Nyolc évtized otthonai kacsintanak ránk

A 20. század egyik legnagyobb építészeti kihívása volt, hogy a hirtelen felmerülő lakásínségre reagáljon, a városokba tömegesen költöző emberek számára méltó lakhatást biztosítson. Mivel a korábbi gyakorlatok már nem állták meg helyüket, beindult a kísérletezés. A február 13-ig nyitva tartó tárlat izgalmas és egyedi válaszokat sorakoztat fel: szükséglakások, kockaházak, modern társasházak, városi és vidéki együttesek. 

A Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara a 2014-ben rendezett Templomaink tegnap és ma – Győr-Moson-Sopron megye templomépítészet 1897–2014 című tárlata után 2016-ban is tovább folytatta a régió modern építészeti értékeinek bemutatását. Novemberben a templomépítészeti kiállítás anyagából készült könyvet jelentette meg, decemberben pedig újabb kiállítást hozott létre, amelynek témája a megye 20. századi lakóház-építészete. Az anyag a győri Rómer Flóris Múzeum után most Budapesten, a FUGA-ban is látható február 13-áig.

A lakóházak kiemelten fontos témája a modern építészetnek. A 20. század egyik legnagyobb építészeti kihívása az volt, hogy a városokba költöző rengeteg ember számára megfelelő lakásokat biztosítson, hiszen a korszak elején még sokaknak hiányzott a méltó és egészséges otthon. A lakásínség a korábban használt építészeti eszközökkel és építtetői gyakorlattal már nem volt kezelhető: a kísérletezés útjára kellett lépni. Az állam, a városok és az ipari üzemek tulajdonosai pedig jó esetben felismerték szociális felelősségüket, és egyre többet tettek a méltó lakhatás körülményeinek megteremtéséért. 1945 után az államosított tervezőirodák és kivitelező-vállalatok próbálták az igényesség, gazdaságosság és tömegesség hármas szempontjának kompromisszumait keresni. Itthon a házgyárak elindulásával azonban nagyon beszűkültek a lehetőségek, megkezdődött a hatalmas panellakótelepek korszaka. 1990 éles váltást hozott: a házgyárakban megszűnt a termelés, és megkezdődött a piaci alapú lakásépítés korszaka.

A kiállítás ezeken a korszakokon át mutat be lakóépületeket, városi és vidéki együtteseket. Olyan jól ismert példák is láthatók, mint a győri ágyúgyári munkástelep vagy a két világháború közötti soproni modern társasházak. Ugyanakkor kevéssé számon tartott együttesek is előkerülnek, például a magyaróvári Lőporgyár egyedülálló „Wohnbereich"-je. Nagy hangsúly került a léptékváltásra is, amelynek során hatalmas méretű lakóházakkal épült tovább Győr városközpontja. Az ötvenes évek második felének egyedi kísérletezéseitől a típustervezésig vezető út főbb helyi állomásairól is képet kaphatunk. A megye házgyári paneles lakótelepei is egymás mellé kerültek. Ezek közül kiemelkedik Marcalváros I., mint az ország egyik legtisztábban szerkesztett házgyári lakótelepe. Külön tablókat kaptak a családi ház léptékű együttesek. A század első felének szükséglakásaitól kezdve, a Jurcsik Károly tervezte győri paneles lakóegyüttes bemutatásáig terjed az ív. A többitől kissé eltérő módon jelenik meg a „kockaház"-ak tematikája. Katharina Roters és Szolnoki József az utóbbi években sokat foglalkoztak a kockaházak egyedi dekorációjának esztétikájával, előfordulásaival és eltűnésével. Most két megyei példán keresztül is betekinthetünk ebbe a világba kiegészítve a tulajdonosokkal készített interjúkkal.

A fent felsorolt példákon kívül még sok meglepetést tartogat az tárlat. Az egyedi installációra rögzített digitális printeken több mint száz archív fényképet, mintegy ötven archív tervet találunk. A megyei és budapesti közgyűjteményekből felkutatott gazdag archív kép- és tervanyag nagy része most kerül először a nagyközönség elé. A budapesti közönség láthatja először azt a négy darab, 1950 és 1980 között készült Győriterves maketteket, amelyeket erre az alkalomra az egyik egykori készítő restaurált.

A bemutatás másik súlypontját az újonnan készített fényképek adják. Egyrészt légifelvételek készültek, amelyek a városrésznyi méretű területek bemutatásának jó eszközei. Másrészt Schmal Fülöp fényképeit láthatjuk, amelyek nemcsak a házak jelenlegi megjelenéséről mesélnek, hanem a fotók sok esetben önálló művészeti alkotásokként is megállják a helyüket. A Manninger Dániel és Schmal Dávid által létrehozott grafikai világ is különleges módon gazdagítja a kiállítást.

A Győr-Moson-Sopron Megyei Építész Kamara kiállítása.
Kurátor: Hartmann Gergely
Készítették többek között: Hartmann Gergely, Manninger Dániel, Schmal Dávid, Schmal Fülöp, Mártonffy Gábor, Katherina Roters, Szolnoki József, Bretz Annamária, Noha Stúdió
A FUGA-ban megtekinthető: 2017. február 13-ig.
Archív fényképek és tervek: Dr. Kovács Pál Megyei Könyvtár Helyismereti Gyűjteménye, Győr; Városi Műszaki Levéltár, Győr; Rómer Flóris Múzeum, Győr; Magyar Építészeti Múzeum, Budapest; Lechner Tudásközpont, Budapest