Közélet, hírek

Pénz nincs rá, de a programban szerepel — bérlakásépítési javallat

1/2

balról: Horváth Csaba és Herényi Károly

balról: Maráczi Zsolt, Horváth Csaba és Herényi Károly

Hirdetés
?>
balról: Horváth Csaba és Herényi Károly
?>
balról: Maráczi Zsolt, Horváth Csaba és Herényi Károly
1/2

balról: Horváth Csaba és Herényi Károly

balról: Maráczi Zsolt, Horváth Csaba és Herényi Károly

Pénz nincs rá, de a programban szerepel — bérlakásépítési javallat
Közélet, hírek

Pénz nincs rá, de a programban szerepel — bérlakásépítési javallat

2008.11.21. 11:24

Cikkinfó

Szerzők:
Biczó Gabriella

Vélemények:
2

Dosszié:

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület az évtizedek óta jól működő osztrák modell alapján kidolgozott, a magyar viszonyokra átültetett bérlakás építési koncepcióval állt a döntéshozók elé. A Társaság által szervezett kerekasztal-beszélgetésen politikusok jelenlétében röviden ismertették a koncepciót.

A Társaság a Lakásépítésért Egyesület az évtizedek óta jól működő osztrák modell alapján kidolgozott, a magyar viszonyokra átültetett bérlakás építési koncepcióval állt a döntéshozók elé. A Társaság által szervezett szerdai, november 19-ei kerekasztal-beszélgetésen politikusok jelenlétében röviden ismertették a koncepciót.

Az egyesület újra szorgalmazza az osztrák bérlakás építési modell magyarországi meghonosítását, amelyhez évi 7 milliárd forint kellene, ebből 10 ezer bérlakást lehetne építeni. Ez az összeg 100 milliárd forint megrendeléssel élénkítené a gazdaságot – ismertette Maráczi Zsolt egyesületi ügyvezető elnök.

Az egyesület szorgalmazza, hogy készüljön támogatási rendszer a meglévő lakásállomány minőségének javítására és a lakások felújítására, évről-évre növekedjék a költségvetés lakástámogatásra fordított összegének reálértéke, és ennek GDP-hez viszonyított aránya közelítsen az európai átlaghoz. Maráczi Zsolt hozzátette, hogy a program tartalmazzon olyan keretfeltételeket (pl. adókedvezmények), amelyekkel az építőtársaságok és az önkormányzatok szerepet vállalhatnak a bérlakások építésében.

 

balról: Maráczi Zsolt, Horváth Csaba és Herényi Károly
2/2
balról: Maráczi Zsolt, Horváth Csaba és Herényi Károly

balról: Horváth Csaba és Herényi Károly
1/2
balról: Horváth Csaba és Herényi Károly

A Társaság álláspontja szerint az építőipari volumeningadozásokat egy új, piaci és állami eszközökkel szabályozott bérlakásépítő, bérlakáskezelő szektor tudná leginkább kiegyensúlyozni. Ehhez elkötelezettségre és a választási ciklusokon túlmutató szakmai és politikai konszenzusra volna szükség.

Az osztrák bérlakásmodell szerint az állami felügyelet alatt álló bérlakásépítő és -üzemeltető társaságok évi 16 ezer lakást építenek törvényben szabályozott módon. A társaságok tulajdonosai között nemcsak a pénzügyi szféra képviselői találhatóak meg, hanem szakszervezetek, pártok és önkormányzatok is. Az állam a GDP 1,5 százalékával támogatja ezeket a szervezeteket, amelyek mára közel egymillió lakás tulajdonosai és kezelői.

Horváth Csaba, a parlament gazdasági bizottsága lakásügyi albizottságának elnöke úgy vélte, hogy a magyar 1,2 százalékos GDP-arányos támogatás nem kevés, viszont rossz a szerkezete, és ez mindaddig így marad, amíg a forint alapú hitelek utáni kamattámogatás nem szűnik meg, és nem szabadul fel az évi 200 milliárd forintnyi lakástámogatás háromnegyede. Erre legkorábban 2011-ben, az euró-övezeti csatlakozással egyidőben kerülhet sor, már ha az EU méltányosságot gyakorol hazánkkal szemben – mondta a szocialista párti képviselő.

Herényi Károly MDF-es képviselő arról beszélt, hogy meg kell teremteni a választás szabadságát: aki tulajdont akar, az saját lakásban, míg aki bérelni akar, az bérlakásban lakhasson. Igazságtalannak nevezte azt, hogy az adófizetők pénzéből támogatják a saját tulajdonú lakás megszerzését. A bérlakások mai 8 százalékos aránya – a 4,2 milliós lakásállományon belül – európai szinten is túl alacsony, és nem segíti a munkaerő mobilitását.

A mai helyzet annyira torz, hogy olcsóbb a havi törlesztése a saját tulajdonú lakás hitelének, mint amennyi a lakbér, bár az előbbinél előbb össze kell gyűjteni a saját erőt. A képviselő hozzátette, hogy a magyar emberek gondolkodásmódjának és beidegződéseinek ismeretében érthető, hogy mindenki saját lakást szeretne, és ragaszkodik is hozzá. Ez utóbbi viszont egyfajta modern röghöz kötöttséghez vezet. A jelentős mértékű állami lakásállomány komoly befolyást jelentene a bérlakáspiacon, ami az árakat is komolyan befolyásolhatná. Ez megoldást jelentene a hajléktalan-problémára is, ami a régióban Magyarországon a legsúlyosabb. Szerinte az ország nem lehet olyan rossz helyzetben, hogy a tervezett 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagból ne lehetne a Társaság által is javasolt közel 10 milliárd forintot bérlakásépítésre fordítani.

A kerekasztal beszélgetésen szóba került még az is, hogy az 1400 milliárd forintos gazdaságélénkítő csomagból csak a lakások rehabilitálására futja, újak építésére nem.

Kérdésre válaszolva Horváth Csaba hozzátette, hogy a bérlakás-építési program jelenleg nem szerepel a kormány pénzügyi lehetőségei között. Persze a programjában és az elképzelési között igen, de pénz nincs rá. Az elmúlt években elsősorban városrész-rehabilitációra és a panelprogramra tudtak költeni.

Biczó Gabriella (szöveg+kép)

Vélemények (2)
kemtam
2008.11.22.
15:27

Tegyük fel, hogy megcsinálnak egy 50 lakásos házat 500 millióból, kb. 2000 nm beköltözhető lakásmérettel. Az ugye átlag 40 nm-es lakásokat jelentene. Egy ekkora kecót - még ha újépítésű is - piaci alapon max. 70-80 ezer Ft-ért lehetne kiadni. De mivel a bérlakásépítés célja a szociálisan rászorultabbak segítése lenne, ennek max. a 2/5-ét lehetne elkérni. Ami olyan 35 ezer Ft/hó összegre jönne ki. Na most havi 50x35.000 az annyi mint 1,75 millió. Ebből kellene megoldani az házkezelést a, az állagmegóvást és a tartalékképzést is. Ha mindent levonunk (karbantartók fizetése, házmesteri bér), akkor havonta maradhat olyan egymillió forintnyi nyereség. Ez mikor hozza vissza a befektetett 500 milliót? 40 év alatt. Megérné ez?

vidraölő
2008.11.22.
11:47

 Talán, nem lenne, kidobott pénz, ha itt magyarországban is a bérlakások építését preferálná a mindenkori kormányok. Persze, tudom, hogy a bérlakások megépítésével, még több feladat hárulna a kormányokra, hiszen a felépített épűleteket, karban is illene tartani, ami szintén  pénzt vonna el az állami kőltség vetéstől, már-ha nem akarnák, ugyan azt elérni, mint amikor a régi KIK elért. Akkor, azokban az években, akiknek a fenntartás lett volna a feladatuk, ezt elmúlasztották. Meg is láthatjuk a belvárosi házak esetében! Viszont, ami a Fidesz által építetett bérlakásokat illeti, hát azok sem a dolgozókért épűltek! Elég magas a bérleti dij! Négyzetméter szer 10.000 ft és még a rezsi. 60 N2 m esetén ez havi 100.000 ft ra is juthat. De akkor kiknek is épített a Fidesz bérlakásokat?

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Mozgásjavító Általános Iskola épülete // Egy Hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:36
10:30

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Az Egy hely Lajta Béla egyik első, 1908-ban megvalósult nagyszabású zuglói épületének történetét mutatja be, mely korábban sokáig a Vakok Intézeteként, de átmenetileg hadi kórházként és zsidó menekültek táborhelyeként is működött. A monumentális, nyers téglatömeget sokféle, részletes motívumrendszer gazdagítja: kerítésbe komponált költemények strófái, állatfigurák, népművészeti motívumok, pásztorfaragások és életfamotívumok.

Nézőpontok/Történet

Japánkert // Egy hely + Építészfórum

2024.09.11. 11:35
10:27

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.

Mamutfenyő, botanikus kert, szőlőültetvény, fűszernövények, sövénylabirintus, torii kapu, teaház, tórendszer, szigetek, szent hegy, japánkert. Az Egy hely a Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium zuglói tankertjét mutatja be.