építészet : környezet : innováció
Bán Ferenc rajza

Néprajzi Múzeum - a Napur és konzorciuma győztes terve

"A Liget Kapuja Bárka, mely átmenti a múlt és jelen tudását a jövőbe. Magyar és nemzetközi értékek közvetítője. A Liget Kapuja tiszteleg 1956 népe előtt, az új Ötvenhatosok tere a határtalan elrugaszkodás helye, amely méltó teret és lehetőséget biztosít a megemlékezések számára." Íme a Napur Architect Kft. építésziroda és az Exon 2000 Kft. győztes Néprajzi Múzeum terve.

Foszlányok

- Hó, hó! Ezt nézzétek, hó! És itt egy szánkó!
-Virágok! Mennyi, színes virág! Vigyünk haza Anyának!
- Édesem... talán tudod, hogy... veled képzelem el az életem.
- Soha nem éreztem ilyet, talán csak a Mercedesem ülésén. Biztonságban érzem magam. Látok mindent.
- Ide fogok járni olvasni, ha nem esik. Kényelmes ez a ferde fű.
- Mondták, hogy nagyszerű lesz, de nem hittem, hogy ennyire. Nézd, milyen hatalmas! És valahogy mégsem bántó.
- Liget Budapest, a hely helyes formája... Mennyire találó.
- Merre lehet a Liget Kapuja? Nézd, ott van!
- De hát ez egy Kincsestár!
- Te, én fel akarok menni! De hát ott a lift... Tudom, de én fel akarok menni.
- Maradjunk még! Milyen sok váza, jó ég!
- Nézd, Anya, ha feljebb mész, ott van egy étterem, ott találkozunk! Kérj nekem is egy kávét, de ezt még muszáj megnéznem! Menj gyalog, jót tesz a vádlidnak!
- Nézd, ott jönnek már lefelé.
- Meg tudja mondani, merre találom... Á, látom is már, ott van, köszönöm!
- Mondja, és az egész szabadon bejárható?
- Életem eddigi legnagyobb játszóháza. Sokszor nem tudom, kint vagyok vagy bent, nagyon élvezem.


Néprajzi Múzeum - építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA


A hely helyes formája

Liget Kapuja, a hely helyes formája. Talajt, földet felszakító változás, mely láthatóvá teszi a kapcsolati hálót kint és bent, lent és fent között. A módosult térfelszín teret és keretet ad az ide kívánt és elvárt funkciók számára.

A Liget Kapuja Bárka, mely átmenti a múlt és jelen tudását a jövőbe. Magyar és nemzetközi értékek közvetítője. Szellemi értelemben besűrűsödött, fizikai értelemben tágra nyílt hely. Kapocs a Történelmi Város és a Történeti Kert találkozásában, új kulturális tengely és kereszteződés kijelölője. Tektonikus struktúra, mely minden pontja közvetlen kapcsolatban van a lényegét adó, saját térfelszínével, így minden funkcióhoz képes közvetlen külső elérhetőséget biztosítani.


Néprajzi Múzeum - építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA


A Liget Kapuja alternatív kapuépítményt kínál: olyat, amely épített és táji elem átmeneteként egyszerre rendezi és alakítja véglegessé az 1956-­os emlékmű környezetét, szolgál a Liget bejárataként, egyúttal visszaadja a hajdani Felvonulási teret a parkba érkezők számára. Az épület két tömegre való fizikai, vizuális felosztása kifejezi az alapfunkció kettősségét, egyúttal a környező városszövetre reflektál. A Liget Kapuja tiszteleg 1956 népe előtt: átlényegíti, felszabadítja az egykori Felvonulási teret az emlékmű környezetében. Ez az új Ötvenhatosok tere, a határtalan, szabad elrugaszkodás helye, amely méltó teret és lehetőséget biztosít a megemlékezések számára.


Néprajzi Múzeum - építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA


Az épület belső tereit összekötő, ívelt lépcső közvetlen kapcsolatot biztosít a funkciók között és feloldja kint és bent határát. A rajta közlekedő messze belátja maga előtt a változó struktúrájú teret, értesül a belső és külső kapcsolatokról. Tudja, hol van, nem tévedhet el: az épület által kialakított térkapcsolat-rendszer és a rajta történő emberi mozgás leképezése annak a kapcsolati hálónak, amely az egyes kultúrákat, az általuk megértett és vallott világfelfogásokat térben és időben összeköti.


Néprajzi Múzeum - építész: Ferencz Marcel DLA, Détári György DLA


Az épület funkcionális és eszmei súlypontját a térfelszín alatt kialakított, flexibilis felosztású kiállítótér­rendszer adja. Az állandó és ideiglenes kiállítóterek közötti látványraktár szellemi és vizuális súlypontként szolgál. A Liget Kapuja külső és belső megjelenítése az intézmény előremutató, progresszív gondolkodásmódját, kultúrák és korok közötti időtlen közvetítő szerepét tükrözi, létrejöttének beazonosíthatóságát segíti. A néprajzi múzeum különleges nemzetközi anyaga és meghatározó magyar gyűjteménye által meghatározott kettős értékőrző funkcióját jelzi az épület külső anyaghasználata, amely múltunkra, jelenünkre és jövőnkre egyszerre reflektál. Az új, zöld térfelszín történeti kert­reflexióként 21. századi barokk kertet formál. A rétegekre osztott, hatalmas tömeg az itt felhalmozott tudás élő szimbóluma.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »