Épülettervek/Hallgatói terv

Egy fürdőház reneszánsza

1/23

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház makett - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház makett - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház makett - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
?>
Nedeczky Zsolt
?>
1/23

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Egy fürdőház reneszánsza
Épülettervek/Hallgatói terv

Egy fürdőház reneszánsza

2012.05.08. 10:01
MÉD

A dunaalmási fürdőkultúra története a római korba nyúlik vissza, később 1887-ben épült kis fürdőház a helyszínen, a strand 1914-ben nyílt meg a nagyközönség részére. A hanyatlás a környékbeli bányák működésével kezdődött: elapadt a híres gyógyforrás, a strandot pusztulni hagyták. Ma percenként 600 liter 24ºC-os kénes víz tör a felszínre, ömlik hasznosítatlanul a Dunába. Nedeczky Zsolt diplomamunkájának témája a gyógyvíz hasznosítása, a kisközségbe illeszkedő új fürdőház építése, ahol nem a kiegészítő technikai bravúrok dominálnak, hanem a létrehozott terek, térkapcsolatok.

“A fürdőház felépítéséről

Mivel addig is bármiként vágyódtak a gyógyvizekben való fürdés után, a lakások kellemetlenségei és egyéb nehézségek miatt Almásra csak kevesen jöttek, de voltak olyanok is, akik a gyógyvizet hatóerejének és kellemes voltának nagy veszteségével Komáromba, Tatára és egyéb szomszédos helyekre vitték. Ezért a község előmozdítása céljából a magas Kamara határozottan elrendelte, hogy a gyógyforrásokhoz közeli, alkalmas és az áradások ellen biztosított helyen minden szükséges dologgal felszerelt fürdőházat sorozatosan építsenek."
Torkos Justus János: Thaermea Almasienses
1746.

Mindig is szerettem a hegyeket. Komáromhoz, ahol lakom, a Gerecse és a Vértes nyúlványai vannak a legközelebb, ezért amikor szabadidőmben bringára pattanok, ezeket a helyeket keresem fel. Így ismertem meg Dunaalmást is. Gyakran feltekertem a község fölé emelkedő Kőpitére, majd szétnéztem a Kisalföldön. Amikor elég energiát éreztem magamban, továbbmentem a hegygerincen, néha egészen Tatabányáig. Máskor csak visszagurultam a régi kőfejtő maradványai között, és kisebb köröket tettem a domboldalon, miközben mindig egy-egy addig nem ismert utcát, kedves helyet ismertem meg.

 

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
1/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
2/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
3/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

 

 

Diplomamunkám helyszínének kiválasztásakor is hamar felmerült Dunaalmás, a témát azonban nem találtam meg rögtön. A község történetének, földrajzi adottságainak mélyebb megismerése közben találtam rá a gyógyforrások leírásaira, és kezdett el foglalkoztatni a témában rejlő lehetőség. A tervezést megelőző kutatások alatt egy-egy emlék is felelevenedett. Néhány éves lehettem, mikor szüleimmel eljöttünk ide, és megmutatták nekem a régi strand maradványait, ami pár évvel azelőtt ment tönkre egy áradás miatt. Ők még tudtak mesélni az itteni fürdős élményeikről…

A fürdő rövid története

A dunaalmási fürdőkultúráról az első ismeretünk a római korból származik. A komáromi múzeumban található egy feliratos kő, amelyet Pannónia egykori kormányzója, Lucius Aurelius Gallus állíttatott a gyógyforrások jó szellemeinek, hálából, hogy az almási hévíz gyógyuláshoz segítette. A fürdőre a 18. században Mikoviny Sámuel térképész, vízépítő mérnök talált rá. A református templom és a lelkészlak alatt, a Duna-parton felfakadó gyógyforrás mellett található fürdő még akkor is jó állapotban volt. A gyógyforrást 1751-es dunaalmási látogatása alkalmából Mária Terézia királynő is megtekintette, ő bízta meg Torkos Justus Jánost a gyógyvíz elemzésével.

Weininger Mátyás, a klosteneuburgi kanonokrend (Dunaalmás akkori földbirtokosának) gazdatisztje 1887-ben kis fürdőházat nyitott Dunaalmáson, mely azonban áldozatul esett az 1891-ben épített vasútvonalnak. Ezután a dunaalmási sziget feletti másik forrást hasznosították. Először 1914-ben nyílt meg a sziget melletti strandfürdő a nagyközönség részére. Tulajdonosa a klosteneuburgi kanonokrend volt. Később 50 m hosszú beton úszómedence, külön gyermekmedence, fürdőszálló, hajóállomás épült. A fejlődést a II. Világháború akadályozta meg. 1946-ban az apátság elveszítette birtokait, a strandfürdőt az Almásfüzitői Timföldgyár vette használatba.

 

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
4/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
5/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
6/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
7/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
8/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

 

 

Újabb csapást jelentett, hogy a környékbeli bányák működése miatt elapadt a híres gyógyforrás. 1986-ban egy nagy felhőszakadás miatt az Által-ér áttörte a fürdő mögötti töltést, és alámosta a medence keleti falát, így az bedőlt. A strandot pusztulni hagyták. A bányászat megszűnésének hatására a forrás 1997-ben újra feltört, vízhozama növekvő. 150 méter mélységből percenként 600 liter 24 fokos kénes víz tör a felszínre, és hasznosítatlanul ömlik a Dunába.

A fürdőház

Az előképek keresése közben igyekeztem egyszerű, kisközségi méreteknek megfelelő példákat gyűjteni. Izgalmas feladatnak tartottam egy olyan léptékű épületet tervezni, mely megfelelően illeszkedik Dunaalmás kialakult szövetébe, és ezzel együtt a mai kor igényeit kielégítő szolgáltatást is nyújt. Próbáltam olyan terekre mintákat találni, melyek magukban hordozzák a közösségi fürdőzés élményét, a társadalmi találkozások helyét, de emellett megteremtik a nyugodt pihenés, kikapcsolódás, gyógyulás lehetőségét is. Célomnak tekintettem, hogy ne a kiegészítő technikai bravúrok teremtsék meg a fürdőzés élményét, hanem a létrehozott terek, térkapcsolatok.

Dunaalmás utcáit járva szemünk gyakran kőfalakba ütközik. Ezekre a helyi mészkőből rakott kőkerítésekre mint keretre tapadnak rá a házak és a kiszolgáló épületek. Zárt, befelé forduló udvarok jönnek így létre, melyekre csak kisebb-nagyobb átvágások, megnyitások engednek belátást az idegennek. Keret, keretre tapadás és az így keletkező belső udvarok működése, aránya és kapcsolata a külvilággal kezdett el foglalkoztatni.

A tervezés területét nem csak az építési telekre korlátoztam, hanem kibővítettem a tágabb környezetre is. A gyógyvízzel való megismerkedés lehetőségét a forrástól kiindulva (merülőmedence), a telek közelében lévő török kori malom romjain keresztül (ivókút) a fürdőig igyekeztem felépíteni. Ezek az állomások egy-egy újabb megtapasztalást, élményt adnak a gyógyvízről.

 

Dunaalmási fürdőház makett - tervező: Nedeczky Zsolt
9/23
Dunaalmási fürdőház makett - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház makett - tervező: Nedeczky Zsolt
10/23
Dunaalmási fürdőház makett - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház makett - tervező: Nedeczky Zsolt
11/23
Dunaalmási fürdőház makett - tervező: Nedeczky Zsolt

 

 

A fürdőház működését tekintve egy részben terepszint alatti és egy felszín feletti szintre különül. Az alsó részen az épületet kiszolgáló funkciók kaptak helyet, ezek tömör, zárt világából jutunk a medenceszint áttört, oldottabb szerkesztésű közösségi és fürdőtereibe. Az emeleten létrehozott medencéket körülvevő magok rendezik az alsó részt, ahol ezeknek a tömböknek a köztes tereit szövik át a különböző funkciójú egységek: öltözők, iroda, masszás, raktár. A medenceszint két épülettömege keretezi a belső udvart, melyek közül a nagyobb a zárt fürdőtér, a kisebb egység fedett-nyitott tereiben a nyári használatra tervezett öltözők, mosdók és a szauna kaptak helyet.

A lentről fölfelé való oldódás elvét követi az anyaghasználat is: az épületet keretező tömör kőfalat a felső rész faszerkezetű nyílászárói, árnyékolói teszik áttörtté. Igyekeztem lehetőséget biztosítani a téli és nyári időszak eltérő használhatóságára, mely gazdaságossá teszi az üzemeltetést. A nyári strandforgalmat az épület alsó részétől elkülönítve, de azonos pénztárral oldottam meg.

 

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
12/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
13/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
14/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
15/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
16/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
17/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
18/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
19/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
20/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt
21/23
Dunaalmási fürdőház - tervező: Nedeczky Zsolt

 

 

Nem csak az fürdő méretével, hanem annak tömegformájával is próbáltam a település meglévő karakterét figyelembe venni. Az alacsony hajlású tetők különböző hangsúlyokat adnak az egyes tömegeknek, de ezzel együtt az épület illeszkedik a hely kialakult építészeti világába.

Nedeczky Zsolt


Fürdőház - Dunaalmás

tervező: Nedeczky Zsolt diplomamunka (BME Lakóépülettervezési tanszék)

Nedeczky Zsolt
22/23
Nedeczky Zsolt


építész konzulens: Nagy Márton
opponencia: Török Dávid
társtanszéki konzulensek:
épületszerkezettan: Németh Csaba
tartószerkezet: Medek Ákos PhD
épületgépészet: Dr. Kontra Jenő; Gyurcsovics Lajos
épületvillamosság: Móricz István
építéskivitelezés: Greskovics Sándor

 

Vélemények (1)
mB
2012.05.12.
16:17

Ha már vidéki építészet, vagy illeszkedés és olvashatóság: a fenti diplomaterv milyen gyönyörűen folytatja a környezet léptékét, és válaszol egyszerű, de nagyon nemes eszközökkel a funkció kérdéseire! Nagyon szép, igényes munka, egyszerűsége mellett élményszerűen gazdag tömegekkel. Érdemes a pdf-ben közölt tablókat is tanulmányozni: a számítógépes ábrázolás ellenére gazdagon rétegzett, érzéssel teli lapok - méltó a házhoz.

Új hozzászólás
Épületek/Középület

SZÉPMŰVÉSZETI MÚZEUM // Egy hely + Építészfórum

2021.01.06. 17:41
00:08:06

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő része a budapesti Szépművészeti Múzeum 114 éves épületét mutatja be. Kiváló alkalom, hogy a pandémia miatt zárva tartó múzeum tereit virtuálisan is megcsodálhassuk. Így mikor következőnek ott járunk, olyan részletekre is rácsodálkozhatunk, melyek ezidáig elkerülhették figyelmünket.

Épületek/Ipari és kereskedelmi épület

GRAPHISOFT PARK // Egy hely + Építészfórum

2020.12.10. 10:09
00:07:09

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Az egykori Óbudai Gázgyár területe 1998 óta ad otthont egy folyamatosan épülő-szépülő irodaparknak. Első épületeinek téglaarchitektúrája a mai napig viszonyítási pont a hazai építészetben, és azóta is az ipari fejlődés és az igényes építészet találkozásának színtere. Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti GRAPHISOFT Parkkal ismerkedhetünk meg.

Támogasd az Építészfórumot most, hogy legyen újabb húsz évünk!

Az Építészfórum minden tartalma ingyenes – és az is marad. De ahhoz, hogy eredeti, értékálló anyagokat hozzunk létre, Olvasóink támogatására is szükségünk van.

Támogatom

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk