építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Ne épüljön toronyház a Belvároshoz közel, a budai Duna-parton!

Budapest egyik legnagyobb vonzereje csodálatos és emlékezetes városképe, ám a Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház jelentősen befolyásolná - rontaná - ezt a képet. A Fővárosi Közgyűlés módosítja a településszerkezeti tervét, azonban mindezt szakmai és társadalmi viták lefolytatása nélkül. Alább ez ellen szólalnak fel neves várostervezők. 

A Lágymányosi öböl partjára tervezett 120 méteres toronyház az alig egy kilométer távolságban lévő, 130 méteres Gellértheggyel vetélkedő magassága révén és a három kilométerre elterülő Várhegy fölé magasodva, súlyosan megzavarná az eddig harmonikusnak mondható budai városképet.

A magas házak építésnek szabályozása Budapesten évtizedek óta meghatározóan fontos a városfejlesztésben. Először 1995-ben, majd 2002-ben végül 2015-ben került elfogadásra egy-egy átfogó szabályzat. Mindhárom esetben rendszerelvű szabályozás történt, mert a várost irányító szakmai-politikai testület tudatában volt annak, hogy Budapest egyedülállóan szép panorámája olyan kincs, olyan történelmi örökség - és egyben Budapest legnagyobb attrakciója - amelyet védeni és őrizni kell.

A legutóbbi szabályozás alapját a Budapest 2030 című, hosszú távú városfejlesztési koncepció nyomán elkészült és jóváhagyott Településszerkezeti Terv képezte. A jogalkotó az egész várost kívánta szabályozni, annak érdekében, hogy ne esetleges döntések alapozzák meg a hosszú távú fejlesztést. A szabályozás toronyházak építését kizárólag a Csepel sziget északi részén engedte meg, nemcsak a város sziluett védelme érdekében, hanem közlekedési, szerkezetfejlesztési és területpolitikai megfontolásokat is figyelembe véve.

Fentiek alapján elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a jóváhagyott fejlesztési koncepciók és településszerkezeti tervek alapján elkészült szabályzatot egyetlen befektető vagy befektetői csoport igényeihez szabva, egyetlen telekre vagy telekcsoportra, a szakmai és társadalmi viták lefolytatása nélkül módosítsák. 

Budapest, 2017. január 27.

Dr. habil Alföldi György építész-urbanista
Bardóczi Sándor okl. tájépítész mérnök
Dr. Brenner János okl. építészmérnök, c. egyetemi tanár, Hild-díjas urbanista
Csanádi Gábor szociológus
Fleischer Tamás kutató
Gauder Péter városfejlesztő-urbanista

Kévés György Kossuth- és Ybl-díjas építész
Dr. Körmendy Imre építészmérnök, a MUT elnöke
Dr. Lányi András filozófus, egyetemi docens
Pákozdi Imre közíró
Dr. Schneller István építészmérnök, egyetemi tanár
Szokolay Örs stratégiai főtanácsadó, Budapest-Zugló önkormányzata

Dr. Tosics Iván szociológus

 

 

8 vélemény | vélemény írásához jelentkezzen be »