A 2014-es Hauszmann-díjasok

A BME Építészmérnöki Kar diplomaátadó ünnepsége keretében idén is átadták a legjobb diplomamunkák szerzőinek egyetemi elismerését, a Hauszmann-díjat. Balázs Mihály összefoglaló írása.

A díjra 2014-ben 58 jelölés érkezett, közülük választotta ki egy jeles építész személyiségekből álló zsűri (melynek tagjai idén Csomay Zsófia, Czigány Tamás és U. Nagy Gábor Ybl-díjas építészek voltak) az öt díjazottat.
Kiemelkedő színvonalú diplomaterve elismeréseként 2014-ben Hauszmann-díj kitüntetésben részesült:

• Balog Ádám "Tájlabor, Dabas" című tervéért
• Gyárfás Noémi "H2O Módszertani és Gyakorló Általános Iskola" című tervéért
• Hüttl Sarolta "A Salgótarjáni utcai izraelita temető helyreállítása" című tervéért
• Juhász Ágnes "Loft" című tervéért
• Kiss Laura "Nyugati Átmeneti Élet-TÉR" című tervéért

A Hauszmann-díj rövid története

Az immár több mint tíz éves Hauszmann-díj tavalyi eredményének közzétételére egy kommentelő így reagált: "Építész díjak tömegéről olvasok; igazán szerencsések lehetnek a szakma művelői. Nem hiszem, hogy van másik szakma, ahol ennyi fajta kitüntetés létezne..." Az ironikusnak tűnő állítás mögött sok igazság van, bár tömegességről azért talán nem beszélhetünk.

Ha figyelmünket a legfiatalabb építész korosztály, a frissen diplomázók munkájának elismerési lehetőségeire szűkítjük, valóban több hazai és külföldi díjjal találkozhatunk. Ez nem volt mindig így. Az építész diplomatervek díjazásának egyetlen és legismertebb "intézménye" évtizedeken át a ma is létező Diplomadíj volt, amelyet (emlékeim szerint évente ötöt) az ÉTE és a MÉSZ közösen adományozott. A rendszerváltást követő jelentős társadalmi változások új helyzetet teremtettek. Megalakult Magyar Építészek Szövetsége és Kamarája ("kvázi kamara"), melynek budapesti elnöke Török Ferenc volt. Kezdeményezésére a kilencvenes évek első felében született egy javaslat a Diplomadíj megújítására, azt azonban még elfogadása előtt elsodorták az akkortájt sűrű események - a szakma szinte minden erejét a kamarai törvény előkészítésére, újbóli önmeghatározására fordította.

1997-ben megalakult a Magyar Építész Kamara, annak területi szervezetei, létrejöttek a tagozatok. A következő években új építész iskolák születtek, az építészet társadalmi beágyazottsága alapjaiban átértékelődött. A Diplomadíj tekintetében lassan szinte átláthatatlan viszonyok keletkeztek. Ugyanezen a néven egyre több egyetem, kar, tanszék, kamarai tagozat adott át kitüntetést, a szponzoráló cégek különdíjainak száma már-már követhetetlen volt. Sokak véleménye szerint a Diplomadíj veszített presztízséből. Ezt felismerve Sylvester Ádám a Budapesti Építész Kamara elnöke, a díj egyik fő támogatója 2000-ben kezdeményezte a Diplomadíj rendszerének újraformálását. A MÉK-kel és a MÉSZ-szel végzett közös munka eredményeként a Diplomadíj megújítása megtörtént.

A Diplomadíj átalakítási kísérleteivel töltött közel egy évtized és oktatói tapasztalataim alapján egyre árnyaltabb kép rajzolódott bennem a díj, mint értéket hordozó, kifejező forma jelentőségét illetően, amit egyaránt fontosnak gondoltam (gondolok) díjazott és a díjat adományozó közösség vagy intézmény szempontjából. Általában egy díjat - így bármely építészeti elismerést is - elsősorban a díjazottak köre hitelesít, pontosabban azok a felmutatható értékek, amelyek kiolvashatók a személyes vagy közösségi teljesítményekből. A sikeres alkotó megünneplésén túl ilyenformán minden díj érték-közvetítő is egyben, fontos eszköz az adományozó - esetünkben egy építész iskola - értékrendjének kinyilvánításához. Mindezek alapján 2001. nyarán levélben kerestem meg Petró Bálint dékánt, hogy a BME Építészmérnöki Kar saját kitüntetést alapítson végzős hallgatói számára. A kar építészképzésben betöltött szerepe okán indokoltnak éreztem egy ilyen lépés megtételét, hangsúlyozva, hogy az új elismerési forma nem alternatívája, még kevésbé versenytársa kíván lenni a Diplomadíjnak. A Hauszmann-díjat végül Lázár Antal dékán alapította meg 2003-ban.

A Hauszmann-díj pályázatra minden évben mintegy hatvan diplomaterv érkezik. A jelentkezés nyitott, a diplomamunka érdemjegyéhez nem kötött, pályázhat minden fiatal építész aki az adott tárgyévben szerzett diplomát az BME Építészmérnöki Karán magyar vagy angol nyelvű képzésben. A különdíjakkal kapcsolatos kezdeti kísértés lassan elmúlt, az utóbbi hét évben az alapító okirattal összhangban szigorúan öt díjat ad ki a Kar. Fontos elv, hogy a Bíráló Bizottság névsora a meghirdetés időpontjában ismert és nyilvános. Tagjai nem a BME tanárai, hanem elismert "külső" építészek, akik azonban többnyire maguk is tanítanak valamely más egyetemen. A visszajelzések alapján úgy tűnik, a Hauszmann-díj mára rangos, megbecsült elismeréssé nemesedett.

Balázs Mihály DLA
építész, tanszékvezető egyetemi tanár
a Hauszmann-díj kurátora

 A még nem publikált munkák közlése folyamatban...