Páratlan értéket jelentenek a fővárosi Duna-partok, de hogyan használjuk őket?

A Duna és partjai a közlekedés mellett lehetőséget nyújtanak a mindennapos kikapcsolódásra, turisztikai vonzerőt és természetközeli helyszínként védendő értéket is jelentenek. A Fővárosi Önkormányzat kérdőívben kéri ki a lakosság véleményét, tapasztalatait a parthasználattal kapcsolatban. 

A budapesti Duna-partok használatával, a hajózással és a kikötőkkel kapcsolatban indított online kérdőívet a Fővárosi Önkormányzat, hogy felmérjék a lakossági tapasztalatokat, problémákat és fejlesztési igényeket. A kérdések között találunk általánosan a Duna-part használatára és az egyes partszakaszokra vonatkozókat is, illetve külön egységek vonatkoznak a kiépítettségük szerint megkülönböztetett városi és természetközeli partszakaszokra. A fókusz ezúttal a Duna főágán van, az attól adottságaiban és használatában jelentősen eltérő Ráckevei-Soroksári Duna-ágra nem térnek ki - olvasható a kérdőív ismertetőjében. 

Ha a Duna-partok fejlesztése kerül szóba, elsőre azokra a nagyobb beruházásokra gondolunk, melyek célja a parti közterületek gyalogosbarát megújítása és zöldítése, a belvárosi rakpartok közlekedési konfliktusainak megoldása vagy a Duna menti kerékpáros útvonalak kialakítása. Ezeket a célokat szolgálják az olyan nagyobb projektek, mint a pesti belvárosi rakpart régóta tervezett megújítása (RAK-PARK projekt), a Parlament és a Margit híd között hiányzó, még az idei évben megvalósuló sétány kialakítása, vagy a budai oldalon a part menti terek és parkok szintén tervezés alatt lévő megújítása és az EuroVelo 6 Duna-menti kerékpárút fejlesztése.

A parthasználat problémája azonban nem szűkíthető csak a közlekedési kérdések köré. A rendezvényhajók és a szállodahajók jelenlegi működéséből eredő zaj- és légszennyezés, valamint az elmúlt években egyre nagyobb turisztikai forgalom elsősorban a lakóterületek közelségében okoz állandó problémát. A belvárosban zavaró a kikötőhelyek és a kikötőkhöz kapcsolódó berendezési tárgyak (hajóhidak, kapuzatok, reklámtáblák, hulladéktárolók, közmű dobozok stb.) rendezetlen, túlburjánzott kialakítása, ami nem csak a világörökségi környezethez méltatlan megjelenést eredményez, hanem a sétányok kellemes használatát is akadályozza. A természetközeli partszakaszokon elsősorban a természeti értékek megőrzése és a kikapcsolódást lehetővé tevő funkciók összehangolása jelent feladatot.

A Duna-partok átfogó megújítása érdekében, a nagyobb fejlesztések mellett az önkormányzat napirendre tűzte a kikötők és azok parti kiszolgáló infrastruktúrájának rendezését is. A szabályok felülvizsgálatának célja a kikötők elhelyezkedésének újragondolása és környezetük rendezése annak érdekében, hogy kevésbé zavarják a városképet, csökkenjen a kikötők működéséből és a hajóközlekedéséből eredő környezeti terhelés és javuljanak a működtetés feltételei is. Ahogyan arra a közelmúlt tragikus balesete is rámutatott, a belvárosi kikötők és a hajóforgalom túlzsúfolttá, balesetveszélyessé vált, ezért a javaslat egyik fontos célja, hogy a kikötőhelyeket és a turisztikai célú hajóforgalmat hosszabb partszakaszokon biztosítsa. A terv a parti berendezések kialakítására és a kikötők arculatára is egységes elvárásokat fogalmazna meg. 

A kérdőívet május 15-ig lehet kitölteni. Aki többet szeretne megtudni a kikötők városképi hátteréről, annak segítségére lehet a Partifecske Atlasz című megalapozó kiadvány, ami bemutatja a parthasználattal kapcsolatos jellegzetes helyzeteket és problémákat, valamint javaslatot ad ezek megoldására.

Szerk.: Nemes D. Nikolett