építészet : környezet : innováció

Pestszentlőrinc városközpontjának rehabilitációja – Szabó Gyöngyvér diplomamunkája

Pestszentlőrinc központi zöldterületeinek megújítására ad megalapozott, átfogó koncepciót Szabó Gyöngyvér diplomaterve, amely a Kossuth tér értékőrző rehabilitációjára és az egykori bányaterületen kortárs eszközökkel kialakítandó közparkra tesz javaslatot.

Témaválasztás

A diplomamunka Budapest XVIII. kerületének, Pestszentlőrincnek átalakulóban levő központi területét dolgozza fel, amely közvetlenül kapcsolódik az Üllői úthoz, a főváros délkeleti kapujához. A városközpont több, területileg is jól elkülönülő egységből épül fel, amelyek eltérő beépítési karakterük, hasznosításuk és városszerkezeti funkciójuk révén sajátos zöldfelületi jelleggel bírnak. A területre mindeddig nem készült olyan átfogó, megfelelő részletezettségű, műszaki tartalommal is bíró fejlesztési koncepció és javaslat, amelyet nem beruházói vagy ingatlanfejlesztői érdek vezérelt volna. A városközpont területét több, egymásra nem konzekvensen épülő szabályozási és akcióterületi terv fedi le.1 Évek óta esedékes és egyre nagyobb erőre kapó törekvés az Üllői út két oldalának beépítés-, és funkcióbeli arculatváltása.

 

Pestszentlőrinc városközpont, forrás: Google Earth. Tervező Szabó Gyöngyvér.
Új közpark szabadtérépítészeti terve, részlet. Tervező Szabó Gyöngyvér.
Területhasználat és tervezési koncepció. Tervező Szabó Gyöngyvér.
 

 

A tervezési terület

A diplomaterv két jelentős zöldfelületű egységet foglal magába: a városközponti terület dél-nyugati részén fekvő mintegy 3,4 ha-on elterülő közparkot, a Kossuth teret, valamint az egykori Szentlőrinci Agyagbánya és Téglagyár helyén nagyrészt beépítetlenül maradt, heterogén felhasználású, 14 ha-os területet. A Kossuth tér mára patinás közparkká érett; északi része Rerrich Béla2 tervei alapján épült ki 1931 tavaszán. A II. világháború során elszenvedett károkat kiheverve, kivételesen szép faállományának és köztéri szobrászművészeti alkotásainak köszönhetően a kerület egyik fontos identitástudat-hordozójává vált.

A másik területi egység, ahol egykor agyagbánya és téglagyár, majd hulladék-lerakóhely működött - és ezért több évtizeden keresztül beépítetlen maradt -, az utóbbi évtizedek gyors városfejlődése során a kerület városszövetének központi helyzetébe került. Napjainkra a terület beépíthetőségének korlátai fokozatosan megszűnnek, az egykori bányagödör szélein a terület beépült. A városközponti tömb belsejében maradt gyér területen a kerületi városrendezési céloknak megfelelően közpark létesítését tervezik3.

 

Szabadtérépítészeti koncepcióterv. Tervező Szabó Gyöngyvér.
Évelőágy terve. Tervező Szabó Gyöngyvér.
A Kossuth tér kertépítészeti terve. Tervező Szabó Gyöngyvér.
 

 

Célkitűzések

A diplomadolgozat egyik fő célkitűzése, hogy az általa felállított vizsgálati rendszer segítségével tárja fel egy városközponti helyzetű terület fizikai (épített) és funkcionális rétegeit. A konfliktus-, és értékcsoportok feltárása elengedhetetlen volt ahhoz, hogy jól megalapozott, részletes vizsgálat születhessen a területen található két közpark működéséről. A terület múltjának és jelenének megismerését a dolgozat budapesti, kerületi, és tervezési területi szinten teljesítette.

A feltárt konfliktusokra a saját szintjükön születtek javaslatok. A négy tervi szint - a programterv, a városépítészeti koncepcióterv, a szabadtérépítészeti koncepcióterv és a szabadtérépítészeti terv – egymáshoz képest egyre részletesebb tervezői válaszokat fogalmazott meg. Az egész területet átfogó szabadtérépítészeti koncepciótervben már tulajdonképpen elérte célját a munka: tájépítészeti tervezői megoldást adott a két közpark funkcionális és esztétikai kialakítására úgy, hogy egységben tudta kezelni őket.

 

Az északi parkrész kertépítészeti terve. Tervező Szabó Gyöngyvér.
A Kossuth tér látványa. Tervező Szabó Gyöngyvér.
Burkolatkiosztási részletterv. Tervező Szabó Gyöngyvér.
 

 

A dolgozat felépítése

A munka három jól elkülöníthető, egyedi megközelítésmódot és módszertani eszközöket igénylő részből áll, amelyek következetes logikai-tartalmi egymásra épülése teszi a külső szemlélő számára is érthetővé a tervezés folyamatát és annak eredményét. Az első rész levéltári és helytörténeti kutatáson alapuló elméleti, a szakirodalom széleskörű áttekintését igénylő történeti kutatás. Felvázolja Pestszentlőrinc településtörténetét, városszerkezetének kialakulását, alátámasztva a koronként ismertetett térképrészletekkel. A történeti kutatás és a tulajdonképpeni vizsgálati munkarész között a területre vonatkozó városrendezési tervek áttekintése jelentett átmenetet. A dolgozat második nagy szegmense a vizsgálati anyagok összeállítása, amely a történeti kutatással szemben csak részben alapul szakirodalmi áttekintésen, a vizsgálatok eredményeit ábrázoló tervlapok éppolyan hangsúlyt kapnak. A harmadik, a dolgozat fő célját jelentő rész a javaslat, azaz a szabadtérépítészeti – kertépítészeti tervezés eredménye, melyben a rajzi munkák dominálnak, és amely a szubjektív tervezői hozzáállás eredménye.

 

A Kossuth tér látványa. Tervező Szabó Gyöngyvér.
A-A Metszet. Tervező Szabó Gyöngyvér.
B-B Metszet. Tervező Szabó Gyöngyvér.
 

 

A tervezési program

Az új közpark megtervezése egy nagyon szép feladat volt, hiszen a terület jelenleg teljesen üres, így a formai kialakítást illetően szabad kezet kaptam. Ugyanakkor nagyon nehéz is, hiszen a korábban megoldott tervezési feladatokkal szemben ez a tervezési terület a városszövetbe sincs szervesen beépülve. Az alaprajzi adottságok, a történet és a központi helyzet inspirált arra, hogy egy organikus, szabadon formált vonalvezetésű koncepció alakuljon ki. Mint egy fa ágrendszere, vagy a hálószerűen egymásba kapcsolódó idegsejtek, olyan ez a park – paradox módon tömbbelsőbe szorult, mégis összekötő szerepet játszik. Összeköti a városközpont laza, a tömb peremére szorult épületeit, és ezáltal a városközpontban élő emberek életét is - közösséget szervez. Azt is mérlegelni kellett, hogy a létesítendő park koncepcióját milyen pontokon és mennyire befolyásolja az, hogy a terület utógondozása, környezeti kármentesítése még folyik. Egyrészt ebből kiindulva, másrészt a park működőképességének vizsgálatakor a fenntartási szempontokat előtérbe helyezve terveztem extenzív fenntartású növényállományt.

A Kossuth tér tervezése során két irányelvet kellett összehangolni: a Rerrich-féle terv alapján történő értékőrző megújítást és a park mai működését meghatározó funkciók térbeli elhelyezkedését. A két irány legélesebben azokon a pontokon ütközik, ahol az eredetileg megvalósult terveket felülírták a park használatai szokásai az elmúlt évtizedekben, mint a keresztirányban bevágott sétány, vagy a park északi oldalán lehatárolt parkolóhelyek. A tervezés módszeréül azt választottam, hogy a Rerrich-féle tervet és a park használatának vizsgálati anyagait rétegenként helyeztem egymásra, hogy a közös keresztmetszet kiadhassa azt a koncepciót, aímelyben a funkció és a forma egyensúlyba kerülhet és egymás mellett működhet. Ennek eredményeként és a park jelenlegi erővonalait alapul véve (a keresztirányú sétányt megtarva) a kialakítás egy letisztult, megfelelő méretű burkolt felületekkel és pihenésre alkalmas terekkel rendelkező, esztétikai egyensúlyban levő alaprajzi koncepció lett.

Összegzés

A diplomaterv egy igen komplex munkát vállalt, hiszen a terület mérete mellett a részterületek kezelése is nagy szakmai kihívást jelentett, tekintve, hogy két igen érzékenyen kezelendő zöldfelületről van szó. A Kossuth-tér, mint kiemelt fővárosi közpark4 és Rerrich Béla kertművészeti munkásságának egyik utolsó darabja5 egyszerre jelent privilégiumot és ruház fel felelősséggel. A történeti környezetben való tervezés egyedi lehetőséget teremtett a tervező számára, egyrészt a tudatos értékfeltárás, másrészt  az értékek tartós megőrzésére való törekvés elsajátítását. Az egykori bányaterület elhelyezkedéséből fakadóan kivételesen jó lehetőségeket hordoz magában, ugyanakkor azt a kockázatot is, amelyet egy felhagyása után hulladéklerakó-helyként hasznosított, részben rekultivált bányagödör teljes utóhasznosítása jelenthet.

Szabó Gyöngyvér


A diplomamunka Budapest Főváros Önkormányzatának Budapest Ösztöndíj támogatásával készült. A munka a Magyar Építőművészek Szövetsége és a Magyar Építész Kamara Diplomadíjában részesült 2010-ben.

Pestszentlőrinc városközpont közparkjainak rehabilitációs szabadtérépítészeti terve
szerző: Szabó Gyöngyvér ( Budapesti Corvinus Egyetem, Tájépítészeti Kar, Kert és Szabadtértervezési Tanszék)
készítés éve: 2010
belső konzulens: Mezősné dr. Szilágyi Kinga egyetemi tanár, Csepely-Knorr Luca egyetemi tanársegéd
külső konzulens: Radnóczi Péter alosztályvezető
Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatal Környezetvédelmi és Energetikai Ügyosztály, Zöldfelület-gazdálkodási Alosztály

Jegyzetek

1A diplomaterv készítése idejében a hatályos szabályozási terv (57/2004. (XII. 21.) számú Budapest XVIII. kerület Pestszentlőrinc - Pestszentimre önkormányzati rendelet Pestszentlőrinc Városközpont Kerületi Szabályozási Tervéről), az elfogadási fázisban levő szabályozási terv (Budapest Főváros Városépítő Tervező Kft.: Budapest, XVIII. kerület, Haladás utca − (155447/4) hrsz-ú közterület − Szent Lőrinc sétány − Thököly út − Nefelejcs utca − (155447/30) hrsz-ú közterület által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve 2009.) és az IVS (Budapest XVIII. kerület, Pestszentlőrinc – Pestszentimre Integrált Városfejlesztési Stratégiája, Budapest, 2009) által  a városközpontra meghatározott tervezési terület lehatárolás nem egyezik meg. A hatályossal ellentétben az új szabályozási terv nem foglalja magában a Kossuth tér szabályozását, így az elfogadást követően a két Z-KP terület még kevésbé lesz együtt kezelhető.

2.Rerrich Béla (1881-1932) műépítész, többek között a szegedi Dóm tér tervezője. Jelentős építészeti alkotásai mellett a mértani kert magyarországi meghonosítója és legjelentősebb művelője, 1908-tól a Kertészeti Tanintézet tanára, 1918 és 1923 között igazgatója volt.

3 Budapest Főváros Városépítő Tervező Kft.: Budapest, XVIII. kerület, Haladás utca − (155447/4) hrsz-ú közterület − Szent Lőrinc sétány − Thököly út − Nefelejcs utca − (155447/30) hrsz-ú közterület által határolt terület Kerületi Szabályozási Terve (tanulmány), 2009.

4 47/1998. (X. 15.) számú Fővárosi Közgyűlési rendelet Budapest Városrendezési és Építési Keretszabályzatáról. 5. számú melléklete ’A városkép, a növényzet értéke és az idegenforgalom szempontjából védett közparkok, terek, kertek, temetők, fasorok’ között kezeli a XVIII. kerületi Kossuth Lajos teret és határoló fasorait.

5 A Kossuth téri park szakma számára  korábban ismeretlen, eredeti terveit a szerző kutatta fel. Rerrich 1932-ben bekövetkezett, hirtelen halála előtt ez a park volt egyike utolsó, megvalósult munkáinak.

 

vélemény írásához jelentkezzen be »