Épülettervek/Középület
Rác fürdő - fejlesztési program
2005.05.02. 09:21
Tervező: Kaszab Építész Stúdió.
A fürdőkultúra világszerte, de különösen Közép-Európában újra virágkorát éli. Németországban már minden lehetséges vízbázisra fürdőhelyeket építettek, az osztrák, a cseh és a morva fürdővárosokban (Baden-Baden, Karlsbad, Villach-Warmbad) az utóbbi évtizedben - a korábbi vegetálás után - újra jelentős nemzetközi fejlődés tapasztalható (lásd pl. Karlsbad fejlesztése)
A gyógyfürdők a természetes gyógyászat térnyerésével, a betegségek orvoslásában újra jelentős szerepet játszanak. Az uszodai testedzés mellett a víz szabadidős, "játékos felhasználása az újabb fejlesztéseket a viziparkok irányába fordította.
A kétféle tendencia - a századfordulós történeti fürdőhagyományok felelevenítése és a szabadidős fürdőprogramok kiépítése, ahol erre lehetőség van Európa több fürdővárosában, egyidejű programokban figyelhetők meg (lásd pl. Villach-Warmbad fejlesztését).
Ezeknél a fürdőegyütteseknél mindenütt jellemző, hogy a korábbi merev használati határokat feloldják az együttes átjárhatóságát az egyes specializált egységek között (gőzfürdő, fitness, strand, uszoda, stb.) biztosítják. A nyári idényre koncentráló szórakoztató viziparkok kivételével a városi uszodák, fürdők komplex, több lábra állított fejlesztése figyelhető meg.
Ezek a tendenciák és fejlesztési elvek komplexitásukat tekintve nagyon hasonlóak a századfordulón a Közmunkatanács által kezdeményezett budapesti fürdőfejlesztési programhoz. Az egykori Sáros fürdő kiépítése - azaz a Gellért uszoda - strand-gyógyfürdő-szálló együttese fémjelzi az akkori szándék megvalósulását. A világháborúk a fejlesztés következő állomásához kiszemelt Rudas fürdő korszerűsítését újra és újra elodázták.
A nemzetközi tendenciák, a lassan jubiláló "Budapest fürdőváros" gondolat, a turizmus minőségi fejlesztési igénye újra fontos szerepet kell adjanak Budapest középkorig visszanyúló fürdőhagyományainak feléledéséhez és fejlesztéséhez.
A fent vázolt szempontok és elvek befolyásolták a Rác fürdő fejlesztési javaslatára készített programot. Ezért a fejlesztés célja NEM kizárólag a gőzfürdő bővítése és a rendelkezésre álló területen a kapacitás növelése. A török- és a meglévő Ybl-kupolára mint bázisra épített gőzfürdő, mint a program alapvető hagyományokkal rendelkező része, véleményünk szerint evidencia. Az együttes harmadik "lába" a fürdő gőzfürdői vendégköre mellett a fiatalokat, gyerekeket, családokat célozza, nekik kínál szabadidős nyári-téli programot.
A javaslatunk szerint a "laza" termálfürdői működés a házat átjárhatóvá teszi, a gőzfürdőből a strandra (ellenőrzött formában) át lehet menni, így az együttes szolgáltatási kínálata az amúgy speciális vendégkör számára is vonzóbbá, többarcúvá válik. Az együttesben mint kiegészítő programok a három alapelemen kívül fontos szerepet kapnak a mai is jól működő egységek, így a testedzés-fitness, szépségápolás, a söröző kerthelység (a tervben több helyen is), s mint új elem a gyógyászati részleg.
A fejlesztés funkcionális programja mellett fontos szerepet tulajdonítunk az együttes urbanisztikai, építészeti jelentőségének. A térségre vonatkozó rendezési terv a Rác fürdő előtti egykori udvarra javasolja a Citadellához induló sikló alsó állomását telepíteni. Az egykori udvar térfalait visszaépítve intim gyalogos tér keletkezik, kisebb idegenforgalmi jellegű üzletekkel, sörözővel, a téren kerthelység működik, a két meglévő gesztenyefa a tér közepén megmarad.
Fedett árkádok utalnak az egykori udvar hasonló alaprajzi elrendezésére, s egyben tágítják a viszonylag kisméretű térséget, átmeneti zónát biztosítva a sikló állomása, illetve az üzletek előtt.
A sikló építésének egyik urbanisztikai célja - a turistalátványosságon kívül -, hogy a Citadella kilátópontra áramló gépkocsiforgalmat csökkentse, a vári siklóhoz hasonlóan alternatív közlekedési lehetőséget adjon. Ez a szempont indokolja a Hegyalja út sarkán a szint alá tervezett 120 fh-es, kétszintes garázs építését. Kétségtelen, hogy az építéskor a jelenlegi park időszakosan megszűnik. A garázs tetején azonban a park a jelenlegivel azonos minőségben visszaépítendő, s néhány év után jelenlegihez hasonló növényállomány újra létezik (1. pl. Andrássy úti fák).
A sikló megvalósítása a térségben az egész tabáni környezetet, a Rudas-Rác fürdőegyüttest, a Citadellát egyszerre értékeli fel, Budapest fejlesztésében megvalósítása várhatóan a Közmunkatanács koncepciós időszakát idéző tett (a siklóra külön tervdokumentáció készül, jelen építési engedély terveknek a sikló nem része).
A fürdőegyüttestől nyugatra a terv - a jóváhagyott rendezési tervnek megfelelően - 55 szobás gyógyszálló megvalósítását ajánlja. A tabáni környezet és a fürdő sokrétű szolgáltatási kínálata, valamint a korlátozott férőhely magas minőségi kategóriájú (5 csillagos) hotel építését kívánja. A mai nyilvános WC helyén a domboldalba építve, a terepbe simulva javasoljuk a szálló létesítését. Az előcsarnok mellett a parkológarázs bejáratával egyesítve tervezzük a közműalagút bejáratát megnyitni. A parkolószintekre pneumatikus plató szállítja a vendégek gépkocsijait. A vendégszobák a Tabán felé néznek. A szálló törtalakú épülettömege a Tabán egykori térfalára utal, másrészt az épület méreteit ezzel is igyekszünk csökkenteni.
A szálló kétszintes szárnya fölötti födém zöldtető, s belesimul a Hegyalja út alatti domboldalba. Az épület magasabb részeinek tetején kilátó terasz működik, ahova az előcsarnokból érkező lépcsőn és a kilátóteraszról lehet feljutni, a teraszra tanácskozó konferencia terem nyílik. A szálló épülete és a fürdő között teraszokkal bővített lépcsősor készül, ami (távlatban) a Hegyalja út alatt javasolt gyalogos aluljárón át a gellérthegyi sétányok tabáni összekötését szolgálja.
A fürdő fejlesztésének építészeti programja a funkcionális programon túl önmagában is irányadó elvekre épül. Ezek legfontosabbika a kultúr- és építésztörténeti jelentőségű török kupola "kiszabadítása", méltó környezetbe illesztése, a kor "leheletét" is árasztó rekonstrukciója.
A másik fontos cél a tisztelgés Ybl Miklós előtt; a romantika ízlésvilágának felelevenítése a romantikus fürdőegyüttes legjobb elemeinek újraélesztésével. Ez a két különböző hangulat (mértéktartó és hiteles) felelevenítése a vezérfonal, amire a fürdő történeti folytonosságát, az ebből áradó különleges hangulati hatást alapozzuk.
Az új épületrészek anyaghasználatukban (pl. kőfalak, stb.) helyenként összemosódnak a rekonstruált elemekkel, de javaslatunk szerint a régi és az új tisztán felismerhető, megkülönböztethető az egész együttesben. Az anyaghasználat hasonlósága és a színek folytonossága és a részletek míves kidolgozásra az az eszköz, amivel az együttest egységes egésszé javasoljuk formálni.
A sikló, a fürdő fejlesztése és a szálló egymástól független időpontokban is megvalósítható lenne, a jelenlegi terv azonban a program egyidejű, teljes megvalósítását tűzi ki célul.
Kaszab Ákos
Ybl-díjas építész
Kaszab Építész Iroda
Történeti áttekintés, előzmények (*pdf)
A rajzok letölthetők nagyobb méretben, egy darab PDF fájlban.
Vélemények (0)
