építészet : környezet : innováció

H2O Módszertani és Gyakorló Általános Iskola

A H2O program egy olyan pedagógia módszer, ami lehetővé teszi, hogy együtt és sikeresen tudjanak oktatni különböző képen szocializált, eltérő kulturális háttérrel rendelkező gyerekeket, figyelembe véve a gyerekek egyedi igényeit és a kor egyre változó elvárásait. Egy ilyen speciális tanrendű iskola egyedi építészeti tereket igényel. Gyárfás Noémi Hauszmann-díjjal kitüntetett diplomamunkája.

Az együttnevelés

Az együttnevelés azt jelenti, hogy a hátrányos helyzetű illetve az értelmi fogyatékos tanulókat együtt oktatják a többségi, egészséges diákokkal. Ennek az integrációnak a legtökéletesebb formája, az inklúzió, amikor nem csupán fizikailag kerülnek egy tanteremben a gyerekek, hanem mindenkit valóban bevonnak a közös munkába.

Az integrált oktatás képes hatékonyan kezelni a tanulással szembehelyezkedő szubkultúra problémáját. Megakadályozza, hogy kialakuljon a szegregált környezetre jellemző önbeteljesítő jóslat hatása. Segít kialakítani a jó kapcsolatot a különböző társadalmi és kulturális csoportok között.

Ezek mellett a jótékony hatások mellett, a gyakorlati példák azt mutatják, hogy az integrált oktatás kevesebbe kerül, mint önálló intézményeket fenntartani a fogyatékossággal élők számára. Hosszú távon az iskolából kikerülő hátrányos helyzetű illetve tanulási nehézségekkel küzdő diákok aktív és hasznos tagjaivá válnak a környezetüknek. Összességében az inklúzív oktatás nagyban hozzájárul egy egészséges társadalom kialakulásához.

Funkcionális felépítés, forrás: Gyárfás Noémi

A H2O Program

Működik Hejőkeresztúron egy általános iskola, ahol a roma tanulók aránya 1990-ben 27% volt, ma meghaladja az 50%-ot. Az iskola igazgatónője azt vallja, hogy a megváltozott igényeknek kell, hogy megfeleljen az iskola. Az ő kezdeményezésére vezették be és fejlesztették tovább, az eredetileg a Stanford Egyetemen kidolgozott H2O Programot.

A program célja, hogy a nagy tudásbeli és kifejezőkészségbeli különbségeket kezelni lehessen a tanórák folyamán. A gyerekeket integráltan oktatják, beleértve a hátrányos helyzetű és az értelmi fogyatékos tanulókat is. Egy olyan nevelési módszerről van szó, amely minden társadalmi csoport gyermekei számára megfelelő, és elősegíti a különböző szociokulturális háttérrel rendelkező gyermekek együttműködési készségét. Fontos, hogy a módszer olyan módon kidolgozott, hogy abból mind az értelmi fogyatékos gyerekek mind a jó képességűek profitáljanak, mindenkiből a legtöbbet hozza ki. Nagy a hangsúly a csoportmunkán, a több megoldást kínáló, kreatív feladatok alkalmazásán. A csoportmunka egy speciálisan kidolgozott program szerint zajlik és mindig egyéni feladatmegoldással zárul. A pedagógus feladata tudatosítani "nincs olyan tanuló, aki minden képességben kiváló, de mindenki számára van olyan feladat, melyet maradéktalanul meg tud oldani, valamint egyedül senki nem olyan tájékozott, mint a csoport együttesen".

Hosszmetszet, forrás: Gyárfás Noémi

A hejőkeresztúri iskolában 2009 óta sikeresen működik a program. Ennek eredményeként a H2O programot franchise módszerként is kidolgozták, az ezt irányító alapítvány tevékenysége, hogy segíti minél több iskolában a program bevezetését, a tantestület képzését és felkészítését. Jelenleg két iskolában alkalmazzák sikeresen ezt a módszert és további nyolc általános iskola vesz részt a bevezetési folyamatban.

Az alapítvány hosszú távú célja, hogy legyen Budapesten egy olyan iskola, ami a programnak a módszertani iskolája és egyben egy gyakorló iskola is a tanítóképzésben részt vevő hallgatók számára.

Ezt az iskolát terveztem meg diplomamunkaként. Mivel egy módszertani intézményről van szó, nem csak pedagógiailag, hanem mint az ideális tanulókörnyezet is mintaként fog szolgálni az épület. A pedagógiai módszer egy progresszív, Magyarországon még új, éppen bevezetés alatt lévő szemlélet. Amiatt, hogy ezt az oktatási módszert megfelelően tudja kiszolgálni az épület, az építészeti program és koncepció megalkotásakor is fontos szempont volt egy, a hagyományos iskolaépítés gyakorlatát újragondoló szemlélet kialakítása.

Egy H2O Iskola

Esettanulmányként a budapesti Molnár Ferenc Általános Iskolát látogattam meg. Ez az iskola vette át elsőként a hejőkeresztúri modellt, idén négy éve. Az iskola tanulóinak létszáma ez alatt az időszak alatt megduplázódott.

Bejárat az Apáthy utca felől, forrás: Gyárfás Noémi

Ennek az iskolának az építészeti kialakítása teljesen hagyományos folyosós-tantermes. Egy jó minőségű, nagy udvarral, több tornateremmel és uszodával rendelkező épület. Egy ilyen környezetben is sikeresen működik a H2O program. Az én tervezési célom mégis az lett, hogy létrehozzam azt az építészeti kialakítást, ami a lehető legjobban elősegíti a pedagógiai célok elérését amellett, hogy egy ideális tanuló-játszó környezetet biztosít.

Az iskolák térszervezésének fejlődése

Az iskolák térszervezésének fejlődése folyamán a hagyományos középfolyosós rendszerből kialakul a közösségi terek és tantermek hierarchiájának egy olyan rendszere és keverése, amit ma jól használhatónak tekintünk. Fontos, hogy a gyerekeknek legyen saját helyük. Legyen egy olyan “kuckó”, amit az osztály magáénak tekint, ahol a saját személyes tárgyaik vannak a gyerekeknek, ahova vissza lehet vonulni. Ez a saját hely egy olyan kisebb közösségi térbe kell, hogy nyíljon, ami néhány osztály közös sajátja, egy átmenet a saját és a nagy közös között. Ez az átmeneti, kis közösségi rész nyílik a nagy közösbe, ami az egész iskola zsibongója.

A térszervezés fejlődésének egy különös állomása az open space education elképzelés. Kutatásaimból az derül ki, hogy ez a tértípus kifejezetten alkalmas egy integrált okatású intézmény kialakítására. Az “open space” iskolákban nagy tereket tartanak egyben, a lehető legkevesebb falat alkalmazzák. Falak helyett fontos szerepet kapnak mindenféle térelválasztó és tagoló elemek. A tereket igyekeznek egyben tartani, de artikulálni. Ezekben a nagy, átlátható, egybenyitott terekben több osztály dolgozik egymás mellett.

A földszinti nagy egybe-tér, forrás: Gyárfás Noémi

A jövő iskolájának terei

A pedagógiai és társadalmi háttér tanulmányozása mellett, kutatásaimnak egy másik iránya volt általában vizsgálni, azt, hogy milyen a jó, hatékony munkát, kellemes környezetet biztosító iskola. A hatékony tanulást segítő tér motiváló, segíti az együttműködést, lehetőséget biztosít az átalakításra, személyre szabásra. Jó ha keveredik benne a közös munka, a kis csoportos munka és az egyéni munka tere.

A jövő iskolájában helyet kapnak a tanulásban akadályozott gyerekeket segítő többletszolgáltatások. Az alapvető akadálymentességen túl ilyen, hogy bárki számára elérhető polcra kerüljenek a különböző játékok és taneszközök, legyen helye a fejlesztésnek, speciális fejlesztő játékoknak illetve, hogy többfunkciós átalakítható berendezések kerüljenek a terekbe.

A jövőben a tudás egy olyan globális erőforrássá válik, ami a különböző technikai eszközök segítségével bárki számára elérhető lesz. Egyre nagyobb hangsúlyt kap az IT eszközök oktatásba való bevonása. A tanulás terének támogatnia kell az interakciót mind a valós, mind a virtuális térben. A IT ezközöket magabiztosan és folyamatosan használó multi-task generáció számára fontos, hogy legyen lehetőség tanulás közben is a folyamatos helyváltoztatásra. Tervezési szempont, hogy legyen lehetőség a tutor irányította és az egyéni munkára, prezentációra, megbeszélésre.

Tornaterem és egybe-tér közötti átmenet, forrás: Gyárfás Noémi

Helyszínválasztás

Az iskola egy módszertani iskola lesz. Emiatt, cél egy olyan intézmény létrehozása, ahol példamutatóan tud működni ez a pedagógia program. Olyan helyszín alkalmas erre, ahol a lehető legkevertebb a közelben élők társadalmi összetétele.

Ilyen terület Budapesten a Corvin negyed környéke. Itt az utóbbi évek fejlesztésének következtében kialakult az a speciális helyzet, hogy a társadalom legmagasabb rétegeiből érkezők néhány utcára élnek a mély szegénységtől. A két véglet között is nagyon színes a lakosság összetétele. Ezek miatt a szempontok miatt esett a választás a Tömő utca és az Apáthy István utca közötti átmenő telekre.

Az épület felépítése

Az épület két irányból megközelíthető. A Tömő utca felől az iskolások, az Apáthy utca felől azok a külsősök érkeznek, akik kifejezetten a pinceszintre került tornatermet használják.

Egy osztály, forrás: Gyárfás Noémi

A Tömő utcai bejáraton át a földszinti nagy egybe-térbe érkezünk, mely biztosítja az iskola “open space” karakterét. Ebben a nagy térben kap helyet az ebédlő a könyvtár és különböző pihenő-játszó egységek. A kiszolgáló helyiségek egy sávba szerveződnek, ebben a zónában kerül két, olyan szaktanterem, mely zárható teret igényel. A nagy “open space” a tornaterem légterével is egybenyitható, egy kis lelátó fizikai kapcsolatot is biztosít. Ugyancsak a tornateremmel kapcsolatban a “galérián” kap helyet egy fejlesztő helyiség.

Az emeletre került az osztályok saját termeinek, illetve a fél-közös és közös tereknek egy összetett rendszere. Az osztályok saját helyiségei egy kisebb közös előtérbe nyílnak, ezek az előterek pedig részben egybe vannak a teljesen közös folyosókkal ahonnan kijutunk a nagy közös udvarra, ami a tornaterem tetején kap helyet. Ezen kívül az osztályhelyiségek kis füves belső udvarokkal is közvetlen kapcsolatban vannak. Ezek közé a téralakító elemek közé ékelődnek be a tantermi zónák, melyek az építészeti kialakítás nyitottságának szempontjából az “open space” és a lezárható osztály helyiségek közé sorolódnak.

Az osztályok saját kis zugai helyet adnak az intimebb tevékenységeknek, de hagyományos tanóra is tartható bennük. A bútorok és térelválasztó elemek, polcok a legtöbb helyen mobilak és biztosítják az átalakítás, személyre szabás lehetőségét.

A tereket ezeken kívül a bútorokon kívül a felülvilágítók és átriumok rendszere is tagolja. Ezeken keresztül kapnak bevilágítást a földszinti helyiségek, illetve ezeken keresztül oldható meg a szellőztetés is.

Az udvar, forrás: Gyárfás Noémi

Általános szempont, hogy minél többféle nyitottságú és minél többféle intimitású térrész alakuljon ki. Ez a tanárok és diákok kezébe adja a lehetőséget, hogy ott és olyan módon tanítsanak és tanuljanak, ahol és amilyen módon éppen a legmegfelelőbbnek érzik.

Befejezésül

Az oktatás a legfontosabb eszköz, mely segítségével a társadalmi problémák kezelhetőek. Az integráció nagyban hozzájárul, ahhoz hogy mindenki aktív és egészséges tagjává váljon környezetének. Az oktatásról való elképzelések nagy átalakulás előtt állnak, így ez az átalakulás az iskolák építészetére is hatással van.

A bécsi Repülő Osztály című kiállítás kurátorai Antja Lehn, Renate Stuefer, így fogalmaznak: “A gyerekeknek eleven terekre van szükségük, melyek fejlődni és lélegezni tudnak, olyan terekre, melyek nincsenek végleg lezárva, funkciójuk és formájuk rendre újrafogalmazható. A diákok az aktív tapasztaláson keresztül közelebb kerülnek a térhez, cselekvéseikkel alakíthatják azt, és az önérzékelésen keresztül új térélményeket szerezhetnek. Ha lehetővé tesszük a gyerekek és a fiatalok számára a tervezést és az építést, az aktív téralkotást, ez megkönnyíti, hogy lássák és megértsék a struktúrákat és a már adott rendszert, kérdéseket tegyenek fel és megfigyeljék önmagukat térhasználat közben. Ezzel éretté válnak a társadalom kreatív alakítására.

Gyárfás Noémi

 

 

 

 

vélemény írásához jelentkezzen be »