Európa legjobb középülete díját nyerte el a Néprajzi Múzeum

@zim: Akkor ezért nem látjuk az ültetvényt nem drón nézetben?

@Gulyás András: Túl nagy kockázatot vállalt a leegyszerűsítéssel. Nem vagyok muzeológus, de azért nem hangzik rosszul, hogy egy akkora raktár és műhelyépület épül néhány 100 méterre az új Néprajzitól, mint maga a múzeum. Eltérő használat, eltérő forgalom, igények, zajterhelés...  Amúgy az új raktárbázis nem csak a Néprajzié lesz.

Mljet számolgatásai pedig inkább a fától az erdőt kategóriába tartoznak, ha pontonként végigfutja az ember.

1. Lényegtelen, nem a múzeumról szól, de még csámcsoghatnak rajta egy darabig, hogy milyen szánalmas kategóriába tették az épületet.

2. Még mindig nem értem, hogy miért baj, ha baromi nagy, új raktár és restaurátor bázisa van a múzeumoknak?

3. Egyrészt a tervezés folyamán változnak a m2-ek, másrészt ennek akkor lenne értelme, ha látnánk, hogy máshol felépített, új múzeumoknak hány %-a a kiállítótér. Biztos meglepő, de szokott lenni bejárat, wc, ruhatár, személyzet, könyvtár, gépészet, irodák, előadóterem, könyvesbolt, műhelyek akármi... Én nem ismerem a jó arányszámokat, de a "tanulmányszintű hozzászólásból" sem tudjuk meg, hogy mi lenne a jó.

4. Ezt nem értem.

5. Baromi izgalmas, hogy 3 vagy 7 méter földtakarás van az épületen. Mindig nagy harc, hogy az építész esetleg sok fát akar, ami baromi vastag földet jelent, de aztán jön a valóság (költségek, statikus - 7 méter föld elég nehéz ám) és a tervező keresi a középutat. Meglátjuk ennél a háznál hol találta meg, amit most látunk az épüeltből terv szinten, az nagyon izgalmas. A 3 méter föld is elég sok és a pályázati terven sem erdő, hanem facsoportok voltak a látványterveken. Remélem tudni fogják azt a faméretet, amit a terveken látunk!

Szívük joga, hogy rühelljék ezt a projectet, de áltudományt kár gyártani mögé.

@csoszka: Nem akarom semmiről meggyőzi, inkább csak a többi olvasónak idézném fel itt egy neves, muzeológiában jártas tudós gondolatait (nagyon röviden, bár egy hosszabb, kiváló tanulmányt írt erről). Nem nevesítem, mert nem engedélyezte, de fontosak szempontjai: "egy korszerű múzeumnak, kutatóhelynek, tudományos műhelynek kell lennie", "A múzeum tudományos munkatársának folyamatosan az egész tárgyi gyűjteménnyel foglalkoznia kell." - a raktár leválasztása a kiállítótértől tehát korántsem olyan jelentéktelen ügy, mint elsőre tűnik. Nem egy áruházi raktárról van szó, ahol egy ilyen szétválasztás kisebb logisztikai gondnál többet nem okoz. Egy gyűjtemény szétválasztásáról van szó, ami szervesen összetartozna, össze kell tartoznia. A lényeg, azaz a kutatómunka nehezül el ezáltal.

Ezzel zárom hozzászólásom -és részvételem a vitában-, már csak azért is, mert végső soron teljesen mindegy, meggyőzzük-e egymást. Ez már így lesz. Ebben a szakaszban éppúgy nincs a lényeges döntéseket (például a múzeumi negyed helyszínét, létjogosultságát) befolyásoló vita, mint ahogy a korábbi szakaszokban. 

@csoszka: Kedves csoszka, nem értem, mit véd ilyen elszántan, szinte kormányzati kommunikációs módszerekkel. Eddigi, rokonszenves építészi életműve a tájba és az emberi léptékű épített környezetbe illeszkedésről szól. Ez a múzeumterv viszont egyikről sem; hadd ne ismételjem meg elítélő véleményemet ennek a lenyűgöző behemótnak a Ligetet és városszövetet szétdúló jellegéről. Egyszóval, mi mellett érvel, csoszka?

@csoszka: csoszka Miért nem ismeri a jó arányszámokat építész létére? Ez egy szakmai újság. A cáfolatában minimum egy „tanulmányszintű” tájékozódást már csak udvariasságból is megérdemelne a korábbi hozzászóló. Akkor nézzünk körül. A LOUVRE LENS elhagyott szénbánya helyén épült Kazuyo Sejima és Ryue Nishizava (SANAA) tervei alapján. 28 000 m2 területe a föld alá rejtett, a múzeumi funkcióhoz és látogatói forgalomhoz kötött, kiszolgáló területekkel együtt múzeum funkciót tölt be, a világ leggazdagabb gyűjteményét (!) befogadva. ASTRUP FEARNLEY múzeum, tervező Renzo Piano. Oslo rehabilitációs, volt ipari és raktárzónájában megépítve 7000 m2, magán művészeti alapítvány gyűjteménye számára. Tetőtől talpig múzeum, a funkcióhoz tartozó kiszolgáló terekkel együtt értelemszerűen. ELI AND EDYTHE BROAD ART múzeum a Michigan State University campusának területén két volt diák finanszírozásában, magángyűjteményük bemutatására, tervezői  Zaha Hadid és Patrick Schumacher 46 000 m2-en. A bőven mért ”felesleges” terek mind a múzeumi, kiállítási funkciót szolgálják a század építészetének nyelvén.(Forrás: Gaschler-Gyeviki Nóra, Oktogon) Visszatérve a városligeti „Néprajzi” múzeum épületéhez. Mégis mit tudunk egy múzeumnak nevezett, az elnevezését szolgáló max. 7000 m2 területet magába foglaló, ám összesen 34 000 m2(közlések szerint változó)alapterületű épület fennmaradó 27 000 m2-réről, amit múzeumi anyaggal(vagy egyéb múzeumi funkcióval,figyelembe véve a Szabolcs utcai 13 000 m2, Néprajzi Múzeum számára átadott területet) a világ leggazdagabb múzeumai lennének képesek csak megtölteni és finanszírozni? Ha Önnek vannak információi, kérem ossza meg velünk.

@csoszka: A 2018.12.08., 12:35-ös hozzászólásom pontjaihoz írt 12.09., 14:48-as megjegyzéseire az alábbi válaszokat adom:

1.)

Ön téved, egyáltalán nem lényegtelen. Ha erőteljesen koncentrál ennek a "Liget Budapest" aláírású cikknek a szövegére, akkor észre fogja venni, hogy én abból idéztem. És amint most már látja (látja, ugye?), a "Liget Budapest" a Néprajzi Múzeumról szóló cikkébe fontosnak tartotta beleírni (ezzel megismételni) azt a kétszeresen is hazug állítást a Liget Budapest Projekt 2017-es cannes-i szerepléséről.

Nos, én pedig arra reagálva, azt tartottam (és tartom) fontosnak megírni, hogy a "Liget Budapest" idézett állítása hamis.

 

2.)

Ejnye-bejnye, kedves csoszka... "szalmabábozás"-sal hiába próbál érvelni. Én ellenőrizhető forrásokra hivatkozva azt kifogásoltam, hogy a videón "34.000 m2 új múzeumi tér" szerepel, de hiába az új épület hatalmas területe, mert ott nem kaphat helyet a kiállításra szánt összes néprajzi anyag (máshová kell elmennie annak, aki a bödönhajót, vagy a szerekereket akarja megnézni).

 

3.)

Látom, kedves csoszka, a "szalmabábozás" után még inszinuációval is próbálkozik. Sajnálatos. Egyáltalán nem meglepő, hogy egy múzeumban "szokott lenni bejárat, wc, ruhatár, személyzet, könyvtár, gépészet, irodák, előadóterem, könyvesbolt, műhelyek akármi".

Az viszont igencsak meglepő, hogy egy múzeumnak nevezett 34.000 m-es épületben, ami a "Liget Budapest" szerint "végre lehetőséget teremt Európa egyik leggazdagabb etnográfiai gyűjteményének átfogó és alapos bemutatására", egyszerűen nincs elég hely a kiállításra szánt összes néprajzi anyag számára, de ugyanakkor sokminden másra bőven van hely (pl. "nemzetek konyhá"-jára és étteremre).

 

4.)

Sajnálom, hogy nem érti. Arra a fonákságra kívántam rámutatni,hogy ha ennek a 34.000 m2-es épületnek a 60%-a felszín alatt lesz – ahol az állandó és ideiglenes kiállítótér összesen csupán 7.000 m2 –, akkor a felszín felett, a városligeti park területén miért van szükség kettő, egyenként 22 m magas, "lehető legkisebb"-nek titulált épületrészre.

 

5.)

A "baromi izgalmas" valójában az, hogy a múzeumról nyilatkozva hogyan mondhat valaki (még ha nem is műszaki ember az illető), és enged átmenni a zéerté blogja akkora ökörséget, hogy 5-7 m vastag földréteg lesz a tetőn.

 

Végül, ami engem illet, ezt a projektet nem rühellem, hanem szakmai okokból ellenzem.

Rühellni azt a hamis információkkal, ill. elhallgatásokkal operáló, a nagyközönséget félrevezető, irdatlan összegekért nyomott kommunikációt rühellem, amit a Liget Budapest projekt gazdái már évek óta folytatnak.

Az "áltudomány" pedig az, amit a projekt igazolására gyártottak. Például:

"mi itthon egy parkba ágyazott, több mint százéves, rendkívül gazdag intézményi struktúrai hagyományhoz, a Városliget szerves fejlődéséhez tudunk kapcsolódni olyan világszínvonalú, XXI. századi épületekkel, amelyek méltóak mind a Városliget, mind Budapest múltjához."

"Ma már nemcsak bátorságunk, de erőnk is van, hogy folytassuk a millenniumi tradíciót. 1896-ban itt, a Városligetben különleges kulturális teret építettek. Mi arra vállalkoztunk, hogy hagyományait megőrizve ezt a kivételes kulturális teret átvisszük, átvezetjük a XXI. századba."

Hmmm... vajon mi lehetett az a "több, mint százéves szerves fejlődés", a Városligetben 1896-ban épített, "különleges kulturális tér", amit most "átviszünk, átvezetünk a XXI. századba"? Köze nemigen lehet Henrik Nebbien annál jóval korábbi, de most is szívesen hivatkozott tervéhez...

@Gulyás András: Nem látom értelmét olyanról vitatkozni, amihez valójában egyikünk sem ért, de nem is bátorkodnám kijelenteni, hogy az épület így nem felel meg a funkciójának.

@Pákozdi Imre: Kedves Pákozdi Imre! Csak az zavar, ha félinformációk, félremagyarázások alapján nagyon bátor megállapítások születnek. Valójában erről szóltak a korábbi hozzászólásaim is. Ettől szinte független, hogy nekem tetszik ez az épület!

@FenyvesiHK: Kedves FenyvesiHK! Csöppet írigylem, hogy Ön fejből (tervezési program nélkül) nyomja a különböző épülettípusok m2 igényét. Viszont valami félreértett szerintem, mert nem arról volt szó, hogy a múzeum nagy vagy kicsi, hanem hogy a teljes területnek hány %-a a kiállítótér. MIJet "tanulmányszintű" hozzászólása értelmezésem szerint erről szólt, én erre reagáltam, Ön meg bemásolt egy Oktogont...

@csoszka: Kedves csoszka,ha valaki forrás megjelölésével közöl valamit, akkor nem "bemásol", hanem megoszt egy máshol,más által közölt információt.A félreértés nem nálam pattog.Tényleg hagyjuk, ez már fb szint.

@FenyvesiHK: Jaj, hát nagyon aranyos, ahogy ilyen szépen összeborultak.

Egy pillanatra azért menjünk vissza MIjet 3. kérdéséhez, ami kapcsán ilyen aranyosan lesajnáltak. Ezt írja:

múzeumépület 34.000 négyzetméterének hány %-a lesz kiállítótér. 18%-a?, vagy 16%-a?, vagy 21%-a? Több nem. Nézzük a válaszokat:

Aztán leírja, hogy a különböző nyilatkozatok, eltérő számokat tartalmaznak és hogy hú, ez nagyon durva! Szerintem viszont akkor van kicsi jelentősége az arányoknak, ha látjuk, hogy más múzeumoknál mekkora ez az arányszám (azért kicsi, mert nincs két egyforma épület, de két nagyon eltérő arányszám már érdekes lehet).

Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy melyik másik múzeum hány m2, felesleges volt "megosztani"...

Na, hát én csak ilyesmire gondoltam, de nem zavarom tovább mikrovilágukat, itt hagyom Önöket a langymelegben, minden jót!

@csoszka: Az épület nekem is tetszik. Ami nem tetszik, az az elhelyezése, a nagyságrenddel kisebb házak és a Liget fái között. A múzeum abban a környezetben túlméretes tömbje nem más, mint az adott városi környezetet szétfeszítő léptékhiba. Ez nem "nagyon bátor" megállapítás, sőt: szerintem ennek elhallgatása a gyávaság.

@alfoldi2011: Rigó úr! Nagyon tisztelem a közvetlen szakterületét érintő gondolataiért.Ugyanakkor fogalmam sincs miért teszi hiteltelenné magát egy efféle hozzászólással.A Városliget tervezett beépítésének témája drámai, ezt talán érzékeltették az eddig megszólalók.Itt nincs helye a humornak.A feketének sem.

@Gulyás András: Kedves András! A gyógyszergyártós hasonlata abban az esetben áll meg, ha feltételezzük, hogy az orvosok és a gyógyszergyártók ősi ellenségek. Talán nem.

Így van ez ennél a díjnál is. Ez egy ingatlanfejlesztő társaság díja, a saját érdekeik szerint díjaznak. Ez még nem jelenti azt, hogy a város számára az adott épület jó vagy éppen rossz. Azt pedig túlzott elvárás, hogy az általuk gründolt felületen az ellentétes véleményeket reklámozzák (mivel az Ön által hiányolt szervezetek véleményei ilyenek - amúgy Pákozdi Imrét kihagyta :).

Amúgy pedig sok építész támogatja, sok pedig ellenzi ezt a projectet, a szakmai fórum nem azt jelenti, hogy mindenki egyetért.

@csoszka: Kedves Csoszka! Nem feltételezem, hogy az orvosok és gyógyszergyártók ősi ellenségek, ennek ellenére elképzelhetetlen lenne egy ilyen PR cikk megjelentetése szakmai cikkek közé bújtatva. Sokféle műfaj van: lehet tudományos igényű írás, publicisztika, reklámszöveg - mindegyiknek helye van akár az építészfórumon is. Utóbbit azonban jelezni kell, el kell különíteni. Nehogy a gyanútlan olvasó többnek lássa annál, ami. Alapvető követelményről van tehát szó.

Ami pedig az Ön által említett ellentétes véleményeket illeti, a helyzet azért nem ilyen egyszerű. Országos jelentőségű szakmai társaságok testületi állásfoglalásai ugyanis nem tekinthetőek pusztán egy véleménynek a sok közül. Különösen nem egy szakmai fórumon. 

Nem akarom hosszúra nyújtani hozzászólásomat, de egy személyes megjegyzést még hozzáfűznék. Évek óta figyelem azt a százezres példányszámú, százmilliókat felemésztő egyoldalú, lényeges tényeket, összefüggéseket elhallgató reklámkampányt, amit a Zrt folytat. És mélységesen felháborít.

@Gulyás András: Egyetértek Andrással. Ez a cikk egy többmilliárdos költségvetésű reklámgépezet terméke egy-az-egyben megjelentetve egy szakmai újságban. Az aláírásból ugyan kiderül, hogy a szerző "Liget Budapest", de ez ebben a formában mégis félrevezető. Szerintem az ilyen cikkeknél fel kéne tüntetni, hogy ez egy marketinganyag.

@zim: Óóó... :-)  Úgy látszik, ez smakkol az ingatlanfejlesztői ízlésnek.

@Lazzlo: Hozzászólásának érvelő lényegére válaszolva, csak röviden: egy ennyire tagolt beépítésű városszövetbe ekkora behemótot odaépíteni, kb. 40 méterre a Dózsa György út túloldalától, városépítészeti hiba. Függetlenül attól, hogy az épület maga egy szó szerint nagyívű "építészeti gesztus", persze, ha tere van, ill. lenne. Nem odaillő dolog lemeztektonikai léptékű alkotásokkal tönkretenni egy évszázados, ikonikus városrészt. Nos ezt, minimum ezt, figyelmen kívül hagyta az érdemesült zsűri... Amivel persze nem volt egyedül.

@Pákozdi Imre: Mindenki hüje! Mindenkit le kéne váltani!

@gádor: Nem, nyilván nem "mindenki hüje", bár... Itt az újabb hír: megszüntetik a Batthyány tér végállomás-jellegét és park lesz a helyén, ld.: https://index.hu/belfold/budapest/2018/12/04/batthyany_ter_park_buszvegallomas/ Túl azon, hogy nincs két éve, amikor óriási pénzek és kupi árán fenekestül felforgatták a teret, hadd kérdezzem meg: egyszersmind betömik a Batthyány téri metróállomást, valamint a HÉV-alagutat is? Továbbá lezárják a Fő utcát? Mert a tér forgalmának 90%-át ezek adják, és ezek miatt természetes végállomása a tér a 11-es busznak, valamint fontos állomása a villamosoknak. A tér valóban szép, csöndes, barokk terecske lehetne, de néhány korábbi, amúgy logikus közlekedésszervezési döntés miatt ma már nem az, vagy nem csak az. A buszok pedig aránylag jó minőségűek, úgyhogy a legjobb az lenne, ha békén hagynák az egészet, és legfeljebb a tér állagát próbálnák megóvni. Persze, tudom, itthon - így Budapesten is - ez a legnehezebb. A kitartó, szervezett, eredményes és rendszeres karbantartás.

@Pákozdi Imre: Óóóó!