Épülettervek/Hallgatói terv

A Salgótarjáni úti izraelita temető helyreállítása

1/20

A szertartási épület főhomlokzata 1907-1908. Vámos Ferenc: Lajta Béla, Budapest, 1970.

?>
A szertartási épület főhomlokzata 1907-1908. Vámos Ferenc: Lajta Béla, Budapest, 1970.
?>
A szertartási épület oldalső és hátsó homlokzata, 1907-1908. Forrás: www.lajtaarchiv.hu
?>
A temető mai állapota, fotó: Hüttl Sarolta
?>
A temető mai állapota, fotó: Hüttl Sarolta
?>
A temető mai állapota, fotó: Hüttl Sarolta
?>
A temető mai állapota, fotó: Hüttl Sarolta
?>
A temető mai állapota, fotó: Hüttl Sarolta
?>
A temető mai állapota, fotó: Hüttl Sarolta
?>
Felmérési rajzok
?>
Felmérési rajzok
?>
Felmérési rajzok
?>
Vázlatok
?>
Vázlatok
?>
Vázlatok
?>
Vázlatok
?>
Vázlatok
?>
Látványtervek
?>
Látványtervek
?>
Látványtervek
?>
Látványtervek
1/20

A szertartási épület főhomlokzata 1907-1908. Vámos Ferenc: Lajta Béla, Budapest, 1970.

A Salgótarjáni úti izraelita temető helyreállítása
Épülettervek/Hallgatói terv

A Salgótarjáni úti izraelita temető helyreállítása

2014.04.04. 12:00

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Hüttl Sarolta

A Salgótarjáni úti izraelita temető helyreállítása diplomamunka

Dosszié:

Letölthető dokumentumok:

Hüttl Sarolta diplomamunkájában a Salgótarjáni úti izraelita temető helyreállítását választotta témájának. Célja a műemlékek és a hely méltóságának megóvása, a temető egészének rendezése, a karbantartáshoz, a látogathatósághoz, az emlékezéshez kapcsolódó funkciók kialakításával. 

“A hideg tanyán a majmoknak eszükbe sem jutottak Maugli barátai. Elvitték a fiút az Elveszett Városba, s egyenlőre nagyon meg voltak elégedve magukkal. Maugli sohasem látott még indiai várost, s ez, ámbár jóformán romba dőlt már, mégis csodálatos és pompázó volt. Valami király építette réges-régen egy kis dombra. Még nyomon lehetett követni a kőböl épült műutakat, amelyek a leomlott kapuhoz vezettek, ahol egy-egy megmaradt faszilánk lógott még a kopott, rozsdás sarokvasakon. Fák nőttek kivűl-belül a falakon; a mellvédek szétmállottak; vad kúszónövények lógtak ki a bástyatornyok ablakaiból buja, lecsüngő fürtökben. A domb tetejét nagy, fedetlen palota koronázta; az udvarok s a szökőkutak márványa megrepedezett, vörös és zöld foltok éktelenkedtek rajta, s még a kövezett udvart is, ahol a király elefántjai szoktak tartózkodni, tökéletesen fölverte a fű – de még fiatal fák is nőttek rajta." (Rudyard Kipling: A dzsungel könyve)

A temető Budapesten, a 8. Kerületben a Kerepesi úti temető mögött, a Józsefvárosi pályaudvar szomszédságában található. A közel 5 hektáros területet 1874-ben kapta meg a Chevra Kadisha, a zsidó temetkezési szentegylet. A kis terület az 1890-es évekre már nagyrészt megtelt, ezután már csak előkelő hitközségi tagok és a családi sírboltokhoz tartozók temetkezhettek ide. A dualizmus korának kiemelkedő jelentőségű személyei vannak itt eltemetve, köztük a kor irodalmának legfontosabb támogatója Hatvany Lajos, a csepeli báró Weiss Manfréd vagy Goldberger Leó, az óbudai textilgyár alapítója.

A szertartási épület főhomlokzata 1907-1908. Vámos Ferenc: Lajta Béla, Budapest, 1970.
1/20
A szertartási épület főhomlokzata 1907-1908. Vámos Ferenc: Lajta Béla, Budapest, 1970.

A hitközség 1904-ben bízta meg Lajta Bélát a temető átalakításával. Ekkor az eredetileg trapéz alakú előudvar felét a sírkerthez csatolták. Több évig tartó egyeztetés után 1908-ban épült meg az új kapu- és szertartási épület. Az egykori szerény, nyeregtetős taharaház helyett egy monumentális, ősi erőt sugárzó szertartási épület jött létre. Archív dokumentumokból tudjuk, hogy a kivitelezés teljes költségét végül nem vállalta az építtető, így a terméskő- és márvány burkolatok, illetve a kupola aranyozott díszítése az építész és a kivitelező Mann József adományaként valósulhatott meg.

A temetőben az utolsó temetések az 1950-es években zajlottak, majd az ezt követő hatvan évben elhagyottan, gondozatlanul és őrizetlenül állt. Bár a Lajta-féle épületegyüttes és a temető számos sírja műemléki védelem alatt áll, helyreállításukra eleddig nem történt semmilyen lépés.

A temető mai állapota, fotó: Hüttl Sarolta
4/20
A temető mai állapota, fotó: Hüttl Sarolta

Jelenleg a temető a gondnokkal telefonon előre egyeztetett időpontban látogatató, mivel a monumentális kapu melleti csengő nem működik. Az elmúlt évtizedek alatt a rongálások miatt és az állagmegóvás hiányából fakadóan az építészeti értékek jelentős károkat szenvedtek, 1970 körül beomlott a szertartási épület kupolája, a díszítések és egyéb lakatos munkák nyomtalanul eltűntek. A növényzet a sírállomány nagy részét benőtte, a földből kinövő gyökerek a legerősebb sírköveket is szétfeszítették.A nagyobb családi sírboltok mindegyike megrongált és feldúlt, a fedlapok félre vannak húzva, a kirablott sírkamrák szeméttel teltek meg. Közülük sok életveszélyes a kertben sétálók számára a fedetlen 6-10 méter mély lyukak és az elferdült, óriási kőgerendák miatt. A kertben mindenhol elszórt sírkő darabok vannak, amelyek beazonosítása csak hosszú kutatómunkával lehetséges; mára archeológiai leletekké váltak. A kövek több utat kettévágnak, a kertben tett sétát akadályozzák, veszélyeztetik.

A temető mai állapota, fotó: Hüttl Sarolta
5/20
A temető mai állapota, fotó: Hüttl Sarolta

A helyreállítás célja tehát, a műemlékek és a hely méltóságának megóvása, a temető egészének rendezése, a karbantartáshoz, a látogathatósághoz, az emlékezéshez kapcsolódó funkciók kialakításával. Szükséges a bejárati épületek felújítása és működésük, funkcióik újragondolása, a kert érzékeny tájépítészeti rendezése és a bejárathoz vezető útszakasz javítása. A beavatkozás elsődleges célja nem egy idealizált, 100 évvel ezelőtti állapot visszaállítása, hanem a meglévő értékek megmentése és kiegészítése, a mai használat és értelmezés szempontjai szerint.

A temetőben nem nyugszanak őseim, gondozásával mint budapesti lakos, a Lajta Béla által tervezett Radnóti Miklós Gimnázium egykori növendéke és mint az örökölt értékek megóvását fontosnak tartó építész foglalkozom.
A kapuépület, a sok évtizedes elhagyottság ellenére jó állapotban van, ma is ellátja funkcióját, az ott kialakított kiszolgáló helyiségek és a gondnoki lakás szükségesek a temető mindenkori üzemeltetéséhez. A szertartási épületben közel hatvan éve nem zajlott temetési szertartás. A négyzetes épületnek ma csupán négy romos fala áll, csak sejteni lehet az egykori kialakítását. Lajta Béla tervei elvesztek, a szertartási épület pontos részleteire csak következtetni tudunk. A kupola méreteinek közelítő meghatározását a Zsolnay gyár építészeti formakönyvében található cserép tervek alapján végeztem. Szerkezete, Vámos Ferenc szerint, szabályos csegelyes kupola volt, de ezt sem tudhatjuk biztosan. A kupola alatti sötét tér egy különös átjáró volt a külvilág és a temetőkert között. Ennek a hangulatnak a megőrzésére és a bejutás, az átmenet mai értelmezésére törekedtem az új belső tér kialakítása során. A műemlék megőrzése érdekében szükséges az épület lefedése, a külső hatások elleni védelme, ugyanakkor a hely, az épület és a tér megértésének szempontjából fontos a kupola megjelenítése is.

Az új értelmezés szerint a szertartási épület egy kétszintes emléktér. A két szint között nincsen közvetlen fizikai vagy vizuális kapcsolat, csupán gondolatilag köthetőek egymáshoz. Mindkét szint jellemzően üres, és tágas tér. A földszinti kupolás tér egyszerre dinamikus és statikus, a kupola alatti térben közlekedünk, míg a falak mentén leülhetünk a padokra. A tégla boltozatos pince szintjén a családok története kerülhet bemutatásra, mintha csak eligazítást nyújtana a látogatónak a sírok megtalálásához.

Felmérési rajzok
9/20
Felmérési rajzok

A szertartási épület két szintjét egy olyan új térrendszer kapcsolja össze, amelyben egy kőtár is helyet kap. A kőtárban a szétszóródva lévő sírkődarabokat tárolják és rendszerezik. Az új vasbeton szerkezet a tér használatából adódik, a falak és pengefalak a kövek tárolására kialakított polcrendszer elemei, elhelyezésük és sűrűségük határozza meg a közlekedés irányát és dinamikáját. A polcok rendszere egy részen felszakad és így kialakul egy olyan tér, ahonnan a teljes gyűjtemény látható és értelmezhető. Ezt a pontot természetes világítás emeli ki, illetve itt egymás alatt látjuk a szertartási épület két szintjét.

A felülről történő megvilágítás helyeit szintén az új értelmezés szerint alakítottam ki: a szertartási épület földszintjén szándékosan asszimetrikusan. Az egyetlen ajtó nélküli fal felett van üvegtető.

Vázlatok
15/20
Vázlatok

Célom az volt, hogy az új terek és szerkezetek alkalmazkodjanak és illeszkedjenek a meglévőhöz, hogy kiegészítsék, használják és hasznosítsák a részben megváltozott értelmű teret. A régi és az új között egyértelmű a különbség, semmi nincs eltakarva, látható és érthető a szerkezet. Az új helyrehozza a mai rendetlenséget, de csak ott, ahol szükség van rá. Nem Lajta korának megidézése a cél, de nem is a mai romok konzerválása, hanem a kettő közötti egyensúly megtalálása a radikálisan megváltozott feltételek között.

Hüttl Sarolta

 

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk