építészet : környezet : innováció

Nyugati Átmeneti Élet-TÉR

A Nyugati pályaudvar és környékének rendezésére már sok városépítészeti koncepció született; a 2008-ban leállított Kormányzati Negyed programja óta azonban a területen semmilyen beruházás nem történt. A korábbi MÁV épületeket kiürítették, az illetéktelen behatolások során az értékeket széthordták. Erre a területre készült Kiss Laura Hauszmann-díjas diplomamunkája.

Valós szituáció

A távlati tervek a Főváros által még kidolgozás alatt vannak; kiemelkedő cél lenne a Nyugati Pályaudvarból a sínek kihozatala, és lefedése; valamint egy hatalmas zöldfolyosó kiépítése egészen a Városligetig. Ezek a hosszabb távú költséges beruházások és a szomszédos területek teljes rehabilitációja illetve revitalizációja és felértékelése az újabb 2020 –as Európai Uniós támogatási periódusig biztosan nem fognak megkezdődni. A Városépítési Főosztály számos érintettel, a tulajdonos MNV Zrt.-vel, a VI. kerülettel és szakmai, civil szervezetekkel közösen szeretné kitalálni a terület átmeneti hasznosítását az elkövetkező évekre.

Diplomamunkám elkészítése során a Terézvárosi Önkormányzattal közös konzultációk során összeállítottunk egy irányadó programot a 80.000 m2 – es terület Keleti, a gyalogos alagút és a Dózsa György út közötti 12.000 m2-es szakaszára, melyet kidolgoztam és konkretizáltam építészeti formában.

Közös munkánk hivatalos összegzése:

Nyugati pályaudvar barnamezős területe a Ferdinánd híd és a Dózsa György út között - Projekt tartalmának összefoglalása: A projekt szorosan kapcsolódik a „volt kormányzati negyed környezetvédelmi veszélymentesítése projekthez”.

A Nyugati pályaudvar „fal” szerű viselkedése elválaszt két városrészt, mely által a Podmaniczky utca peremvidékké, ezzel együtt szegregációs területté változott. A terület pozitív irányú megítélésén az sem sokat segít, hogy a hajléktalan probléma itt jelentkezik leginkább, köszönhető ez a női hajléktalan szállónak, illetve a terület elhagyatottságából adódó, hajléktalanok számára meghúzódás lehetőségét megteremtő területeknek.

A terület rehabilitációjával nem történik meg az ott „élő” emberek rehabilitációja, így azt célszerű együtt kezelni, és a Ferdinánd hídon túli területen helyet biztosítani az egy éven át tartó felzárkóztatást, szocializálódást, közösségbe való újra beilleszkedést segítő funkcióknak.

Valós szituáció, forrás: Kiss Laura

A kedvező együtthatás és a befogadó készség, mobilitás biztosítására, a terület nagyobb részén startup cégeknek javasolunk helyet biztosítani, akiknek a vállalkozásuk kezdeténél fontos az alacsony költségű mégis városközponti irodabérlés.

A területen az ideiglenesség kényszere, mint alapfeltétel kizárja a hagyományosan épített szerkezetek alkalmazását. Alternatív a hátrányt előnnyé változtató megoldásként konténerek által alkotott fél-mobil telepek alakítását javasoljuk a területen a különböző funkcióknak megfelelően. A konténer a vasút miatt is kézenfekvő megoldást jelent. Az összes építménynek mobilnak kell lennie, hogy akár a lakó vagy bérlő igénye szerint pár év elteltével új helyszínre kerülhessen. A konténereknek köszönhetően a megvalósítás is töredék áron történhet egy állandó építmény bekerülési költségéhez képest.

A terület használatával, a szociológiai problémák kezelésével lassan beindul a terület vérkeringése, ezáltal a felértékelődése, és a jövő beruházásainak a lehetőségének a megteremtése.”

Átfogó program

A tervezést megelőző szociológiai kutatás során célom volt felderíteni, hogy a fővárosi hajléktalan ellátásban mi a legnagyobb hiány; illetve hogy mi az a megoldás, ami a felemelkedés és visszailleszkedés lehetőségét is magában foglalja. Látogatásaim során volt szerencsém szakemberekkel egyeztetni a programot illetően; valamennyien egyetértettek abban, hogy jelenleg a hajléktalan párok kénytelenek külön szállókban elhelyezkedni, hiszen nem igen léteznek koedukált szállók. A hajléktalan társadalomban fokozottan jelentkezik az elmagányosodás problémája; nem csak az emberi kapcsolatok létesítése a nehéz, azoknak megtartása is komoly erőfeszítést igényel, ha nincs tere az együttélésnek. Közös erővel pedig a talpra állás is könnyebb lenne.

Személyes látogatások, forrás: Kiss Laura

Az átmeneti szálló intézményi keretei biztosítják egy évre a lakhatást a felvételt nyert lakónak; (természetesen a bentlakás szigorú szabályokhoz kötött); majd a szállóból egyenesen albérletbe költöznek a lakók (abból a kötelezően félretett pénzből, ami az egy év alatt összegyűlik).

Fontos programi elem, hogy az intézmény hálóként is szolgálna azok számára, akik éppen elvesztették lakásukat és az utcára kerülnének. Tehát a ’felülről érkezők’ is felvételt nyerhetnek az intézménybe. Köztudott, hogy minél több utcán eltöltött idő után egyre nehezebb a visszailleszkedés.

Az átmeneti otthon nem csak lakhelyet biztosít a bentlakóknak, hanem speciális program során különböző módon segítik a bentlakók talpra állását. Fontos a közösségi események rendszeressége, de az individuális foglalkozások is; az ún. esetszobákban szakemberek hétről hétre foglalkoznak a lakókkal. A munkakeresés folyamatában is szakmai segítséget kap mindenki, aki igényli. A szervezett napi programokon felül a szálló kialakításánál fontos szempont, hogy az elősegítse az interakciók természetes kialakulását, miközben mindenkinek meglegyen a saját elkülönített lakrésze.

Fontos, hogy más társadalmi rétegekkel is kapcsolatba kerüljenek; az átfogó program különböző elemei arra is hivatottak, hogy az embereket bevonzzák az utcáról. A Terézvárosi Önkormányzat által javasolt startup irodák körét további javaslatokkal bővítettem: bolhapiac az utca szintjén egy időszakos köztéren, illetve különböző kiadható műhelyek és művészeti stúdiók.

Átfogó program az egész területre, forrás: Kiss Laura

A terület rendezése, beépítés

Podmaniczky utca mellett hosszan nyúlik el az átlagosan 50 m széles, jelenleg barnamezős terület; mely az utcától jelentős mértékben izolált. A 12.000 m2 egészének rendezését egyben kell kezelni a területi sajátosságok miatt. A tereprendezés feltétele a későbbi hasznosításnak is, lévén hogy a területnek jelenleg nincs bejárata, nem megközelíthető.

A barnamezős övezet szennyezett földjének felső egy méterét ki kellene cserélni, ez azonban önmagában meghaladná az átmeneti hasznosításra szánt összeget. A terep okos átrendezésével kikerülhető lenne a föld elvitele és új hozatala. A növényesítés igényeinek megfelelően koncentrált területeken (mint például a kerítés mentén, illetve a 3,5 m magas kötelezően előírt hang-gátló fal mentén) leásással, illetve mélyebbről kiásott föld szétterítésével teljes értékű talajt nyerhetünk.

Tereprendezés, forrás: Kiss Laura

A Podmaniczky utca felé a területet jelenleg a 1,0–2,5 m-es szintkülönbséget támasztó múlt századi masszív kő-támfal és az annak tetején futó kerítés határolja. A kerítés elbontásra kerül, a támfal struktúrája viszont megmarad; az utcától való elszigeteltség oldására csak helyenként lesz megbontva ezáltal kijelölve a terület két bejáratát, ahol is az utca szintje folytatódik mint beharapás.

Az épület elhelyezését, a beépítés milyenségét a tájolás, illetve a barnamezős préri megosztásának igénye indokolta. Az épület elhelyezkedéséből adódóan létrejön egy agora, a publikus zóna (tölcsér az utcáról; célja, hogy bevonzza az embereket a bolhapiacra is), illetve az elvonulás tere a hátsó ’dombok’ felé.

Alaprajzok, forrás: Kiss Laura

Építészeti koncepció

Egyik legfőbb tervezési szempont volt a gazdaságos megvalósítás, valamint mobil szerkezetek alkalmazása. Diplomatervemben használt ipari konténereket alakítok át lakófunkcióra alkalmassá.

Fő alkotó elv, hogy a privát funkciók zárt konténerekben, a közösségi funkciók pedig a konténerek között kapnak helyet. A konténerek elcsúsztatásával köztes átmeneti közösségi zónák jönnek létre.

Konténerenként 2 lakóegység található (2x2 fő számára) az emeleteken; illetve 1-1 speciális konténer mozgáskorlátozottak számára a földszinten. A közösségi tereket a földszinten konténerek oldalának kibontásával és köztük áramló tér létrehozásával oldottam meg. A kivágott konténerfalakat tolófalakká alakítva lehetőség van a terek lezárására illetve összenyitására igény szerint.

Kialakítás

Fontos gazdaságossági szempont, hogy a konténereken kívül ne legyen szükség további tartószerkezetekre. Így a közlekedőrendszer a konténer targoncás emeléséhez kialakított nyílásaiból konzolosan lóg ki; az eltartott árnyékoló hullámpala tető pedig a legfelső szinti konténerekre mint felépítmény kerül.

Fedett közösségi terek szintenként a konténerek elcsúsztatásával, forrás: Kiss Laura

Az épület kialakításánál külön figyelmet fordítottam arra, hogy minden egyes konténerben természetes úton lehessen megoldani a szellőzést. Az épület tájolásából és elhelyezéséből adódóan keresztirányban az összes konténer átszellőzik. Valahány lakószobának ablaka nyílik ÉNY, illetve DK irányba is.

Gondolkodni kell a megvalósításon kívül az elbontásra ill. áthelyezésre is. Minden konténer önálló gépészeti egységként van kezelve lehetővé téve a későbbiekben különböző struktúrák felépítését, egy-egy elem önálló használatát.

Kiss Laura

 

vélemény írásához jelentkezzen be »