térképen már majdnem teljesen a mai állapot látható. A telek helyrajzi száma 237-esre változott. A kis utca neve Szegletes utczáról Zápolya János utczára változott.
Az Ötmalom utca mentén beépített épületeket már lebontották, viszont látható az építési telken lévő épület kontúrja. 1872-73-as térkép, ahol az 1900-as években is vezettek fel változásokat. 


térkép 1873-1920


A tervezés helyszíne, a hely

A telek az Ötmalom utca felől nagyon markáns, 2,35 m. magas sarkon beforduló kerítéssel zárt. A kerítés jelenléte a telek történeti identitását és egyediségét is biztosítja. A mállott vakolat alatt felsejlő téglák (a tégla a járdaburkolatban is megjelenik) nemcsak a régi építőanyagot mutatják meg, hanem egyfajta időutazást indukálnak. Utalnak a régi házak – mai társasházas architekturát megelőző – kevés nyílásos képleteire, amikor még csak a falak és a tetők játéka dominált. A kerítés ráadásul nem magában áll, hanem a nemrég elhunyt fotóművész, Hapák József telkén is a beépítés hangulatát meghatározó jellegzetesség. A tégla és cserép, még álló régi épületek látható anyaga mellett nem látható rétegződésként jelen vannak az óváros eltemetett tégla alapfalai. Ezek jól megépített, a területen 3 méter mélyre is lenyúló alapok. A sarkon átforduló kerítés is a korábbi sarok épület falaira épült. A fákkal analóg módon a feltöltődések miatt az épületek föld alatti és feletti részei a jelen térsíkját csak viszonylagos állapotnak tekintik. A városi rétegződések tehát nemcsak kulturális rétegek.


a helyszín



A másik, a hely szellemiségét meghatározó elem a háttérben megjelenő Petz Samu által tervezett Vöröstemplom.

Szintén erős elem az utcai öreg fasor, a fák jelenléte. Összességében megállapítható, hogy a hely megfejtése terén a tervezést motiváló kulcsszavak: a tégla –mint városi rétegződés, a templomtorony, a fák.

A környezet morfológiája és karaktere nem túl intenzív beépítést kívánt. A beépítési előírások előírják a saroktelek mindkét utca felőli zártsorú beépítését.


a helyszín



Építészeti koncepció

Az épület formai kialakításánál egyik meghatározó tényező a saroktelken minkét irányban elvárt zártsorúság és utcai homlokzatmagasság volt. Ez egy magasabb épületet indukált, amit a funkciók többszintes elrendezésével és egy viszonylag karakteres formai plasztikával lehetett elérni. A tervezett épület tudatosan saroképületként működik. Az épületről leváló, a régi téglából visszaállított kerítés viszont jelzi a korábbi viszonyokat. Az építészeti alapképlet: a rétegződés fenntartása, a régi téglakultúra fölött egy új építészeti karakter létrehozása. A kettő kontextusa volt számunkra érdekes.


földszinti alaprajz - műteremház - tervező: Kovács Péter DLA


Funkció

A pince, földszint és emelet szintmagasságú épületben építész iroda és azt kiegészítő emeleti lakrész található. Az irodai és lakó funkciók használati igény szerint változhatnak.

Épületszerkezetek

A régi és új viszonya, láthatóvá tett elválasztása tégla és vasbeton szerkezetekkel megoldott. A lebontott régi épületből az összes nagyméretű tégla felhasználásra került. A hőszigetelt tartószerkezeteket az utca és észak felé kevés, udvar felé viszonylag sok nyílás töri át. A fehér függőleges és ferde falak szilikongyanta vékonyvakolattal védettek. A párkányfedések nem vízorrosak, így a fehér felületek kontúrosan jelennek meg. Az esővíz az egyedi csomópont miatt soha nem a falfelületekre folyik. A tetőn magas attikafal mögött gépészeti egységek találhatók.


műteremház - tervező: Kovács Péter DLA - fotó: Bujnovszky Tamás



Kovács Péter DLA
okl. építészmérnök



vélemény írásához jelentkezzen be »