| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

Porlód vagy inkább Szeged? Mi történt itt?

1/3

Az eredeti, a visszaállítható Tisza-part Szegeden

a föld hőmérséklete a Dél-Alföldön

A káros anyag kibocsátások földgáz illetve termálenergia hasznosítása esetén

?>
Az eredeti, a visszaállítható Tisza-part Szegeden
?>
a föld hőmérséklete a Dél-Alföldön
?>
A káros anyag kibocsátások földgáz illetve termálenergia hasznosítása esetén
1/3

Az eredeti, a visszaállítható Tisza-part Szegeden

a föld hőmérséklete a Dél-Alföldön

A káros anyag kibocsátások földgáz illetve termálenergia hasznosítása esetén

Porlód vagy inkább Szeged? Mi történt itt?
Nézőpontok/Kritika

Porlód vagy inkább Szeged? Mi történt itt?

2016.01.04. 14:24

Cikkinfó

Szerzők:
dr. Rigó Mihály

Földrajzi hely:
Szeged, Magyarország

Vélemények:
52

Következő tanulmányában dr. Rigó Mihály Szeged gazdasági fellendítéséről ír, és egy csokorba gyűjtötte össze az elmúlt évtizedek javaslatait. Ezek között megtalálható az egyetem korszerűsítése, a szegedi mezőgazdaság fejlesztése, irodalmi múzeum létesítése is. 

Mi történt itt? Porlód vagy inkább Szeged?

„A különbség a között, amit megteszünk, és amire képesek lennénk, megváltoztathatná a világot. Bármit teszel jelentéktelen lesz, de nagyon fontos, hogy megtedd."

Mahatma Gandhi

1. Mi történt itt?
2. Mi történik itt?
3. Milyen okok lehetnek? Mi történhetne itt?
     3.1 A korábbi próbálkozások
     3.2 Ludas lehet-e az önkormányzati képviselőink információhiánya?
     3.3 A fővárosi koncepciókészítők tehetnek esetleg róla?
     3.4 Szeged nem olyan, mint egy hibás számítógép?
     3.5 A Szeged – Arad – Temesvár kapcsolat
     3.6 A szegedi orvostudomány
     3.7 Szeged és az országos, illetve nemzetközi intézmények
     3.8 Szeged aranybányája a Szegedi Tudományegyetem
     3.9 Szeged és a mezőgazdaság, Szeged és a biológia
     3.10 Szeged és a járművillamosítás
     3.11 Nem képezhetne együtt mérnököt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a Budapesti Műszaki Egyetemmel (BME)?
     3.12 Irodalmi múzeum Szegeden
     3.13 A szabadtéri főutcája az Oskola utca
     3.14 Szeged és a Tisza kapcsolata, nincs természettudományi kiállítóhely Szegeden
     3.15 A Huszár Mátyás rakpart jövője
     3.16 Szinte önmagát kínálja a földhő, a geotermikus energia még nagyobb arányú felhasználására
     3.17 Szeged és a megváltozott klímához való alkalmazkodás
4. Folytatás, de kissé másként
     4.1 Kellett-e szökőkút a szegedi Indóház térre?
     4.2 Hol lehetne a buszpályaudvar Szegeden?
     4.3 A szegedi Déli-hídról
     4.4 A Szeged – makói tram-train Be kell-e vezetni a nemzetközi vasúti teherforgalmat Szeged belvárosába?
     4.5 „Hajókázna-e" ma Vedres István a Tiszán?
     4.6 Szeged fái, Szeged ismételt „befásítása". Javaslat a Kuklay Béla-program elindítására
     4.7 Az építő és a romboló Tisza
     4.8 Szegedi árapasztó csatorna és az elsı hivatalos, elutasító vélemény
     4.9 Szemben Vedres elveivel

 

1. Mi történt itt?

Szeged a vesztes

A szegedi Nagyállomás felújítása után kitettek egy tablót az emeleti fogadó tér falára Szeged állomásépület építéstörténete címmel. Ebben olvastam, hogy „az 1891. évi népszámlálás adatai szerint Szeged 87,2 ezer, Temesvár 39,8 ezer lakosú volt."
Tehát:          Szeged                 Temesvár
1891-ben       87                        40 ezer fő            87/40~2
2015-ben       170                      319 ezer fő          170/319~0,5
                    170/87~2              319/40~8

Közel 125 év alatt nagyot fordult a világ, hiszen a korábban Szegedhez képest fele nagyságú Temesvárból, annál kétszer nagyobb lakosságú város lett. Szeged népessége csak a kétszeresére, míg Temesváré nyolcszorosára nőtt. Mi lehetett a hatalmas növekedés-különbség oka? Tudom, hogy ezer oka van ennek is, mint a nem harangozásnak, de megérne egy misét, hogy a 125 év hatását szakemberek tekintsék át. Bizonyára értékes következtetéseket nyernénk, ám lehet, hogy azóta is ugyanazokba a csapdákba esünk.

Trianon elvette Szeged gazdasági térségét, a város elveszítette két vasúti nemzetközi fővonalát, ugyanakkor pozitívum a kapott egyetem. 1945 után Jugoszlávia miatt az országon belül is perifériára került a város, míg 1990 után elvesztette iparát is. A budapesti pénzosztók miatt 1945 óta másodrangú szerepkörbe kényszerültünk és azok a fővárosiak osztják a pénzt, akik ellenérdekeltek Szeged fejlődésében.

A Magyar Mérnöki Kamara, az Építész Kamara, az Urbanisztikai Társaság, a Kereskedelmi és Iparkamara szegedi vezetőinek javasoltam egy Szeged – Arad -Temesvár konferencia tartását a polgármesteri hivatalok, az érintett egyetemek, és a romániai kamarák, kamarai funkciójú szervezetek részvételével, feltárni a kapcsolatok erősítési lehetőségeit. Sajnos, ez az ügy nagyon vontatottan halad. Tartok tőle, hogy a folyamat ma is tart és hat.


2. Mi történik itt?

„Gazdasági szempontból Szeged sem sikeres."

A „Térségek versenyképessége, intelligens szakosodása és újraiparosodása" címmel 2015. október 13-14. között konferenciát szervezett a Szegedi Tudományegyetem Gazdaságtudományi Kara és a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Akadémiai Bizottságának Gazdaságtudományi Szakbizottsága. Itt hangzott el Dr. Lengyel Imre „A magyar térségek versenyképessége: kényszerpályák vagy kitörési lehetőségek?" című előadása. Ennek alapmegállapítása egy interjúban hangzott el, mégpedig, hogy az egyetem közelsége ellenére is a Szegedi járás csak közepes versenyképességű. „A Szegedi járás a 175 vizsgált térségből csak a 35. helyet érte el, ami kétféleképpen értékelhető. Egyrészt kimagasló, hiszen a közepes versenyképességű járások listáján a szegedi az ötödik, amit többek között a Szegedi Tudományegyetemmel, mint nemzetközileg magasan jegyzett felsőoktatási intézménnyel érhetett el. Másrészt elgondolkodtató, ugyanis olyan járások előzik meg a sorban, mint az Esztergomi, Oroszlányi, Paksi és Balatonalmádi régiók, ahol nincs vagy nem olyan erős a felsőoktatás, mint Csongrád megyében. … Hiába tehát a tudásbázis, a K+F és innováció, az egyetemnek gyakorlatilag alig-alig jut szerep a gazdaságfejlesztésben."

A téma folytatódik egy helyi újság általi interjúban, melynek címe: „Lengyel Imre: Először a diagnózis, utána jöhet a terápia Szegeden is!" „Sem Magyarország, sem Szeged nem tudott élni eddig az EU kínálta lehetőségekkel az SZTE Gazdaságtudományi Kar Közgazdaságtani és Gazdaságfejlesztési Intézet intézetvezető egyetemi tanára szerint. Lengyel Imre professzor nagyinterjúnkban rámutat: az előrelépéshez pontos helyzetfelmérésre, a valóban előnyös projektek kiválasztására, összefogásra és folyamatos, hatékony menedzselésre van szükség."

„Dél-Alföldön három térségtípus figyelhető meg: a szegedi, az ipari hagyományokkal bírók, valamint a rurális térségek. Régiószinten az élelmiszeripart kellene felkarolni, ami mindegyik térségtípusnak előnyös lenne, ám ennek akadálya, hogy nincs összefogás, nincsenek erős klaszterek, nem állnak szóba egymással a szereplők, a tulajdonosi körök, melyek Budapestről, Baranyából vagy külföldről fogják össze cégeiket. Hiányzik ez a típusú reálgazdasági összefogás, a közös érdekek mentén történő piacra lépés. Megkerülhetetlen, hogy mindegyik térségben rendesen felmérjék a lehetőségeket, milyen a munkaerő-összetétel, a vállalkozói összetétel, a munkaerő képzettsége, a szakképzés, és a fejlesztési stratégiát csakis ott, helyben lehet kitalálni a hiteles piaci szereplők bevonásával! Roppant kevés az olyan munkaerő, aki az iparban tudna dolgozni a nemzetközi elvárások szerint. A lényeg, hogy először a diagnózist kell felállítani, a térség reális jövőjéről konszenzusra jutni, és csak ezt követően jöhet a terápia, azaz a projektek megtervezése."

A diagnózis

  • Hogyan hasznosította, mire fordította Szeged az uniós támogatásokat? A helyi politikai elit hangsúlyozza, Szeged a magyarországi nagyvárosok közül a legsikeresebb abban, hogy az önkormányzat, az egyetem és a helyi vállalkozások révén közel 300 milliárd forint EU-s forrással rendelkezett. Mennyire volt célszerű ennek a pénznek a felhasználása?
  • Olyan szempontból sikeresnek mondhatóak az elmúlt évek, hogy valóban jelentős források érkeztek, és sokat javult a lakossági infrastruktúra a tömegközlekedéstől a lakótelepek felújításán át a magkórház kialakításáig. Látni kell azonban, hogy ezek a fejlesztések hosszú távon hozzájárulnak-e a gazdasági növekedéshez, illetve megtérülők vagy meg nem térülők. Gazdasági szempontból Szeged már nem tűnik egyértelműen sikeresnek, kevés új munkahely jött létre a versenyszférában. Debrecenben már átadtak egy tudományos parkot, több százan beköltöztek, több tucat cég képviselteti magát, mi, szegediek még csak gondolkodunk a megoldáson. Több helyszínen is terveztek inkubátorházat, avagy irodaházat az elmúlt évtizedben, elnyert pályázat is volt hozzá, ám egyik sem valósult meg. Kevés a munkahelyeket dinamikusan bővítő vállalat, a város nem tudott élni az unió adta előnyökkel, és bár a társadalmi környezet, az infrastruktúra is javult és az egyetem is sikeres projekteket valósított meg, a gazdasági folyamatok nem tudtak felpörögni.

A helyi politikai elit általában úgy érvel, hogy a város arra pályázott, amire az unió lehetőséget biztosított, pénzt adott – nem véletlen, hogy Debrecen is villamosközlekedést fejlesztett.

  • Ezek nem sokmilliárdos projektek, a cégek letelepítése sem igényel nagy forrásokat, sokkal inkább hatékony ügyintézést. Elsősorban a menedzselésen, a szervezésen, az összefogáson lett volna a hangsúly, amit néhány fős agilis, felkészült és elhivatott menedzsergárda elő tudott volna segíteni, nyilván a helyi politikai elit támogatásával – Debrecenben külön holdingot hoztak létre e célra. Nem csupán pénzkérdésről van tehát szó – hiszen amint említettem, elnyert pályázatok is megfeneklettek Szegeden.

Építsünk az élelmiszeriparra, a tudományra!

Részlet a Dr. Lengyel Imrével készült interjúból:

"A város lehetőségeiből hiányzik a klasszikus ipari munkaerő. Többször elhangzott már, hogy a tudomány, illetve az élelmiszeriparhoz kapcsolódó ágazatok jelenthetik Szeged számára a kitörési pontot. Lengyel Imre szerint a trendek e kettő felé mutatnak, de nagy a bizonytalanság, ezért lenne fontos a részletes és alapos diagnózis, de a versenytárs városokban folyó fejlesztéseket is alaposan értékelni kellene. Ezzel együtt és az élelmiszer-ipari hagyományokat, a kevésbé képzett munkaerőt tekintve valóban úgy tűnik, az élelmiszeripar több szegmense és a hozzájuk kötődő szolgáltatások fontos szerepet játszhatnak Csongrád megyében, Szegeden és vonzáskörzetében, Mórahalmot is ideértve. El kellene érni, hogy közös érdekek mentén együtt tudjanak fellépni a piaci szereplők, illetve közös háttérintézmények, például komoly, független élelmiszer-bevizsgáló intézetek telepedjenek meg itt. A másik perspektíva pedig a tudomány néhány dedikált szegmense. Tudomásul kell venni, Szeged és az egyetem is kicsinek számít a globális versenyben, ezért nem lehet tucatnyi ágazatot preferálni. Az ELI körüli tudományos parknál is a menedzselés lesz a kulcs. Nem garantált a siker, azon múlik, hogy a helyi politikai és intézményi elit képes-e összefogni, folyamatos ötletekkel előállni és betelepülő cégeket bevonzani, a felmerülő kérdésekre releváns válaszokat adni, az érdekellentéteket hatékonyan kezelni."

 

3. Milyen okok lehetnek? Mi történhetne itt?
(Az alábbi sorrend nem fontossági.)

3.1. A korábbi próbálkozások

Smart city, green city, intelligens city, okos város, intelligens város, élhető város, élhetőbb város, a napfény városa (a bőrrák térhódítása ellenére is), és ki tudja még milyen másféle jelzőjű város akartunk már lenni, a Balkán kapuja, Biopolisz, stb. Minden kornak megvan a divatos fogalma, úgy mint ma a smart city. Napjainkban ez minden város programjában benne van. Pár éven belül minden városunkban Szilícium-völgy épül? Almát, krumplit már senki sem akar termelni?

Mindegyiknek van logikus tartalma, amellyel igyekeznek a különféle ideológiákat telepíteni. Nyomatják ezerrel, mint bármilyen divattárgyat és ha az egyik elszáll, jön a másik. Velük szemben egyedül a józan ész lehet a szűrő, hiszen mindben van átvehető rész. Legtöbbjük egészségiparról beszél, miközben hangsúlyozzuk, hogy az ember nem egy csavar. Van szó ipari parkról, holott a park éppen attól az, hogy a közelében sincs ipar. Ezeket az ötleteket a hasonló szószörnyetegek folyamatos gyártásával próbálják nagy durranással eladni. Ha a magyar nevüket használnánk, egyből érthetővé válna minden. Nem lenne tanulságos kinyomozni, hogy miért nem hozták az elvárt eredményeket? Mitől nem lettünk egyik sem vagy miért nem lehetünk együtt valamennyi? Nem lehetnénk egyszerűen egy normális város?

3.2. Ludas lehet-e az önkormányzati képviselőink információhiánya?

Két héten belül két konferencia volt Szeged egyetemi épületeiben. Az egyiken kettő önkormányzati képviselőt láttam, a másikon sajnos egyet sem. Mint tudjuk, nem érnek rá, hiszen a halaszthatatlanul sürgős közfeladataikat végzik. Információhiányos állapotban készítik újabb „koncepcióikat", melyekkel olyan kárt okoznak a városnak, amit talán évtizedek alatt sem lehet. Mit hallottak meg, mit értettek meg a városházi képviselők pl. Lengyel professzor úr véleményéből?

3.3. A fővárosi koncepciókészítők tehetnek esetleg róla?

A közbeszerzés őrültségeit, a szegedi koncepciókat, a nagyobb terveket 15-20 fős fővárosi cégek készítik. Ez hatalmas számnak tűnik elsőre, de nagyságrendekkel kisebb, mint a Szegedi Tudományegyetemen fellelhető szakgárda. Produktumaik tartalmának nagy részét az EU-s "blabla" konkrétum nélküli beidézése tartalmazza. Ezt keverik össze néhány korábbi szegedi anyag képeivel, táblázataival és már mennek is a kasszába. Jobb esetben fillérekért felvesznek egy szegedi "rabszolgát". A közbeszerzések és ezen tervek sematikusságát megtörhetnénk, ha az itt élő, helyi szakemberek kapnának munkát. Még az is lehet, hogy szégyellnének leadni egy, az előbb írthoz hasonló anyagot.

3.4. Szeged nem olyan, mint egy hibás számítógép?

Képzeljünk el egy különleges számítógépet, amelynek elemei, alkatrészei világelső termékek. Ám mindez hiábavaló, mert ez elemek, az alkatrészek nincsenek összekötve. Működne ez a számítógép? Ez a metaforát használhatjuk a jelenlegi szegedi helyzet leírására is, tudnak egymás céljairól, eredményeiről a város szellemi műhelyei?

3.5. A Szeged – Arad – Temesvár kapcsolat

A HVG 2015. október 17-i száma szerint „Kelet-Közép-Európa áruforgalmát Bécsből irányítják. A közép-európai jelentőségű logisztikai központok többsége Magyarország határain kívül van: például Bécs, Pozsony, Arad, Temesvár, Kassa. Ez határozza meg a hazai és a határainkon túli logisztikai központok lehetőségeit." Szegednek itt lehetne Arad és Temesvár ahhoz, hogy Európa nagy anyag- és információáramlatai ne zúgjanak el mellettünk mindenféle haszon nélkül.

Mi mutatja a két város kapcsolatának hiányát? Nincs olyan magyar busz, amely a két város között legalább naponta egyszer menetrendszerűen járna. Miközben Londonról számtalan útikönyv kapható a szegedi könyvesboltokban, addig Temesvárról szólót egyet sem találunk. A nyáron készült el a Szeged – Arad - Temesvár közti M43 autópálya, amely átadását nagy csönd övezte, mintha szégyellnünk kellene meglétét, holott rengeteg pénzbe került. Mi állhat a háttérben? Csalódtunk az M5 autópálya térségfejlesztő hatásában? Egyáltalán, milyen térségeken segíthet egy autópálya? Milyen árut szállítunk majd az M43 autópályán, kik közlekednek majd itt, ha a három város kapcsolata nullával egyenlő?

A város néha beáll a Szeged - temesvári vasútvonal helyreállításáért folytatott harcba is. Ha véletlenül elkészülne ez a vasútvonal, nem kellene-e már másnap az elbontását kezdeményezni a szállítási feladat hiánya miatt? Szeged – Arad – Temesvár felfűzésével úgy épült meg az M43-as autópálya, hogy ezek a városok semmit sem tudnak egymásnak szállítani. Mitől térülne meg, mitől lenne gazdaságos egy olyan vasútvonal, amely párhuzamos a három város szempontjából majdnem nulla forgalmú új autópályával? Meglehet, hogy célszerű lenne egy Szeged – Arad – Temesvár Konferencia megszervezése.

Természetesen hasonló aktivitás szükséges Szabadka és Újvidék felé, mert nélküle erőtlenek leszünk a budapesti lenyomással, erőforrás elvonással szemben. Egy Temesvár – Arad – Szabadka –Újvidék – Szeged térség már olyan méretű lenne, amely ma már számítana. Jó minta erre a Bécs – Pozsony – Győr kapcsolatrendszer. Nem kellene egy városházi „külügyminisztérium" is?

Ez tényleg az a terület, ahol számít a méret! A főváros hasonló fejlesztésekben gondolkodik, hiszen a budapestiek 5 milliós lélekszámú metropolisszá akarják tenni Budapestet egy 10 milliós lélekszámú országban. A vízfej, ha rajtuk múlik, nem csökken, hanem nő. Ők ma az igazság- és pénzosztók, hiszen a vidéki pénzek az ellenérdekelt fővárosiak kezében vannak. Hozzáállásukból úgy tűnik, mintha nekik a fővároson kívüli Magyarország csak egy nyűg lenne, amely időnként akadályozza a városállam kialakulását. 

Mivel az elmúlt évszázadban a fővárosi döntéshozók a vidékhez képest túlfejlesztették Budapestet, a jövőben kevesebb pénz fog érkezni az EU-tól. Pótlásként kitalálták a budapesti olimpiát, amely csak egy ürügy, hogy újabb 10.000 milliárd Ft-ot költsenek magukra (ezt az összeget csak 700-nak eladva) az ország pénzéből. A magyar vidék soha nem kapott ekkora löketet. Emlékezzünk vissza a legújabb szegedi Déli-hídra, ami akár 30 milliárdba is kerülhetne, ám ez a fővárosi döntnökök szerint horribilis összeg. Miközben Szegednek szüksége van egy önálló vasútra és közúti hídra, még a kényszerből, a pénztelenség miatt összevont kettős funkciójú híd építése is kockán forog. Nevetséges, hogy évtizedeket kell a városnak "pitiznie" a fővárosi döntéshozók előtt.

Újabb erőforrás elszívás ez, cukorkába csomagolva.

A vidéki városok hallgatnak. Nem tudok arról, hogy az ország pénzeinek osztogatását, a magyar vidékre jutó pénz nagyságát végre automatikusan a fővárosi pénzosztás mértékéhez igazítanák. Fontos lenne megoldani, hogy a kettő együtt, arány szerint kapjon pénzt, hiszen míg a főváros megkapja a zsíros falatokat, addig vidéknek csak a morzsák jutnak. Ez a jelenség – az alulfinanszírozás - Szeged egyik visszafogója.

Tanulmányozhatnánk azt a döntési folyamatot, amellyel elfogadtatják az országgal ezeket a projekteket, biztosan érdekes információkat találnánk. Ilyenkor nem számítanak az olyan kedvelt témák mint az egészségügy vagy az oktatás. Megveszik a hallgatásukat, a támogatásukat pl. a vidéknek lelökött néhány rendezvény megtartási jogának ígéretével, ez nem jó, ráadásul olcsón adjuk magunkat. Ne feledjük, ez sem fog sokáig tartani, mert ha igaz, épül Csepelen az Maty-érit kiváltó evezős paradicsom. 

3.6. A szegedi orvostudomány

Lengyel professzor úr sajnos kihagyta a híresen eredményes szegedi egészségügyet, ahol napi panasz az orvosok elvándorlása. Érthetetlen számomra az, hogy miért az orvos megy a beteg után (pl. Szegedről Londonba) és miért nem fordítva. Ide lehetne hozni őket, hiszen a fejlett világban sem mindenki milliomos, tehát egy-egy orvosi beavatkozás költsége, melyben nagy különbség lehet az egyes országokban, mindenkinek számít. Sopronban és környékén ez működik. Aki a városban sétál, láthatja a nagyszámú fogorvosi rendelőt. Ehhez természetesen örömmel csatlakoznak a helyi fodrászok és kozmetikusok is. Van egy kihasználatlan repülőterünk, melyre kis és közepes gépekkel Európa bármely részéből ideáraszthatnánk a fizetős betegeket.

Természetesen segítené ezt az ügyet, ha a Szeged-Budapest távot nem 2 óra 20 perc, hanem egy órával kevesebb idő alatt tenné meg a vonat. Vélhetően ehhez végig két vágányra lenne szükség, fel kellene újítani az elhanyagolt szakaszokat. Tud valaki olyan szegedi programot, amely ezt tartalmazza?

Érdemes lenne egy olyan cég létrehozása, amely a gyógyítással kapcsolatos utazásokat szervezné, propagálná, illetve hirdetné a világhírű szegedi klinikánkat. Mindeközben elvihetnék őket vadászni, lovagolni, kajakozni, színházba, szabadtérire, stb. Nagy ütemben folyt és magas szintre jutott a 2000 ágyas klinika építésének előkészítése, de egy pillanat alatt kútba esett az egész, azóta semmit sem lehet róla hallani. Helyette egy 235 ágyas cipősdoboz külsejű, jellegtelen kórházat építettek. Mi volt a gyors és nagy mértékű irány váltás oka? 

3.7. Szeged és az országos, illetve a nemzetközi intézmények

Miért nem tesz meg mindent a Város annak érdekében, hogy Szegedre települjön egy minisztérium vagy egy államtitkárság, hiszen Szegeden bőven van hely akár egészségügyi, vízügyi, vagy az oktatási, a mezőgazdasági minisztérium létrehozására. Autópálya, internet, mobiltelefon, helikopter-leszállópálya, repülőtér és egy gyönyörű város itt van, mi kell még? Kérdezhetném ugyanezt a nemzetközi szervezetek intézményeivel kapcsolatban is, hiszen megszámlálhatatlan, mennyi van belőlük a világon. Jó ötlet lenne néhányukat Szegedre csábítani, és megtölteni a helyi egyetem végzős hallgatóival. 

3.8. Szeged aranybányája a Szegedi Tudományegyetem

Sajnos ezt az aranybányát nem, vagy alig műveli a város, így haszna alig van belőle. Írom ezt abban a tudatban, hogy közben hallom: nyitott kapukat döngetek, hiszen évtizedes kapcsolatban áll a város és az egyetem. Ez igaz lehet, ám a fő kérdés a kapcsolat hatékonysága, amelyre sajnos a megszokott „lehetne jobb is" a válasz. Üres, sehová nem vezető kijelentés, csak úgy, mint az előző. Ezt a kabátot újra kell gombolni, hiszen az egyetem élete is javulhat, ha Szeged prosperál, és viszont. A mai helyzet egyértelmű: „Hiába az egyetem közelsége, a Szegedi járás csak közepes versenyképességű." „… az egyetemnek gyakorlatilag alig-alig jut szerep a (szegedi – RM) gazdaságfejlesztésben."

A kapcsolat hatékonysága a lényeg, ám pont ezzel van jelenleg probléma. Nem tudok arról, hogy a Város átadott volna egy szegedi probléma-listát az egyetemnek, és arról sem, hogy az jelezte volna a megoldásokat. A SZTE oktatói bejárják az egész világot, sok olyan dolgot látnak, hallanak, amelyeket Szeged javára hasznosíthatnánk. Jó megoldás lehet egy egyetemi csapat létrehozása, akik átnézik az európai egyetemek és a nekik otthont adó városok kapcsolatformáit, együttműködési módjait. Továbbmegyek, foglalkoznunk kell azzal is, hogy a kiváló, végzős diákokat helyben tartsuk, hiszen a friss, kiművelt, tettre kész agy a szegedi „aranybánya" egyik fő terméke. Mi lényegében kibocsátó város vagyunk, azaz kiénekelik a város szájából a sajtot mások. Szükséges lenne a korábbi, esetleges közlekedési kísérletek kudarcait feltárni. 

3.9. Szeged és a mezőgazdaság, Szeged és a biológia

Évszázadunk és a világ legfőbb témája az élelmiszer. Szegeden ezzel kevésbé foglalkoznak, holott ez az Alföld egyik legnagyobb városa, amely maga a mezőgazdaság – kellene legyen. Úgy teszünk, mintha a mezőgazdaság, az élelmiszer problémája a környékünkön elő sem fordulna. Át kellene gondolni, hogy az alacsonyabb iskolai végzettségűek részére is létesítsünk munkahelyeket, hiszen nem lehet mindenki lézerfizikus. Az összefogás hiánya sajnos a mezőgazdaságból is hiányzik hazánkban. Nem lehetne végre érdemben elkezdeni a dán vagy a holland típusú mezőgazdasági szövetkezetek szervezését, mely már többször elvetélt? Nem kellene megtudni a többszöri kezdeményezés elbukási okait? Nem kellene végre életre kelteni az egykor sikeres Hangya Szövetkezetet? Akkor is, ha érdeket sért. Nem volt Szegednek valamikor világhírű paprikája, nem volt világhírű a szatymazi őszibarack?

Somogyi György paprikanemesítő szerint: „Míg az 1930-as években 4000 hektár magyar földön termesztették a piros aranyat, mára körülbelül 500 hektárnyi területet szánnak erre. Még itthon is találkozunk a boltok polcain import áruval: az egyik legnagyobb beszállító (mintegy 400 tonnáért felel) Hollandia, holott egy tő paprikát sem nevelnek az országban." A „Szögedi Nemzet" Találkozó 2015. Alsóváros. Miért éri meg paprikázni a hollandoknak, és miért nem a szegedieknek?

Szatymazon a 2. világháború előtt olyan szintet ért el az őszibarack termelés, hogy az érett gyümölcs szállítás alatti épségének megőrzésére repülőgépes szállítást, Szatymazon repülőteret terveztek. Mára az őszibarack jövedelmezősége is „bizonytalanná vált." Ez mind mellébeszélés. Ma a pénzügyi környezetet úgy alakították ki, hogy bármibe kezd is a termelő, még az önköltségét sem kapja vissza, miközben elönt bennünket a sok hamisítvány, a külföldi szemét. Valakiknek nagyon kell a magyar föld, melyet így is igyekeznek üveggyöngyért megszerezni. Miért hagytuk?

Miért túl nagy a csönd a város korábbi zászlóshajója, a világhírű biológiai központ (SZBK) körül? 1968-ban erre a célra alapították: „Szolgálja ez a kutatóintézet az élet alapvető tudományos problémáinak megismerését, amelytől az emberiség és a mi népünk is sorsának javulását és az élet megszépítését várja." Talán ezek a célok már mind megvalósultak? „A Tisza-parti város örömmel fogadta a döntést és tárt karokkal a tudomány új fellegvárát." Mi maradt ebből mára?

A biofizika, biokémia, genetika, növénybiológia fellegváráról van szó. Miért jutottak majdnem hasonló sorsra a mezőgazdasági kutatóintézetek? A szegedi Gabonakutató „Magyarország legnagyobb agrárkutató intézete. 30 növényfaj nemesítése, közülük a búza, kukorica, napraforgó a legfontosabb. Agrotechnikai, növénykórtani, rezisztencianemesítés és molekuláris genetikai alap és alkalmazott kutatások. Rezisztenciagenetikai kutatásai nemzetközi rangúak."

Miért lett szintén hangsúlytalan a biotechnológiával, mikrobiológiával, környezetvédelemmel is foglalkozó Bay Zoltán Intézet? Csak a véletlen műve? Mi nagyon gazdagok vagyunk, akár még pazarolhatunk is. Van még város, kinek ilyen adottságai, intézményei vannak? Ezeket is eldobjuk, mint a paprikát vagy az őszibarackot? Lehet, hogy Szegedet a saját mezőgazdasági környezete sem érdekli? Fáj ma valakinek a Biopolisz gondolat, amikor az évszázad egyik legnagyobb tudománya a biológia? A Biopolisz gondolatával együtt ezek az intézmények is elsüllyedhetnek? Hagyjuk, hogy a szegedi paprika sanyarú története a biológia alapú intézményekkel megismétlődjön?

3.10. Szeged és a járművillamosítás

Két tény: a világ a közúti járművek villamosítása felé fordult és a járműipari gépgyártásban nagyok a magyar hagyományok. Szeged, Debrecen, Miskolc, de főleg Budapest,  elkezdte lecserélni a lepusztult trolikat, villamosokat, buszokat. Azonban ahányan vannak, annyifélét vesznek. Nekünk nem jó az Ikarusz busz, jobb helyette a törökök gyártotta Mercedes, vagy a lengyelek által összerakott Volvo busz. Bármi jó, csak nehogy magyar gyártmány legyen? „A közlekedési fórumon Herdon István példaként említette azt a víziót, hogy 2018-2020-ra az összes tömegközlekedési eszköz elektromos meghajtású lesz, 2021-re pedig valamennyi tömegközlekedési eszköz sofőr nélkül fog közlekedni. A technikai feltétel erre már adott, Debrecenben kifejlesztették azt az elektromos hajtásláncot, amelyet jó eredménnyel alkalmaznak autóbuszokban - mondta a Xanga vezérigazgatója a Nemzeti Közlekedési Napok keretében tartott fórumon."1

Óriási a piac, ám ehhez sem tudtunk kapcsolódni. Nem sokon múlott, hogy egy kis járműipari üzem Szegeden is elinduljon, mert összeállt egy csapat az SZKT-nál, akik dolgozni akartak. Kezdődhetett volna a város újraiparosítása. Nehéz ehhez a feltételeket megteremteni, mintha az összes csillag együttállására szükség lenne a beinduláshoz. Tulajdonképpen az egész világon legózás a járműgyártás, hiszen különböző elemekből lesz a busz, a villamos, a troli. Ugyanezt a helyzetet mesterségesen, kívülről létrehozni nagyon nehéz lett volna. Szegeden majdnem sikerült, de jött a megszokott gáncsoskodás. A kicsinyes érdekek eltakarítottak egy nagyreményű helyi ipari kezdeményezést, miközben végig azt hallottuk, hogy kellene már a munkahely.

Az elektromos autó az eddigieknél egyszerűbb szerkezet, hiszen nincs benne például sebességváltó. Mi kell hozzá? Egy karosszéria, egy pár villanymotor, eekben semmi új nincs. Világszerte megoldatlan azonban az elektromos energia tárolása. Ettől olyan nagy szám az akkumulátor technológia. Piaca óriási. Minden „apró" ötlet vagyont érhetne. Újdonság csak az akkumulátor körül lehet, melyhez főleg a periódusos rendszer ismerete szükséges. A szegedi egyetemen szerencsére még ilyen kiválóságok is oktatnak, hiszen ez tiszta kémia és fizika.

Nem a karosszériában és nem is a villanymotorban van a korszerű tudás. Az akkumulátortechnológia a világ egyik legmenőbbje. Ezt a hajót is elengedjük?
A hódmezővásárhelyi Pulit néhány kiváló ember szinte a panellakás konyhájában rakta össze az akkori mostoha körülmények között. Igazi siker volt, csak az ellenérdekek elbuktatták. Az akkumulátortechnológiában sem indulhatna el az egyetem?

3.11. Nem képezhetne együtt mérnököt a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) a Budapesti Műszaki Egyetemmel (BME)?

Nincs ebben semmi különös, kár kiforgatni. A vidéki tudományegyetemeknek sajnos majdnem megoldhatatlan feladat a mérnökképzés. Van valami, de nem az igazi – Rajkin szerint. A Budapesti Műszaki Egyetem honlapján olvasható az egyetem története: A Műegyetem első, közvetlen elődintézménye az 1782-ben – a budai tudományegyetem bölcsészeti karának kebelében – alapított, Institutum Geometricum néven ismertté vált mérnökképző intézet volt."2
Magyarul, a budai mérnökképzés a földmérők és a vizes mérnökök képzésével indult el a budai tudományegyetem bölcsészeti karán belül. Bölcsész környezetben és alapon indult a Műegyetem? Akkor még ez is lehetett, ma még a Műegyetem és egy helyi tudományegyetem együttműködése is képtelenség lenne?

„Az Institutum Geometricum hivatalos megalapítására 1782. augusztus 30-án került sor, ezen a napon írta alá II. József az alapító rendeletet. Az intézetet az uralkodó a tudományegyetem bölcsészeti karához kapcsolta, ezzel a mérnökképzést egyetemi szintre emelte. Az Institutum Geometricum volt az első polgári mérnökképző intézet Európában, amelyben egyetemi szervezetben oktatták a műszaki tudományokat, 12 évvel korábban, mint az 1794-ben főiskolai rangra emelt francia École Polytechnique-ben."3

Egy kis kitérő a tisztesség okán: ez itt csak fogalmakkal való játék. Iyen alapon az egyetemi büfé, pusztán azért, mert az egyetemen működik, egyetemi színvonalú? Bárki meggyőződhet az ellenkezőjéről. Másrészt akkoriban maga a mérnök fogalom sem létezett. Veres István – Szeged Széchenyije - saját magát „rendes földmérőnek" nevezte, tehát nem mérnöknek. Az École Polytechnique ma a világ leghíresebb műszaki egyeteme, és nem a korábban „egyetemi rangra emelt" budai képzés.

Sajnos a BME meg sem említi azt a tényt, mely szerint a franciák híres intézményének kémia oktatása során nem a budai, hanem az 1735 óta bányatiszteket képző selmecbányai akadémia gyakorlatát vették át. Az első hazai műszaki egyetem, tehát a selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémia. Azaz: bányatiszt, aki olyan szerepű a bányában, mint a hadseregben a katonatiszt. Mindenki által érthető fogalom, csak sajnos a BME-n nem. Selmecen a bányatiszt tanonc a mai fogalmaink szerinti geológiát, geodéziát, gépészetet, közgazdaságtant, kohászatot, elektromosságot, szociológiát és mindent tanult, ami a bányaműveléshez kellett. Szükséges bizonygatni, hogy szélesebb tananyag volt az, mint a budai földmérő és vizes képzés? Bővebben itt olvashatnak erről. 

Noha van mérnökképzés Szegeden, de mintha nem találná a helyét. Látható, hogy ez nem azonos a BME szintjével. Nem lehetne elkezdeni a közös mérnökképzést, a két egyetem együttműködésének eredményeként, melybe később bekapcsolódhatna akár a Temesvári Műszaki Egyetem is? Mondjuk úgy, hogy az alaptantárgyakat, mint a matematika, statika, fizika, szilárdságtan, kémia, számítástechnika, menedzselés, pénzügy, szervezés, matematikai logika, operációkutatás stb., Szegeden tudná le a hallgató, mert ezt az ismeretanyagot ugyanolyan szinten elsajátíthatná, mint a Műegyetemen. Majd a kifejezetten szakmai ismereteket a BME adná, ők csak a szaktárgyakkal fejelnék meg a képzést. Több jó mérnök lehetne Szegeden. 

Az egyetemek együttműködésére, a közös képzésre van már hazai példa is:„Keretmegállapodást írt alá a debreceni és a kolozsvári egyetem a kettős doktorképzésről"

„Közös doktorképzésben az elmúlt 15 év alatt 15-20 hallgató vett részt a Debreceni Egyetemen, ők mind egyénre szóló megállapodások alapján szereztek kettős diplomát. Intézményi szintű keretmegállapodásunk egy volt eddig: a Jyväskylä-i Egyetemmel, a Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel ma megkötött a második a sorban – tette hozzá Varga Zsolt, a Debreceni Egyetem tudományos igazgatója."4

3.12. Irodalmi múzeum Szegeden

Németh János versmondó úr, a Dél-alföldi Versmondó Egyesület vezetője az irodalmi múzeum ötletgazdája. A maga halk és szerény módján már kétszer is volt szerencsém hallani tőle eztr a javaslatot. Tőle tudom, hogy Budapest után Szeged rendelkezik a leggazdagabb magyar irodalomhoz fűződő kapcsolatokkal. Felsorolni is nehéz azon magyar írók és költők nevét, akik valamilyen módon városunkhoz kötődnek. Elsőre beugrik mindenkinek Móra, Tömörkény, József Attila, Radnóti és főleg Juhász Gyula.

„Többször, több évvel ezelőtt is felvetődött már: Szeged az egyik legnagyobb múltú „vidéki" irodalmi város, még sincs irodalmi múzeuma. Ne feledjük, 1984-ig a Móra-múzeum első emeletén volt egy Dugonicstól Radnótiig „tartó irodalmi múzeum". A Somogyi-könyvtár költözése után a Móra-szoba maradt meg, azt építették át, de ezzel párhuzamosan megszűnt az irodalmi kiállítás. Szerintem ez azóta részben a múzeum adóssága is. Magyarországon a Petőfi Irodalmi Múzeumon kívül nincs valódi irodalmi múzeum. Ez nem szegedi probléma. Nagyon sok önkormányzat nem veszi észre, hogy a kultúra, az irodalom is lehet a település-imidzs része. (...) Az IKV árul, pályáztat olyan ingatlanokat, például a Bartók művelődési házat meg az egykori Százszorszép Gyermekházat, ahol ki lehetne alakítani egy ilyen múzeumot. Jó lenne, ha holnaptól mindenki táblákkal vonulna, „Szegedre irodalmi múzeumot!" felirattal, de ilyen sosem fog megtörténni. Németh János kapott észbe, és javasolta, kezdődjön el egy aláírásgyűjtés, amely jó alap lehetne ahhoz, hogy megpróbáljanak politikusokat, támogatókat megnyerni a múzeum kialakításához. Igazából állami szerepvállalás nélkül manapság egy ilyen múzeum létrehozása a science fiction kategóriába tartozik."5

„Több éves együttgondolkodás eredményeként úgy érezzük, érdemes volna létrehozni méltó keretek között egy irodalmi múzeumot a Városban, részben Szeged szellemi életének egyik legnagyobb alakja emlékére, részben pedig a szegedi irodalom reprezentánsainak tiszteletére"6

A híres szegediek listája: Babits Mihály, Baghy Gyula, Balázs Béla, Baka István, Bálint Sándor, Bene Zoltán, Békeffi László, Csemer Géza, Cserzy Mihály, Dugonics András, József Attila, Juhász Gyula, Mikszáth Kálmán, Móra Ferenc, Péter László, Ördögh Szilveszter, Radnóti Miklós, Sík Sándor, Temesi Ferenc, Tömörkény István

A fenti listához érdemes még hozzátenni a Szegedi Írók Társaságának szerencsére nagy számú tagságát. Az ő véleményük hangsúlyos lehet abban, hogy miért is szükséges egy irodalmi múzeum Szegeden,és alaposabb is annál, mint az enyém e témában meg tudnák indokolni az irodalmi múzeum szükségességét az irodalom és Szeged kapcsolata ismeretében, mint én tettem.

Valószínű: a lista nem teljes, hiszen én csak egy mérnök vagyok, aki nem ismerhet minden csoportosulást, az irodalmi újságok alkotói körét. Lenne mit bemutatni. A szegedi irodalmi múzeum jól illene a szegedi egyetemhez, a kettő együtt pedig a városunkhoz.

3.13. A szabadtéri főutcája az Oskola utca

Volt szerencsém egyszer meghallgatni Kopasz Márta grafikus művész szegedi elképzeléseit. Városunk díszpolgára szerint a „szegedi múzeum mindig régészcentrikus volt." A múzeum raktárai tele vannak olyan csodálatos alkotásokkal, melyeket a szegediek csak nagyon ritkán láthatnak, mert ritkán állítanak ki közülük. A kulturális holt tőke ez. Ritkán látható, szinte eldugott kincsekről beszélt. Ki kellene ezeket hozni a város kis kiállító tereibe. Ilyenek kialakítására szerinte az Oskola utca lehetne, mely egyúttal városunknak egy olyan főutcája lehetne, mely összeköti a színházat a szabadtérivel. Francia, kissé bohém jelleget szeretett volna azzal kölcsönözni az Oskola utcának úgy, hogy a kis kiállítótermek között kis éttermeket, kis kocsmákat képzelt el, melyeket a sétáló egymás után használt volna a maga örömére, Szeged dicsőségére, mindenben megfelelve a kezdő ponti színház és a végponti szabadtéri szellemiségének. Kiszolgálva a helyiek és turisták sokféle igényét.

Ehhez persze az kellene, hogy az Oskola utca városunk második sétáló utcája legyen a Kárász utca után, legalább a jellegében. Nem kell egyből a ma divatos faltól falig betonozásra, fátlan és lelketlen térkövezésre gondolni. Ennek viszont elemi feltétele az, hogy kivigyük onnan a városrészt átszelő, nem oda illő, a legázolt városrészhez semmivel sem kapcsolódó, átmenő gépjármű forgalmat, mely Alsóváros és Újszeged közötti kapcsolatot biztosít. Ez az átmenő forgalom lényegében élhetetlenné teszi a legszűkebb belvárost, mert a Dugonics tér felől Újszeged felé nyomuló autótömeg tönkreteszi a Somogyi utcát és az Oskola utcát, visszafelé pedig a Kelemen utcát, a Zrínyi utcát.

A mai forgalmi rendet érdemes lenne módosítani úgy, hogy:

  • az Oskola utca-Híd utcai csomópontban ne lehessen az Oskola utcáról jobbra, a Belvárosi hídra feljutni,
  • a Híd utca-Deák Ferenc utcai csomópontban pedig ne lehessen a hídról lejövőknek balra befordulni a Deák F. utcára a Victor H. és a Kelemen utca felé.
  • Egyébként a városrész mai forgalmi rendje változatlan lenne.

A beavatkozás tehát nem zárná ki teljesen az autósokat, csak az oda nem illőket. A többi autós pedig elérhetné itteni lakásait, feltárhatók, megközelíthetők lennének az üzletek is, ugyanúgy, mint ma. Az első ütemben még a térkövezéses átalakítás is elmaradhatna, csak az előbbi minimális beavatkozást kellene a forgalmi rendben bevezetni. Esetleg e meglévő kiemelt szegélyeket kellene csak megdönteni. Szerintem a szegedi irodalmi múzeummal és az átlényegített Oskola utcával kerekebb lenne Szeged.

3.14. Szeged és a Tisza kapcsolata, nincs természettudományi kiállítóhely Szegeden

Sajnos nincs egy természettudományos kiállítóhely a városban, mely a Tiszáról szólna, mely bemutatná a tiszai ember küzdelmeit, a Tisza szabályozását – a második honfoglalást - ahogyan Vágás István professzor úr szokta emlegetni, sőt a szegedi Nagyárvizet, a többi árvízzel együtt, hatásaikkal együtt. A Tisza élővilága lehetne valami olyasmi, mint a Móra Ferenc Múzeum egykori, a Fehér-tó élővilágát bemutató hatalmas, gyönyörű kiállítás volt, dr. Beretz Péter orvos-ornitológus úr munkásságára támaszkodva. Szólhatna a Tisza múltjáról, jövőjéről, Szeged környezetének egykori folyóiról, folyóágairól, tavairól, bemutathatná az igazi Szegedet, amely még hét szigetből állt (Szeged-sziget!), és jobban hasonlított a mai Velencéhez, Szentpétervárhoz, mint a mai Szegedhez.

Rettenetesen kiszárították Szegedet, jórészt a maláriára hivatkozva, mely most balkéz felől mégis visszajöhet, viszont a sok vizes Szeged talán soha. Tájékoztathatna Szeged geológiájáról, kőolajáról, termálvizeiről. Szólhatna a szegedi várról, az egyik hibás döntésről, a vár elbontásáról. Nagyszerű lenne bemutatni az összes olyan korábbi elképzelést is, amelyet elődeink kitaláltak, mint városfejlesztést. Lehet, hogy nem találnánk föl többször a meleg vizet?

3.15. A Huszár Mátyás rakpart jövője

Tisztában vagyok vele, hogy ez már a sokadik javaslatom, amellyel bizonyos érdeket megsértek. Bízom azonban abban, hogy sokkal több és nagyobb érdeket viszont szolgálok. Előre szeretném jelezni, hogy a mostani felvetés ebben a témában vázlatos lesz, mert szeretném bővebben kidolgozni a közeli jövőben.
A rakpart nevében benne van, hogy eleink mi miatt építették. A Marosról és a Tiszáról hajón érkezett árut itt a Tisza partján rakták ki. Léte a szegedi hajózással kapcsolatos.

A kirakott árut azután lovas kocsival elvitték a vasútállomásra, vagy a város különböző pontjaira, a rendeltetési helyekre. A rakpartnak olyannak kellett lenni, hogy az lovas kocsival járható legyen esőben is, tehát leburkolták.
A baj akkor következett be, amikor a hajózás megszűnt és a rakpart feladat nélkül maradt.

Sajnos ez az időpont egybeesett az autózás fénykorával, amikor minden szabad hely kellett az álló vagy mozgó autóknak. Kialakult egy városi osonó út, melyen ki lehet kerülni a Tisza L. krt. „autósbosszantó" jelzőlámpás csomópontjait. A helyzet azóta is változatlan. Jól mutatja a kapcsolat felesleges voltát az, hogy a rakpart az év egy nagy részében le van zárva, és a város ebbe nem rokkan bele, sőt akkor is, ennek ellenére is él. Lezárják, ha kijön a víz, ha halászlé fesztivált rendeznek, ha futóverseny megy arra. Megtehető, mert autós léte nem sorskérdés. A város él akkor is, amikor lezárják a rakpartot.

A mi rakpartunk nem olyan, mint a pesti Duna-rakpart, mert csak két ponton lehet ráhajtani és róla lehajtani: a Kiskörút egyik és a másik végén. Közben ott van a vasbeton fal, mely minden le- vagy rácsatlakozást megakadályoz. Ha elkészülhet egyszer a Dél-híd a Nagykörút folytatásában, akkor pedig végképp értelmét veszti az autós használat! Erre az autómentesítésre kell készülni már most.

Jó, de mi lesz az új funkció? Ugyanaz, mint a Tisza szabályozása és a rakpart építése előtt is volt: a város Tisza-partja lesz. Képtelenség az, hogy a Stefánia parkja és a Tisza közé beékelődik egy természetidegen beton-aszfalt förmedvény. A 4. pontban írok természetesen a város árvíz elleni biztonságának fenntartásáról is. Ez volt a kiinduló állapot:

Az eredeti, a visszaállítható Tisza-part Szegeden
1/3
Az eredeti, a visszaállítható Tisza-part Szegeden

Látható, hogy az emberek sétálnak a folyó partján. Csónakok láthatók a hajóhíd és a vár között, melyekből csak úgy ki lehetett szállni a fűre, sehol sincsenek függőleges vasbeton falak, nincs ott a sok lépcső. Sőt még a Tisza is a rendes helyén folyik és nem az ötödik emelet magasságában. Lehet tehát új funkciót adni a Tisza-partnak, mely minden eddiginél nemesebb.

A város zöldfelületeit növelve a Tisza belvárosi szakaszának közéjük csatolásával lenne egy sávunk a pihenésre, a kikapcsolódásra, az erőgyűjtésre. A sok nagy hajó helyére tessék sok kis hajót képzelni. Nem Szeged főutcája lenne ez, hanem Szeged szíve. A szív sokkal fontosabb a főutcánál. Egy város közepét a Tiszával nem vasbeton fal közbeiktatásával kell „összekapcsolni", mint ahogyan azt ma nekünk próbálják meg bemagyarázni, eladni, hanem nélküle, ahogy régen volt. A szabályozás nagyon durva beavatkozás volt egy természetes rendszerbe. Kezdetben a szegedi töltés jóval alacsonyabb volt a mainál. A Tisza azonban visszarúgott, mint ahogyan ma is. A gát magasságának folyamatos emelésének időszakába kényszerültünk. A „trendi" mobil gát is az, csak föld helyett alumíniumból. Magasabb töltés – magasabb gát. Még magasabb árvíz – még magasabb töltés. Az egyre magasabb árvizek szintjei időrendben leolvashatók Juhász Gyula szobra előtt. Pörög az ördögi kör, de meddig? A színház járdáján állva szeretném látni a Tiszát. Az előbbiek, a múzeumok, a sétálóutca költségeit ki lehetne termelni az utóbbiakból.

3.16. Szinte önmagát kínálja a földhő, a geotermikus energia még nagyobb arányú felhasználására

Ma megéri a világ túlsó végéről elhozni a gázt, a tengerek fenekén való csővezetéssel, miközben talpunk alatt van iszonyatos mennyiségben a földhő, annak termálvíztől eltérő hasznosításával is. Nem elég referenciának Odessza fűtése, az SZTE intézményeinek fűtése, vagy a hódmezővásárhelyi és a mórahalmi termál rendszer?

A „Szegedi geotermikus kaszkád rendszer" ismertetőjében olvastam:
„Szeged intézményeinek, középületeinek és lakóházainak hőellátási rendszere döntően földgáz alapú. Az ingatlanok kb. 75%-a központi fűtéses, míg a többi konvektoros, vagy egyedi megoldású. A földgázzal való fűtés légköri szennyezőanyag-kibocsátása révén szennyezi a környezetet, gazdaságossága erősen függ az aktuális politikai helyzettől, világpiaci folyamatoktól."
„A Szegedi Tudományegyetem Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszéke a Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány koordinálásával sikeresen pályázott Európai Regionális Fejlesztési Alap Interreg III. program keretében egy komplex termálenergiát hasznosító rendszer kiépítésének tervezésére és engedélyezésére. Tervek szerint két helyszínen, egyenként 2000 m mélységű kutakból 85–90 ºC-os termálvizet hoznak fel, mely hasznosítás után kitermelő kutanként 2 db visszasajtoló kútban jut vissza a felszín alatti rétegekbe. A termálvíz biztosítja a város legnagyobb hőenergia-fogyasztója, és így legnagyobb fűtési káros anyag kibocsátója, a majd 40.000 hallgatót oktató Szegedi Tudományegyetem épületrendszereinek (klinikák, kari épületek, kollégiumok), és bizonyos Önkormányzati épületek (I. sz. Rendelőintézet, Városi Sportuszoda) fűtését."

„Az 1880-as években már megkezdődtek Szegeden a vízfeltárások. Az Anna-kutat 1927-ben fúrták, mélysége 944 m, és 58 °C hőmérsékletű vizet hoz a felszínre. A vizet 1927. december 2-án vezették be a gőzfürdőbe, ezzel ennek szénfogyasztását a harmadával csökkentették. A kút üzembe helyezésével a gőzkazánnal történő melegvíz előállításra a későbbiekben nem volt szükség."

„A Szegedi Egyetem Orvostudományi Karának területén lévő 2000 m mély termálkutat 1965-ben fúrták, és két évvel később az első hasznosító rendszer is elkészült. A termálvízzel az egyetem egészségügyi, oktatási és egyéb épületeit fűtötték, illetve használati melegvizet állítottak elő. A kezdetben pozitív termálkút nyomása azonban 1983-ra a terepszint alá süllyedt, és búvárszivattyú híján a geotermikus energiahasznosítást felfüggesztették. A Felsőváros-I. fűtőmű részére lakossági ellátásra 1980-ban fúrtak először a területen. Hibás kútkiképzés, majd a rossz visszasajtolási koncepció miatt a rendszert leállították. Jelenleg Újszegeden, a Székelysoron lévő kút az egyetlen, amelyet lakóházak fűtésére használnak."

„A termálvíz leghatékonyabban akkor használható fel, ha kombináljuk az említett hasznosítási formákat. Például a magas hőmérsékletű vizet először légtérfűtésben, majd hő- fokának csökkenésével használati melegvízellátásban vagy padló- és talajfűtésben, végül fürdőkben használják fel.
Ilyen hasznosítási módokkal találkozhatunk, pl. Hódmezővásárhelyen a Geotermikus Közműrendszer, a Városi Kórház valamint a Strand- és Gyógyfürdő együttes hévízhasznosításánál. Ez a leginkább kívánatosnak tartott többcélú hasznosítási mód egyaránt igénybe veszi a vizet és a benne rejlő hőenergiát, tehát teljes mértékben biztosítja a kitermelt hévíz felhasználását. A szegedi tervezésben az épületfűtésre többször hasznosított termálvíz – a visszasajtolás előtt – kiválóan alkalmas az uszoda és sportcsarnok körüli járdák, parkolók és közterületek fagy- és hómentesítésére, a díszburkolatok alá telepített egyszerű műanyag csőkígyók segítségével."

„Szeged geotermális adottságai világviszonylatban is kiemelkedők Magyarországon a mélység felé 100 méterenként 5 °C-kal nő a hőmérséklet, ami mintegy másfélszerese a világátlagnak. Ennek oka, hogy a Magyarországot magában foglaló Pannon-medencében a földkéreg vékonyabb – mindössze 24–26 km vastag – így a forró asztenoszféra közelebb van a felszínhez. A kőzetek és a bennük tárolt folyadékok hőmérséklete 1000 m-es mélységben általában eléri a 60–70 o C-ot, 2000 m-ben a 110–120 o C-ot, a süllyedékek 2500 m-es mélységeiben a 130–150 o C-ot is."

a föld hőmérséklete a Dél-Alföldön
2/3
a föld hőmérséklete a Dél-Alföldön


„Hazánkban a Dél-alföldi Régió rendelkezik a legkedvezőbb geotermikus adottságokkal. A földhő a medencét több ezer méter vastagságban kitöltő laza üledékes kőzetekben tárolódik. Mind a negyedidőszaki, mind a felső-pannóniai vízadó képződmények itt érik el legnagyobb vastagságukat, ezért a Dél-alföld az ország legjelentősebb hévíztároló területének tekinthető. Ezen előnyök kiaknázása azonban nagyságrendekkel elmarad a lehetséges szinttől." A kibocsátások a két esetre:

A káros anyag kibocsátások földgáz illetve termálenergia hasznosítása esetén
3/3
A káros anyag kibocsátások földgáz illetve termálenergia hasznosítása esetén

A geotermikus fűtés megvalósulásának eredményei

• helyben levő, importfüggetlen energiaforrás használata,
• visszasajtolás eredményeként abszolút környezetbarát, megújuló energiaforrás bevonása Szeged energiahordozó struktúrájába,
• évente 7 millió m3 földgáz kiváltásával a káros emisszió 55%-os csökkentése a belvárosi célterületeken,
• a megvalósítási időszakban mintegy 80 fő, míg az üzemeltetés során kb. 8 fő foglalkoztatását biztosítja a projekt,
• üzem- és szolgáltatási biztonság növelése, hosszú távú költségmegtakarítás
• a rendszer egyes létesítményekben –15 ºC külső hőmérsékletig 100%-ban képes kiváltani a földgáz alapú fűtést, míg a termálkörök utolsó tagjai 0 ºC külső hőmérsékletig képesek hasznosítani a termálvizet.7

Elhisszük? Nem kellene szaporítani, még jobban terjeszteni? Nem lehetne az egyetemen oktatást indítani a újrahasznosítható energiák használói részére? Van ilyen pl. a Renewable Energy Graduate Program, University of Iceland egyetemen; geothermal engineering (!) nyilván nem véletlenül Izlandon! Valószínűen ez a hőtan, a gépészet miatt egyfajta gépészmérnök képzés lehet.
Nem lehetne elmondani a magyar adottságokat izlandi szakembereknek és megkérdezni: ők itt mit tennének?

Egy újabb egyetemközi együttműködési lehetőség

„A geotermikus energia felhasználásának eddigi legátfogóbb elemzését végezte el a Debreceni Egyetem Műszaki Karának kutatócsoportja. A Debreceni Egyetemen megalakult a GEOREN kutatócsoport, melynek célja a geotermikus energia felhasználás elméleti vizsgálata, a rendszerek üzemeltetésének optimalizálása a fenntarthatóság biztosításának céljából." A programban 55 kutató vett részt öt munkacsoportban. 

A geotermikus energia felhasználásáról sokaknak Izland jut eszébe. Érdekes módon azonban Európában - legalábbis ami az áramtermelés abszolút mennyiségét illeti - Olaszország a nagyhatalom e téren. 2007-es adatok szerint Olaszországban évente 5200 gigawattóra áramot termelnek geotermikus energiából, míg Izlandon "csak" 1483 gigawattórát. A többi ország eltörpül ehhez a mennyiséghez képest. A harmadik Törökország alig 108 gigawattórát termel évente."

Ilyen is van már

„A magyar kormány még 2010-ben megtárgyalta és jóváhagyta Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervét. A magyarországi kutatásokat indokolja, hogy nagy mennyiségben állnak rendelkezésre kis-közepes (130 Celsius-foknál alacsonyabb) hőmérsékletű réteg- és karsztvízkészletek, de adott területeken bizonyos mélységben jelen vannak olyan nagy hőmérsékletű (130-250 Celsius-fokos) készletek is, amelyek lehetővé teszik akár az áramtermelésre szolgáló erőművi hasznosítást is. A kedvező képet tovább erősíti, hogy a célterület geológiai-geofizikai értelemben európai szinten igen alaposan kutatott, számtalan nem termelő kúttal és működő termálvíztermelő kúttal rendelkezik, mondja Kalmár Ferenc, a Debreceni Egyetem Műszaki Karának tanára."8

Magyarország energetikai helyzetképe
• fosszilis energiahordozók importjából fedezzük energiaszükségeltünk 62%-át
• ezen belül a földgáz szükségletünk 82%-a import
• erőműparkunk elöregedő, többségében alacsony hatásfokú egységekből áll
• megújuló-energia hasznosításunk mindössze 7,3% és ennek is több mint 50%-a tűzifa együtt tüzelésből származik (e nélkül a hazai megújuló részarány a 3%-ot sem érné el!)
• épületeink energiafelhasználása pazarló
• nincs energetikai szempontok szerint átgondolt közlekedés-fejlesztési
stratégiánk"

Nemzeti Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Terv9
A geotermikus energia vonatkozásában a magyar geotermikus gradiens közel másfélszerese a világátlagnak, ami az ország egyik természeti kincse.
A meglévő magas bázisról kiindulva 2020-ra több mint háromszorosára nőhet a geotermikus energia fűtési célú hasznosítása.
A következő időszakban, elsősorban a meglévő termálenergia kapacitások gazdaságos felhasználására kell fókuszálni.
Geotermikus 2020: 4,23-ról 16,43 PJ-ra
Hőszivattyú 2020: 0,25-ről 5,99 PJ-ra

Létezik a D.A.T.E.K, a Dél-alföldi Termáleneregetikai Klaszter10 is, mint ipari háttér, melynek tagjai:

  • Szegedi Tudományegyetem, Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport
  • Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
  • InnoGeo Kft.
  • Innov Hungaricum Kft.
  • Project Assistance Bt. 
  • P-Pont Consult Bt.
  • GeoCentric Bt.
  • MóraInvest Kft.
  • Magyar Termálenergia Társaság
  • i3 Consulting Bt.
  • Barna Péter Ev.
  • Tethys Delta Bt.
  • Terrachem Kft.
  • Geol Art Bt.
  • Gáma-Geo Kft.
  • Geothink Tudományos Egyesület
  • Hőkomfort Kft.
  • K-P Kontúr Kft.
  • Geotermikus Koordinációs és Innovációs Alapítvány

Több mint érdekes, hogy a Magyar Termálenergia Társaság székhelye a szomszédban, Hódmezővásárhelyen van, akik legutóbb 2015. okt. 8-án tartották a Magyar Tudományos Akadémiával közösen szervezve a „Települési hőellátás helyi energiával" című konferenciát. Kiderült az is, hogy geotermiában már van magyar-izlandi kapcsolat. Az izlandi Mannvit Engineering nevű cégnek van magyar irodája, egy leányvállalata, mely geotermikus mérnök képzésében is részt vesz valamilyen formában. 

„A Mannvit Engineering vezető szerepet tölt be a geotermális energiahasznosítás terén, évtizedes izlandi és külföldi tapasztalattal. A cég olyan geotermális erőműveket tervez és épít, amelyek az adott erőforrás jellemzőihez igazodnak, amelyek a legáltalánosabb esetben a termodinamikai potenciáljukkal vagy entalpiájukkal írhatók le."11 Megint igaz: vannak eredmények, de már sokkal előrébb kellene járnunk.

3.17. Szeged és a megváltozott klímához való alkalmazkodás

A 2015-ös szegedi nyár maga volt a pokol. Az időjósok szerint ezután sok ilyenre kell számítanunk, ami rossz hír. Mifelénk az árvíz, a belvíz és az aszály szinte óramű pontossággal követi egymást, a hatalmas vízhiányok, hatalmas víztöbbletek rapszodikusan, egyre szélsőségesebben. Nem is érthető, hogy ezt mitől nevezik ma egyáltalán vízgazdálkodásnak. Tavasszal a gabonát veszélyeztette a belvíz, majd a kánikula miatt odalett az idei kukoricatermés jó része. Az előbbi szélsőségek miatti kár forintosítható.

A nyári áramfogyasztás legalább akkora már, mint a téli, a légkondicionálás miatt.
A tüneteket folytathatnám tovább. Vitákat rendeznek arról, hogy sivatag vagy jégkorszak következik, hogy azt a borzalmat az ember okozza-e magának, vagy csak a természet büntet bennünket az agyatlan emberi beavatkozások, a Föld még nagyobb profit miatt kizsarolása miatt. Nem szabad ebbe belemenni. Csak az új helyzetet kellene végre tudomásul venni! Mitől új a helyzet?

Miként látja a változást, miként foglalja össze, amit szoktunk hallani, Áder János köztársasági elnök? Kicsit többet idézek, mert Szeged belvárosában folyik a Tisza, mely lehet éltető is, de lehet pusztító is.

„Több mint negyven éve jelent meg a Római Klub jelentése. Több mint negyven éve ismerjük az első tudományos elemzést, ami azt bizonyította, hogy az addig korlátlannak hitt fejlődés nem tartható fenn. Több mint negyven évre volt szükség ahhoz, hogy megállapodhassunk a fenntartható fejlődési célokról. … Csakhogy ez alatt a negyven év alatt a világ nagyon sokat változott, kevéssé hasonlít negyven évvel ezelőtti önmagára. Negyven év alatt a világ népessége kétszeresére nőtt, negyven év alatt megduplázódott az üvegházhatású gázok kibocsátása, negyven év alatt felére csökkent az édesvíz egy főre eső mennyisége, és negyven év alatt évente egy belgiumnyi területtel csökkent a mezőgazdasági földterületek nagysága. Negyven év alatt az élelmezési szempontból fontos vízi élőlények némelyikének mennyisége, így például a tonhalaké, 75%-kal csökkent."

„A szegénység nem csökken, hanem nőni fog, a társadalmi egyenlőtlenség nem csökken, hanem nőni fog, és ebből adódóan nőni fog természetesen a szociális feszültség is, ami ellehetetleníti a jó kormányzást, a biztonságot és a békét. Amiből már logikusan következik, hogy ennek eredménye háború és a mostaninál lényegesen nagyobb mértékű migráció lehet."12

„A május meglehetősen melegre sikeredett, olyannyira meleg volt, hogy amióta meteorológiai adatokat rögzítenek, ilyen meleg május nemcsak Magyarországon, hanem szerte a világon nem volt. A legmelegebb májusunk. és a legmelegebb első öt hónap is most, 2015-ben volt, úgyhogy 2015 jó eséllyel pályázik a legmelegebb esztendő büszke címére. És azt pontosan tudják, hogy 2000 óta az elmúlt 15-ből 13 év volt olyan, amikor korábbi hőmérsékleti rekordok sorra megdőltek."

„És még egy számomra megdöbbentő adat, amit a vízügyes kollégák összeállította anyagban olvastam erre a találkozóra készülve, hogy miután a hidrológiai ciklus – mondja ezt Szöllősi-Nagy András professzor úr – jelentősen felgyorsult itt Magyarországon és szerte a világon, ennek az a következménye, hogy egyre többször kell nagy árvizekkel megküzdenünk az ország valamelyik pontján. Ez azt jelenti egészen pontosan, hogy ma már négyévente – a mostani időszakot ez jellemzi – valamelyik folyónkon, a Dunán, a Dráván, a Tiszán minden korábbi rekordot megdöntő árvízzel kell birkózniuk a vízügyes szakembereknek. Ismét egy számomra friss adat: a 2000 és 2012 közötti éveknek több mint a fele olyan volt, hogy Magyarországon az aszállyal sújtott területeknek a nagysága meghaladta a művelt területek 50 százalékát– ez döbbenetes adat."13

„Tegnapelőtt Budapesten, aki itt volt, láthatta azt a hihetetlen özönvízszerű esőt, amikor egyhavi csapadékmennyiség néhány óra alatt zúdult le. Ha valaki egy kicsit figyelmesebben tanulmányozta a meteorológiai jelentéseket vagy a meteorológusok nyilatkozatait, akkor például megtalálhatta Rázsi András meteorológusnak a nyilatkozatát, aki a következőt mondta: a Balatonon régebben évente egy-két nagy vihar volt, ehhez képest most havonta kettő-három."14

„A Föld, … kibillent egyensúlyi állapotából. Egész pontosan, a Földet kibillentettük egyensúlyi állapotából."15

„Igaza volt Barack Obama elnöknek, amikor azt mondta, mi vagyunk az első nemzedék, amelyik már a bőrén érzi a klímaváltozás következményeit, és mi vagyunk az utolsók, akiknek még adott a lehetőség, hogy tegyenek ellene. A laikusok közül kevesen tudják, hogy a klímaváltozás hatásainak 80 %-a vízzel összefüggő katasztrófa. Rekordokat döntő árvizek egyhelyütt, vízhiány, elsivatagosodás másutt. Mindenesetre nem sci-fi, hanem közeli valóság, hogy Londont hatalmas tengeri mozgó gáttal kell védeni, és Velencét is csak ez mentheti meg. Vietnamban 500 km hosszú tengeri védművet emelnek, hogy el ne öntse a tenger a rizsföldeket. Hollandiában a gátrendszer magasításának számításai készülnek, Skóciában hosszú tengerparti szakaszok fognak eltűnni nemsokára. A Bangladesben pusztító tájfunok pedig immár minden évben azt a kérdést vetik föl brutális erővel, hogy a kiöntő tengervíz hány százezer ember földjét, termését és életét teszi tönkre. 2003-ban a nyugat-európai forróság 30 ezer áldozatot követelt. A négy évvel ezelőtti oroszországi hőség pedig 50 ezer ember halálát okozta.

Egy hónappal ezelőtt mindannyian láthattuk a képeket a dunántúli árvizekről Vas, Győr-Moson-Sopron, Veszprém, Fejér, Zala megyéből. Minden korábbi rekordot megdöntő vízszintek, elöntött földek, elpusztított termés, lakhatatlanná vált házak, megrongált utak, hidak, vasúti töltések. Volt olyan terület, ahol az átlagos szeptemberi csapadék három-négyszerese esett le néhány nap alatt. A kár 3 milliárd forint. Gondoljunk a 13 évvel ezelőtti tiszai árvízre, amikor egyetlen nap alatt, 24 óra leforgása alatt 6 métert emelkedett a folyó vízszintje. Magyarországon is egyre gyakrabban láthatjuk, hogy míg nyár elején a rengeteg eső tesz kárt a terményben, néhány hét múlva pedig a hőség és az aszály. Az előbb említett természeti katasztrófák közül Magyarországot leginkább áradások, árvizek, az aszály, ezen belül is bizonyos területek elsivatagosodása és az időjárási blokkhatások veszélyeztetik. Az imént utaltam a 13 évvel ezelőtti tiszai árvízre. Annak a kára több mint 32 milliárd forint volt."16

„Az év minden napjának minden percében, így ezekben a percekben is szerte a világon kisgyermekek halálával fizetünk azért, mert nem vagyunk képesek minden újszülött számára biztosítani a tiszta ivóvizet. Földünkön naponta 10 ezer gyermek nem éli meg ötödik életévét a rossz minőségű ivóvíz okozta betegségek miatt. Egyre több ember, és egyre több ország kerül szembe egymással a víz birtoklásáért vívott, olykor háborúba is torkolló küzdelemben. Az ivóvíz hiánya bolygónk népességének több mint 40 százalékát sújtja. Minden 10 emberből 4 nem jut elegendő egészséges ivóvízhez. Ha nem fordítjuk meg a folyamatot, 25 év múlva már az emberiség kétharmada lesz ugyanebben a helyzetben. Az emberiség az elmúlt 5 évtizedben több erőforrást használt fel, mint az ezt megelőző ötezer évben."17

„A hollandok megtanultak védekezni, majd magasítják a gátjaikat, de például Banglades esetében ez már nem ilyen egyszerű. Ötvennégy olyan ország van, ezek kicsi szigetállamok, amelyek, ha nem vigyázunk, lehet, hogy tényleg eltűnnek a Föld színéről, ilyen például a Marshall-szigetek. Az ott élőknek más földrészekre kell költözniük. A probléma az, hogy míg korábban a Föld természetes reprodukciós képessége kompenzálni tudta a fejlődéssel együtt járó káros mellékhatásokat, addig erre ma már képtelen. Az elmúlt száz évben több mint háromszorosára nőtt a Föld népessége, óriási léptékben emelkedett az energiafelhasználás, vízfogyasztás. Kiirtottunk rengeteg erdőt. A glóbusz védekezőmechanizmusa megsérült, ennek következtében pedig ma már az újabb károsanyag-kibocsátás feldolgozására, hatástalanítására nem képes."

A Tisza rendkívüli áradásai? Ennek következtében szükségtározók építése? Esetleg a termelési kultúránk átalakítása? Szárazságtűrőbb növények nemesítése és termesztése? Az éghajlati övek északabbra tolódása következtében más növényi szerkezet kialakítása vár ránk. Az öntözés támogatása? Az öntözési kultúra fejlesztése? Az ehhez kapcsolódó szaktudás bővítése? Hogyan tudunk kevesebb vízzel, hatékonyabban ugyanolyan terméseredményt elérni?"18

„Mára teljesíthetetlenné vált az a korábbi szabály, hogy a mindenkori legmagasabb vízszint fölé kell emelni a gátakat egy méterrel. A töltések magasítása a Tisza mentén reménytelen küzdelem lenne, ezért szükség van a tározókra. Néhány éve a Zagyva torkolatánál árvízkor már a panelházak kétemeletes magasságánál volt a vízszint. Lehet, hogy át kell alakítani majd mezőgazdasági termelésünket, szárazságtűrő növényeket kell majd nemesíteni és termeszteni, öntözőcsatornákat kell majd építeni, de a vízkészletünk segítségével az ellátásunkhoz szükséges mennyiségű élelmiszert meg tudjuk majd termelni, ha felelősen gazdálkodunk."19

„Mindenki emlékszik, két éve milyen óriási árhullám vonult le a Dunán. Utánanéztem, mennyire gyakoriak az ilyen árhullámok. A II. világháborúig a 8 méteres szintet soha nem haladta meg az ár Budapesten, viszont az elmúlt tíz évben már négyszer volt 8 méter fölött a vízszint, két éve pedig 6 cm hiányzott a 9 méterhez. Ha nem cselekszünk, a klímaváltozás okozta helyzet csak súlyosbodni, az árvízzel járó károk pedig ugrásszerűen nőni fognak. Nézzük a mezőgazdaságot, ami magyar szempontból is kulcsfontosságú! Ha a klímaváltozás hatásai miatt a gazdálkodás nem lesz kifizetődő, a parlagon maradó földeket allergén növények verhetik fel, olyanok, mint a parlagfű. De a klímaváltozás nemcsak az emberiséget, hanem a növény-és állatvilágot is érinti. Megdöbbentő, hogy az édesvízi élőlények negyede már eltűnt vagy a kipusztulás szélére került."20

„A globális felmelegedés egyik hatásaként ismét megjelenhet Magyarországon a fél évszázada felszámolt malária. A rovarok által terjesztett kórokozók száma és terjedési sebessége ugyanis két alapvető klímatényező függvénye: a hosszú, gyakori és tartós hőhullámokkal terhelt nyáré és az enyhe, viszonylag fagymentes télé. Emiatt nem csupán a malária, hanem más, a szúnyogok és kullancsok által terjesztett fertőző betegség is felbukkanhat – mondta az mta.hu-nak Osvald Ákos, az Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet infektológus szakorvosa. A helyzetet jól jellemzi, hogy például a vietnami háború idején a malária nagyobb veszteséget okozott az észak-vietnami csapatoknak, mint az amerikai támadások."21

Elindult az a folyamat is, melynek során a hazai bükkerdők egyre kisebb területre zsugorodnak, majd eltűnnek. A hazai erdőkben jó pár olyan károkozó rovart találtak már, melyek eddig nálunk ismeretlenek voltak. Nagyjából ez várható. Ha esetleg igazak az előbbi állítások, akkor nem kellene-e minél előbb felmérni, hogy mit tudunk ellene tenni, hogyan tudjuk a káros hatásokat csökkenteni, kivédeni, hiszen ehhez az új helyzethez másfajta egészségügy, másfajta vízügy, másfajta közlekedés, másfajta energiagazdálkodás, másfajta mezőgazdaság, másfajta építészet (árnyékolástechnika, szigeteléstechnika, klímatechnika; nem kellene a rengeteg lepusztult lakáshoz újraéleszteni az egykori téglagyárakat?), másfajta városfejlesztés, sok minden másfajta kell.

De tudjuk-e, hogy milyenek a helyi lehetőségek, mik a másfajtaságok szakmánként, szakterületenként? Ma minden a kőolajra épül, a mai gazdaságunk, kőolajgazdaság. Nem csak a közlekedés, hanem pl. nagyon a mezőgazdaság is. Kérdés: el tudunk-e szakadni az olajtól? Azaz: van-e mezőgazdaság kevesebb kőolajjal, közlekedés kevesebb kőolajjal, energiagazdálkodás kevesebb kőolajjal, építészet kevesebb kőolajjal, stb.? Ha igen, egyből rengeteg lenne a feladat.
Nem tudna a Város rákérdezni a különféle szakmák helyi képviselőire: vannak-e ötleteik a kőolaj függőség csökkentésére? Miként tudnák feladataikat kevesebb kőolajjal megoldani? Nem lehetne Szegednek elsők között mozdulnia a saját érdekében?

Miközben Szegeden mi még a közművek miatt kivágott fákat, fasorokat sem vagyunk képesek pótolni, a világ ebben is elmegy mellettünk:
„Los Angelesben 2006-ban, Antonio Villaraigosa polgármester választási kampányában hirdette meg a Millió Fa projektet a város fásítására, mind a magán-, mind a köztereken. A kezdeményezés költségeit a szövetségi és városi források alapozták meg, amelyekhez adományok és magántőke is érkezett, így az igénylők ingyen jutottak facsemetékhez. A város lakói természetes árnyékolás céljából – jelentősen csökkentve a légkondicionálók által okozott környezeti terhelést – igényelhetnek fát kertjükbe, vagy akár a házuk előtt futó járdaszakaszra, de jelentkezhetnek vállalkozások is területük ingyenes zöldítésére bizonyos kötöttségek vállalásával.

A program sikerét a számos elnyert városfejlesztési díj jelzi, majd hamar más amerikai nagyvárosok is a saját Millió Fa kezdeményezésükről döntöttek. Még ugyanabban az évben indított hasonló programot a coloradói Denver, majd 2007-ben New York is. Michael Bloomberg polgármester a város növekedését, fenntarthatóságát, gazdasági potenciálnövelését és az életminőség javítását célzó PlaNYC terv keretében 2017-re 1 millió új fával szeretné gyarapítani városát, ezzel mintegy 20 százalékkal növelni a nagyváros faállományát. Az új telepítés 70%-át közpénzből, a városi parkokban, köztereken, utcákon, középületeknél valósul meg, a fennmaradó hányadot pedig magántőkéből fedezik. A kezdeményezéshez egyéb kapcsolódó programokat is szerveznek, így kiemelt hangsúlyt fektetnek a közösségi és oktatási tevékenységekre.

Hasonló, a légkörbe jutó széndioxid szint kibocsájtását lekötő, ezzel az üvegházhatást és az éghajlatváltozást enyhítő fásítási program világszerte több nagyvárosban is elkezdődött, így Sanghajban, vagy Európában elsőként, 2011-ben Londonban is."22

A faültetés egyébként a világ legegyszerűbb. legtermészetesebb tevékenysége. Erről, a szegedi vonatkozásokról, a 4. pontban írtam. Létrejöhetne-e Szegeden egy szakember csoport, mely ágazatonként feltárná mindazon lépéseket, beavatkozásokat, rövid és hosszabb távon, amit megtehetünk, megtehetnénk?

Lenne mit tenni?

Mintha a városi döntéshozóknak lennének jó és rossz súgói, hiszen vannak sikeres és vannak sikertelen döntések! Ha sikerült jó súgókat találni az infrastruktúra esetén, akkor miért nem lehet hasonlókat találni a gazdasági területen? Mintha a városi döntéshozók eszköztára a gazdaság területén hiányos lenne. Voltak, vannak próbálkozások, de mintha kevés lenne a kimozdításhoz.


4. Folytatás, de kissé másként

Korábban már jó néhány szegedi témában leírtam a véleményemet. Ezek egy részét publikáltam az epiteszforum.hu oldalain, de egy részüket lehozta a Szeged című újság is. Mivel nem akarom magam ismételgetni, és idemásolni sem akarom azokat, szeretném figyelmükbe ajánlani az interneten olvasható, alább felsorolt, Szegeddel kapcsolatos, dolgozataimat, a www.mernokkapu.hu honlapon. Az alábbi dolgozataimban közös vonulatként mutatom be a kényszeres, a sodródó városfejlesztést.

4.1.  Kellett-e szökőkút a szegedi Indóház térre?
4.2. Hol lehetne a buszpályaudvar Szegeden?
4.3. A szegedi Déli-hídról
4.4. A Szeged – makói tram-train - Be kell-e vezetni a nemzetközi vasúti teherforgalmat Szeged belvárosába?
4.5. „Hajókázna-e" ma Vedres István a Tiszán?
4.6. Szeged fái, Szeged ismételt „befásítása" - Javaslat a Kuklay Béla-program elindítására
4.7. Az építő és a romboló Tisza. Javaslat egy szegedi tanulmánytervre
4.8. Szegedi árapasztó csatorna és az első hivatalos, elutasító vélemény
4.9. Szemben Vedres elveivel
4.10. Egy párbeszéd kezdete?

Tehát: Porlód vagy inkább Szeged?
Lehetne Szeged a nyertes?

dr. Rigó Mihály
okl. erdőmérnök
okl. építőmérnök


1 http://www.magyarepitok.hu/nemzeti-kozlekedesi-napokmagyarorszagon-paradigma-valtasra-van-szukseg

2 https://www.bme.hu/egyetem-multja-tortenete

3 https://www.bme.hu/egyetem-multja-tortenete

4 http://www.unideb.hu/portal/hu/node/16751

5 http://szeged.hu/hirek/26140-legyen-irodalmi-muzeum-szegeden.html

6 http://www.iroszovetseg.hu/irodalmi-muzeum-letrehozasarol-tartanak-forumot-szegeden/

7 http://www2.sci.u-szeged.hu/geotermika/dokumentumok/szeged_rendszer.pdf

8 http://www.origo.hu/tudomany/debreceni-egyetem/20120329-magyarorszag-nem-lesz-izland-a-geotermikus-energia-hazankban.html

9 http://www.panenerg.hu/foldho/a-geotermikus-energia-szerepe-a-magyar-energiapolitikaban?vakbarat=1?vakbarat=1

10 http://datek.co.hu/category/datek/geotermika

11 ttp://www.mannvit.hu/Geotermikusenergia/Geotermaliser%C5%91m%C5%B1vek/

12 http://www.keh.hu/beszedek/2041-Ader_Janos_koztarsasagi_elnok_beszede_a_fenntarthato_fejlodesi_csucs_plenaris_ulesen_New_Yorkban_az_ENSZ_szekhazaban&pnr=1

13 http://www.keh.hu/beszedek/2021-Ader_Janos_koztarsasagi_elnok_beszede_a_Duna_projekt_beruhazas_atadasi_unnepsegen&pnr=2

14 http://www.keh.hu/beszedek/2022-Ader_Janos_koztarsasagi_elnok_beszede_a_Kozep__es_Kelet_Europai_Regionalis_Kornyezetvedelmi_Kozpont_25_eves_fennallasa_alkalmabol_rendezett_nemzetkozi_konferencian_Szentendren&pnr=3

15 http://www.keh.hu/beszedek/1993-Ader_Janos_koztarsasagi_elnok_megnyito_beszede_a_del_koreai_Teguban_rendezett_7._Viz_Vilagforumon&pnr=2

16 http://www.keh.hu/beszedek/1926-Ader_Janos_koztarsasagi_elnok_napirend_elotti_felszolalasa_az_Orszaggyulesben&pnr=1

17 http://www.keh.hu/beszedek/1793-Ader_Janos_koztarsasagi_elnok_megnyito_beszede_a_Budapesti_Viz_Vilagtalalkozon&pnr=1

18 http://www.keh.hu/interjuk/2007-A_24._oraban_vagyunk_de_most_meg_valtoztathatunk_%E2%80%93_Ader_Janos_interjuja_a_hirado.hu_nak&pnr=4

19 http://www.keh.hu/interjuk/2005-A_Fold_kibillent_okologiai_egyensulyabol_%E2%80%93_Ader_Janos_interjuja_a_Mediaworks_Hungary_napilapjainak&pnr=3

20 http://www.keh.hu/interjuk/1999-Tennunk_kell_a_Foldert_%E2%80%93_Ader_Janos_interjuja_a_Blikknek&pnr=1

21 http://mta.hu/tudomany_hirei/visszaterhet-a-malaria-magyarorszagra-136929/

22 http://epiteszforum.hu/egymillio-fat-a-nagyvarosba

 

Vélemények (52)
alfoldi2011
2019.05.01.
11:56

A fiatal tervező tényleg a lényeget látja: vannak minenható építészik, akik ma is így vélik: ők még ezt is jobban tudják,miközben elemi ismeretekkel nem rendelkeznek! Elképzelni is szörnyű, hogy fordított esetben mit művelnének.

Még az elején érdemes megjegyezni: generáltervezésre minden mérnöki szakma képes!

A MÉK szabályzata mégis lehetővé teszi Mekk Elek működését! A MÉK még asszisztál is a folyamathoz. Jobb, he e tényről még idejében tud az agilis fiatal tervezőnő is!

Nem írom le újra a szegedi rémtörténetet, hiszen az az előbbi bejegyzésemben elolvasható.

Hasznos lenne, ha a fiatal tervező megkaphatná a szegedi Széchenyi tér kertészeti tervezését!

"Hogy tapasztalod, az építész szakmán belül milyen presztízse van a tájépítészetnek?

Sokan úgy gondolják, hogy kertet, parkot, közteret tervezni mindenki tud, aztán rendre kiderül, hogy nem. Bár tanulnak az építész karokon is növénytant, ez opcionális a Műegyetemen. Ők úgy gondolják, teret tervezni ők is tudnak, de nem értenek a növényekhez, azok igényeihez. Pedig ha megnézünk egy épületet, amit zöld vesz körül, megközelítjük, elindulunk felé, mindig először a kertet, a zöldet vesszük észre. Az emeli ki, adja meg a hangulatát az egésznek. A projekteknél is azt érzékelem, hogy a kertépítészeti rész kicsit háttérbe szorull. Jó lenne, ha nem így lenne. Én például nagyon sokat foglalkozom a növényekkel, a színükkel, formájukkal, textúrájukkal, nem mindegy, milyen a fenntarthatóságuk, mennyi öntözést, vizet igényelnek. Fontos az igényeket figyelembe venni a növények szempontjából és azt, hogy fenntartható legyen, s hogy minden évszakban bírjon díszértékkel.http://epiteszforum.hu/az-epiteszek-ugy-gondoljak-kertet-tervezni-ok-is-tudnak

alfoldi2011
2019.03.27.
12:08

Boldog Szeged?

2019. III. 26-án egy mai értelemben civil (tehát aktívan politizáló) szervezet lakossági fórumot tartott Szegeden a város főterének, a Széchényi térnek, tervezésével kapcsolatban.

 

Ami történt, az megfelel a mai közhangulatnak, amikor 250 fölötti a politikai pártok száma.

Manapság a társadalom állandóan az ilyen-olyan választások kampányában él, hiszen nem csak négyévente vannak ma már kampányok, hanem minden nap! Így jutottunk mára oda, hogy a „szakmai fórum” részesei is azt fontolgatták, hogy a rendezvény vajon melyik politikai irányzat érdekét szolgálhatja.

 

Miféle dolgok vetődtek föl?

1.

Elkéstek vagy sem a lakossági észrevételek?

Volt egy tervpályázat, mely után győztest hirdettek. Furcsa módon nem derül ki a tervfajta kategóriája. Csak annyi a biztos, hogy se nem engedélyezési, se nem kiviteli terv az áldozat. Valami, ami ezek előtt van. Ezt a bizonytalanságot, sokértelműséget jól ki is használja a politika. Egyes vélemények szerint már minden eldőlt, a népi beleszólásnak már nincs helye, tetszettek volna hamarabb fölébredni! Volt, aki szerint nem véletlenül keltették a fő karmesterek ezt a beszorítottsági helyzetet, hiszen semmiféle lakossági véleményre nincs is szükségük, ennek megfelelően formális minden. Állítólag tartottak valamikor lakossági fórumot, azonban a helyi társadalom kiismerte a szándékot: csak díszletnek kellenek, hiszen nekik ilyen esetekben mindig csak a végeredményt diktálják le, kijelentve, hogy azon már változtatni sem érdemes, mert az csak akadályozná az ügymenetet, és a csodás végkifejletet.

Ez a furcsa tervkategória ötletpályázatnak sem nevezhető, mert részletes tervezési programot, ha úgy tetszik koncepciót kaptak a pályázók.

Ez alapján még bármi megváltoztatható, hiszen mind az engedélyezési, mind a kiviteli terv még ezután fog készülni!

Ez a fórum sem tudta a helyes választ megadni!

2.

Meghívásuk ellenére nem jelent meg Megyeházán tartott lakossági fórumon Szeged város főépítésze, a tervpályázatot kiíró Önkormányzat képviselője, sőt egyetlen tervező sem. Ez egyértelműen betudható a lakossági fórumról alkotott véleményüknek. Megjelent ugyan két helyi potentát, de „nem ültek fel a pódiumra, az első sorban foglaltak helyet.”, ami megint jelent valamit.

https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/lakossagi_forum_a_szegedi_szechenyi_terrol_-_mast_lat_a_tervezo_mast_a_varoslako_-_fotok/2592338/

3.

A lakossági fórum látogatói nem láthatták a pályázatra benyújtott terveket sem, bár a fórum szervezői állítják, hogy megpróbálták azokat megszerezni.

4.

Akadt helyi szakember, aki állítása szerint „híve a nyilvánosságnak, ennek azonban megvan a maga ideje. (Mintha ő is azt sugallná, hogy tényleg elment a népi beleszólás hajója – RM). Hajóépítéshez ácsokat hívtak az ókori görögök, nem népgyűlésen vitatták meg a szakmai kérdéseket.” Ez a hozzászólás súlyos része!

https://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/lakossagi_forum_a_szegedi_szechenyi_terrol_-_mast_lat_a_tervezo_mast_a_varoslako_-_fotok/2592338/

Magyarul: az efféle „népgyűléseknek” nem sok az értelme. Valóban borzalmas lene, ha a világot járó szegedi egyetemi oktatók, a helyi gyógyszerészek, tanárok, állatorvosok beleütnék az orrukat a felkent nagyok dolgába! A baj csak az, hogy ezt a főteret az átépítése után nem csak az építészek fogják használni.

5.

A kiírás szerint a tervpályázat fő célja a tervező kiválasztása. Na, ez is remek, mintha nem ezért szoktak volna tervpályázatot kiírni. Erre mondjuk: fején találta a szöget! Mindig tanul az ember.

 

Az Építészfórum lelkes hozzászólói rendszeresen támogatólag állnak ki a társadalom tervezési folyamatba bevonása mellett. Nos, a valóságban ez így valósul meg, pontosabban: siklik ki.

 

Ez csak a felszín, még a tartalomba bele sem menve.

Hogy stílusos legyek:

így készül a BOLDOG Szeged!

alfoldi2011
2019.03.12.
10:46

Török Péter úr mondja:

http://magyarhirlap.hu/cikk/143022/A_terveimet_elloptak_es_atadtak_a_haveroknak

Okmányok veszhetnek el egy városházán és ez még legyen természetes is? Ez a folyamat vége?

Török Péter kertészmérnök. Miért kellett kertészmérnök után építészmérnököt bevonni? Az építészmérnök jobb kerttervező, mint a kertészmérnök? Egy 5 évig egyetemre járó kertészmérnök képtelen generáltervező lenni és, ha esetleg mégis kell építészmérnök, nem tudja felvenni?

Miért nem épületgépész mérnököknek, bányamérnököknek írták ki a Széchenyi tér, mint nagy park, tervezését? Hogyan tehették meg?

Még azt is meg lehetne kérdezni, hogy

1.

egy tervezési feladat kiírásakor kinek joga a meghívandó mérnöki kör rögzítése? Tehát: a feladathoz építészmérnök vagy kertészmérnök szükséges?

2.

Mit tesz a MÉK, ha egy önkormányzat rosszul határozza meg a tervezésbe bevonandó mérnökök végzettségét? Nem számít-e ez a kamarai jogosultség felülírásának?

3.

Ha egy önkormányzat gond nélkül átlépheti a kamarai jogosultságokat, akkor van-e értelme azok meghatározásával bíbelődni?

4.

Pontos-e vajon a MÉK-en belül az építészmérnöki és a kertészmérnöki szakmák működési területének elválasztása, szétválasztása?

 

 

alfoldi2011
2018.12.09.
00:30

Sem Temesvár, sem Arad nem kellett Szegednek! Kellett viszont Nagyváradnak és Kolozsvárnak!

http://magyarhirlap.hu/cikk/135604/Szovetseget_hozott_letre_Romania_negy_nyugati_nagyvarosa

alfoldi2011
2018.10.04.
11:41
alfoldi2011
2018.09.06.
00:45

Még olvasni is szörnyű!

"

“Szarban úszik Szeged, a napfény városa”https://szegedma.hu/2018/09/szarban-uszik-szeged-a-napfeny-varosa-igy-irjak-ki-a-duhuket-a-szegediek

alfoldi2011
2018.08.01.
15:48

Szeged tanulhatna Indiától!

 

Ami közös Szegedben és Indiában:

000 Del6369827

"India a világtörténelem legnagyobb WC-fejlesztését folytatja"

"India a világtörténelem legnagyobb WC-építési programját vezényli le éppen. Narendra Modi miniszterelnök “Tiszta India” tervére 20 milliárd dollárt szántak, a terv szerint 111 millió mellékhelyiségnek kell megépülnie 5 év alatt, írta a Bloomberg."

"... a cégek leginkább úgy próbálják bevenni a WC-piacot, hogy sok pénzt fektetnek olyan kampányokba, amelyek oktató jelleggel népszerűsítik a higiéniát."

"Világszintű a probléma

A Világbank 2017 év végi kutatása alapján világszerte még most is közel 2,4 milliárd ember él a higiéniai alapfeltételek nélkül, ebből körülbelül 900 millióan élnek WC nélkül. A higiéniai alapfeltételek megteremtése az egyik legfélrecsúszottabb projekt a nyolc közül, amit kitűzött az ENSZ a 2000-ben megrendezett csúcstalálkozóján: a világ népességének a 68 százaléka fér hozzá az alapvető higiéniához és csak 38 százalék élvezi a kontrollált és biztonságos higiéniai feltételeket."

"Szubszaharai Afrikában az emberek 70 százalékának nem adatik meg a legalapvetőbb higiénia sem, Dél-Ázsiában ez a szám 53 százalék. A kitűzött célhoz képest 700 millió emberrel el vagyunk maradva. A higiénia hiánya a gazdasági növekedés rovására megy, egyes becslések szerint Bangladesben a GDP 6,3 százalékát veszi el évente a higiéniai feltételek elmaradottsága, Kambodzsában a 7,2 százalékát, Nigerben a 2,4 százalékát, Pakisztánban a 3,9 százalékát, Indiában a 6,4 százalékát."

https://index.hu/gazdasag/2018/07/31/india_a_vilagtortenelem_legnagyobb_wc-fejleszteset_folytatja/

Mi a helyzet Szegeden?

"Rendszeresen összevizelik a lámpabolt bejáratát és környékét - Rejtélyes pisifantom a Dózsa utcában"

"A szándékos és rendszeres vizelés még a télen kezdődött, az üzlet tulajdonosa vízzel és hipóval küzd."

"A bejárat előtt egy kis dobogó található, amelyet szőnyeg borít. Ezt is teljesen átitatta a vizelet, a foltok jól láthatók rajta.– Felfordul tőle az ember gyomra. Nemcsak nekünk szól, a ház is kap belőle, de annak is ideérződik a szaga. A buszmegállóba, a padra és az alá is rendszeresen odavizelnek. Már leülni sem merek rá, de a táskámat sem teszem oda – magyarázta."

Felfordul tőle az ember gyomra - mondja Bencsik Erzsébet. A vizeletből nemcsak a járdára, hanem a bolt előtti szőnyegre is jut. Fotó: Frank Yvette

"Az utcai vizelés mellett egyre gyakrabban fordul elő Szeged belvárosában, hogy hajléktalanok fényes nappal a főutcán vagy annak környékén könnyítenek magukon. "

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/rendszeresen_osszevizelik_a_lampabolt_bejaratat_es_kornyeket_-_rejtelyes_pisifantom_a_dozsa_utcaban/2569017/

"Gyomorforgató: Kölcsey utcai virágládába ürített fényes nappal egy hajléktalan"

"Szegeden, a Kölcsey utcában fényes nappal, alig pár méterre egy gyorsétteremtől és egy sörözőtől a virágosládába ürített egy városszerte ismert hajléktalan. A teraszon ülő egyik döbbent szemtanú videóra vette a történteket. A városrész képviselője összefogást sürget."

"A kollégám mondta, nézd már, ez itt szarik – idézte fel a néhány nappal ezelőtt történeteket az a fiatalember, aki a Propeller söröző és étterem teraszáról telefonját előkapva rögzítette, amint az egyik, belvárosban jól ismert hajléktalan a közeli virágládába guggol, kezében egy darab vécépapírral, elvégzi a dolgát, megtörli magát, majd tántorogva odébbáll. Mindez fényes nappal Szeged belvárosában, a Kölcsey utcában történt, pár méterre egy gyorsétterem és a Propeller teraszától, ahol emberek étkeztek, a járókelők pedig jöttek-mentek.

Szanaszét hever a városban az emberi végtermekA szemtanúk szóhoz sem jutottak. – Nem hittem a szememnek. Ha valakinek ez nem volna elég gyomorforgató, akkor elmondanám, hogy úgy tudom, fertőző betegségei vannak, amelyek a széklettel terjedhetnek – mondta Jenei Imre, a Kárász utcai Eldorádó ajándékbolt tulajdonosa, aki szintén végignézte a történteket."

" Ugyanez az ember egy nappal később a szemközti Douglas parfüméria Kárász utca felőli falát fosta össze. Szanaszét hever a városban az emberi végtermek. Igazi balkáni állapotok uralkodnak Szeged belvárosában. Az nem megoldás, hogy felsoroljuk, ki miért tehetetlen, megoldás kell."

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/gyomorforgato_kolcsey_utcai_viragladaba_uritett_fenyes_nappal_egy_hajlektalan/2559867/

Valamikor volt nyilvános WC a Széchenyi téren, melyet előbb bezártak, majd el is bontották.

Volt egysze egy belvárosi képviselő, aki a4 éves ciklusa alatt egyetlen főcélként nyilvános WC-ket akart elhelyezni a szegei belvárosban. Sajnos egy sem sikerült. Szegeden kevés volt erre a 4 év.

Ha nem megy a szegedi BMW-gyár építése, akkor nem kellene megpróbálni legalább néhány nyilvános WC építését? Csak, hogy haladjunk.

alfoldi2011
2018.07.06.
07:00

10 percre a szegedi klinikai negyedtől, 15 percnyire Szeged főterétől!

Egykor Tisza-pályaudvar volt.

"Szeméthegyek, leégett raktárak, és a gazdzsungelben megbújó állomás"

"... ott állt a Tisza pályaudvar, amely jól láthatóan hatalmas harcot vív a természettel, ugyanis a vadon minden erővel próbálja visszafoglalni azt, ami egykor az övé volt."

szegyenfolt_allomas_utca015kf

szegyenfolt_allomas_utca020kf

szegyenfolt_allomas_utca029kf

https://szegedma.hu/2018/07/posztapokaliptikus-filmet-is-forgathatnanak-szeged-elhagyatott-palyaudvaran

alfoldi2011
2018.05.25.
21:16

Szeged szégyenfoltjai címmel sorozatot ír a helyi "szépségeinkről" Nikolényi Gábor Viktor úr. Most a 4. lépésnél tart. Az első 4 itt olvasható el:

Porlód ez a javából!

https://szegedma.hu/cimke/szeged-szegyenfoltjai

 

Az eddigiek a botrányos állapotú újszegedi vasútállomásról, az ún. Centrum-gödörről, elyet 30 éve sem sikerült beépíteni, a Tisza-parti stadionról, és a repülőtérről szólmak. Gondolom, hogy folytatódik!







Megszületett az 5. is:

https://szegedma.hu/2018/06/ami-a-fesztivalok-mekkaja-az-az-udulok-szegyenfoltja

Itt a következő!

"

Mélyszegénység, bűnözés a Cserepes soron – az önkormányzat késlekedik a megoldással"cserepes_szegyenfolt002

https://szegedma.hu/2018/06/melyszegenyseg-bunozes-a-cserepes-soron-az-onkormanyzat-keslekedik-a-megoldassal

Itt a következő:

"Az emlékmű alatt hajléktalanok laknak – az önkormányzat tehetetlen"

"A járókelők nagy része talán nem is sejti, hogy az emlékmű alatt mekkora szeméthalmaz lapul. A műemlék körül terjengő penetráns húgyszag gyanakvóvá tett bennünket, így lemerészkedtünk a szobor aljához, a látvány megdöbbentő volt: elhajított sörös üvegek, üdítős palackok, óvszeres dobozok, bűzölgő emberi fekáliák közt fetrengő illuminált állapotú hajléktalanok, és mindez fényes nappal, Szeged egyik legnépszerűbb műemlékének alapzatánál."



https://szegedma.hu/2018/06/az-emlekmu-alatt-hajlektalanok-laknak-az-onkormanyzat-tehetetlen

 

 

 

Pákozdi Imre
2018.05.26.
20:24

@alfoldi2011: Mérnök úr, az Ön halmozott hozzászólásaiból és az enyémekből, továbbá azok teljes visszhangtalanságából két dolog látszik. Egyrészt az, amit az elmúlt 16 év alatt állampolgárként megtapasztalhattunk, hogy ti. a szocik (az Ön városában) és a Fidesz (az én városomban) egyaránt letojja, hogy a lakosság, a civilek, mégoly felkészülten is, mit akarnak. A másik, hogy az Építészfórum olvasói, az építészek, legfeljebb egy tétova hümmögésre méltatják ugyane civilek ágálását. Ez itt nem a bátor méltóságok polgári világa, mérnök úr, nem az, amit hozzászólásainkban vizionálunk. Hanem szolgaföld, amiben legfeljebb maga és én nem nyughatunk. Fűzöm hozzá mindezt, kívülállóként... Jó éjt.

alfoldi2011
2018.05.27.
06:10

@Pákozdi Imre: Köszönöm a megértését!

Én szeretnék a tétova böfinél többre számítani, bár ez is egy reakció. Hátha szaporodnak a változást várók.

Minden városban sok a gond. Nagy azonban a baj szerintem akkor, ha ezek nagy számban fekélyesednek. A sebeket gyorsan kezelni kell és nem elengedni a fekélyesedésig.

Mi miatt nem lehet ezeket megoldani nagyon hosszú idő alatt sem? 

A sorozatra azért szeretném ráirányítani a figyelmet, mert kiderül: a fekélyeket más is látja, és nem csak böfizik, hanem szóvá is teszi. Egyszer csak meghallja egy tisztességes döntéshozó.

Szegedtől délre van a Tisza legnagyobb holtága. Boldogabb helyeken ez egy természetvédelmi paradicsom lenne! Hatalmasak az itteni értékek!

Ezt a mesevilágot Szeged prostituálta, pöcegödörré tette, a vize szennyvíz, az iszapja a periódusos rendszer elemeinek zömét tartalmazza. Valakinek arany árába fog kerülni a helyreállítás.

Szeged hátat fordít. Ez egyértelmű tény.

Sőt: felteszi a kezét: mondván, nem tehet semmiről. Oldja meg más, oldja meg aki akarja! Tényleg?

Van ugyan egy vízügyes pályázat, mely a gondok egy részét talán kezeli majd, melyre végszükségben lehet mutogatni, de még ez a minimum sem halad.

El lehet ezt a hozzáállást fogadni egy magát egyetemi városnak, néha Biopolisznak nevező várostól?

Nem akarom magam ismételni, hiszen erről többet írtam itt:

http://static1.architectforum.hu/files2012/n00/03/62/84/ludvar.pdf

Szeged főterétől negyórányira fekszik a volt Tisza-teherpályaudvar, a Tisza mesés partján. Ma itt az elmúlás uralkodik és épül a bűn birodalma.

alfoldi2011
2018.03.29.
16:52

"A száz vulkán országának köszönheti Kína a tiszta energiát", és mi miért nem?

"Óriási energetikai üzletet kötött Izland és Kína. A lényegében kizárólag tiszta energiát használó Izland ahhoz segíti hozzá Kínát, hogy olcsón és környezetbarát módon aknázhassa ki geotermikus energiáját. "

"Izland a világ vezető országa a geotermikus energia hasznosításában. A Föld mélyének lényegében korlátozás nélkül rendelkezésre álló hőjét annyira olcsón nyerik ki a szigetországban, hogy néhány nagyobb városban már a járdákat is fűtik vele – írja a Bloomberg. A felhalmozott tudással és technológiával most Kínát segíthetik a légszennyezés ellen és a tiszta energiáért vívott harcban."

https://www.bloomberg.com/news/articles/2018-03-25/a-250-million-jackpot-shows-iceland-is-deepening-its-china-ties

"Kínai-izlandi vegyesvállalat jön létre.""Az üzlet 250 millió dollár értékű, azaz több mint 66 milliárd forint,amelyhez az Ázsiai Fejlesztési Bank folyósít kölcsönöket."

"Olafur Ragnar Grimsson, az izlandi vállalat jelenlegi elnöke volt az, aki az akkori kínai elnöknek megmutatott egy geotermikus erőművet. Ez 2002-ben történt, ez volt az első alkalom, hogy kínai államfő ilyen helyszínen járt. Az izlandi vállalatvezető megjegyezte, a mostani megállapodás azt igazolja, a kis országokban kifejlesztett megoldások adaptálhatók nagyobb államok számára is."

Lehet az is, hogy a kicsitől egy másik kicsi tanul?

"Az ügylet az Európai Bizottság figyelmét is felkeltette. Brüsszel most azt vizsgálja, hogyan lehet megóvni a stratégiai jelentőségű ágazatokat attól, hogy azokba állami tulajdonban lévő külföldi vállalatok vásárolják be magukat."

Milyen érdekes ez a Brüsszel! Amikor ők vásárolták be magukat nálunk üveggyöngyért, akkor valami miatt nem vizsgálódtak!

http://www.origo.hu/gazdasag/20180326-szaz-vulkan-orszag-kina-tiszta-energia.html

Mi miért maradunk le mindenről?

Jobb nekünk politikai függőség az energiáért?

Legalább amit a mi vagyonunkból ki lehetne hoz, azért nem kellene sok pénzt adnunk!

Érthetetlen a tehetetlenségünk!

alfoldi2011
2017.10.12.
06:53

Ha fölébredne Szeged értelmisége, előkerülhetnének a mostanság bennünket súlytó, sajnos rajtunk is eluralkodó, gyászos témák helyett akár értelmes, hasznos gondolatok is.

Egyik ilyen lehetne a városunk központjában lévő "rozsdaterület" hasznosítása, a volt Tisza-pályaudvar területén, a Tisza csodaszép partján.

Mit tennének Bécsben egy ilyen rendkívül értékes területtel?

Tényleg meg kell várni, hogy a bűn, a drogosok fészke legyen?

Tényleg városi érdek a telekspekulánsok helyzetbe hozása?

Nem lenne érdemes spekulálni a terület mai hasznosítási lehetőségein?

NEM ÉRNE MEG ELKEZDENI EGY VÁROSI ÖTLETPÁLYÁZATOT? Itt az Egyetem. Hátha az ottani világjáróknak is lenne ötlete!

Jól mutatja az alábbi cikk, hogy a MÁV egykori területei milyen csodálatos módon hasznosíthatók. És Szegeden? Mire is várunk?

 https://mno.hu/gazdasag/sipalya-is-epul-a-deli-palyaudvar-helyen-2421089

Vagy esetleg így:

http://epiteszforum.hu/vizio-beepitesi-koncepcio-jogszabalyalkotas-a-budapart-szabalyozasi-terve

alfoldi2011
2016.06.30.
06:33

Van, ahol "az épületeket 90 százalékban környezetszennyezés-mentes geotermikus víz felhasználásával fűtik, és az áramtermelés 99 százaléka megújuló energiákon alapul."

"Lerakták a turai geotermikus kiserőmű alapkövét"

"A korszerű technológiával elkészülő, 2,6 megawattos erőműben a föld mélyéről érkező 129 Celsius fokos termálvíz hajtja majd a turbinákat. A projekt mintegy 4 milliárd forintból valósul meg.Az erőmű hozzávetőleg 800 családi ház évi villamosenergia-igényét lesz képes biztosítani. A beruházást követően az erőmű mellett a tervek szerint egy zöldségtermesztésre berendezkedő óriás üvegház is épül.A szaktárca közleményében kifejtette: a geotermikus technológia Izlandról származik, ahol az épületeket 90 százalékban környezetszennyezés-mentes geotermikus víz felhasználásával fűtik, és az áramtermelés 99 százaléka megújuló energiákon alapul."

"A geotermia még mindig kiaknázatlan terület Magyarországon, a megújuló energiáknak mindössze 6-10 százalékát adja. Ugyanakkor Magyarország rendkívül jó adottságokkal rendelkezik, mintegy 1200 hévízkút működik, amelynek alig 12 százaléka szolgál ki ipari vagy közösségi energiarendszereket."

http://www.delmagyar.hu/belfold_hirek/leraktak_a_turai_geotermikus_kiseromu_alapkovet/2480583/

alfoldi2011
2016.06.29.
06:45

A jelenlegi szegedi értékrendet tette szóvá, kifogásolta a Szegedi Tudományegyetem professzora.

"Zavarja az orvosi kar munkatársait a szabadtéri – Dux László több egyeztetést szeretne ""„Eddig egymás mellett élt, létezett a szabadtéri játékok és orvosi kar, de idén azt tapasztaljuk, hogy semmibe vesznek minket” – nyilatkozta lapunknak Dux László, az SZTE Általános Orvostudományi Kar Biokémiai Intézet egyetemi tanára. "

"A professzor azt tapasztalta, hogy nem törődnek a vizsgáztatás rendjével, 9 órakor hangpróbát tartanak, miközben a külföldi és magyar diákok olyan vizsgákat írnak, amely későbbi karrierjük egészére kihathat. „Az oszlopsornál egy esőtől, galambpiszoktól szennyezett keskeny folyosót hagytak meg. Lezárták az egykori SZOTE Klubnál lévő legfontosabb átjárót a klinikakert felé. Kiírják, hogy építési terület, s közben berendeznek egy sörpados klubhelyiséget Kováts József ’56-os mártír szobrának helyén. Ez semmibevétele az orvoskar oktató, vizsgáztató munkájának!” – fogalmazott Dux László. Az egyetemalapító Báthory István és a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albertszobrainál WC-ket állítottak fel, a nézőteret pedig szinte rátolták az épületre, s még néhány újabb mellékhelyiséget elhelyeztek."

"Nehezményezi, hogy csak magyar feliratok segítik az eligazodást, miközben jelentős számú külföldi tanul az egyetemen, akik akár el is késhetnek a vizsgájukról a bolyongás miatt. Ekkor jönnek a világ minden tájáról a doktori avatásra a friss orvosok szülei, rokonai, akik szeme elé egy „rakodótérrel, szemeteskukákkal körbevett orvosi kar” tárul."

http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/06/zavarja-az-orvosi-kar-munkatarsait-a-szabadteri-dux-laszlo-tobb-egyeztetest-szeretne-fotok.html

alfoldi2011
2016.06.18.
09:04

Lebontják a budapesti Kossuth téri volt MTESZ-székházat.

Már korábban lebontották a Margit krt-i minisztériumi épületet is! 

A szegedi Tisza L. krt-on van két hasonlóan nyomasztó, "meseszép", jórészt kihalt építmény. A Kossuth sgt-i és és a Mérey utca sarkon.

Nem szabadulhatnánk meg ezektől is?

http://inforadio.hu/belfold/2016/06/17/lezarjak_a_kossuth_teri_metroallomast/

 

alfoldi2011
2016.05.21.
09:24

Eldöntetett!

"Tisza-hídról, tramtrainről döntött a kormány"

"66 milliárd forintot tett félre idén a kormány Csongrád megye öt nagyobb, közlekedéssel kapcsolatos beruházására. A legfrissebb Magyar Közlönyből kiderül, hogy az Integrált Közlekedésfejlesztési Operatív Program idei fejlesztési keretét megállapították a május 18-i határozattal."

"Ebben a 109 nevesített projekt között szerepel a Szeged és Hódmezővásárhely közötti városi-elővárosi vasútvonal, a tramtrain megépítése és a vásárhelyi villamosvonal kialakítása, 13,25 milliárd forinttal. 8 jármű beszerzésére 10 milliárdot szánnak.

15,5 milliárd forintot tüntet fel a Magyar Közlöny az idei évre a Szeged és Makó közötti elővárosi vasúti közlekedés fejlesztésére és a szegedi vegyes forgalmú Tisza-híd megépítésére."

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/tisza-hidrol_tramtrainrol_dontott_a_kormany/2475400/

1247/2016. (V. 18.) Kormányhatározat:

http://www.kozlonyok.hu/nkonline/MKPDF/hiteles/MK16070.pdf

alfoldi2011
2016.04.16.
13:28

Szeged miért nem kezdeményezi?

5-10 percre a Dómtól és a klinikai negyedtől van egy agyonhallgatott, szőnyeg alá söpört, belvárosi, Tisza-parti rozsdazónánk! Másutt az ilyen adottságú telkek a legdrábbak!

"A pályaudvari rozsdazónák rehabilitációja a legkorszerűbb városfejlesztési irány a világ nagyvárosaiban. Az ilyen területek óriási lehetőségeket rejtenek, és a legizgalmasabb rehabilitációs projektek többnyire a pályaudvarok körül születtek az elmúlt évtizedekben Bécstől Madridig."

http://valasz.hu/itthon/ez-a-baj-lazar-janos-alternativ-liget-budapest-projektjevel-118037

 

 

 

alfoldi2011
2016.04.03.
06:55

"A gátak magasítása helyett hellyel kell kínálni a Tiszát"

Lányi András Szegeden

"A megoldás nem a gátak magasítása, s aztán az egész évben zajló siránkozás a kiszáradt Alföld miatt, hanem vízvisszatartó vízkormányzás, ami lehetővé tenné azt, hogy a víz kilépjen a medréből, s megtalálja azokat az utakat, amelyeken keresztül nedvesen tartotta korábban a terület jelentős részét. gaz, ezt könnyű mondani, de nehéz megvalósítani, mert az érintett részek többsége már szántóföld. Előbb a gazdákat kellene meggyőzni a technológiai és művelési mód váltásról, de ehhez nem kaptak ösztönzést, támogatást. A cél eléréséhez a különböző tárcák összehangolt működése szükséges."

"A Tisza gátrendszere a Póéhoz hasonlóan épül fel. Ismert, hogy az olaszországi folyónál már annyit kellett a gátakat magasítani, hogy lassan már a templomtornyok sem látszanak ki. Csak nehogy mi is így járjunk Szegeden…

Igen, ez egy reménytelen meccs, hiába emelgetjük a végtelenségig a gátak magasságát. Ráadásul a klímaváltozás, ami az Alföld fokozott kiszáradásával jár, meg is kívánja, hogy ezt a vizet ne sietessük, hanem kínáljuk hellyel, mint egy kedves vendéget. A terveket már húsz éve készítgetik a környezetvédők, de ezek sohasem váltak kormányprogrammá. A változtatás csak elhatározás kérdése."

"...  számomra az szűrődött le, hogy arra kell törekedni, ahol fa van, maradjon fa, ahol park van, maradjon park. Ma már városon ezek a legnagyobb értékek."

http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/04/lanyi-andras-szegeden-a-gatak-magasitasa-helyett-hellyel-kell-kinalni-a-tiszat.html

alfoldi2011
2016.03.31.
13:06

Nagy a hasonlóság a budapesti Nyugati-pályaudvar melletti terület és a szegedi Nagyállomás mögötti terület között. Más helyeken erről a mocsokról már írtam így itt nem ismétlem.

Szegeden a Nagyállomás és a Tisza között is "barnamező", magyarul: lepusztult, elhanyagolt, gazdátlan, jobb sorsra érdemes, rendkívül nagy értékű terület helyezkedik el, mely szebb lenne zöld "mezőként".

Szegeden alig van erdő, liget, sőt fejlesztés címén sikerült fátlan kősivataggá, betonsivataggá tenni a városközpontunkat. Sajnos fennáll a veszélye annak, hogy itt valamilyan ipari terület jöjjön létre, miközben üresek az erre inkább alkalmas szegedi helyszínek.

A fővárosihoz hasonlóan ipari terület helyett értelmesebb lenne ligetet létesíteni. A Tisza és a liget szerves egységet alkotna, a szegediek kedves, közeli, városközponti pihenőhelyévé válhatna.

Ideális hely lenne nekünk kikapcsolódásra, rekreációra. Szegednek közismerten nincs saját földterülete, így másutt erdőt létesíteni nagyon költséges lenne.

Egy szép új liget létesítési gondolata legyen városunk legfőbb igényei között. Ráadásul a szegedi nem kerülne 200 milliárd Ft-ba sem! Ráadásul trendi is lenne, hiszen jól illeszthető az ún. "Green city" mozgalomhoz. Mi, ha ez nem?

Szeretném javasolni, hogy a "Modern városok program" keretében városunk kérje az államtól az itteni hatalmas MÁV terület város részére való átadását! Kerüljön föl arra a listára, melyet e program keretében szeretnénk kérni. Még az utolsó pillanatban sem késő a listát az értelem jele alatt módosítan!

http://inforadio.hu/belfold/2016/03/30/podmaniczky_park/

alfoldi2011
2016.03.29.
07:18

Van, aki szakmája miatt nézi, figyeli városunkat és lát, sőt tendenciát is lát:

"SZEGED - A HALOTT VÁROS (az elmúlt 25 év, különösen az elmúlt 5 év mérlege, tendenciája)

Buta, korrupt, harácsoló vezetők, pénzes állásokban félművelt pártfunkcionáriusok, családtagjaik, baráti körük, szeretőik. Leépült ipar, lebontott üzemek, kiürült belváros, hámló homlokzatú, összegraffitizett palotasorok, dzsungeles üres-telkek, laposra vert, rugdosott ereszcsatornák, megemelt bérleti díjak miatt lázongó, menekülő piacosok, üres üzletek, lakások, bepapírozott, újrahasznosításra ajánlott kirakatok, szaporodó filléres, használt-ruha boltok, turkálók. Ápolatlan parkok, megcsonkított, torzra gallyazott famatuzsálemek, gazos, ecetfás, szutykos előterek, töredezett járdák, kátyús úttestek, kutyák, kutyaürülékek. Hanyatló színvonalú oktatás, gyenge műveltségű, tetovált mellű, piercinges, portfóliós, műköröm-reklám tanárnők, lógós diákok, hallgatók, nihilista, firkáló, pacázó művésztanárok, dögledező turizmus. Komor tekintetű, közömbös, fogatlan, bagózó járókelők, tétova, kapirgáló közmunkások, gombamód szaporodó koldusok, agresszív kéregetők, neveletlen, rongáló fiatalok, szaporodó romkocsmák, alattomosan betelepülő migránsok.

Dr. Somorjai Ferenc, a Szeged, Kecskemét, Budapest, Magyarország, Bécs, Prága, London útikönyvek szerzője. "

Kemény, megkeseredett szavak ezek az útikönyvek ismert szerzőjétől, akit ezek a tények a személyében is érintenek! Meg lehet próbálni cáfolni! Köszönöm a közreadási hozzájárulást! Tartok attól, hogy az idézett sorok nem csak Szegedre igazak!

Így néz ki az Európai Unió vidéken, negyed századdal a "rendszerváltás" után!

Országunknak valóban az a legfőbb gondja, hogy újabb és még újabb százmilliárdokat kapjon a főváros, miközben emiatt, sőt ennek ellenére, ott szinte háborús a hangulat?

Ismét javaslom: adják oda a vidéknek azt a pénzt, ami miatt most a fővárosiak egymást eszik, mindenki gondja oldódna.

Budapestet nem övezik várfalak. Meddig látnak a fővárosi döntéshozók és az engesztelhetetlen vitázók? 

Íme, nemcsak a mérnököknek van véleménye városunkról! Számít?

 

 

 

alfoldi2011
2016.03.02.
11:13

Mivel sajnos nem sikerült ide másolnom egy képet, kérem az olvasót, szíveskedjen megnézni a 9. sorszámú képet a szegedi Déli-hídról írt dolgozatomban, amely megtalálható itt:

http://www.mernokkapu.hu/fileok/2/Deli-hid-1.pdf

 

A térkép az 1932-34. körüli állapotot és a vasútfejlesztési elképzelést tartalmazza.

Nem szabad elfelejteni, hogy egy évtizeddel vagyunk a II. világháború előtt! Tehát még álltak eredeti formájukban a szegedi hidak, mind a közúti, mind a vasúti!

A térkép különlegessége az, hogy a város vasúti koncepcióját megfogalmazó szakember azt a temesvári vasútvonalat, amely addig az akkor még meglévő vasúti hídon ment át, LEVESZI onnan!

Még olyan áron is, hogy így lett volna egy vasútvonal NÉLKÜLI vasúti hidunk!

Ezt a fontos vasúti vonalat egy ÚJ VASÚTI HÍDRA teszi, amelyet a várostól délre képzelt el, a budapesti vasúti vonal déli irányú meghosszabbítása és a Tisza metszésvonalába.

Az elképzelést nem egy szegedi cipész vagy cukrász írta le, hanem az egy 1933. áprilisi szegedi városfejlesztési konferencián hangzott el, melynek létrehozásában nagy szerepe volt Szeged híres mérnökének Pálfy-Budinszky Endre úrnak, aki ráadásul maga vasúti mérnök is volt, és aki Szeged város főmérnöki posztját is ellátta egykor.

A koncepció megfogalmazója pedig a helyi MÁV egyik vezetője Koren Emil úr volt, aki akkor a MÁV üzletigazgató helyettese volt!

Biztos az, hogy jó oka volt egy problémát a maga teljességében ismerő vasúti főnöknek arra, hogy egy ilyen javaslatot tegyen le az asztalra, azaz felhagyni javasolja az akkor még meglévő vasúti hidat és letegye a voksát egy új helyen elképzelt vasúti hídra!

Ma a város vezetése mégis egy olyan megoldást kényszerít a városra, amelyet már 1933-ban elvetettek a vasúti szakemberek?

 

 

 

 

 

alfoldi2011
2016.02.29.
23:18

Komáromban igen, Szegeden nem? A Duna fölött igen, a Tisza fölött nem?

"Két év múlva már állhat az új komáromi híd"

"Az Európai Bizottság az  Európai Összekapcsolási Eszköz (CEF) keretében több mint 100 millió eurós támogatást hagyott jóvá a két Komáromot összekötő új Duna-híd megépítésére. Szlovákia ebből 47,6 milliót, Magyarország 52,5 millió eurót kap. A projekt teljes költsége meghaladja a 117 millió eurót. "

Ez közelítőleg 33 mrd Ft-nyi EU-s pénz egy közúti hídra!

Mit tud majd ez a híd?

"Az asszimetrikus híd az előzetes tervek szerint egy tartóoszloppal rendelkezik majd, ebből fognak kiindulni az építményt rögzítő tartókábelek. A hídon egy kétsávos út halad majd keresztül, melyet egyik feléről egy 1,80 m széles járda, másik feléről pedig egy 2,5 méter széles kerékpárút szegélyez majd. "

Igen, jól tetszenek olvasni! Egy kétsávos közút megy át a hídon! Sehol az új hídon a vasút! Akkor mégsem igaz az, hogy az EU nem fizet közúti hidat, csak akkor, ha vasút is van rajta? Ki hazudik akkor?

Mi látszik a fenti képen?

Az új, a kék hídon, tényleg csak egy kétsávos út megy át. Távolabb látszik a zöld, a régi, a meglévő vasúti híd! Két különálló híddal oldják meg a leckét! Szegeden is így kellene!

Mi az oka annak, hogy ami mehet Komáromban, az tilos Szegeden?

http://ujszo.com/online/regio/2016/02/29/ket-ev-mulva-mar-allhat-az-uj-komaromi-hid

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/hatalmas_eu-tamogatast_kaptunk_uj_duna-hid_epitesere.610975.html

alfoldi2011
2016.02.29.
16:35

"Temesvár vonzza a befektetőket"

Csak van valami titkuk, hiszen:

"Meglepő módon a negyven leginkább befektetőbarát, sok magyar lakta romániai város rangsorát nem Bukarest, hanem Temesvár vezeti, ráadásul már második éve."

"Idén is Temesvár áll az első helyen a Forbes Románia üzleti magazin sok magyar lakta befektetőbarát városokról összeállított negyvenes listáján."

"A Forbes Temesvárt sorozatban második alkalommal választotta Románia leginkább befektetőbarát városának. A határközeliség és a közúti infrastruktúra fejlettsége mellett a város főbb gazdasági ágazatai, az autóalkatrész-gyártás és az IT-szektor elmúlt években tapasztalható rendkívüli fejlődése is kétségkívül segített megtartani a 2015-ben megszerzett pozíciót."

"Megtartotta tavalyi hetedik helyét a befektetőbarát romániai városok ranglistáján Arad. A Forbes szerint a város két legnagyobb előnye, hogy közvetlenül kapcsolódik az európai autópálya-rendszerhez, illetve hogy a város környezetében mintegy 430 hektáron működnek ipari parkok."

http://www.napi.hu/nemzetkozi_gazdasag/temesvar_vonzza_a_befektetoket.610662.html

 

 

alfoldi2011
2016.02.29.
16:13

"Ebben Magyarország a csúcsra kerülhet"

"Magyarországot sokan emlegetik geotermális világhatalomként. Ha egész Európát nézzük, a legjobb geotermális adottságok Izlandon vannak. Ám, ha a szűken vett kontinensre tekintünk, akkor Magyarországot nevezhetjük az egyik legjobb adottságú országnak."

"Távfűtési rendszerünk már két városban - Makón, illetve Csongrádon működik. Ezen felül további hat projekt van folyamatban: Mosonmagyaróváron éppen most építjük ki rendszerünket , az előkészületek pedig már megindultak Kecskeméten és Kiskunhalason is. Emellett Egerben, Sátoraljaújhelyen és Sárospatakon is tervezünk távfűtő- rendszereket megvalósítani."

"Egy-egy várost folyamatosan ki tudunk szolgálni fűtéssel és meleg vízzel az év 10-12 leghidegebb napjának kivételével. Ekkor a távfűtőcég gázzal "rásegít" a mi fűtésünkre. Amikor enyhül az idő, a gáz fogyasztást le lehet választani."

"Lehetőséget kínálunk arra is, hogy kisebb egységeket - például irodákat, családi házakat, közösségi épületeket - fűtsünk és hűtsünk e tiszta energiával. Ebben az esetben nincs szükség mélységi fúrásokra, hanem az úgynevezett sekélygeotermia-eljárást alkalmazzuk. Ez esetben akár 40 százalékkal is csökkenthető a fenntartási költség és bár maga a beruházás drágább, mint a hagyományos fűtési rendszerek, a magas megtakarítás miatt rövidebb időn belül megtérül a befektetett költség."

http://www.napi.hu/magyar_vallalatok/ebben_magyarorszag_a_csucsra_kerulhet.610303.html

 

alfoldi2011
2016.02.26.
20:42

"Déli Tisza-hidat, fedett uszodát hozhat Orbán" írja cikkében a kedves szegedi "jósnő". Majd így folytatja:

"Március második felében érkezhet Szegedre a kormányfő - híreink szerint. Akkor szerződhet a várossal állami és uniós pénzekről. Ha fedett uszoda, Tisza- híd és ipari park lesz a csomagban, akkor is az egyik legszerényebb támogatást kapja a város."

"A megyei jogú városok kétharmada sorra került már. Nyolc van még hátra, így a megyénkbeli kettő, Szeged és Hódmezővásárhely is. Várakozik még Békéscsaba, Dunaújváros, Győr, Salgótarján, Tatabánya és Veszprém."

Az előbbi véleményt az alábbi táblázattal támasztja alá. A táblázat tartalmazza városonként a "Modern városok programja"-ban elnyert összegeket:



Kíváncsian várom a szegedi látogatást és a döntést a szegedi pénzekről! Én a táblázat alapján reménykedek, mert Szeged szempontjából sem olyan rosszak a benne lévő számok!

Bármennyire szerény is lesz a várható szegedi összeg, az elegendő lenne arra, hogy a szegedi Déli-híd az EU forrásainak felhasználása, bevonása NÉLKÜL ás a nem ideillő vasúti pálya NÉLKÜL épüljön föl!

A Polgármester úr évnyitó beszédében elmondta, hogy a hídhoz 12 mrd Ft elég lenne, ha nem kellene karácsonyfa-díszként kényszerből ráaggatni a vasutat, mely miatt a költsége egyből 36 mrd Ft-ra hízik.

Csak nekem egyre tisztább az, hogy hibás a híd finanszírozási koncepciója, mert megfogalmazója nem vett számításba egy lényeges, létező forrást? A torz finanszírozási koncepció következménye pedig nem lehet más, csak torz műszaki koncepció lehet! 

Ha ez a felismerés nyilvánvaló lehetne valamennyi döntéshozó előtt, akkor még vissza lehetne lépni a kényszeres fejlesztésből, a józan eszünk szerint!

Elődeink külön építettek Szegednek egy közúti hidat és teljesen más helyen egy vasúti hidat! Eszükbe sem jutott e kettőt egyesíteni. Sőt! A hidak háború általi lerombolása után is külön képzelték el e két hidat! Nagy hiba volt ezt a szemléletet eldobni!

Miért akarunk egy öszvért venni akkor, ha az öszvér árának harmadáért egy gyönyörű lovat is vehetnénk?

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/deli_tisza-hidat_fedett_uszodat_hozhat_orban/2465002/

Pákozdi Imre
2016.02.27.
08:51

@alfoldi2011: A hivatalnak nyilván van érve a közös hídra, de ezt vonakodik közzétenni. Irtóznak a nyilvános vitától - ki tudja, miért? Egyrészt valószínűleg beszéd- és írásképtelen hivatalnokokról van szó, másrészt nyilván megvetik a "civilt", aki alatt persze - különösen Rigó mérnök úr esetében - korántsem hozzá nem értőt, hanem csakis hatalmon kívül állót érthetnek. Namost, a civil sokszor minősíthető illetéktelennek, egyféle esetben azonban nem: ha KÖZcélú, KÖZhasználatú (tehát nem zárt) egyszersmind KÖZpénzekből készülő objektumról van szó. Ez az eset viszont ma, a gazdasági visszaesés nyolcadik éve tartó periódusában, jóformán az egyetlen fajta eset... Magánberuházás nuku, lakásépítés alig - tehát, ami építési tevékenység létezik itthon, az csakis köz+ köz+ közérdekű építményről szól. Ezeket az építéseket nem megvitatni pedig olyan fokú arcátlanság - akár Szeged szoci önkormányzatának bürokratái részéről, akár a Budai Vár vagy a Városliget fideszes megerőszakolásának esetében - ami jól jellemzi a mai, itthoni feudális "demokrácia" állapotát. 

alfoldi2011
2016.02.16.
17:09

Így kezdődik az "olcsó" olimpia?

Néhány olimpiai hét kedvéért, valóban ennek megfelelő, ezzel arányos, néhány "ideiglenes" építmény készül, "mértéktartóan", visszafogottan", ahogy az új olimpiai ideológia szól?

Így lehet az olimpia ürügyén kijátszani az EU finanszírozási előírásait? Ötletes és ügyes!

Így járunk, ha a budapesti döntéshozók - akik eleve ellenérdekeltek, eleve abban érdekeltek, hogy az ország pénzét Budapestre nyomassák - döntögetnek a vidék sorsáról, de főleg a pénzéről.

Van itt pénz, ha a fővárosról van szó! 

"Döntött a kormány az olimpia rendezéséhez szükséges fejlesztések előkészítéséről."

"A kormányhatározatban felsorolt infrastrukturális fejlesztések, melyeknek a tervezési előkészítése elindul

Az elővárosi vasúti közlekedés fejlesztése érdekében háromvágányú kapcsolat tervezése Kelenföld és Ferencváros állomások között, valamint új elővárosi megállók kialakítása (Danubius, Népliget-Fradiváros) és a budapesti Déli összekötő vasúti Duna-híd átépítésének tervezésére.A Budapest-Kelebia vasútvonal Soroksári út menti nyomvonalának áthelyezése a Határ út és a Kvassay Jenő út közötti szakaszon, összhangban Budapest hosszú távú városfejlesztési-, valamint az Olimpiai Pályázat Olimpiai park klaszterre vonatkozó fejlesztési terveivel.Az M1-es autópálya 2x3 sávra bővítésére Győr és Budapest között.Az M7-es autópálya 2x3 sávra bővítésére Balatonvilágos és Budapest között. Az autópálya jobb pályájának 3 forgalmi sávra történő szélesítése az M0 autóút és a 710 sz. főút (leendő M8-as csomópont) csomópontok között.Új 2x3 sávos közúti Duna híd tervezése a Galvani út Illatos út vonalában. A kapcsolódó úthálózat tervezési határa a Fehérvári út – Üllői út közötti szakaszra terjed ki. A híd a budai Galvani utat a pesti Illatos úttal kötné össze a Csepel-sziget északi csücskét átívelve.A ráckevei HÉV vonal Budapest és elővárosának közlekedési rendszerében betöltött helyzetének felülvizsgálata, fejlesztése és az egységes fővárosi kötöttpályás közösségi közlekedési hálózatba való integrációja. A vonal a Határ út és a Kvassay Jenő út közé eső szakasza összhangban legyen az Olimpiai Pályázat Olimpiai park klaszter vonatkozó fejlesztési terveivel, illetve tekintettel a jövőbeni utazási szokások és az utasszám változásával járó potenciális fejlesztési igényekre.A csepeli HÉV vonal közúti villamos üzemmódra való áttervezése és bekötése a 2-es villamos vonalába, valamint a nagykörúti villamos vonalhoz való csatlakozás kialakítása a Boráros téren, összhangban az Olimpiai Pályázat Olimpiai park klaszterre vonatkozó fejlesztési terveivel, illetve tekintettel a jövőbeni utazási szokások és az utasszám változásával járó potenciális fejlesztési igényekre. Ezzel párhuzamosan megtervezendő a jelenlegi HÉV vonal elbontása a Boráros tér – Közvágó híd közötti szakaszon.A Millenniumi Földalatti vasút rekonstrukciója és akadálymentesítése, új megálló létesítésével az 1-es villamos Kacsóh Pongrác úti megállójánál. Emellett a vonal meghosszabbítása a Vigadó térig, átszálló kapcsolatot adva a 2-es villamoshoz. Továbbá az új gördülőállomány műszaki specifikációjának kidolgozása, igazodva a BKK Zrt. már megkezdett előkészítési projektjéhez."http://www.magyarepitok.hu/uj-budapesti-hid-haromsavos-m1-es-m7-igy-nez-ki-az-olimpiai-terv

Ezek után, az előbbiekhez képest morzsányi pénzért "pitizni" a szegedi Tisza-hídra, onnan nézve vélhetően "hajmeresztő".

Mi pedig úgyis ráérünk még várni további évtizedeken át.

 

alfoldi2011
2016.02.14.
23:35

Ha Kecskeméten megy, akkor Szegeden miért nem?

Nem lehetne a szegedi Déli-hídat csak a "Modern városok" programból finanszírozni, Eu forrás felhasználása nélkül?

"Orbán Viktor és Szemereyné Pataki Klaudia, Kecskemét polgármestere sajtótájékoztatót tartott a Városháza dísztermében, ahol több tízmilliárdos fejlesztéseket jelentettek be. Megállapodtak, hogy egyetemi-ipari kutatóközpontot hoznak létre – összegről, működtetéséről azonban még nincs döntés. A miniszterelnök elmondta, hogy egy polgári célokat szolgáló új kifutópályát is építenek a kecskeméti repülőtérre. A közlekedési fejlesztések között a városi körgyűrű utolsó szakaszának megépítéséhez nyújtandó 18 milliárd forint összegű támogatásról, valamint az 52-es út városi bevezető szakaszának négysávossá bővítéséről számolt be. A főpályaudvart is rendbe teszik, illetve megteremtik a kecskeméti elővárosi rendszert is - mivel 280.000 embert szolgál ki a város, és egyelőre nem látja el megfelelően."

A 25 milliárd Ft-bó 18 megy útra. 

Ennyi egy rendes szegedi hídra is elegendő lenne. 

Valószínű az, hogy amikor a döntéshozók arra kényszerültek, hogy pénzhiány miatt be kell vonni finanszírozónak az EU-t, és az így EU előírásai miatt kényszerből vasutat kellene tenni a Déli-hídra, valamint a Szeged-makói vasútvonalat újjá kellene építeni, még nem tudtak a "Modern városok" programról, mint az új pénzforrásról.

http://epiteszforum.hu/epul-kecskemet

 

alfoldi2011
2016.02.12.
11:31

Szegeden nem segítene valamilyen hasonló?

"Liverpoolban is van úgynevezett „tech cluster”, azaz olyan városrész, amelyikben átlagon felül magas a technológiai vállalatok száma. Az aktív startupélet figurái egyetértenek abban, a városban, ahogy egyre több helyen Londonon kívül, ehhez sok pénz és még több ambició adott, ha az ökoszisztéma többi elemén még van is mit fejleszteni."

http://www.uzletresz.hu/penzugy/20160211-startup-technologia-digitalis-liverpool-bournemouth-egyesult-kiralysag.html

alfoldi2011
2016.02.10.
12:02

A politikusok és a szegedi hidak. Mi mindent elhiszünk?

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/politikusok_mondtak_az_atkelokrol/118303/

Mit is írt a Délmagyarország 2006-ban?

"A Tiszán hidat fogunk építeni Szolnokon, és hidat fogunk építeni Szegeden. (Gyurcsány Ferenc, 2006. február 18.)Támogatja a kormányzat a 2007 és 2013 közötti időszakra vonatkozó, országosan kiemelt szegedi fejlesztési elképzeléseket: az M43-as út, a déli Tisza-híd és a kétezer ágyas klinikai tömb építését. (Csák Ferenc európai és fejlesztési ügyekért felelős államtitkár, 2006. február 1.)Az M43-as út, a déli Tisza-híd és a kétezer ágyas klinikai tömb építése a három legfontosabb eleme a Szeged 2015 programnak. Botka László arra kérte a kormányfőt, hogy mindhárom ügyben kezdődjenek tárgyalások (...), hogy a beruházások megvalósulhassanak. (2006. január. 9.)Mellette vagyok annak, hogy (...) a hídépítést európai uniós, kiemelt tervként kezeljük. (Kóka János gazdasági miniszter, 2005. augusztus 2.)Bartha szerint Botka László várospolitikáját jól jellemzi az, hogy 2002-es kampányában egy konkrét ígéretet tett, miszerint bezárja a nagykörút gyűrűjét (...). A szegedi déli Tisza-híd fölépítésére Orbán Viktor az országgyűlési választásokon ígéretet tett. A szocialisták által ígért híd azonban leghamarabb 2007-ben állhat. (Bartha László, 2005. január 26.)Az Európai Unió támogatásával 2008-ig elkészülhet a szegedi vasúti híd. (Bartha László, 2002. március 19.)Két nagyobb terv fölött alkudoztunk, az egyik a vasúti híd (...), a másik pedig egy déli közúti híd (...), abban egyetértünk, hogy ezekre szükség van. Ha még kétszer, háromszor meghív a polgármester úr, kapitulálok. (Orbán Viktor, 2002. január 28.)"

Ezt kellene betartani és semmi bajunk sem lenne!

Különösen fontos ez az utolsó bekezdés! 2002-ben még a legfelsőbb vezetés is elismerte azt, hogy Szegednek KÉT KÜLÖN híd kell. Majd történt valami, kisiklott, kényszerpályára került ez az egész. 

Innen kellene újraindulni, a kabátot újragombolni!

Ma 2016 van. Szegeden sok minden áll, csak a híd nem!

 

alfoldi2011
2016.02.09.
12:27

Két vízügyi igazgató úr is megtisztelt reakciójával és volt szíves válaszolni az árapasztó csatornára, valamint egy tanulmányterve vonatkozó elképzelésemre, továbbá Vedres Istvánnak a tiszai hajózásról írt, és az általam idézett írásaira.

A két választ és a rájuk adott viszontválaszomat meg tetszenek találni a dolgozatom 4.10 bekezdésében, mellyel kiegészítettem az alapdolgozatot.

Szeretném kedves olvasóin figyelmét a hozzászólásokra is ráirányítani, melyekben "alfoldi2011"-ként én próbálok reagálni azokra az új információkra, melyek a dolgozat írása után hozzám eljutottak.

 

alfoldi2011
2016.02.07.
21:08

A pazarlás szegedi emlékműve, a szegedi medencés kikötő

1988-ban adták át, a mai értéken több milliárd Ft értékű létesítményt, a szegedi medencés kikötőt, a várostól délre. Nemcsak a 3 ha nagyságú kikötői medence készült el, hanem a hozzá vezető vasút is, és az út is. Minden, mintha ez egy igazi kikötő lenne.

Van azonban egy kis baj! Ez a beruházás a mai napig nem termelt értéket! Ez egy holt tőke!

Valószínűen azok sem láttak körülötte hajót a közel három évtized alatt,  akik a közelben laknak. Kerestem a győzelmi jelentéseket a kikötő hajóforgalmáról, áruforgalmáról, de sehol sem találtam. Köszönöm, ha valaki tud ilyenről és tájékoztat.

Szeged körül lényegében megszűnt az az ipar, és az a mezőgazdaság, melyek részére nagy tömegeket kellene mozgatni.

Magyarul: ahogyan az elmúlt 28 évben sem volt, ma nincs szállítandó áru, sőt remény sem sok lehet arra, hogy lesz szállítási feladat! 

Azóta ez a beruházás kihasználatlanul pusztul.

Évek óta használhatatlan a szegedi medencés kikötő, a 3 hektáros vízfelületet az iszap zárja el a Tiszától. Annyira nincs benne forgalom, hogy rendre eliszapolódik a kikötői medencét a Tiszával összekötő rövid bejárati csatorna, annyira, hogy már a kistestű vitorlásokkal sem lehetett bemenni a Tiszáról a kikötőbe.

2014-ben EU-s pénzből (?) kikotorták a bejárati „dugót”, és vettek egy gépet, amely ezután ezt a feladatot rendszeresen elvégzi majd.

A kis felújításokkal ez 70 millió Ft-ba került!

Ezt a kikötőt annak ellenére építették meg 1988-ban, hogy a MAHART már 1970-es években levonult a Tiszáról! 1970 és 2010 között csak az Vízügy, egy Kft. és az alkalmi gabonaszállítók hajóztak.

Ezt a motivációt el lehetne nevezni a "hátha lesz szállítási feladat" című logikának!

Azért hozom fel a negatív példát, hogy új, a tervezett, szegedi közlekedési beruházások számára legyen intő példa a medencés kikötő csődje!

Nem építjük meg esetleg a medencés kikötő-2 - t? Jól meg kell gondolni azt minden esetben azt, hogy van-e, lesz-e szállítandó személy, szállítandó áru!

Különben sok pénzért újra elkészül a következő értelmetlen beruházás. Tartok attól, hogy ezen használhatatlan, értelmetlen beruházások gyűjtőhelyévé válik Szeged.

Jó magyar szokás szerint senki sem számolta ki azt, hogy a medencés kikötő építéséhez szükséges tőke mennyit kamatozott volna a mai napig egy bankban.

Érdemes lenne kiszámolni, majd az elmaradt hasznot elkérni mindazoktól, akik ezt létrehozták!

Különben se vége, se hossza nem lesz a hasonló ötleteléseknek!

 

alfoldi2011
2016.02.04.
22:36

A szegedi polgármester, dr. Botka László úr, legfrissebb számai olvashatók a helyi újságban a tervezett szegedi Déli-híd költségmegosztásáról. A polgármester úr csütörtökön (2016. II. 4.) a városházán beszélt Szeged nagy adózóinak a 2016-os városi költségvetésről. 

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/botka_laszlo_felsovaroson_uj_uszoda_es_luxusirodahaz_epul/2462171/

""A forrásallokáció volt a legnagyobb kérdés a déli Tisza-hídnál" - mondta Botka László a hídépítéssel kapcsolatban. Elhangzott, a 36 milliárd forintos beruházásból 19 milliárd uniós támogatás, 7 milliárd MÁV-forrás, és 10 milliárd hazai finanszírozás. - Megér-e egy futballstadionnyi pénzt a régió, Szeged közlekedésének fejlesztése a kormánynak - kérdezte a 10 milliárddal kapcsolatban Botka László. Hozzátette, már két kormányhatározat van a hídépítésről."

A Polgármester úr korábbi előadásában megadott számai alapján a közúti Tisza-híd építéséhez csak 12 mrd Ft kellene, míg a közös, közúti-vasúti hídhoz pedig 36 mrd Ft.

Mint ma említette, a hídat három forrásból szándékoznak finanszírozni:

19 mrd FT az EU-tól,  7 mrd Ft a MÁV-tól,10 mrd Ft hazaiból.Egyrészt nem értem, hogy a MÁV pénze miért nem számít hazainak, másrészt viszont sajnos a tájékoztatóból nem derült ki az, hogy a hazainak nevezett két fentebbi forrásban van-e EU-s pénz.

Ha esetleg nincs, vagy ennyi abból is beáldozható, és mivel a 7+10=17 mrd Ft több, mint a szükséges 12 mrd Ft, a rendes szegedi közúti híd az EU pénze nélkül is megépíthető lenne, és még a hazaiból meg is maradna jobb szegedi célokra 5 mrd Ft.

Ha tényleg nem lenne EU-s pénz a projektben, akkor nem kell kielégíteni az EU vasútra vonatkozó elvárásait, kényszereit, azaz bármi áron teherforgalmat is vivő vasutat építeni a szegedi belvárosba a klinikai fejlesztési terület mellé, és a tram-train ötlet miatt a Szeged-környéki települések központjaiba!

Természetesen kell a szegedi vasúti híd is, de a korábban elképzelt helyén, a Déli-hídtól függetlenül, akkor, ha lesz ebben a viszonylatban szállítandó személy és szállítandó áru, azaz lesz majd a vasútnak bevétele, nem lesz csőd az egész.

Pénszűke esetén - mint most nagyon - csak azokat az igényeket kellene kielégíteni, melyek ma is aktuálisak és nem kellene drágítani a beruházást a még nem létező funkciók kielégítésével.

Ha a döntéshozóknak a saját pénztárcájukból kellene a hidat megépíteni, mindez teljesen nyilvánvaló lenne.

Jó lett volna a cikkben arról is tájékoztatást kapni, hogy a Kormány "Modern városok" programjában ez eddig meglátogatott városok mennyi pénzt kaptak.

 

 

 

 

 

 

alfoldi2011
2016.02.01.
10:16

Szeged egy nagy fekete lyuk közepén üldögél és várja a csodát!

Szeged és a magyar vasúthálózat kapcsolata megérne egy külön misét! Szerintem ugyanis egy vasút nélküli városnak esélye sincs a fejlődésre!

Valamikor Szegeden két nemzetközi vonal keresztezte egymást, ezek következményeként pedig Szeged fejlődött.

Szeged vasúti aranykorában átment városunkon az európai hírű Orient-expressz.

Jött azonban Trianon, majd a politikai ütközés a Tito-rendszerrel. Következmény: Szeged vasúti szempontból egy zsákutca lett. Zsákutca, lepusztult vasútvonalakkal. Így zötykölődünk pl. 170 km-en 2,5 óráig! Szeged pedig szinte megállíthatatlanul zuhanni kezdett!

A közelmúltban, állítom, hogy 5 éven belül, kétszer is lett volna esély a régi vasúti világ szegedi reneszánszára, azonban a fővárosi döntéshozók mind a kétszer Szeged ellen döntöttek.

Az egyik lényegi döntés az ún. kínai vasút volt, a kínai pénzből épülő vasút nyomvonala: Budapest - Kelebia - Belgrád. Azaz ez az új vasút elzúg majd tőlünk nyugatra.

A másik nagy vasúthálózati döntése a közelmúltnak a Budapest - Békéscsaba - Lökösháza - Arad - Temesvár vonal helyzetbe hozása. Ez a nyomvonal pedig elzúg tőlünk keletre.

Szeged pedig az előbbi két nyomvonal, az elmúlt fél évtizedben kitalált két vasúti nemzetközi fővonal, szögfelezőjére került, a semmi közepére.

Valószínűen rá lehet majd oldalról kötögetni Szegedet a fővonalakra, de ez közel sem azonos azzal, mintha egyik is átmenne a városon.

Budapestnek kell Újvidék Belgráddal és kell Arad Temesvárral. Nem kaphatja meg ezeket Szeged!

Erre írtam korábban, hogy fővárosi döntéshozók nem a vidék, hanem csak a főváros fejlesztésében érdekeltek, a mi szempontunkból pedig kifekjezetten ellenérdekeltek! Majd helyettük felújíthatunk néhány rendelőt!

Az Országos Területrendezési Tevben még átmegy Szegeden a nagysebességű vasút, de mire abból lesz valami, azt is át fogják forgatni a főváros érdekében, Szeged kárára, mint tették eddig is. Addig pedig csak nyugodtan kábítsuk magunkat.

Megkerülhettelen a kérdés: jól lobbizott a város? Megkerülhetetlen számomra az is, hogy jó ez a mai területfejlesztési, vidékfejlesztési politika? Bármit meg llehet velünk tenni, amíg a döntés és a pénz az ellenérdekelt főváros kezében marad!

Mi is történt itt? Miért is tartunk itt? Valószínűen az ilyen döntések miatt!

Szeged egy nagy fekete lyuk közepén üldögél és várja a csodát!

 

alfoldi2011
2016.01.29.
09:38

12-őt nem, de 36-ot már igen?

Évértékelőt, évnyitót tartott a szegedi fejlesztési elképzelésekről dr. Botka László úr, Szeged polgármestere, 2016. jan. 28-án. Ennek keretében említette meg a 12-őt is és a 36-ot is.

https://www.youtube.com/watch?v=1y7xeFMVoAE&feature=youtu.be

(a 48:30-51:25 perc között)

Elmondta: Szegednek kell egy híd. Igaza van!

A Déli-hídra a város az EU-tól kapott 34 mrd Ft-ból 10-11 mrd Ft-ot szánt, melyet azonban az EU nem enged. Az EU ugyanis megcimkézte a pénzt, azaz lediktálta azt, hogy az mire költhető. A hídra nem enged többet 3-4 mrd Ft-nál.

Jelenleg elég lenne a városnak egy tisztán közúti híd, mely a Polgármester úr szerint 12 mrd Ft-ból kijönne.

Egy közúti hidat azonban nem támogat az EU, főleg, ha az nem esik nemzetközi fővonal nyomvonalára. A szegedi Déli-híd pedig egy városi híd lenne, távol minden közlekedési főcsapás-iránytól, ún. európai fontosságú közlekedési folyosótól.

Ha EU-s pénzt akarunk használni hídépítésre, akkor itt csak közös közúti és vasúti híd épülhet, mert az EU csak a vasutat támogatja! A szegedi Déli-híd így egy szép példájává válik egy amúgy kiváló elv kisiklatásának, félrecsúszásának. Ez egyben Szeged kényszerítése, beszorítása is, döntési lehetőségeinek, döntési terének leszűkítése.

Ez - a közös vasúti és közúti híd - viszont már 36 mrd Ft költségű a Polgármester úr szerint.

A háromszoros árat az indokolja, hogy lényegében újjá kell építeni a Szeged-makói vasútvonalat, melynek áruforgalma ma szinte nulla, utasforgalma pedig minimális. Nem véletlenül rongyolódott le ez a vonal!

Még szerencse, hogy nem Szeged és New York között kell vasutat építeni.

Ha egy cipőt akarsz venni, akkor venni kell hozzá egy léghajót is.

Így jár az, akinek nincs pénze cipőre. Korábban a kényszeres szegedi fejlesztésekről írtam. Ezt támasztotta most alá számokkal a Polgármester úr.

Együtt jelenik meg tehát mai szép új világunkban a nagy szegénység és a mérhetetlen pazarlás!

Micsoda szükség lenne Szegeden a 36-12=24 mrd Ft-nak a város más helyein, más városi célokra felhasználva! Az ide értelmetlenül feccelt pénz másutt nagyon hiányzik!

Félre ne értse bárki! Kell a vasúti híd is, de külön a Déli-hídtól, ahogyan és ahová évtizedek óta tervezték mérnök elődeink, és csak akkor, ha lesz rajta áruforgalom és személyforgalom is, vagy ennek legalább a reménye megcsillan, ha a helyi gazdaságnak valóban szüksége lesz rá.

Nehogy azt gondolja bárki is azt, hogy a közös közúti-vasúti megépülése után a felesleges pénzköltésnek vége lesz!

Hiszen az újjáépített 30 km-nyi vasútvonalat üzemeltetni és fenntartani is kell, mely évről évre újabb tetemes költségű lesz. Főleg, ha esetleg az EU majd ellenőrizni is fogja ezt az építményt és nem lehet az ebek harmincadjára hagyni, ahogy szoktuk.

Nem hiszem, hogy Szeged-makói vasút hiányzik a MÁV-nak! Ha már mindenképpen vasútra akarnánk költeni, és rajtunk múlna, akkor a Szeged-Cegléd-budapestit kellene korszerűsíteni. Tarthatatlan az a helyzet, hogy míg autópályán 1,5 alatt a fővárosban lehet a szegedi utas, ugyanez vonattal - a szinte állandó késések miatt - 2,5 óra!

A másik, Szegednek fontosabb vasúti vonal a Szeged-Nagykikinda-temesvári lenne, de ez is az M43 autópályával egy folyosóba eső, azaz jelenleg sajnos csak egy újabb felesleges kapacitást gyártó beruházás lenne.

Félő, hogy akik így döntögetnek és azt rá is kényszerítik Szegedre, még sajnos az is kisüthetik, hogy ja, ha így van, akkor semmilyen hídja sem lesz Szegednek, és a mai Belvárosi-híd továbbra is önti a nagy forgalmat Szeged egyik büszkeségére, a szegedi Belvárosra. Nem fogadható el az a cinikus válasz sem, hogy vagy így, vagy sehogy!

Országos, de még fővárosi szinten sem lenne tétel egy 12 mrd Ft-os rendes híd! 12 mrd Ft Budapesten is csak a apraja tétele a fővárosi beruházások sorának.

Meg kellene engedni Szegednek azt, hogy a 12 mrd Ft-os hidat válassza és abba az előbbi arányban beszálljon. A szegedi forrás, a "Modern városok" program forrása és a KÖZOP is jobban járna.

Lehetne ez a közúti híd még olcsóbb is, ha végre valakik dönteni mernének a tiszai hajózás jövőjéről. Nem érdekes az, hogy úgy készül az új híd terve, mintha holnap teherszállító hajók lepnék el a Tiszát, megépülne a csongrádi vízlépcső.

Épülhetne még egy uszoda, revitalizálni lehetne a pöcegödörré tett Gyálaréti-Holt Tisza kb. 18 km hosszú szakaszát, nyilvános WC-ket lehetne telepíten a leglátogatottabb tereinkre, vissza lehetne vásárolni a mállásra, elpusztulásra ítélt Kass-szállót, az Oskola utca korszerűsítésével folytatni lehetne a Belváros rendbetételét (akár egy Szeged-szíve programmal), elektromos buszokat lehetne vásárolni, stb.

A szegedi Déli-híd előkészítési folyamatai rámutanak arra is, hogy manapság hogyan születnek meg a döntések, kik és hol döntögetnek rólunk és nélkülünk. Sajnos rossz ez a példa! Így ez már nem csak Szeged baja!

 

 

alfoldi2011
2016.01.28.
09:46

Már buszt sem tudunk gyártani, pontosabban összelegózni?

"Szombat dél óta közlekednek az új Scania buszok"http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/szombat_del_ota_kozlekednek_az_uj_scania_buszok/2458067/

Miért nem számít bűntettnek a magyar munkahelyek figyelmen kívül hagyása, mellőzése, idegen munkahelyek támogatása? Miféle kényszerek vezettek oda, hogy a tenderezés végén ilyen legyen a végeredmény?A magyar buszgyártók évek óta lábhoz tett fegyverrel várják a hazai megrendelést! Egyértelműen a magyar ipar és a magyar vállalkozások ELLENI lépés ez!Lehetne persze így is!"Új magyar buszokat vesz a BKV"http://24.hu/belfold/2015/07/27/uj-magyar-buszokat-vesz-a-bkv/

http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/ujra-van-ikarus-busz-kiprobaltuk-ikarus-v187-ikarus-raba-megallapodas

Van fejlesztésünk is!http://autovezetes.network.hu/blog/kozlekedes_klub_hirei/humanoid-busz-baratsagos-oriashangyara-emlekeztet-egy-uj-magyar-busz-a-credo-e-bone

http://tenyek.hu/tenyek/148859_kulonleges_uj_magyar_busz.html

http://magyarbusz.info/evopro#sthash.VK2nXbv8.dpbs

http://lanchidradio.hu/lanchidradiogazdasag/hol-vannak-a-magyar-buszok-1286551

Ez szégyen! El lehet ezt fogadni? El kell ezt fogadni, ha egyébként pedig milliókba kerül egy új munkahely létesítése?

Még mindig ott tartunk, hogy mi csak ne gyártsunk semmit, mi csak vegyünk másoktól?

Pákozdi Imre
2016.01.28.
11:43

@alfoldi2011: Az Ikarus sorsa miatt én is szomorú, sőt, dühös vagyok, mert úgy tűnik, hogy a privatizáló magántulajdonosoknak túl nagy volt a mohón megszerzett kabát :-(. Ugyanakkor a nálunk futó "nyugati" buszok egy részét igenis itthon szerelik össze: pl. a Volvo 7900-asokon ott van hátul a kis felirat, ami győri összeszerelésre utal. Létezik azonkívül magyar buszgyártás Székesfehérváron is, bár nem tudom, milyen márkanév alatt és milyen kooperációban.

alfoldi2011
2016.01.28.
15:43

@Pákozdi Imre: Ingyen, önként és dalolva odaadtunk kb. másfél millió munkahelyet, majd nekiálltunk új munkhelyeket kreálni, darabját cca. másfél millió Ft-ért!

Csoda-e, ha tönkremegy az ország? Ez aztán a baromi nagy üzlet!

A szegedi Mercedesz buszokat a törökök, a Volvokat pedig a lengyelek rakták össze!

Mi erre már erre is képtelenek vagyunk? Tényleg? Miféle érdekek dolgoznak itt?

Úgy tudom, hogy a németek Berlinből kidobálták a működő cseh villamosokat, pusztán azért, hogy a Siemens járgányai fussanak. Ők talán egy másik EU-ban vannak?

Teljesen máshonnan vett villamost Debrecen, Miskolc és Szeged, ahelyett, hogy régen itthon gyártanák mindet!

Mindezt büntetlenül meg lehet itt tenni.

 

alfoldi2011
2016.01.23.
08:19

A szegedi múzeumi negyed, avagy a porlódi a döntési mechanizmus. Nem kell milliárdokra gondolni! Csak megint a szándék hiánya.

"A szegedi orvos már több mint egy tucat szervezetnek benyújtotta a szegedi múzeumnegyedről alkotott elképzeléseit, 2011 óta azonban sehonnan nem kapott biztató választ."

"A múzeumi negyed lényege az, hogy a Szegedre érkező látogatók az állomásokra érkezve eltérő korokba csöppenjenek és átadva magukat a historizáló előadásmódnak, megérezzenek valamit abból, hogyan éltek a város lakói az előző évszázadokban."

"Babik Barna 2011-ben összeállított egy csokorra valót Szeged múltjából, s a tucatnyi kiragadott történetet turistáknak is fogyasztható köntösbe öltöztette, hogy “legyen miért a napfény városában maradni a szabadtéri játékok végével is”"

"Babik Barna, az SZTE ÁOK Aneszteziológiai és Intenzív Terápiás Intézet docense megfontolandó elképzeléseit a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamarában ismertette csütörtökön, ..."

http://szegedma.hu/hir/szeged/2016/01/tizenket-latvanyossag-amivel-fel-lehetne-dobni-szeged-turizmusat.html

alfoldi2011
2016.01.22.
10:36

Porlódnál is rosszabb a helyzet a szegedi Dómtól, a szegedi klinikai negyedtől, azaz Szeged gyönyörű belvárosától már 10 percnyi sétával is elérhető Állomás utca, a volt, felhagyott pályaudvar környékén.

Nem is tudom pontosan, hogy milyen rég óta gennyesedik már ez az ügy is!

Itt a rozsdaterületi minősítés is megszépítő eufémizmus csupán! A helyzet ma már szinte minősíthetetlen. A nagy terület Szegedhez méltatlan! Szeged egyik szégyene! Úgy tűnik, hogy sajnos szándék sincs a változtatásra.

A terület a szegedi belváros, a közeli klinikák, a tervezett híd közelsége és főleg a Tisza-parti jelleg miatt szerintem városunk egyik legértékesebb területe! Helyzete mindenkihez méltatlan! A város mégis elfordul a gondtól, a háta mögé képzeli!

A mai nyomorunkban is megtehető lenne három elemi, minimális lépés:

1. A MÁV-tól a városnak meg kellene már végre venni a területet.

2. Az alábbi cikkben említett teljeskörű dózerolás jelenti ezen a tájon a legjobb második beavatkozást, a legjobb gyógyszert.

3. A mai mocsok helyén egy egyszerű füves-fás gyönyörű Tisza-parti parkot kellene kialakítani faültetéssel, füvesítéssel. Ezek talán ma már nem számítnak űrtechnológiáknak! Utána ráérünk. Bízzuk utódainkra, hogy mit akarnak erre a terülketre építeni, amely méltó Szeged belvárosához is és a Tiszához is!

A terület a szegedi belváros, a közeli klinikák, a tervezett híd közelsége és főleg a Tisza-parti jelleg miatt szerintem városunk egyik legértékesebb hatalmas területe!

Tudhatják ezt az ingatlan spekulánsok is, akiktől jóval drábban lez majd megvehető a terület, mint a MÁV-tól. A szükséges döntések halogatása a spekuláns tőkének kedvez és egyértelműen drágító hatású. Jó lenne feltárni azt, hog a MÁV mióta kínálgatja a városnak a területet. Nem hiszem, hogy városi érdek lenne a területvételi díj növelése!

Az ún. "Modern városok" program keretélben nem kérhetné Szeged az államtól a MÁV összes területét? Miért kell megvárni azt, hogy a MÁV és a Város közé belépjen a telekspekuláns? Ha valami, akkor ez a terület tényleg kapcsolódik a szegedi Déli-hídhoz.

Ilyenkor mindig elfelejtjük valami miatt, hogy nem is olyan régen még Biopolisz akartunk lenni. Most sokan azt hiszik, hogy Szeged Lézerpolisz lesz, ahol már a jövő héten csupa lézertechnikus fog sétálni.

A városban mellesleg nagy ütemű fanyűvés megy, melynek hatását az új park léte enyhítene, főleg a közművek kezelőinek, tulajdonosainak újmódi túlhatalma miatt. A társadalom ezt is kénytelen lenyelni? A jelenség országos lehet, miért nincs ellenlépés sehol? Ez sem csak szegedi ügy!

Az igyekezet és főleg a szándék hiányzik! A helyi lap többször nekifutott már a témának, az ügynek, mindeddig érdemi válaszlépések nélkül.

A sokadik helyzetismertető cikk az alábbi:

http://www.delmagyar.hu/szeged_hirek/veszelyes_az_elet_az_allomas_utcaban/2460252/

Még több információt atrtalmaz a korábbi írásom, melye megtalálható Itt:

http://epiteszforum.hu/a-szegedi-indohaz-ter

 

Több, mint érdekes az, hogy annak ellenére, hogy Szegeden nagy létszámmal képviselteti magát mind az Építész, mind a Mérnöki Kamara, sőt itt székel a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület is. Nem tudok azonban arról, hogy lenne leírt véleményük a fenti ügyről, vagy csak ügyesen rejtegetik előlem is valamilyen alapos érv, indok miatt. Itt pedig nagyon jól jönne néhány szakmai állásfoglalás, mivel ez sok szakterületet érintő, valóban urbanista feladat. Könnyebb kimondani, azt, hogy mincs kompetenciánk? Kinek van? Szegeden nem az a helyzet, mintha egy kihalófélben lévő alföldi faluban, mivel itt lenne sok jó szakember. Van beteg is, amúgy meg orvos is lenne, a beteg mégis haldoklik.

 

alfoldi2011
2016.01.20.
13:20
alfoldi2011
2016.01.17.
09:52

Van példa az egyetemek közötti képzésre, mely működik is:

https://www.bme.hu/hirek/20151030/Husz_eves_a_BME_es_a_Semmelweis_Egyetem_kozos_oktatasi_programja

alfoldi2011
2016.01.17.
09:45

Van, ahol legalább megpróbálják.

Egyetemi mentor szolgáltatás!

Lehet, lehetne az egyetem és a város kapcsolata normális is.

http://hvg.hu/enesacegem/20151130_Vilagelso_amerikai_egyetem_modszeret_hono

"Az MIT programja 15 évvel ezelőtt indult, mindössze néhány jelentkező vállalkozással és kisszámú mentorral. Mára 150 mentor dolgozik a programban (20%-uk nő), havonta 20 új vállalkozás jelentkezik, és egyidejűleg 200, az MIT-hez kötődő vállalkozót mentorálnak. 15 év alatt mintegy kétezer vállalkozót karoltak így fel, akiknek cégeibe aztán 2 milliárd dollárt fektettek az amerikai befektetők."

"A mentorált vállalkozók közül sokan később Bostonban telepedtek le, hozzájárulva az egész régió fejlődéséhez. Van például olyan épület Bostonban, amelyben jelenleg 400 startup tevékenykedik."

"A BME lesz az ötödik egyetem Európában, ahol erre a részletesen kidolgozott módszertanra alapozva fogják szaktudással segíteni az egyetem hallgatói, oktatói és végzettjei által alapított vállalkozásokat. A program hazai adaptációja lehetővé teszi, hogy a BME-hez köthető vállalkozások egy nemzetközi hálózatba is bekapcsolódjanak."

"És csak azokkal tudunk dolgozni, akik üzletet akarnak csinálni, akik ki akarnak lépni az akadémiai környezetből, van egy jó ötletük, és verbuváltak hozzá olyanokat, akik szakmailag alkalmasak annak valóra váltására. De a vállalkozás maga az ő üzletük, az ő erőforrásaikból, az ő csapatukkal. És csak addig mentoráljuk őket, amíg igényt tartanak ránk, de akár hosszú éveken át is. Közben időnként eltűnnek, majd visszatérhetnek újra, amikor gondjuk támad a vállalkozásukkal. Időről időre van példa arra is, hogy ’eltanácsolunk’ jelentkezőt. Ha nincsenek partnerei vagy egy adott ötletet még csak papíron modelleztek, akkor a kivitelezést még érlelni kell, mielőtt mi segíteni tudunk.”

"Lou Goldish kérdésünkre az alábbi tanácsokat adta a kezdő vállalkozásoknak:1.    Összpontosítsanak arra az egy termékre, amit elő akarnak állítani.2.    Találják ki, hogy ki fogja értékesíteni a terméket, és hogyan találhatók meg a lehetséges vevők.3.    Ismerjék meg a piacot, amelyen érvényesülni akarnak4.    A jövedelem elosztásáról, azaz, az üzleti modellről már a korai szakaszban állapodjanak meg."

https://www.bme.hu/hirek/20151209/Egy_tapasztalt_tanacsado_es_egy_gondos_szulo_kombinacioja_mar_a_BME_n_is

alfoldi2011
2016.01.13.
09:27
alfoldi2011
2016.01.10.
12:28

Csodaváró hangulat a gödör mélyén:

http://nol.hu/tud-tech/a-hianyzo-dimenzio-1583815

Pákozdi Imre
2016.01.10.
14:53

@alfoldi2011: Érdekes a NOL-cikk, és szorítok, hogy amiről szól, összejöjjön Szegednek! Másfelől tamáskodnék egy kicsit. Mert ezt olvasom benne:

„Szeged ugyanis egy olyan régiónak, a Dél-Alföldnek a központja, amely az Európai Unió utolsó húsz régiója között foglal helyet, GDP-je az uniós átlag 44-46 százaléka.”

Ez a mondat több okból pontosításra szorul. Először is a „GDP-je” kifejezés így lenne teljes: „egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-je”. Másodszor, jó tudni, hogy mit jelent az, ha a Dél-Alföldet magába foglaló (jelentős romániai területekkel együtt tekintendő) régió egy főre jutó GDP-je vásárlóerő-paritáson éri el az EU átlagának 44-46 százalékát. A vásárlóerő-paritásos GDP/capita érték ugyanis csalóka. Szegény régióknál – mint ennél is – a kétszeresét is kiteszi az un. „nominális” egy főre jutó GDP-nek, míg gazdag régiókban annál jóval kisebb: Norvégiában és Svájcban a kétharmada, Németországban kb. a 95%-a. Ráadásul egy átlagos német régió egy főre jutó, vásárlóerő-paritáson mért GDP-je akár 30%-kal is meghaladja az EU-s átlagot.

Ezért ha a Szegedet is magába foglaló régió valós, „nominális” egy főre jutó GDP-jét mondjuk egy tipikus német régió hasonló mérőszámához hasonlítjuk, akkor nem 1 : 0,44 = 2,27 lesz az arány, hanem (1 : ((0,44/2)*0,95))*1,3 = 6,22. Kb. akkora, amekkorának józan ésszel látjuk.

alfoldi2011
2016.01.07.
09:44

Jó ez Szegednek?

"Vegyszert visz a Maros piszkos vize

Aláírásokkal is tiltakoznak a szennyező marosvásárhelyi üzem ellen a helyiek – Tekintélyes mennyiségű méreg jut ki a szabadba

Az erdélyi és romániai média rendszeresen foglalkozik a marosvásárhelyi Azomures S.A. tisztázatlan ügyei­vel, ám idehaza alig említik e témát."

"... a károsítás hasonló nagyságrendű azzal, amelyet a Rábán okozott korábban három osztrák bőrgyár."

"... az üzem korábban rendszeresen tízmillió köbmétert meghaladó mennyiségben engedett a hazánkon is átfolyó Marosba szennyvizet."

"A szennylé nagy mennyiségű foszfort, szulfátokat, nitrátokat és nitriteket tartalmaz, és ezek szennyvízben oldott koncentrációja is gyakran meghaladja a megengedett határértékeket."

http://magyarhirlap.hu/cikk/44460/Vegyszert_visz_a_Maros_piszkos_vize

Nem ez az első eset és sajnos valószínűen nem is az utolsó!

Hatalmas szennytömeg zúdul Szegedre bizonyos időszakokban. Ennek egy része műanyag flakonokként néha látható, az oldatban jövő méreg sajnos nem látszik!

alfoldi2011
2016.01.06.
12:16

Egy kiváló szegedi biológus előadása a MTA hallgatósága előtt a biológia előtti lehetőségekről:

http://mta.hu/tudomanyunnep/szegeden-keszul-a-szuperbakteriumok-elleni-csodafegyver-videon-pal-csaba-eloadasa-137350/

Az MTA Szegedi Biológiai Központ (SZBK) induló fényének csökkentése, leértékelése, hanyagolása, elhallgatása, támogatásának elmaradása, a támogatás csökkentése, az előbbieknek már a csírájában való megjelenése is rettenetes bűn. Ha a működés közben gondok jelentkeznek, miért nem kapnak segítséget?

A biológia nem egy lezárt ügy! Milyen hatalmas érték ez az intézmény! Manapság szinte képtelenség lenne létrehozni.

Az előadás rávilágított a feladatok sokaságára. Lenne itt bőven tér a helyi egyetem frissen végzői számára, sajnos azonban, mintha mégsem lenne.

Amikor én, a laikus, a szegedi biológiáról próbáltam írni, természetesen nem láttam ilyen mélységekbe. Ez az előadás nekem sokat segített, mert alátámasztotta, megerősítette azt, amit írni igyekeztem.

Ki tudja, hogy hány hasonló kiváló eredménye lehet még a MTA SZBK csapatának, melyről nem is tudunk.

 A szegedi biológiai kutatás nem juthat a szegedi paprika sorsára!

alfoldi2011
2016.01.05.
09:21

Nem lehet mondani, hogy elkapkodjuk a döntéseinket! 

Péter László professzor úr az alábbiról tájékoztatott:

"... szerénytelenül fölhívom szíves figyelmét, hogy a szegedi irodalmi múzeumot már 1954-ben kezdeményeztem. Ha nem hiszi, üsse föl a könyvtárban a Délmagyarország 1954. június 16-i számát. 

Csak van üzenete annak, hogy 1954 és 2015 között semmi sem történt! Ez így egy nagyon porlódi történet. A 61 éve felmerült téma nyugdíjba ment? Végül is van egy tudományegyetemünk is. Ha minden témát ilyen "hirtelen" kezelünk, minden hajó elmegy. Remélem, hogy a felsorolt többi témám nem kerül erre a sorsra!

Tisztelt Professzor Úr! Köszönöm! Isten éltesse a 90 éves szegedi irodalomtörténészt!

Pákozdi Imre
2016.01.05.
10:47

@alfoldi2011: Rigó úr, kedves alföldi2011, le a kalappal az írása, az abban megnyilvánuló helyismeret, szakmaiság és elkötelezettség előtt. Ezt most azért írtam ide, mert valószínűleg úgysem lesz más - pláne illetékes! - aki csak annyit is mondana a fenti, lenyűgöző dolgozatra, hogy "mú". A pártfüggetlenül érvényesülő hivatali alkalmatlanság nagyobb dicsőségére.

alfoldi2011
2016.01.05.
11:11

@Pákozdi Imre: Köszönöm!

Remélem, talán érezhető a városfejlesztés összetettsége, és az is, hogy mekkora a döntéshozók felelőssége.

Valószínű, hogy az enyémen túl is vannak hasonló probléma-listák Szegeden. Hátha előjönnek! Hátha kikerekedik valami. Pénzünk nincs, de gondolkodni nem tilos. Hátha beszélgetni kezdenek egymással is az érintett szakmák!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.