/ 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Végső nevezési határidő: szeptember 15. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Végső nevezési határidő: szeptember 15. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Végső nevezési határidő: szeptember 15. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Végső nevezési határidő: szeptember 15. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Végső nevezési határidő: szeptember 15. / 20. MÉDIA ÉPÍTÉSZETI DÍJA / Végső nevezési határidő: szeptember 15.
Programok

RECYCLING SOCIALISM avagy mit lehet kezdeni egy szovjet lakóteleppel?

1/0
Hirdetés
1/0
Programok

RECYCLING SOCIALISM avagy mit lehet kezdeni egy szovjet lakóteleppel?

2013.12.09. 13:45

Eseményinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Helyszín:
FUGA Budapesti Építészeti Központ

Esemény kezdete:
2013.12.12. 17:00
Esemény vége:
2014.01.21. 20:00

Vélemények:
1

2013. december 12-én újabb észt tematikájú kiállítás nyílik a FUGA Budapesti Építészeti Központban. „RECYCLING SOCIALISM – A SZOCIALIZMUS ÉPÍTÉSZETÉNEK ÚJRAGONDOLÁSA" címmel válogatás látható a 2013-as Tallinni Építészeti Biennálé nemzetközi ötletpályázatának anyagából. 

A Tallinni Építészeti Biennálé olyan nemzetközi építészeti és urbanisztikai fórum, ahol elmélet és gyakorlat, tapasztalat és innováció találkozik, gyümölcsöző vitákat kezdeményezve. A 2013. szeptember 4-30. között megrendezett biennálé kurátora a b210 fiatal építészcsapat (Karin Tõugu, Kadri Klementi, Aet Ader, Kaidi Õis), főszervezője az Észt Építészeti Központ volt. A TAB 2013 a „Recycling Socialism" témakört járta körül, a következő kérdésekre keresve a választ: mit lehet ma „újrahasznosítani"a szocializmus építészetének tereiből, struktúráiból, koncepcióiból és alapanyagaiból? Mit érdemes újragondolni a jelen és a jövő szempontjából?

Az Észt Építészeti Központ és Tallinn Város Önkormányzata által szervezett TAB 2013 nemzetközi ötletpályázat  építészeket, tájépítészeket, urbanistákat és egyetemi hallgatókat kívánt megszólítani. A pályázóknak olyan megoldásokat kellett bemutatniuk – a Väike-Õismäe lakótelep jövőjének szempontjából legfontosabbnak vélt témákra fókuszálva –, melyekkel sokszínűbbé és élhetőbbé tehető a szocializmusból örökölt városi tér. A pályamunkáknak mind a látványtervet, mind a részletes építészeti megoldások ismertetését tartalmaznia kellett.

Väike-Õismäe (Kis Virágdomb) egyike Tallinn három legnagyobb szovjet lakótelepének, amely magára vonzza a tekintetet, akár repülőgép ablakából néz ki az ember, akár a várostérképet böngészi. A főváros többi tipikus panelkörzetétől egyértelműen megkülönbözteti sajátos szerkezete: az utópisztikus körváros-ötleten alapuló tervet a szovjet kor sztárépítészei, Mart Port és Malle Meelak jegyezték, akik állami elismerésben is részesültek ezért a munkájukért. A 80-as években épült lakótelep korának szimbóluma, a megtestesült szocialista álom volt. A kis tó körül futó koncentrikus körökből álló alaprajz egyfelől világos kiindulási struktúrát kínál a további fejlesztésekhez. Másfelől ez a geometria korlátokat is jelent, hiszen jól funkcionáló és befejezett egység illúzióját kelti, holott a többi modernista lakókörzethez hasonlóan a környezet és a mindennapi élet egyelőre itt is még csak keresik a közös nyelvet.

Az ötletpályázatra 86 érvényes pályamunka érkezett a világ minden részéről, melyek között igen különböző megközelítéseket találunk, mind a beavatkozás terjedelme, mind filozófiája tekintetében. A víziók szerzői nagyszabású parkokat, új épületeket és új funkciókat, összekötő hidakat és kötélvasutat képzeltek el a lakótelepre, szem előtt tartva az energiatakarékos fejlődést és a lakosság nagyobb mértékű aktivizálódásának előmozdítását is.
A 3 tagú zsüri (Bjarke Ingels – BIG, Dánia, Endrik Mänd – Tallinn város főépítésze és Inga Raukas – Allianss Arhitektid, Észtország) a moszkvai Strelka Institute diákjainak Dynamo című pályázatát ítélte a legjobbnak (Izabela Cichonska, Nathan de Groot, Lindsay Harkema, Ondrej Janku). Második helyre az olasz Anamorfosis projektet rangsorolta (Antonio Buonsante, Nicola Campri, Marco Taccagni, Merilin Jürimets, Giulia Ragnoli), míg a harmadik az F23 című pályamunka lett (David Flynn Architects).

Az Észt Intézet szervezésében megvalósuló budapesti kiállításon a FUGÁ-ban a pályázati anyagok mintegy fele látható, a győztes és a zsűri által dicséretben részesített munkák mellett további, érdekes megoldásokat kínáló ötlettervek, köztük a magyar Urban Jungle projekt is (Botos András).

A kiállítás január 21-ig, naponta 10-21 óráig tekinthető meg.

 

Vélemények (1)
Pákozdi Imre
2013.12.18.
08:07

Tanulságos ez a FUGA Breuer Marcel termében megrendezett kiállítás. Az eredeti lakótelep magán hordozza a Corbusier-féle megaváros-koncepció összes hibáját: az épületek és a távolságok embertől idegen nagyságát, elviselhetetlen sivárságot és törpékké alázó reménytelenséget sugalló arányait. A meghitt, míves részletek hiányát, a tömbösített funkciókat, az emberi szemmagasságból felismerhetetlen, csak madártávlatban érvényesülő városépítési és tájrendezési koncepciót. Önmaga levében forgó, alaprajzi elrendezésében hangsúlyosan zárt, több tízezer embert katatonizáló falanx ez a lakótelep. Szolgáltató egységei (a boltok és iskolák) a tizen-emeletes lakóházak karéjában elhelyezett, alacsonyabb épületek, amelyek fokozzák a zártság érzetét: ki itt belépsz, nem is kell, hogy valaha kilépj innen... Az egész panel, kő és beton, hatalmas díszmedencével a közepén, amelyben szökőkút képviseli a víz és a technika játékosan huncut vidámságát. Brrr.

A győztes átalakítási pályázat talán a legkevésbé ambíciózus az összes közül. A vízzel kezdi: természetes jelleget ad a központi mega-medencének azzal, hogy lefolyó patakocskát képez, amely merészen keresztül csordogál a panel-karéjon. Ezáltal a hatalmas belső grundot szeretnék összekapcsolni, szervesíteni a külvilággal - szerintem mérsékelt sikerrel. Nagy ötlet viszont az épületek alsó két-három szinjén a panelek eltávolítása, visszabontása. Az így szabaddá és hozzáférhetővé tett épületvázak között változatos közösségi téregyüttesek alakíthatók ki. Sajnos a tervezők ezen túlmenően alig bontanának, ezáltal csak kevéssé enyhítik a helyszínrajzi elrendezés és a funkcionális autarkia által hangsúlyozott, befelé forduló televény-jelleget.

A legklasszabb koncepció szerintem a harmadik helyezett F23 jeligéjű. Vezérlő szólama: "A lake is 400 m, the sea is 1400 m away from Väike-Õismäe". Ennek megfelelően a teljes belső grundot tóvá alakítanák, tehát eltüntetnék az összes kiszolgálóházat, iskolástul, üzletestül, kultúrházastul, és úgy intéznék, hogy a panelházak küszöbétől legfeljebb harminc méterre már ott hullámozzék a tó. Ez lenyűgöző városépítészeti gesztus, amely egyrészt valóban behozza a képbe a táj legjellemzőbb természeti adottságát, a tavas - tengerparti jelleget, másrészt alaposan felnyitja a funkcionálisan belterjes zárványt: ki kell menni a karéjból a városba (a gyönyörű Tallinba...), ha kenyeret akarsz venni, a gyereket iskolába akarod járatni.

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Hilton szálló // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:37
9:40

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Az Egy hely soron következő részében a Budai Várnegyed egyik legelutasítottabb épületének, a Hilton szálló építésének történetét mutatja be. A közel fél évszázados hotel mégis a budai látkép fontos részévé vált, különleges architektúrájával egyszerre különül el és illeszkedik a középkori romok, és a szomszédos épületek sokszínűségéhez.

Nézőpontok/Történet

A Tóth Árpád sétány // Egy hely + Építészfórum

2024.06.05. 14:34
9:25

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.

Hadászati célokat szolgáló sikátorból gesztenyesorral és japán cseresznyefákkal tűzdelt gáláns sétány, a Budapestre nyíló egyik legszebb kilátással. A sétány sokszínű, rétegzett történetét az Egy hely csapata mutatja be.