Nézőpontok/Tanulmány

REPLAN - bevezető

1/20

rekonstruált rajzok Val Camonica-ból

rekonstruált rajzok Val Camonica-ból
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
petroglífia a Val Camonica-ból
rekonstruált rajzok Val Camonica-ból
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
petroglífia a Val Camonica-ból
1/20

rekonstruált rajzok Val Camonica-ból

REPLAN - bevezető
Nézőpontok/Tanulmány

REPLAN - bevezető

2015.06.03. 14:00

Cikkinfó

Vélemények:
1

A REPLAN fenntartható és azonnal megvalósítható városfejlesztési terveket dolgozott ki. Bemutatjuk a 10 hónapos kutatás eredményeit, külön-külön az egyes csapatok - összesen 6 csoport - munkáit. A kutatás létrejöttének okát, a lakóközösségek kifejlődését a XXI. századig Perényi Tamás bevezetőjében ismerhetjük meg.

A múlt század elején egy észak-olaszországi völgyben, Val Camonica-ban több ezer, sziklákra vésett (petroglífát) fedeztek fel. A rajzok keletkezése 8000 évvel ezelőttről datálható, de találtak petroglífákat a római korból is. A véseteket az itt élő camunni törzs készítette, mely az időszámítás kezdetéig élt a völgyben. A képek a törzs mindennapi életét ábrázolták, a vadászatokat, a földművelés aktusait, vallási rituálékat. Több kép a házépítésről szólt: bemutatták a lakóházaik különböző formáit, a földszintes és emeletes épületeket, vésetek szóltak az építés különböző fázisairól, gerendák beemeléséről, tető ácsolásáról, vagy éppen az eresz javításáról, födémelemek cseréjéről.

Talán meglepő, hogy ezeket a profán tevékenységeket vésték fel a sziklákra, de a törzs számára a házépítés még szakrális cselekedet volt: a ház helyét a törzs szellemi-vallási vezetője jelölte ki, az nem állhatott máshol, mint a „világ közepén", melyet egy tengellyel, az axis mundi-val jelöltek. A házak az egyes embereknek, családoknak készültek, építésük mégis társadalmi esemény volt.


petroglífia a Val Camonica-ból
20/20
petroglífia a Val Camonica-ból



A közösség létezésének alapja volt, hogy házaik építése a kozmogónia megismétlését, egy mikrokozmosz létrehozását jelentette. Eliade A szent és a profán című könyvében Le Corbusier profán lakógépére utal: a lakás nem tárgy, nem „lakógép", hanem maga a világmindenség, amelyet az ember önmagának épít, mikor az istenek példaszerű alkotását, a kozmogóniát utánozza. Minden új lakóhely felszentelése, felépítése bizonyos fokig az újrakezdéssel, az új élettel azonosul… Még a modern, erőteljesen deszakralizált társadalmakban is ünnepélyes keretek között költözünk be új lakásunkba, s ebben az incipit vita nova egykori ünnepélyes túláradásából is megőrződik valami.

Az Eliade által említett profanizáció az emberi történet egyik fontos vonulata, s az építészetben is pontosan nyomon követhető. A XX. század modern építészete ennek a folyamatnak a végállomása, olyan pontja, ahol a ráció kizárólagossá vált. A lakóházak építése esztétikai-racionális alapelvek mentén történt (funkció, szerkezet, forma, megvilágítottság, benapozottság, higiéniai felszereltség, ipari előregyárthatóság, stb.), melyek a lakások színvonalának óriási emelkedését hozták, de egyben hiányérzetet is teremtettek. Az ambiciózus tervek a városok átalakítását is célul tűzték ki: az új negyedekben a házak távol egymástól álltak zöldterületekkel körülvéve, elvesztve az utcák és terek hagyományos arányait.


REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
8/20
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika




A lakások benapozottsága mindenhol magas színvonalú volt, de senki nem szeretett sétálni az új épületek között. A zónásítás, a városi negyedek funkcionális szétosztása racionális gondolat volt, de megszüntette a város alapvető jellegzetességeit, az integráltságot, a változatosságot, a sokszínűséget, a lüktetést. Kézzelfoghatóvá váltak Hamvas gondolatai: a hagyomány a földi városok alapításának és építésének is különös jelentőséget tulajdonított. Nem lehetett bárhol, bármikor, bárhogyan várost építeni. A görög poliszokat éppen úgy szellemi törvények alapján építették, mint a mexikói városokat. 

A város kezdetben az égben volt, ami azt jelenti, hogy anyagtalan szellemi őskép volt, és az első emberiséget a városépítésre az angyalok, vagyis a szellemi erők tanították meg. Mert nem mindegy, hogy a várost miképpen építik. A város a világ értékrendjének megnyilatkozása, ezért építésének át nem hágható törvénye van. Aki várost ezeknek a törvényeknek ismerete és megtartása nélkül építeni megkísérel, az köveket hord össze egy helyre, de a kövek nem jelentik azt, hogy amit felépített, az város. Az építés titkát az emberrel a szellemi erők közölték, és minden városnak éppúgy saját, egyetlen titka van, mint minden embernek.


REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
10/20
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika



A város az egyetemes emberi közösség megvalósulásának helye, de tulajdonképpen nem hely, hanem a sokszólamú lét harmonikus, éber és nyílt egysége. Ezért mondták a középkorban, hogy a város nem az Atya és nem a Fiú, hanem a Szentlélek jegyében áll: nem a Teremtő, nem a Megváltó és Fenntartó jegyében, hanem a lesüllyedt és szétszakadt világ újra felemelkedésének és egyesülésének, a lét végső megoldásának jegyében.

A város egy test: a reintegrált közösség, az egységbe visszatért sokaság teste, amely magát az anyagi világtól elhatárolta, és minden oldalon zárt, csak fölfelé maradt nyílt. (Scintia Sacra)

Hasonlóképpen Ortega y Gasset (Tömegek lázadása) is a város építését tartja az emberi közösség kialakulásának alapmomentumaként: az antik ember határozottan hátat fordít a vidéknek, a természetnek. Hogyan lehetséges ez? Hogyan hagyhatja el az ember a földet? Hová menjen, amikor a természet az egész világ, maga a határtalanság? Nagyon egyszerű: egy darab földet fallal vesz körül és szembeállítja az alaktalan, végtelen térrel körülzártat, a végeset. Ez a talpalatnyi, lázadó földdarab, amely levált a nagy anyáról, merőben új terület. Az ember rajta teremti meg tisztán emberi birodalmát, miután minden közösséget felszámolt a növényi és állati világgal.


REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
14/20
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika



A múlt század második felének szellemi irányzatai igyekeztek orvosolni a modernizmus keltette hiányérzetet, de megoldásai jórészt formaiak voltak. Az új városnegyedek nem tudtak szervesen kapcsolódni az évszázadok alatt nőtt városi szövettel, s a belső városmagok új elemei is jórészt idegenül álltak környezetükben. A közlekedés, elsősorban a folyamatosan növő autóközlekedés nehezen viselhető zajt és környezetszennyezést hozott, így a városi létezés szinte teljesen elvesztette szellemi tartalmát, megindult az elvándorlás a városokat övező, még élhető zónákba.

Az elmúlt évtizedekben a városok, mint a globális problémák gócpontjai sokrétű viták középpontjába kerültek: az 1987-es Brundtland-jelentés, vagy az 1992-es riói csúcs a fenntarthatóság lehetőségeit keresik. Számos tanulmány készült a fejlett és a fejlődő világ városainak lehetséges jövőképéről, de a városok esetenként robbanásszerű változásai nem a vázolt elméleteket követték.


REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
16/20
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika



A Replan – Innovatív megoldások a városi lakásproblémákra c. könyvben bemutatott kutatások nem globális stratégiákat követnek, nem kívánnak átfogó megoldásokat kínálni a város problémáira. Nincsenek benne nagyvárosi adatok, a város egészét átfogó grafikonok. A kutatók, építészek, szociológusok, közgazdászok Budapest 6 kiválasztott, a város krízisterületei közé sorolt részeire tesznek konkrét javaslatot. A város léptékéhez képest kis beavatkozásokat mutatnak fel, olyanokat, melyek az ott élők számára teremthetnek élhetőbb környezetet. Kiindulópontjuk nem az építészet, még csak nem is a város, hanem az ember volt. A szociális lakhatás kérdéseire keresték a választ, esetenként megoldásként a közösségi lakozás lehetőségét javasolták. Bizonyítani szerették volna, hogy a sűrű, szövetes beépítés reális alternatívája az egyre nagyobb területeket elfoglaló családi házas beépítésnek és reális beavatkozási lehetőségeket kutattak az iparosított technológiával épült lakónegyedek problémáira.

A másfél éves kutatást a Holcim Hungária Otthon Alapítvány támogatta, a hat fővárosi terület kiválasztásában a főváros Városépítészeti Főosztálya volt segítségünkre. A hat helyszínre készített kutatást hat csoport végezte, építészek (a BME Lakóépülettervezési Tanszékének kollégái), ill. szociológusok és közgazdászok (a Városkutatás Kft. kollégái). A kutatás legfőbb erénye a közös munka volt, melyet fenntarthatósági szakemberek, épületgépészek, egyetemi hallgatók is segítettek. A kutatást egy négyfős mentori grémium irányította (Gerőházi Éva, Szemző Hanna, Varga Tamás és Perényi Tamás), emellett sok segítséget kaptunk Hegedűs Józseftől és Ekler Dezsőtől, akit az Alapítvány a munka szakmai felügyeletével bízott meg.


REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika
3/20
REPLAN kiállítás megnyitó a Fugában -fotó: perika




Perényi Tamás

 

Vélemények (1)
nagylaszlo71
2015.06.04.
14:20

Jaj istenem ez a mircea eliade - hamvas béla féle szakrális-kozmológiai megközelítés annyira gáz! Meg kellett védeni az egy helyre összetömörült embereket az örökös háborúskodások közepette, és lehetőleg ezt minél jobb hatásfokkal kellett megtenni, hát ezért épült fel annyi sok ház olyan kicsi helyen. Lehet persze misztifikálni a Városi Szent Szövetet, de szerény véleményem szerint kőműves maradjon a vakolókanálnál és ne akarja páholyból megváltani az egész emberiséget ,-)

(Amúgy érdeklődve várom a konkrét cikkeket, remélem azok hasznosabbak és földönszántóbbak [már ha van ilyen szó] lesznek a beharangozónál.)

Új hozzászólás

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk