Épülettervek/Középület

Rác fürdő - fejlesztési program

1/5

?>
?>
?>
?>
?>
1/5

Rác fürdő - fejlesztési program
Épülettervek/Középület

Rác fürdő - fejlesztési program

2005.05.02. 09:21

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Kaszab Ákos

Tervező: Kaszab Építész Stúdió.

A fürdőkultúra világszerte, de különösen Közép-Európában újra virágkorát éli. Németországban már minden lehetséges vízbázisra fürdőhelyeket építettek, az osztrák, a cseh és a morva fürdővárosokban (Baden-Baden, Karlsbad, Villach-Warmbad) az utóbbi évtizedben - a korábbi vegetálás után - újra jelentős nemzetközi fejlődés tapasztalható (lásd pl. Karlsbad fejlesztése)

A gyógyfürdők a természetes gyógyászat térnyerésével, a betegségek orvoslásában újra jelentős szerepet játszanak. Az uszodai testedzés mellett a víz szabadidős, "játékos felhasználása az újabb fejlesztéseket a viziparkok irányába fordította.

A kétféle tendencia - a századfordulós történeti fürdőhagyományok felelevenítése és a szabadidős fürdőprogramok kiépítése, ahol erre lehetőség van Európa több fürdővárosában, egyidejű programokban figyelhetők meg (lásd pl. Villach-Warmbad fejlesztését).

Ezeknél a fürdőegyütteseknél mindenütt jellemző, hogy a korábbi merev használati határokat feloldják az együttes átjárhatóságát az egyes specializált egységek között (gőzfürdő, fitness, strand, uszoda, stb.) biztosítják. A nyári idényre koncentráló szórakoztató viziparkok kivételével a városi uszodák, fürdők komplex, több lábra állított fejlesztése figyelhető meg.

Ezek a tendenciák és fejlesztési elvek komplexitásukat tekintve nagyon hasonlóak a századfordulón a Közmunkatanács által kezdeményezett budapesti fürdőfejlesztési programhoz. Az egykori Sáros fürdő kiépítése - azaz a Gellért uszoda - strand-gyógyfürdő-szálló együttese fémjelzi az akkori szándék megvalósulását. A világháborúk a fejlesztés következő állomásához kiszemelt Rudas fürdő korszerűsítését újra és újra elodázták.

A nemzetközi tendenciák, a lassan jubiláló "Budapest fürdőváros" gondolat, a turizmus minőségi fejlesztési igénye újra fontos szerepet kell adjanak Budapest középkorig visszanyúló fürdőhagyományainak feléledéséhez és fejlesztéséhez.

A fent vázolt szempontok és elvek befolyásolták a Rác fürdő fejlesztési javaslatára készített programot. Ezért a fejlesztés célja NEM kizárólag a gőzfürdő bővítése és a rendelkezésre álló területen a kapacitás növelése. A török- és a meglévő Ybl-kupolára mint bázisra épített gőzfürdő, mint a program alapvető hagyományokkal rendelkező része, véleményünk szerint evidencia. Az együttes harmadik "lába" a fürdő gőzfürdői vendégköre mellett a fiatalokat, gyerekeket, családokat célozza, nekik kínál szabadidős nyári-téli programot.

 

 

A javaslatunk szerint a "laza" termálfürdői működés a házat átjárhatóvá teszi, a gőzfürdőből a strandra (ellenőrzött formában) át lehet menni, így az együttes szolgáltatási kínálata az amúgy speciális vendégkör számára is vonzóbbá, többarcúvá válik. Az együttesben mint kiegészítő programok a három alapelemen kívül fontos szerepet kapnak a mai is jól működő egységek, így a testedzés-fitness, szépségápolás, a söröző kerthelység (a tervben több helyen is), s mint új elem a gyógyászati részleg.

A fejlesztés funkcionális programja mellett fontos szerepet tulajdonítunk az együttes urbanisztikai, építészeti jelentőségének. A térségre vonatkozó rendezési terv a Rác fürdő előtti egykori udvarra javasolja a Citadellához induló sikló alsó állomását telepíteni. Az egykori udvar térfalait visszaépítve intim gyalogos tér keletkezik, kisebb idegenforgalmi jellegű üzletekkel, sörözővel, a téren kerthelység működik, a két meglévő gesztenyefa a tér közepén megmarad.

Fedett árkádok utalnak az egykori udvar hasonló alaprajzi elrendezésére, s egyben tágítják a viszonylag kisméretű térséget, átmeneti zónát biztosítva a sikló állomása, illetve az üzletek előtt.

 

 

A sikló építésének egyik urbanisztikai célja - a turistalátványosságon kívül -, hogy a Citadella kilátópontra áramló gépkocsiforgalmat csökkentse, a vári siklóhoz hasonlóan alternatív közlekedési lehetőséget adjon. Ez a szempont indokolja a Hegyalja út sarkán a szint alá tervezett 120 fh-es, kétszintes garázs építését. Kétségtelen, hogy az építéskor a jelenlegi park időszakosan megszűnik. A garázs tetején azonban a park a jelenlegivel azonos minőségben visszaépítendő, s néhány év után jelenlegihez hasonló növényállomány újra létezik (1. pl. Andrássy úti fák).

A sikló megvalósítása a térségben az egész tabáni környezetet, a Rudas-Rác fürdőegyüttest, a Citadellát egyszerre értékeli fel, Budapest fejlesztésében megvalósítása várhatóan a Közmunkatanács koncepciós időszakát idéző tett (a siklóra külön tervdokumentáció készül, jelen építési engedély terveknek a sikló nem része).

A fürdőegyüttestől nyugatra a terv - a jóváhagyott rendezési tervnek megfelelően - 55 szobás gyógyszálló megvalósítását ajánlja. A tabáni környezet és a fürdő sokrétű szolgáltatási kínálata, valamint a korlátozott férőhely magas minőségi kategóriájú (5 csillagos) hotel építését kívánja. A mai nyilvános WC helyén a domboldalba építve, a terepbe simulva javasoljuk a szálló létesítését. Az előcsarnok mellett a parkológarázs bejáratával egyesítve tervezzük a közműalagút bejáratát megnyitni. A parkolószintekre pneumatikus plató szállítja a vendégek gépkocsijait. A vendégszobák a Tabán felé néznek. A szálló törtalakú épülettömege a Tabán egykori térfalára utal, másrészt az épület méreteit ezzel is igyekszünk csökkenteni.

A szálló kétszintes szárnya fölötti födém zöldtető, s belesimul a Hegyalja út alatti domboldalba. Az épület magasabb részeinek tetején kilátó terasz működik, ahova az előcsarnokból érkező lépcsőn és a kilátóteraszról lehet feljutni, a teraszra tanácskozó konferencia terem nyílik. A szálló épülete és a fürdő között teraszokkal bővített lépcsősor készül, ami (távlatban) a Hegyalja út alatt javasolt gyalogos aluljárón át a gellérthegyi sétányok tabáni összekötését szolgálja.

A fürdő fejlesztésének építészeti programja a funkcionális programon túl önmagában is irányadó elvekre épül. Ezek legfontosabbika a kultúr- és építésztörténeti jelentőségű török kupola "kiszabadítása", méltó környezetbe illesztése, a kor "leheletét" is árasztó rekonstrukciója.

A másik fontos cél a tisztelgés Ybl Miklós előtt; a romantika ízlésvilágának felelevenítése a romantikus fürdőegyüttes legjobb elemeinek újraélesztésével. Ez a két különböző hangulat (mértéktartó és hiteles) felelevenítése a vezérfonal, amire a fürdő történeti folytonosságát, az ebből áradó különleges hangulati hatást alapozzuk.

Az új épületrészek anyaghasználatukban (pl. kőfalak, stb.) helyenként összemosódnak a rekonstruált elemekkel, de javaslatunk szerint a régi és az új tisztán felismerhető, megkülönböztethető az egész együttesben. Az anyaghasználat hasonlósága és a színek folytonossága és a részletek míves kidolgozásra az az eszköz, amivel az együttest egységes egésszé javasoljuk formálni.

A sikló, a fürdő fejlesztése és a szálló egymástól független időpontokban is megvalósítható lenne, a jelenlegi terv azonban a program egyidejű, teljes megvalósítását tűzi ki célul.

 

 
 

 

Kaszab Ákos
Ybl-díjas építész
Kaszab Építész Iroda

Történeti áttekintés, előzmények (*pdf)

A rajzok letölthetők nagyobb méretben, egy darab PDF fájlban.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk