Közélet, hírek

Pénz nincs rá, de a programban szerepel — bérlakásépítési javallat

1/2

balról: Horváth Csaba és Herényi Károly

Hirdetés
?>
balról: Horváth Csaba és Herényi Károly
?>
balról: Maráczi Zsolt, Horváth Csaba és Herényi Károly
1/2

balról: Horváth Csaba és Herényi Károly

Pénz nincs rá, de a programban szerepel — bérlakásépítési javallat
Közélet, hírek

Pénz nincs rá, de a programban szerepel — bérlakásépítési javallat

2008.11.21. 11:24

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Vélemények:
2

Dosszié:

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület az évtizedek óta jól működő osztrák modell alapján kidolgozott, a magyar viszonyokra átültetett bérlakás építési koncepcióval állt a döntéshozók elé. A Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen politikusok jelenlétében röviden ismertették a koncepciót.

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület az évtizedek óta jól működő osztrák modell alapján kidolgozott, a magyar viszonyokra átültetett bérlakás építési koncepcióval állt a döntéshozók elé. A Társaság által szervezett szerdai, november 19-ei kerekasztal-beszélgetésen politikusok jelenlétében röviden ismertették a koncepciót.

Az egyesület újra szorgalmazza az osztrák bérlakás építési modell magyarországi meghonosítását, amelyhez évi 7 milliárd forint kellene, ebből 10 ezer bérlakást lehetne építeni. Ez az összeg 100 milliárd forint megrendeléssel élénkítené a gazdaságot – ismertette Maráczi Zsolt egyesületi ügyvezető elnök.

Az egyesület szorgalmazza, hogy készüljön támogatási rendszer a meglévő lakásállomány minőségének javítására és a lakások felújítására, évről-évre növekedjék a költségvetés lakástámogatásra fordított összegének reálértéke, és ennek GDP-hez viszonyított aránya közelítsen az európai átlaghoz. Maráczi Zsolt hozzátette, hogy a program tartalmazzon olyan keretfeltételeket (pl. adókedvezmények), amelyekkel az építőtársaságok és az önkormányzatok szerepet vállalhatnak a bérlakások építésében.

 

balról: Maráczi Zsolt, Horváth Csaba és Herényi Károly
2/2
balról: Maráczi Zsolt, Horváth Csaba és Herényi Károly

balról: Horváth Csaba és Herényi Károly
1/2
balról: Horváth Csaba és Herényi Károly

A Társaság álláspontja szerint az építőipari volumeningadozásokat egy új, piaci és állami eszközökkel szabályozott bérlakásépítő, bérlakáskezelő szektor tudná leginkább kiegyensúlyozni. Ehhez elkötelezettségre és a választási ciklusokon túlmutató szakmai és politikai konszenzusra volna szükség.

Az osztrák bérlakásmodell szerint az állami felügyelet alatt álló bérlakásépítő és -üzemeltető társaságok évi 16 ezer lakást építenek törvényben szabályozott módon. A társaságok tulajdonosai között nemcsak a pénzügyi szféra képviselői találhatóak meg, hanem szakszervezetek, pártok és önkormányzatok is. Az állam a GDP 1,5 százalékával támogatja ezeket a szervezeteket, amelyek mára közel egymillió lakás tulajdonosai és kezelői.

Horváth Csaba, a parlament gazdasági bizottsága lakásügyi albizottságának elnöke úgy vélte, hogy a magyar 1,2 százalékos GDP-arányos támogatás nem kevés, viszont rossz a szerkezete, és ez mindaddig így marad, amíg a forint alapú hitelek utáni kamattámogatás nem szűnik meg, és nem szabadul fel az évi 200 milliárd forintnyi lakástámogatás háromnegyede. Erre legkorábban 2011-ben, az euró-övezeti csatlakozással egyidőben kerülhet sor, már ha az EU méltányosságot gyakorol hazánkkal szemben – mondta a szocialista párti képviselő.

Herényi Károly MDF-es képviselő arról beszélt, hogy meg kell teremteni a választás szabadságát: aki tulajdont akar, az saját lakásban, míg aki bérelni akar, az bérlakásban lakhasson. Igazságtalannak nevezte azt, hogy az adófizetők pénzéből támogatják a saját tulajdonú lakás megszerzését. A bérlakások mai 8 százalékos aránya – a 4,2 milliós lakásállományon belül – európai szinten is túl alacsony, és nem segíti a munkaerő mobilitását.

A mai helyzet annyira torz, hogy olcsóbb a havi törlesztése a saját tulajdonú lakás hitelének, mint amennyi a lakbér, bár az előbbinél előbb össze kell gyűjteni a saját erőt. A képviselő hozzátette, hogy a magyar emberek gondolkodásmódjának és beidegződéseinek ismeretében érthető, hogy mindenki saját lakást szeretne, és ragaszkodik is hozzá. Ez utóbbi viszont egyfajta modern röghöz kötöttséghez vezet. A jelentős mértékű állami lakásállomány komoly befolyást jelentene a bérlakáspiacon, ami az árakat is komolyan befolyásolhatná. Ez megoldást jelentene a hajléktalan-problémára is, ami a régióban Magyarországon a legsúlyosabb. Szerinte az ország nem lehet olyan rossz helyzetben, hogy a tervezett 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagból ne lehetne a Társaság által is javasolt közel 10 milliárd forintot bérlakásépítésre fordítani.

A kerekasztal beszélgetésen szóba került még az is, hogy az 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagból csak a lakások rehabilitálására futja, újak építésére nem.

Kérdésre válaszolva Horváth Csaba hozzátette, hogy a bérlakás-építési program jelenleg nem szerepel a kormány pénzügyi lehetőségei között. Persze a programjában és az elképzelési között igen, de pénz nincs rá. Az elmúlt években elsősorban városrész-rehabilitációra és a panelprogramra tudtak költeni.

Biczó Gabriella (szöveg+kép)

Vélemények (2)
kemtam
2008.11.22.
15:27

Tegyük fel, hogy megcsinálnak egy 50 lakásos házat 500 millióból, kb. 2000 nm beköltözhető lakásmérettel. Az ugye átlag 40 nm-es lakásokat jelentene. Egy ekkora kecót - még ha újépítésű is - piaci alapon max. 70-80 ezer Ft-ért lehetne kiadni. De mivel a bérlakásépítés célja a szociálisan rászorultabbak segítése lenne, ennek max. a 2/5-ét lehetne elkérni. Ami olyan 35 ezer Ft/hó összegre jönne ki. Na most havi 50x35.000 az annyi mint 1,75 millió. Ebből kellene megoldani az házkezelést a, az állagmegóvást és a tartalékképzést is. Ha mindent levonunk (karbantartók fizetése, házmesteri bér), akkor havonta maradhat olyan egymillió forintnyi nyereség. Ez mikor hozza vissza a befektetett 500 milliót? 40 év alatt. Megérné ez?

vidraölő
2008.11.22.
11:47

 Talán, nem lenne, kidobott pénz, ha itt magyarországban is a bérlakások építését preferálná a mindenkori kormányok. Persze, tudom, hogy a bérlakások megépítésével, még több feladat hárulna a kormányokra, hiszen a felépített épűleteket, karban is illene tartani, ami szintén  pénzt vonna el az állami kőltség vetéstől, már-ha nem akarnák, ugyan azt elérni, mint amikor a régi KIK elért. Akkor, azokban az években, akiknek a fenntartás lett volna a feladatuk, ezt elmúlasztották. Meg is láthatjuk a belvárosi házak esetében! Viszont, ami a Fidesz által építetett bérlakásokat illeti, hát azok sem a dolgozókért épűltek! Elég magas a bérleti dij! Négyzetméter szer 10.000 ft és még a rezsi. 60 N2 m esetén ez havi 100.000 ft ra is juthat. De akkor kiknek is épített a Fidesz bérlakásokat?

Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk