| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Közélet, hírek

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Néprajzi Múzeum

1/2

Néprajzi múzeum - építész: Ferencz Marcel

Néprajzi múzeum - építész: Ferencz Marcel

Hirdetés
?>
Néprajzi múzeum - építész: Ferencz Marcel
?>
Néprajzi múzeum - építész: Ferencz Marcel
1/2

Néprajzi múzeum - építész: Ferencz Marcel

Néprajzi múzeum - építész: Ferencz Marcel

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Néprajzi Múzeum
Közélet, hírek

Európa legjobb középülete díját nyerte el a Néprajzi Múzeum

2018.12.03. 14:21

Cikkinfó

Földrajzi hely:
Budapest

Építészek, alkotók:
Ferencz Marcel

Cég, szervezet:
Liget Budapest, Napur Architects

Vélemények:
31

Dosszié:

Európa legjobb középülete lett a Liget Budapest Projekt részeként megvalósuló új Néprajzi Múzeum, a beruházás ezzel a világ legjobbjainak járó díjesélyesei közé is bekerült. 

A legjobbaknak járó ingatlanszakmai díjakat, az International Property Awards elismeréseket december 3-án Londonban adták át a különböző kategóriák győzteseinek. A rangos elismerést kategóriájának legjobbjaként nyerte el a Napur Architect építésziroda által a Városliget szélére, az Ötvenhatosok terén hajdan volt parkoló helyére tervezett új épület.

A 25 éves International Property Awards az ingatlanszakma egyik legnagyobb, legrangosabb, széles körben jegyzett elismerése; melyet nyolcvan nemzetközi szakemberből álló zsűri ítél oda tíz különböző kategóriában, lefedve Afrika, Ázsia és Óceánia, az arab országok, Kanada, a Karib-térség, Közép- és Dél-Amerika, az Egyesült Államok, Európa és az Egyesült Királyság területét. A testület minden esetben vizsgálja a projekttervezést, a minőséget, az innovációt, az egyediséget és a fenntarthatóság iránti elkötelezettséget. A Néprajzi Múzeum új épülete a nemzeti szinten befutó győztes projektek között bizonyult Európa legjobb középületének. A kontinens legkiválóbbjaként pedig a világ 10 régiójának kategóriagyőzteseivel együtt jelölték a “World’s Best" díjra is.

A rangos elismerés nem az első nemezközi siker, amely a Városliget megújítása kapcsán született. Az elmúlt évben a Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak.

 

Néprajzi múzeum - építész: Ferencz Marcel
1/2
Néprajzi múzeum - építész: Ferencz Marcel

 

A Liget Budapest Projekt Európa legnagyobb kulturális beruházása, amelynek tervezése során az első pillanattól kezdve az volt a cél, hogy egy nemzetközileg is egyedülálló, világszínvonalú fejlesztést valósítsunk meg – hangsúlyozta Gyorgyevics Benedek, a Liget Budapest Projekt megvalósításáért felelős Városliget Zrt. vezérigazgatója. Az Európa legjobb középületének járó díj elnyerése pedig méginkább ráirányítja a nemzetközi figyelmet a Budapest szívében létrejövő turisztikai attrakcióra, amely egyedülálló a kontinensen. A projekt történetében ez az időszak mérföldkő, hiszen több év előkészítő munka után már elkezdődtek az építkezések - többek között a most díjazott Néprajzi Múzeumé - valamint a zöldfelület rehabilitációja. Az egyedülálló fejlesztésnek köszönhetően egy vonzóbb városi parkot vehetnek majd birtokba az idelátogatók, amellyel Budapest jelentősen megerősíti pozícióit az európai kulturális térképen – mondta a vezérigazgató. Gyorgyevics Benedek hozzátette: nemzeti közgyűjteményeink számára a Liget Budapest Projekt száz év óta nem látott intézményfejlesztési lehetőséget biztosít: hiszen a Néprajzi mellett új épületet kap a Nemzeti Galéria is, a Szépművészeti Múzeum pedig történelmi megújuláson esett át.

Európa legkorszerűbb etnográfiai múzeumának kivitelezése a Városliget „kapujában", a parkoló helyén 2017 decemberében kezdődött, az építkezés tervek szerint halad, a magasépítés fázisa most kezdődik. A nemzetközi építészeti tervpályázaton győztes magyar Napur Architect építésziroda által tervezett új Néprajzi Múzeum épülete lendületes, mégis egyszerű vonalvezetésű és egyszerre veszi figyelembe a Városliget adottságait, valamint a környező városi szövet kapcsolódásait. A Néprajzi Múzeum egy korszerű, világszínvonalú, a szakmai követelmények, valamint gyűjteményi és látogatói igények szerint kialakított 34 ezer négyzetméteres épületben kap új és végleges otthont a Városligetben. A Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról származó, mára 250 ezer darabot számláló gyűjtemény sokat vándorolt a múzeum 1872-es alapítása óta, amely eddig még nem működött olyan épületben, amit eredendően az intézmény igényeinek megfelelően alakítottak volna ki. A múzeum igényeire tervezett épület végre lehetőséget teremt Európa egyik leggazdagabb etnográfiai gyűjteményének átfogó és alapos bemutatására.

Az új épület tervrajzán 250 mérnök dolgozott, Ferencz Marcel vezető tervező irányításával. Az épület kialakítása jelentősen segíti a múzeum nagyszabású, a kor igényeinek megfelelő, látogatóbarát működtetését, a tárgyi és szellemi örökség, a magyar és a nemzetközi gyűjteményi anyag látványos, sokrétű bemutatását. Helyet kap benne gyerekmúzeum, könyvtár, archívum, konferenciaterem, valamint 2500 négyzetméternyi időszaki és 4500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is. Íves formája lehetővé teszi, hogy az épület a város és a park között mintegy kapuként és átjáróként is funkcionáljon. Az épület 60 százaléka a térszint alatt helyezkedik el, a tetejét borító zöldfelület pedig közösségi térként várja a Városliget látogatóit.

Liget Budapest

Vélemények (31)
zim
2018.12.11.
09:14

A tavaly megépült lisszaboni MAAT múzeum zöldtetője megmutatja a valóságot. Messziről tényleg nagyon jól néz ki, de jól látható, hogy a vékony laza ültetőközegben csak a pampafű érzi jól magát. Ez a laza talajos beültetett rész teljesen alkalmatlan a piknikezésre. Az épület bejárható teteje mindenütt leburkolt, és még az októberi napsütésben is tikkasztó volt a hőmérséklet az árnyék nélküli tetőn.MAAT Lisboa

FenyvesiHK
2018.12.12.
09:13

@zim: Akkor ezért nem látjuk az ültetvényt nem drón nézetben?

Katalin Hanusovszky fényképe.

Gulyás András
2018.12.09.
08:57

Köszönet Mljet-nek a 2018.12.08 12:35 dátumú hozzászólásáért. Felér egy tanulmánnyal, remélem külön is megjelenik, hogy nagyobb figyelmet kapjon. Különösen figyelemreméltó a 2. pont. Vállalva a leegyszerűsítés kockázatát, úgy összegezném: a világ legjobb épülete nem felel meg tervezett funkciójának. Egy másik épülettel kell majd kiegészíteni.

csoszka
2018.12.09.
13:48

@Gulyás András: Túl nagy kockázatot vállalt a leegyszerűsítéssel. Nem vagyok muzeológus, de azért nem hangzik rosszul, hogy egy akkora raktár és műhelyépület épül néhány 100 méterre az új Néprajzitól, mint maga a múzeum. Eltérő használat, eltérő forgalom, igények, zajterhelés...  Amúgy az új raktárbázis nem csak a Néprajzié lesz.

Mljet számolgatásai pedig inkább a fától az erdőt kategóriába tartoznak, ha pontonként végigfutja az ember.

1. Lényegtelen, nem a múzeumról szól, de még csámcsoghatnak rajta egy darabig, hogy milyen szánalmas kategóriába tették az épületet.

2. Még mindig nem értem, hogy miért baj, ha baromi nagy, új raktár és restaurátor bázisa van a múzeumoknak?

3. Egyrészt a tervezés folyamán változnak a m2-ek, másrészt ennek akkor lenne értelme, ha látnánk, hogy máshol felépített, új múzeumoknak hány %-a a kiállítótér. Biztos meglepő, de szokott lenni bejárat, wc, ruhatár, személyzet, könyvtár, gépészet, irodák, előadóterem, könyvesbolt, műhelyek akármi... Én nem ismerem a jó arányszámokat, de a "tanulmányszintű hozzászólásból" sem tudjuk meg, hogy mi lenne a jó.

4. Ezt nem értem.

5. Baromi izgalmas, hogy 3 vagy 7 méter földtakarás van az épületen. Mindig nagy harc, hogy az építész esetleg sok fát akar, ami baromi vastag földet jelent, de aztán jön a valóság (költségek, statikus - 7 méter föld elég nehéz ám) és a tervező keresi a középutat. Meglátjuk ennél a háznál hol találta meg, amit most látunk az épüeltből terv szinten, az nagyon izgalmas. A 3 méter föld is elég sok és a pályázati terven sem erdő, hanem facsoportok voltak a látványterveken. Remélem tudni fogják azt a faméretet, amit a terveken látunk!

Szívük joga, hogy rühelljék ezt a projectet, de áltudományt kár gyártani mögé.

Gulyás András
2018.12.09.
21:37

@csoszka: Nem akarom semmiről meggyőzi, inkább csak a többi olvasónak idézném fel itt egy neves, muzeológiában jártas tudós gondolatait (nagyon röviden, bár egy hosszabb, kiváló tanulmányt írt erről). Nem nevesítem, mert nem engedélyezte, de fontosak szempontjai: "egy korszerű múzeumnak, kutatóhelynek, tudományos műhelynek kell lennie", "A múzeum tudományos munkatársának folyamatosan az egész tárgyi gyűjteménnyel foglalkoznia kell." - a raktár leválasztása a kiállítótértől tehát korántsem olyan jelentéktelen ügy, mint elsőre tűnik. Nem egy áruházi raktárról van szó, ahol egy ilyen szétválasztás kisebb logisztikai gondnál többet nem okoz. Egy gyűjtemény szétválasztásáról van szó, ami szervesen összetartozna, össze kell tartoznia. A lényeg, azaz a kutatómunka nehezül el ezáltal.

Ezzel zárom hozzászólásom -és részvételem a vitában-, már csak azért is, mert végső soron teljesen mindegy, meggyőzzük-e egymást. Ez már így lesz. Ebben a szakaszban éppúgy nincs a lényeges döntéseket (például a múzeumi negyed helyszínét, létjogosultságát) befolyásoló vita, mint ahogy a korábbi szakaszokban. 

Pákozdi Imre
2018.12.10.
07:27

@csoszka: Kedves csoszka, nem értem, mit véd ilyen elszántan, szinte kormányzati kommunikációs módszerekkel. Eddigi, rokonszenves építészi életműve a tájba és az emberi léptékű épített környezetbe illeszkedésről szól. Ez a múzeumterv viszont egyikről sem; hadd ne ismételjem meg elítélő véleményemet ennek a lenyűgöző behemótnak a Ligetet és városszövetet szétdúló jellegéről. Egyszóval, mi mellett érvel, csoszka?

FenyvesiHK
2018.12.10.
09:44

@csoszka: csoszka Miért nem ismeri a jó arányszámokat építész létére? Ez egy szakmai újság. A cáfolatában minimum egy „tanulmányszintű” tájékozódást már csak udvariasságból is megérdemelne a korábbi hozzászóló. Akkor nézzünk körül. A LOUVRE LENS elhagyott szénbánya helyén épült Kazuyo Sejima és Ryue Nishizava (SANAA) tervei alapján. 28 000 m2 területe a föld alá rejtett, a múzeumi funkcióhoz és látogatói forgalomhoz kötött, kiszolgáló területekkel együtt múzeum funkciót tölt be, a világ leggazdagabb gyűjteményét (!) befogadva. ASTRUP FEARNLEY múzeum, tervező Renzo Piano. Oslo rehabilitációs, volt ipari és raktárzónájában megépítve 7000 m2, magán művészeti alapítvány gyűjteménye számára. Tetőtől talpig múzeum, a funkcióhoz tartozó kiszolgáló terekkel együtt értelemszerűen. ELI AND EDYTHE BROAD ART múzeum a Michigan State University campusának területén két volt diák finanszírozásában, magángyűjteményük bemutatására, tervezői  Zaha Hadid és Patrick Schumacher 46 000 m2-en. A bőven mért ”felesleges” terek mind a múzeumi, kiállítási funkciót szolgálják a század építészetének nyelvén.(Forrás: Gaschler-Gyeviki Nóra, Oktogon) Visszatérve a városligeti „Néprajzi” múzeum épületéhez. Mégis mit tudunk egy múzeumnak nevezett, az elnevezését szolgáló max. 7000 m2 területet magába foglaló, ám összesen 34 000 m2(közlések szerint változó)alapterületű épület fennmaradó 27 000 m2-réről, amit múzeumi anyaggal(vagy egyéb múzeumi funkcióval,figyelembe véve a Szabolcs utcai 13 000 m2, Néprajzi Múzeum számára átadott területet) a világ leggazdagabb múzeumai lennének képesek csak megtölteni és finanszírozni? Ha Önnek vannak információi, kérem ossza meg velünk.

Mljet
2018.12.10.
14:12

@csoszka: A 2018.12.08., 12:35-ös hozzászólásom pontjaihoz írt 12.09., 14:48-as megjegyzéseire az alábbi válaszokat adom:

1.)

Ön téved, egyáltalán nem lényegtelen. Ha erőteljesen koncentrál ennek a "Liget Budapest" aláírású cikknek a szövegére, akkor észre fogja venni, hogy én abból idéztem. És amint most már látja (látja, ugye?), a "Liget Budapest" a Néprajzi Múzeumról szóló cikkébe fontosnak tartotta beleírni (ezzel megismételni) azt a kétszeresen is hazug állítást a Liget Budapest Projekt 2017-es cannes-i szerepléséről.

Nos, én pedig arra reagálva, azt tartottam (és tartom) fontosnak megírni, hogy a "Liget Budapest" idézett állítása hamis.

 

2.)

Ejnye-bejnye, kedves csoszka... "szalmabábozás"-sal hiába próbál érvelni. Én ellenőrizhető forrásokra hivatkozva azt kifogásoltam, hogy a videón "34.000 m2 új múzeumi tér" szerepel, de hiába az új épület hatalmas területe, mert ott nem kaphat helyet a kiállításra szánt összes néprajzi anyag (máshová kell elmennie annak, aki a bödönhajót, vagy a szerekereket akarja megnézni).

 

3.)

Látom, kedves csoszka, a "szalmabábozás" után még inszinuációval is próbálkozik. Sajnálatos. Egyáltalán nem meglepő, hogy egy múzeumban "szokott lenni bejárat, wc, ruhatár, személyzet, könyvtár, gépészet, irodák, előadóterem, könyvesbolt, műhelyek akármi".

Az viszont igencsak meglepő, hogy egy múzeumnak nevezett 34.000 m-es épületben, ami a "Liget Budapest" szerint "végre lehetőséget teremt Európa egyik leggazdagabb etnográfiai gyűjteményének átfogó és alapos bemutatására", egyszerűen nincs elég hely a kiállításra szánt összes néprajzi anyag számára, de ugyanakkor sokminden másra bőven van hely (pl. "nemzetek konyhá"-jára és étteremre).

 

4.)

Sajnálom, hogy nem érti. Arra a fonákságra kívántam rámutatni,hogy ha ennek a 34.000 m2-es épületnek a 60%-a felszín alatt lesz – ahol az állandó és ideiglenes kiállítótér összesen csupán 7.000 m2 –, akkor a felszín felett, a városligeti park területén miért van szükség kettő, egyenként 22 m magas, "lehető legkisebb"-nek titulált épületrészre.

 

5.)

A "baromi izgalmas" valójában az, hogy a múzeumról nyilatkozva hogyan mondhat valaki (még ha nem is műszaki ember az illető), és enged átmenni a zéerté blogja akkora ökörséget, hogy 5-7 m vastag földréteg lesz a tetőn.

 

Végül, ami engem illet, ezt a projektet nem rühellem, hanem szakmai okokból ellenzem.

Rühellni azt a hamis információkkal, ill. elhallgatásokkal operáló, a nagyközönséget félrevezető, irdatlan összegekért nyomott kommunikációt rühellem, amit a Liget Budapest projekt gazdái már évek óta folytatnak.

Az "áltudomány" pedig az, amit a projekt igazolására gyártottak. Például:

"mi itthon egy parkba ágyazott, több mint százéves, rendkívül gazdag intézményi struktúrai hagyományhoz, a Városliget szerves fejlődéséhez tudunk kapcsolódni olyan világszínvonalú, XXI. századi épületekkel, amelyek méltóak mind a Városliget, mind Budapest múltjához."

"Ma már nemcsak bátorságunk, de erőnk is van, hogy folytassuk a millenniumi tradíciót. 1896-ban itt, a Városligetben különleges kulturális teret építettek. Mi arra vállalkoztunk, hogy hagyományait megőrizve ezt a kivételes kulturális teret átvisszük, átvezetjük a XXI. századba."

Hmmm... vajon mi lehetett az a "több, mint százéves szerves fejlődés", a Városligetben 1896-ban épített, "különleges kulturális tér", amit most "átviszünk, átvezetünk a XXI. századba"? Köze nemigen lehet Henrik Nebbien annál jóval korábbi, de most is szívesen hivatkozott tervéhez...

csoszka
2018.12.10.
19:50

@Gulyás András: Nem látom értelmét olyanról vitatkozni, amihez valójában egyikünk sem ért, de nem is bátorkodnám kijelenteni, hogy az épület így nem felel meg a funkciójának.

csoszka
2018.12.10.
19:52

@Pákozdi Imre: Kedves Pákozdi Imre! Csak az zavar, ha félinformációk, félremagyarázások alapján nagyon bátor megállapítások születnek. Valójában erről szóltak a korábbi hozzászólásaim is. Ettől szinte független, hogy nekem tetszik ez az épület!

csoszka
2018.12.10.
19:57

@FenyvesiHK: Kedves FenyvesiHK! Csöppet írigylem, hogy Ön fejből (tervezési program nélkül) nyomja a különböző épülettípusok m2 igényét. Viszont valami félreértett szerintem, mert nem arról volt szó, hogy a múzeum nagy vagy kicsi, hanem hogy a teljes területnek hány %-a a kiállítótér. MIJet "tanulmányszintű" hozzászólása értelmezésem szerint erről szólt, én erre reagáltam, Ön meg bemásolt egy Oktogont...

FenyvesiHK
2018.12.10.
21:00

@csoszka: Kedves csoszka,ha valaki forrás megjelölésével közöl valamit, akkor nem "bemásol", hanem megoszt egy máshol,más által közölt információt.A félreértés nem nálam pattog.Tényleg hagyjuk, ez már fb szint.

csoszka
2018.12.10.
21:13

@FenyvesiHK: Jaj, hát nagyon aranyos, ahogy ilyen szépen összeborultak.

Egy pillanatra azért menjünk vissza MIjet 3. kérdéséhez, ami kapcsán ilyen aranyosan lesajnáltak. Ezt írja:

múzeumépület 34.000 négyzetméterének hány %-a lesz kiállítótér. 18%-a?, vagy 16%-a?, vagy 21%-a? Több nem. Nézzük a válaszokat:

Aztán leírja, hogy a különböző nyilatkozatok, eltérő számokat tartalmaznak és hogy hú, ez nagyon durva! Szerintem viszont akkor van kicsi jelentősége az arányoknak, ha látjuk, hogy más múzeumoknál mekkora ez az arányszám (azért kicsi, mert nincs két egyforma épület, de két nagyon eltérő arányszám már érdekes lehet).

Ebből a szempontból teljesen mindegy, hogy melyik másik múzeum hány m2, felesleges volt "megosztani"...

Na, hát én csak ilyesmire gondoltam, de nem zavarom tovább mikrovilágukat, itt hagyom Önöket a langymelegben, minden jót!

Pákozdi Imre
2018.12.11.
06:46

@csoszka: Az épület nekem is tetszik. Ami nem tetszik, az az elhelyezése, a nagyságrenddel kisebb házak és a Liget fái között. A múzeum abban a környezetben túlméretes tömbje nem más, mint az adott városi környezetet szétfeszítő léptékhiba. Ez nem "nagyon bátor" megállapítás, sőt: szerintem ennek elhallgatása a gyávaság.

alfoldi2011
2018.12.09.
01:37

Tessék szíves mondani: az Oscar- és a Nobel-díjjal minden rendben van?

 

FenyvesiHK
2018.12.09.
13:19

@alfoldi2011: Rigó úr! Nagyon tisztelem a közvetlen szakterületét érintő gondolataiért.Ugyanakkor fogalmam sincs miért teszi hiteltelenné magát egy efféle hozzászólással.A Városliget tervezett beépítésének témája drámai, ezt talán érzékeltették az eddig megszólalók.Itt nincs helye a humornak.A feketének sem.

Mljet
2018.12.08.
11:35

Hamis állítások, elhallgatások – a Liget Budapest kommunikációja

1.)

KÖZLÉS

"Az elmúlt évben a Cannes-ban, a MIPIM ingatlanszakmai kiállításon és vásáron a Liget Budapest Projekt a legnagyobb és legátfogóbb fejlesztéseket bemutató Best Futura Mega Project kategóriában Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektjeként bizonyult a legjobbnak."

VALÓSÁG

Hát az bizony, egészen más. Cannes-ban a Liget Budapest NEM bizonyult a legjobbnak a Best Futura Mega Project kategóriában, és NEM volt Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje sem.

A 2017-es MIPIM Best Futura Mega Project kategóriájában egy brazil, egy japán, egy magyar és egy orosz (moszkvai) projekt versenyzett. Közülük a japán projektet nyilvánították a legjobbnak. Az eddigi gyakorlatát követve, a MIPIM zsürije csak kategóriagyőztest hirdetett, az utána következő helyezésekről nem döntött. Mivel a magyar mellett az orosz (moszkvai) projekt is európai projekt, ezért a Liget projekt nem lett Európa legjobb városfejlesztési nagyprojektje.

És még akkor sem lett az, ha az Építészfórum is ezt a hamis infót hozta (sajnos):

http://epiteszforum.hu/europa-legjobb-varosfejlesztesi-nagyprojektje-a-liget-budapest-projekt

(Itt jegyzem meg, hogy tavaly óta a Városliget Zrt., illetve egyes vezetői az interjúikban már többször is operáltak ezzel a hamis közléssel, ami ráadásul már olyan formában is elterjedt az inteneten, hogy a Liget projekt "Európa díjat kapott". Ez egyszerűen nem igaz.)

 

2.)

KÖZLÉS

"Néprajzi Múzeum – 34.000 M2 ÚJ MÚZEUMI TÉR"

Lásd: Városliget Zrt. videó 1:36 – 1:45 között:

https://www.youtube.com/watch?v=kqy_HYhv5VM

(Ezt látván az ember joggal gondolja, hogy az eddig helyhiánnyal küszködő múzeum ezen az új 34.000 m2-en (harmincnégyezer négyzetméteren) bőven megkaphatja a számára szükséges területeket nemcsak a kiállításaihoz, de a restauráláshoz, raktározáshoz, kutatói munkáihoz is. Nos, aki ezt gondolja, rosszul gondolja, mert még a kiállítások egy része is egy másik helyszínen lesz.)

VALÓSÁG – egy másik közlés

"Nem szokták hangsúlyozni, hogy két épületbe fog költözni a Néprajzi Múzeum. Épül a Szabolcs utcában a raktárbázis, oda kerül a gyűjteményeink túlnyomó része. Az állományvédelem, a restaurálás és a raktározás szinte száz százalékig ott kap helyet. A földszinti részt ott is látogathatóvá szeretnénk tenni. Nagy méretű tárgyaink lesznek kiállítva ott, mint például a bödönhajó, a szekerek."

http://ligetbudapest.reblog.hu/mitol-lesz-kulonleges-az-uj-neprajzi-muzeum

 

3.)

Szóval, akkor a városligeti parkba (Bizony, az egykori Felvonulási tér, a volt parkoló is a városligeti park területe! Tudta?) tervezett épület "34.000 m2 új múzeumi teréből" mekkora is lesz a kiállítási tér?

Most már kérdezhetnénk úgy is, hogy az egy praktikus regisztrálással három ("Best Public Service Architecture Europe", "Best International Public Service Architecture" és "World’s Best Architecture") címet is kapott

ld.: https://propertyawards.net/european-property-awards-2018/

múzeumépület 34.000 négyzetméterének hány %-a lesz kiállítótér. 18%-a?, vagy 16%-a?, vagy 21%-a? Több nem. Nézzük a válaszokat:

KÖZLÉS:

"Az épület belső felépítéséről Ferencz Marcel elmondta: két részre tagolódik, a legfontosabb a 6.000 négyzetméteres kiállítótér, amelyből 4.000 állandó, 2.000 négyzetméter pedig időszaki. ... A 6.000 négyzetméteres, fénytől elzárt kiállítótér kerül a felszín alá."

http://ligetbudapest.reblog.hu/megszunik-a-betonsivatag-a-varosligetnel

Ugyancsak Ferencz Marcel tervező szerint:

"A földszintről továbbhaladva a térszint alá vezet az út, ahol 3.000 négyzetméternyi állandó és 2.400 négyzetméternyi ideiglenes kiállítótér várja a vendégeket" (Oktogon, 2017/8 140.sz.)

MÁSIK KÖZLÉS:

Az épületben helyet kap "2.500 négyzetméternyi időszaki és 4.500 négyzetméternyi állandó kiállítási tér is".

http://ligetbudapest.hu/intezmenyek/neprajzi-muzeum

 

4.)

KÖZLÉS:

"Az építési hely hossza 297 méter, ami valóban nagyobb mint a Parlament 270 méteres kiterjedése. Ez a szám azonban csalóka, hiszen a tervezők döntésének köszönhetően az épület 60 százaléka a terepszint alatt helyezkedik majd el, hogy a felszín felett a lehető legkisebb legyen.  

A múzeumból csak a fordított kapu motívum két végén kiemelkedő rész látható, amelyek egyenként 75-75 méter hosszúságúak. Ezek legmagasabb pontja 22 méter, ami a szemben lévő MÉMOSZ székház párkánymagasságát sem érik el."

http://ligetbudapest.reblog.hu/eletben-maradnak

És tényleg-tényleg, a múzeumnak az felszín feletti, "lehető legkisebb" része, az ő két 22 m (huszonkettő méter) magas homlokzatával – a 200 éves tájképi kert jellegű park iránti speciális tervezői  tiszteletből – 3 méterrel még kevesebb is, mint amennyit a "kegyetlenül szigorú" VÉSZ megenged a városligeti parkban. Ahol egyébként az OTÉK szerint ugye, csak harmadakkora (max. 7,5 m) lehetne a párkánymagasság...

 

5.)

Mi mennyi az épület tetején?

KÖZLÉS:

"Számos olyan pontja van az épületnek, ahol akár 5-7 méter vastag földréteg lehet a tetőn. Ezekbe akár facsoportokat is lehet ültetni."

http://ligetbudapest.reblog.hu/mitol-lesz-kulonleges-az-uj-neprajzi-muzeum

EGY MÁSIK KÖZLÉS:

"Nem egy vékony gyepréteggel lesz bevonva, ami aztán vagy megsárgul, vagy nem, hanem rendes földréteggel borítjuk. Hét olyan pontja is lesz az épületnek, ahol a több méteres földvastagság miatt akár egész facsoportokat el lehet helyezni. ... Ezek a helyek, ahol több méteres lesz a földréteg az ún. tektonikus pontok. Meghatározó elemei az épületnek."

http://ligetbudapest.reblog.hu/neprajzi-muzeum

EGY HARMADIK KÖZLÉS:

"A Napur csapata zöldtetős épületet tervezett, amelynek a tetején 45 centiméter vastag földréteg van. Ezen már komoly cserjék is képesek megnőni. Lesznek fák is, amelyek az épület belső tartószerkezetének az utolsó harmadában kialakított, három méter mély földlabdákba ereszthetnek majd gyökeret."

http://ligetbudapest.reblog.hu/megszunik-a-betonsivatag-a-varosligetnel

 

6.)

Az esetleges értetlenkedőknek pedig boldog karácsonyt kívánok.

 

 

FenyvesiHK
2018.12.07.
16:25

A díj rangjának attribútuma többféleképpen értelmezhető. Nem abszolút érték, sokféle meghatározója lehet. Ami fontos, hogy nem a díj minősíti a díjazottakat, hanem a díjazottak halmaza adja meg a díj rangját. A díjazás érdekek szolgálatába is állítható, a díjat szakmai, pénzügyi, politikai érdekek egyaránt jellemezhetik. Az ingatlanfejlesztés körében kiadott díjak közgazdasági jelentőségűek. A díj építészeti tartalma csak annyiban jelent rangot, amennyiben egy ingatlanpiaci elvárást magas szinten kiszolgál. Ez nehéz fogós kérdés, mert az építészet csak piaci körülmények között tud produkálni, akár magántőke, akár közpénz jelenik meg a finanszírozásnál, ezért a szolgálat megítélése nagy amplitúdó mentén lehet változó. A díj jelentőségét a díjat adók felelőssége is motíválja. Kodály Zoltán világhírű zenetudós és zenepedagógus ugyanazt a Kossuth díjat kapta meg, amit Muszka Imre esztergályos. És ezzel csak a díjat adók motíváltságát kívántam érzékeltetni. Mindezek után a „rangos” díj csak annak tartalmával együtt jelent bármit is. Az ingatlanfejlesztés találkozása a társadalmi igényekkel, az építészet szakmai rangjával, a politikai elvárásokkal és az újkeletű közgazdaságtanban megfogalmazott „közjó”, azaz társadalmi megelégedettség fogalmával napjaink fontos és mindmáig megválaszolatlan kérdései. Ezért, a díj nem feltétlenül pozitív minősítő tényező egy ország,térség,hely építésének megítélésében. Az igényes kritika , ha lenne, venné magának a fáradtságot, hogy ezt helyre tegye, és megfelelő érvekkel alátámasztva értelmezze.

Lazzlo
2018.12.06.
17:30

297-ig tudtam számolni a "BEST"-eket, csak az "európai" kategóriában, és van még másik 8 régió... se szeri se száma, és mind első! Ez az "igazi demokrácia"! Mindenki nyerő...  opp...!

Gulyás András
2018.12.06.
11:44

Azt hittem egy szakmai fórumon olvasok cikket, pedig csak egy újabb PR anyag jött le az 1 milliárd forintos reklámkampány keretében. Olyan ez, mintha egy orvosi szaklapban egy az egyben leközölnék a gyógyszergyártók reklámszövegét.

Hogy mit hiányolok?

Bár nem vagyok építész, de szerény véleményem szerint egy épület nem önmagában jó vagy rossz, hanem abban a kontextusban, amelybe kerül. Jelen esetben a kétszáz éves közpark jelenti ezt az elsődleges kontextust. Ez gyaníthatóan fel se merült se a versenyen, se a fenti cikkben. 

Hiányolom továbbá az olyan szakmai testületek által közzétett állásfoglalások megemlítését, mint a Magyar Urbanisztikai Társaság, a Magyar Építész Kamara Kert és Tájépítészeti Tagozat vezetőségének közleményét... és így tovább. 

Az épületben nyilván kiváló építészeti megoldások lesznek. Feltehetőleg tökéletes lesz a műtárgyak kiállítása és még sorolhatnánk hosszan. De nem is erről folyik a vita évek óta.

csoszka
2018.12.06.
13:30

@Gulyás András: Kedves András! A gyógyszergyártós hasonlata abban az esetben áll meg, ha feltételezzük, hogy az orvosok és a gyógyszergyártók ősi ellenségek. Talán nem.

Így van ez ennél a díjnál is. Ez egy ingatlanfejlesztő társaság díja, a saját érdekeik szerint díjaznak. Ez még nem jelenti azt, hogy a város számára az adott épület jó vagy éppen rossz. Azt pedig túlzott elvárás, hogy az általuk gründolt felületen az ellentétes véleményeket reklámozzák (mivel az Ön által hiányolt szervezetek véleményei ilyenek - amúgy Pákozdi Imrét kihagyta :).

Amúgy pedig sok építész támogatja, sok pedig ellenzi ezt a projectet, a szakmai fórum nem azt jelenti, hogy mindenki egyetért.

Gulyás András
2018.12.06.
14:12

@csoszka: Kedves Csoszka! Nem feltételezem, hogy az orvosok és gyógyszergyártók ősi ellenségek, ennek ellenére elképzelhetetlen lenne egy ilyen PR cikk megjelentetése szakmai cikkek közé bújtatva. Sokféle műfaj van: lehet tudományos igényű írás, publicisztika, reklámszöveg - mindegyiknek helye van akár az építészfórumon is. Utóbbit azonban jelezni kell, el kell különíteni. Nehogy a gyanútlan olvasó többnek lássa annál, ami. Alapvető követelményről van tehát szó.

Ami pedig az Ön által említett ellentétes véleményeket illeti, a helyzet azért nem ilyen egyszerű. Országos jelentőségű szakmai társaságok testületi állásfoglalásai ugyanis nem tekinthetőek pusztán egy véleménynek a sok közül. Különösen nem egy szakmai fórumon. 

Nem akarom hosszúra nyújtani hozzászólásomat, de egy személyes megjegyzést még hozzáfűznék. Évek óta figyelem azt a százezres példányszámú, százmilliókat felemésztő egyoldalú, lényeges tényeket, összefüggéseket elhallgató reklámkampányt, amit a Zrt folytat. És mélységesen felháborít.

Csik-Kovács Zoltán
2018.12.11.
16:37

@Gulyás András: Egyetértek Andrással. Ez a cikk egy többmilliárdos költségvetésű reklámgépezet terméke egy-az-egyben megjelentetve egy szakmai újságban. Az aláírásból ugyan kiderül, hogy a szerző "Liget Budapest", de ez ebben a formában mégis félrevezető. Szerintem az ilyen cikkeknél fel kéne tüntetni, hogy ez egy marketinganyag.

zim
2018.12.05.
20:23

Szerintem igen rangos díj. Pl. a másik fődíjat - World's Best Property - ez a lélegzetelállítóan elegáns vietnámi projekt nyerte.

World’s Best Property

Pákozdi Imre
2018.12.06.
07:20

@zim: Óóó... :-)  Úgy látszik, ez smakkol az ingatlanfejlesztői ízlésnek.

Lazzlo
2018.12.04.
07:51

Ööö...

Pákozdi Imre
2018.12.05.
07:29

@Lazzlo: Hozzászólásának érvelő lényegére válaszolva, csak röviden: egy ennyire tagolt beépítésű városszövetbe ekkora behemótot odaépíteni, kb. 40 méterre a Dózsa György út túloldalától, városépítészeti hiba. Függetlenül attól, hogy az épület maga egy szó szerint nagyívű "építészeti gesztus", persze, ha tere van, ill. lenne. Nem odaillő dolog lemeztektonikai léptékű alkotásokkal tönkretenni egy évszázados, ikonikus városrészt. Nos ezt, minimum ezt, figyelmen kívül hagyta az érdemesült zsűri... Amivel persze nem volt egyedül.

gádor
2018.12.05.
08:35

@Pákozdi Imre: Mindenki hüje! Mindenkit le kéne váltani!

Pákozdi Imre
2018.12.05.
11:33

@gádor: Nem, nyilván nem "mindenki hüje", bár... Itt az újabb hír: megszüntetik a Batthyány tér végállomás-jellegét és park lesz a helyén, ld.: https://index.hu/belfold/budapest/2018/12/04/batthyany_ter_park_buszvegallomas/ Túl azon, hogy nincs két éve, amikor óriási pénzek és kupi árán fenekestül felforgatták a teret, hadd kérdezzem meg: egyszersmind betömik a Batthyány téri metróállomást, valamint a HÉV-alagutat is? Továbbá lezárják a Fő utcát? Mert a tér forgalmának 90%-át ezek adják, és ezek miatt természetes végállomása a tér a 11-es busznak, valamint fontos állomása a villamosoknak. A tér valóban szép, csöndes, barokk terecske lehetne, de néhány korábbi, amúgy logikus közlekedésszervezési döntés miatt ma már nem az, vagy nem csak az. A buszok pedig aránylag jó minőségűek, úgyhogy a legjobb az lenne, ha békén hagynák az egészet, és legfeljebb a tér állagát próbálnák megóvni. Persze, tudom, itthon - így Budapesten is - ez a legnehezebb. A kitartó, szervezett, eredményes és rendszeres karbantartás.

Lazzlo
2018.12.05.
19:41

@Pákozdi Imre: Óóóó!

Pákozdi Imre
2018.12.03.
16:24

Gondolom, minden kedves olvasótársamnak "megvan", hogy a MIPIM és az IPA se nem építészeti, se nem városépítészeti szervezet, a zsűrik pedig kifejezetten a profitorientált ingatlanfejlesztés, nem pedig az építészet vagy a várostervezés grémiumai.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.