építészet : környezet : innováció

Pannonhalmi Főapátság, Kosaras-dombi turistafogadó-épület

Építészet: Skardelli György, Lázár Ferenc

Előzmények

Az évek során a Főapátság épületét is elérte a XX. század második felében kialakuló és világszerte elterjedt legújabb kori "népvándorlás", a turistaforgalom. A világörökség része, a kereszténység Magyarországon való megtelepedésének, erőre kapásának egyik legkorábbi, a századok során bővülő és ma is működő épület érthető módon vonzza a látogatókat. A látogatók száma egyre nő, miközben fogadásuk időszakosan, részben vagy egyáltalán nem megoldott, és az új funkció már egyre inkább kikényszeríti maga számára egy új keretet. Egy új épületet, mely mind a látogatók, mind a Főapátság szempontjából kultúráltan teret ad az új funkcióknak. A problémák feltárására, megoldására 1993-ban készült egy "Fejlesztési koncepció", majd 1998-ban egy "Turisztikai hasznosítási terv". Ez utóbbit 1999-ben hagyta jóvá az Országos Idegenforgalmi Bizottság, és így kaptunk megbízást az eseménysor következő szereplőjeként az építés engedélyezési, illetve a kiviteli tervek elkészítéséhez.


A helyszín
A Kosaras dombon az elmúlt 10-15 évben kialakult egy nagy parkoló felület a turistabuszok, személygépkocsik fogadására. A parkoló északnyugati részén felépült egy vendéglő. A megérkező turisták gépkocsijaikat letéve a 180/1-es számú forgalmi út mellett, attól egy festéssel leválasztott kb. 80-90 cm széles sávon sétálnak fel a Főapátság bejáratához. A megoldás nem csak életveszélyes, hanem méltatlan is. Ahogyan méltatlan a Főapátság bejáratánál évek során kialakult jegyváltó-, ajándékárusító-, ún. bódé-kavalkád. A terv ezeknek a problémáknak a megoldását vállalja fel.

Funkció

Az új épület a parkolótól délnyugatra a forgalmi út mellett, a Főapátság felé vezető út egyenes szakaszának elején helyezkedik el. A földszint fogadja a vendégeket (pénztár, pénzváltó automaták, információs pult, utazási iroda tisztviselője, telefon, útra bocsátás), a pincében mintegy 100 főre méretezett WC csoport, ruhatárak, személyzeti helyiségek találhatók, az első emeleten kap helyet a kiállítótér, az ajándék- és emléktárgy-árusítás, a második emeleten pedig az előadótérben vetített képes előadás során ismerhetők meg a látogatók a Főapátság életével. A kötött funkciósor végén az út felett átívelő gyalogoshíd, erdei út vezet a várköpeny erdején keresztül a főbejárthoz. Ez a megoldás nemcsak az életveszélyes megközelítést szünteti meg, hanem az erdőn keresztül vezető, lábakra állított erdei út ideális atmoszférát nyújt a meditáláshoz, elgondolkodáshoz, felkészüléshez.


Tömegformálás, anyaghasználat
Az épület kapcsolata a Főapátsághoz a szükséges feladatok ellátásán túl szimbolikus. A két épület mérete és jelentősége jelentősen eltérő, együtt nem is látszanak. Ennek ellenére mégis nagyon fontos az új épület szerepe, hiszen ez az első épített elem, mely kézzelfogható közelségbe kerül a látogatóhoz, mely az ideutazást követően fogadja. Éppen ezért alapvető építészeti gondolat volt egy olyan "tárgy" létrehozása, mely nem "egy kis épület egy kis híddal" akar lenni, hanem egy öntörvényű forma, mely csorbulás nélkül magába fogadja az elvárt funkciókat. Fontos szempont volt, hogy a nap minden szakában méltó megjelenéssel fogadja az érkezőket.




 


 

A külső megjelenést az időtálló anyagok alkalmazása jellemzi. Kő, fém, üveg. A kő világos színű, mattcsiszolt, kemény (fagyálló) mészkő, szerelt módon, a minimális hézagok alkalmazásával, egységes, sima (de nem fényes) felületet, tömeget sugall. A fém az üvegszerkezet homlokzati síkban lévő kereteként, osztásaként és a kőburkolatba benyúló betétként jelenik meg fémszínű porszórt felülettel. Az üveg a kővel burkolt fal hasítékaiként hőszigetelő kivitellel, víztiszta anyaggal meghatározó elem. A belső tér drámai ünnepélyességét a natúr betonfelület jól kihangsúlyozza. A három domináns elemet kiegészíti a "híd" keményfa könyöklője, járó gerendái natúr felülettel, színtelen bevonattal. A terasztető a homlokzattal azonos kőburkolatot kap. 

Szerző: Skardelli György (szöveg, tervlapok, fotók)


Építész: Skardelli György, Lázár Ferenc
Látványterv: Farkas Zsolt
Belsőépítész: Plachtovics Vilmos, Márkus Gábor
Statikus: Becker Ádám, Dobráter Béla
Gépészet: Berzsenyi Zoltán, László Csaba
Elektromos: Halbauer Edéné
Közmű: Szalkai Béláné
Kerttervezés: Havassy Gabriella

 

Építtető: Pannonhalmi Főapátság
Fővállalkozó: Progress-B" 99 kft
Főmérnök: Bella Zoltán
Építésvezető: Müller Csaba
Generál tervező: Közti Rt.

vélemény írásához jelentkezzen be »