Közélet, hírek

A 2014-es Hauszmann-díjasok

1/6

Balog Ádám munkája

Gyárfás Noémi munkája

Hüttl Sarolta munkája

Juhász Ágnes munkája

Kiss Laura munkája

Címlap

?>
Balog Ádám munkája
?>
Gyárfás Noémi munkája
?>
Hüttl Sarolta munkája
?>
Juhász Ágnes munkája
?>
Kiss Laura munkája
?>
Címlap
1/6

Balog Ádám munkája

Gyárfás Noémi munkája

Hüttl Sarolta munkája

Juhász Ágnes munkája

Kiss Laura munkája

Címlap

A 2014-es Hauszmann-díjasok
Közélet, hírek

A 2014-es Hauszmann-díjasok

2014.10.28. 13:39

A BME Építészmérnöki Kar diplomaátadó ünnepsége keretében idén is átadták a legjobb diplomamunkák szerzőinek egyetemi elismerését, a Hauszmann-díjat. Balázs Mihály összefoglaló írása.

A díjra 2014-ben 58 jelölés érkezett, közülük választotta ki egy jeles építész személyiségekből álló zsűri (melynek tagjai idén Csomay Zsófia, Czigány Tamás és U. Nagy Gábor Ybl-díjas építészek voltak) az öt díjazottat.
Kiemelkedő színvonalú diplomaterve elismeréseként 2014-ben Hauszmann-díj kitüntetésben részesült:

A Hauszmann-díj rövid története

Az immár több mint tíz éves Hauszmann-díj tavalyi eredményének közzétételére egy kommentelő így reagált: "Építész díjak tömegéről olvasok; igazán szerencsések lehetnek a szakma művelői. Nem hiszem, hogy van másik szakma, ahol ennyi fajta kitüntetés létezne..." Az ironikusnak tűnő állítás mögött sok igazság van, bár tömegességről azért talán nem beszélhetünk.

Ha figyelmünket a legfiatalabb építész korosztály, a frissen diplomázók munkájának elismerési lehetőségeire szűkítjük, valóban több hazai és külföldi díjjal találkozhatunk. Ez nem volt mindig így. Az építész diplomatervek díjazásának egyetlen és legismertebb "intézménye" évtizedeken át a ma is létező Diplomadíj volt, amelyet (emlékeim szerint évente ötöt) az ÉTE és a MÉSZ közösen adományozott. A rendszerváltást követő jelentős társadalmi változások új helyzetet teremtettek. Megalakult Magyar Építészek Szövetsége és Kamarája ("kvázi kamara"), melynek budapesti elnöke Török Ferenc volt. Kezdeményezésére a kilencvenes évek első felében született egy javaslat a Diplomadíj megújítására, azt azonban még elfogadása előtt elsodorták az akkortájt sűrű események - a szakma szinte minden erejét a kamarai törvény előkészítésére, újbóli önmeghatározására fordította.

1997-ben megalakult a Magyar Építész Kamara, annak területi szervezetei, létrejöttek a tagozatok. A következő években új építész iskolák születtek, az építészet társadalmi beágyazottsága alapjaiban átértékelődött. A Diplomadíj tekintetében lassan szinte átláthatatlan viszonyok keletkeztek. Ugyanezen a néven egyre több egyetem, kar, tanszék, kamarai tagozat adott át kitüntetést, a szponzoráló cégek különdíjainak száma már-már követhetetlen volt. Sokak véleménye szerint a Diplomadíj veszített presztízséből. Ezt felismerve Sylvester Ádám a Budapesti Építész Kamara elnöke, a díj egyik fő támogatója 2000-ben kezdeményezte a Diplomadíj rendszerének újraformálását. A MÉK-kel és a MÉSZ-szel végzett közös munka eredményeként a Diplomadíj megújítása megtörtént.

Kiss Laura munkája
5/6
Kiss Laura munkája

A Diplomadíj átalakítási kísérleteivel töltött közel egy évtized és oktatói tapasztalataim alapján egyre árnyaltabb kép rajzolódott bennem a díj, mint értéket hordozó, kifejező forma jelentőségét illetően, amit egyaránt fontosnak gondoltam (gondolok) díjazott és a díjat adományozó közösség vagy intézmény szempontjából. Általában egy díjat - így bármely építészeti elismerést is - elsősorban a díjazottak köre hitelesít, pontosabban azok a felmutatható értékek, amelyek kiolvashatók a személyes vagy közösségi teljesítményekből. A sikeres alkotó megünneplésén túl ilyenformán minden díj érték-közvetítő is egyben, fontos eszköz az adományozó - esetünkben egy építész iskola - értékrendjének kinyilvánításához. Mindezek alapján 2001. nyarán levélben kerestem meg Petró Bálint dékánt, hogy a BME Építészmérnöki Kar saját kitüntetést alapítson végzős hallgatói számára. A kar építészképzésben betöltött szerepe okán indokoltnak éreztem egy ilyen lépés megtételét, hangsúlyozva, hogy az új elismerési forma nem alternatívája, még kevésbé versenytársa kíván lenni a Diplomadíjnak. A Hauszmann-díjat végül Lázár Antal dékán alapította meg 2003-ban.

A Hauszmann-díj pályázatra minden évben mintegy hatvan diplomaterv érkezik. A jelentkezés nyitott, a diplomamunka érdemjegyéhez nem kötött, pályázhat minden fiatal építész aki az adott tárgyévben szerzett diplomát az BME Építészmérnöki Karán magyar vagy angol nyelvű képzésben. A különdíjakkal kapcsolatos kezdeti kísértés lassan elmúlt, az utóbbi hét évben az alapító okirattal összhangban szigorúan öt díjat ad ki a Kar. Fontos elv, hogy a Bíráló Bizottság névsora a meghirdetés időpontjában ismert és nyilvános. Tagjai nem a BME tanárai, hanem elismert "külső" építészek, akik azonban többnyire maguk is tanítanak valamely más egyetemen. A visszajelzések alapján úgy tűnik, a Hauszmann-díj mára rangos, megbecsült elismeréssé nemesedett.

Balázs Mihály DLA
építész, tanszékvezető egyetemi tanár
a Hauszmann-díj kurátora

Fotóiskola, Szerb utca, Budapest
  • Kiss Bernadett Művelődési ház, Pyhäntä, Finnország
  • Mészáros Eszter Kerámia bemutatóterem és múzeum, Sárospatak
  • Szövényi Anna Víz-terem: a Gyöngyös patak revitalizációja, Kőszeg
  • Különdíj:

    • Ferge Borbála Kortárs Mozgásművészeti Intézet, Budapest
    • Horváth Csaba Turista ház
    • Kasza Béla Egyetemi moziklub, Budapest
    • Kosztolányi Zsolt Diófa rehabilitációs otthon
    • Matheidesz Sára Budapesti Cipőszalon - múzeum és bemutató terem
    • Miklós Zoltán Hangversenyterem, Hajógyári sziget
    • Nagy Márton 8 tantermes általános iskola, Ászár
    • Riedel Miklós Főiskolai könyvtár, Szombathely
    • Szabó Ferenc Tömbrevitalizáció, Fényes Adolf emlékház, Kecskemét
    • Tapolczai Klára Puma kereskedőház, Berlin
    • Tatár Balázs Dr. Batthyány-Strattmann könyvtár, Körmend

    2005

    • Majoros Ádám Citadella Vető, Budapest
    • Szentirmai Boglárka Jazzraktár, Budapest
    • Sziray Zsófia Kék Pont Drogambulancia és Prevenciós Központ 
    • Varga Ákos Papírmerítő Műhely, Szentendre
    • Vesztergom Ádám Városi Könyvtár, Cork, Írország

    Különdíj:

    • Bun Zoltán Airport, Debrecen
    • Csécsei Ákos Mas-Bell-Loc Pincészet, Spanyolország
    • Guzmics Andrea Ravatalozó és Temetőkert, Bátonyterenye
    • Hajnal Ödön Dojo gyakorlóterem, Budapest
    • Kajdócsi Eszter Szent Rita Plébánia, Budapest
    • Polyák Beáta Mementó

    2006

    • Kellner Krisztián Hang múzeum, Pécs
    • Kosaras Anikó Kulturális Központ, Dég
    • Meditz Anna Vízi szerkezetek kiállítótere a rajkai zsilipnél
    • Szutor Tamás Fürdőmúzeum, Eger
    • Tóth Krisztina Privátbank, Liechtenstein

    Különdíj:

    • Fábián Ágnes Múzeumstég
    • Kőszeghy Flóra Filmteátrum, Polgárvárosi Amfiteátrum, Aquincum
    • Quintus Alex Átriumos lakóházak, Budakeszi
    • Skaliczki Judit Kút házak, Győr
    • Veszelik Viktória Szélcsatorna, Budaörs

    2007

    2008

    2009

    2010

    2011

    2012

    2013

     A még nem publikált munkák közlése folyamatban...

    Vélemények (0)
    Új hozzászólás
    Nézőpontok/Történet

    Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

    2024.12.18. 10:45
    9:12

    Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

    Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

    Nézőpontok/Történet

    A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

    2024.12.18. 10:43
    10:12

    1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

    1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.