építészet : környezet : innováció

Revitalizáció előtt a Népliget /1.

Hogyan ítéljük meg és hogyan használjuk a budapesti „három gráciát” (a Margitsziget, a Városliget és a Népligetet) most? Gergely Andrea, Kincses Péter, Gábor Péter, Bardóczi Sándor értékelése a Főkert Nonprofit Zrt. megrendelésére készített közvélemény kutatás alapján.

EGY sziget, KÉT liget, HÁROM irány
Hogyan ítéljük meg és hogyan használjuk a budapesti „három gráciát” (a Margitsziget, a Városliget és a Népligetet) most? A Margitsziget, a Városliget és a Népliget társadalmi megítélése és használata 2007-ben. Gergely Andrea, Kincses Péter, Gábor Péter, Bardóczi Sándor értékelése a Főkert Nonprofit Zrt. megrendelésére készített közvélemény kutatás alapján.1

Megdöbbentően keveset tudunk a budapesti zöldfelületek mai társadalmi szerepéről az általánosságok szintjén túl. Ebből kiindulva, kutatásunk Budapest három legnagyobb, összvárosi jelentőségű közparkjában, a Margitsziget, a Városliget, és a Népliget kissé zilált lelkivilágában merült el azzal a célzattal, hogy társadalmi, parkhasználati szempontból segítsen megalapozni a Fővárosi Önkormányzat távlati parkrekonstrukciós fejlesztési elképzeléseit.2

A három park között számos hasonlóságot találhatunk. Ilyen a keletkezésük kora, kertépítészeti stílusuk, jelentős kiterjedésük, illetve a városközponthoz való közelségük. De ilyen – mint ahogy az az alábbi táblázatból kiderül – a parkokról a múlt században kialakult társadalmi vélekedés változatlansága is.

 


Margitsziget

Városliget

Népliget

Park építése,
építője

1808-50
József Nádor
Tost Károly
1896
Ybl Miklós

1817
József Nádor
Nebbien Henrich
1865
Pecz Ármin
1912
Räde Károly

1870
Fusch Emil
1896
Ilsemann Keresztély
1928
Räde Károly

kertépítészeti stílusa

Tájképi (angol) kert

Tájképi (angol) kert

Tájképi (angol) kert

Közparki terület mai nagysága

73 ha

71 ha

94 ha

Távolsága az Erzsébet-híd pesti hídfőjétől

legkisebb: 2,7 km
átlagos: 3,6 km

legkisebb: 3,1 km
átlagos: 3,5 km

legkisebb: 4,1 km
átlagos: 4,4 km

Múlt századi publicisztikai jelzők

Budapest tündérkertje”

Budapest népéletének gyűtőmedencéje”

„… ahova rendes ember nem jár”

Mai társadalmi vélekedés

szép, nyugodt

vidám, nyüzsgő

rossz közbiztonságú, leromlott

 

Bár a fenti táblázat előrevetíti az egyébként sejthető eredményt a három nagypark viszonylatában, a kutatás sokkal több és néhol meghökkentő eredményekkel is szolgált. Arra a kérdésre, hogy melyik közparkot kedveli leginkább, a budapestiek több mint harmada említette – jellemzően elsőként – a Margitszigetet, mint azt a parkot, amelyet szívesen látogatna, ha zöldterületen szeretné eltölteni a szabadidejét. A Városligetbe a megkérdezettek negyede, a budai hegyekbe 5, míg a Népligetbe mindössze 4 százalékuk vágyik. Bár az eredmény jósolható volt, mégis valahol megdöbbentő, hogy Budapest legnagyobb területi kiterjedésű városi zöldfelülete ennyire mellőzött szerepet tölt be egy olyan városban, ahol a városi zöldfelületek kapcsán az átlagpolgárban mélyen gyökerező gondolat azok folyamatos csökkenése, veszélyeztetettsége és hiánya. Sokan inkább egy közeli parkba szaladnak le, ha a zöldbe vágynak, de említették még a válaszadók a Gellérthegyet, a Szent István parkot, a Hajógyári szigetet és a Millenáris parkot is, mint olyan területeket, amelyeket szívesen látogatnak.

 

1. ábra: Szabadidő eltöltésére választott park
2. ábra: Szabadidő eltöltésének módja parklátogatás esetén

Látogatottság szempontjából a Margitsziget és a Városliget adatai nagyon hasonlóan alakultak, a Népliget kevésbé népszerű a budapestiek körében. Félévente, vagy annál gyakrabban mindössze a fővárosiak ötöde látogatja, a másik két park esetében ez az adat megközelíti a háromötödöt. A lakosság közel fele ritkábban mint 2-3 évente jár a Népligetben, tizedük pedig még soha nem volt ott, míg a Margitsziget és a Városliget esetében mindössze a válaszadók 1%-a vallotta ezt.

Megvizsgáltuk azt is, hogy a különböző háztípusokban élő fővárosiak között tapasztalhatóak-e eltérések a három nagy park látogatásának gyakoriságában. Adataink azt mutatják, hogy lényeges eltérés e tekintetben nincs, a családi házakban, kertes társasházakban élők lényegében ugyanolyan gyakran (ritkán) látogatják a nagy budapesti parkokat, mint a lakótelepek vagy a kerttel nem rendelkező társasházak lakói. A parkokat tehát vélhetően nemcsak a zöldterület iránti primér (pszichés) igény miatt látogatják a fővárosiak, a területen nyújtott rekreációs szolgáltatások programot jelentenek a családok számára. Nincs különbség a parkhasználatban a válaszadó társadalmi státusza szerint sem.

Az utolsó látogatási időpont alapján történt összehasonlításból is hasonló tanulságokat vonhatunk le: míg a Margitszigetet és a Városligetet hasonló módon, hasonló arányban keresik fel a fővárosi lakosok, addig a Népliget népszerűsége messze elmarad az előbb említettektől. A Népligetben a megkérdezettek mindössze kevesebb mint ötöde, addig a másik két nagy budapesti parkban több mint felük megfordult az elmúlt fél évben saját bevallása szerint.

 

3. ábra: Budapesti parkok látogatottsága
4. ábra: Budapesti parkokban tett utolsó látogatás

A legvonzóbbnak tartott park a Margitsziget, a megkérdezettek mintegy négyötöde nyilatkozott pozitívan róla, s így az ötfokú verbális skálán mért átlag 4,1. A Városliget a válaszadók háromötöde számára vonzó. A Népligetet mindössze 2,3-ra minősítették a válaszadók az ötfokú skálán – a budapestiek 45%-a nyilatkozta, hogy nem tartja vonzónak a parkot, míg 21 százalékuk véleményt sem tudott nyilvánítani róla.

 

5. ábra: Budapesti parkok kedveltsége

A parkok kedveltségének nemek szerinti elemzése azt mutatja, hogy míg a Városliget és a Margitsziget a nők között kedveltebb, addig a Népligetet a férfiak kedvelik inkább. Vélhetően ez szoros összefüggésben van a park közbiztonságáról kialakult sztereotípiákkal. Érdekes eredménynek tekinthető, hogy sem az iskolai végzettség, sem a korosztályi hovatartozás alapján nincs szignifikáns eltérés az egyes parkhasználói csoportok vélekedése között. Elmondhatjuk tehát, hogy a múlt században még meglévő társadalmi szegregáció mára már nem figyelhető meg a parkhasználók között, hiszen erre sem a lakóhely jellege, sem az iskolai végzettség nem enged következtetni.

Megkértük a válaszadókat, hogy saját szavaikkal fogalmazzák meg mely tényezők vonzóak, illetve taszítóak számukra a három park esetén. A spontán válaszok alátámasztották az előzőekben kapott „népszerűséglistát”, a megkérdezettek közel harmada semmi vonzót nem lát a Népligetben, míg ez az arány a Városliget illetve a Margitsziget esetén elenyésző. Ugyanennyien voltak, akik nem tudtak véleményt alkotni a Népliget vonzó tulajdonságairól, ez a két arány a másik két park esetében 10 százalék alatti.

 


Vonzó tulajdonság

%

Taszító tulajdonság

%

Margitsziget

szép, rendezett, tiszta

zöld, növények

csendes, nyugodt

nincs ilyen

32

21

12

4

piszkos, szemetes

park állapota,

zsúfolt, forgalmas

nincs ilyen

11

8

6

43

Városliget

kulturális létesítmények

szép, rendezett, tiszta

zöld, növények

nincs ilyen

26

15

12

7

piszkos, szemetes

park állapota

zsúfolt, forgalmas

nincs ilyen

21

12

11

25

Népliget

zöld, növények

csendes, nyugodt

sportolás, sétálás

nincs ilyen

12

7

6

30

odajáró emberek

park állapota

piszkos szemetes

nincs ilyen

14

14

11

16

 

A fővárosiak leginkább a Városligethez kötik a kulturális programlehetőségek széles tárházát (múzeumok, Állatkert stb.), míg a Népliget esetében e tényező a Planetáriumban testesül meg egyedül. Sportolásra leginkább a Margitszigetet tudják a budapestiek helyszínként elképzelni. A parkhoz fűződő emlékeket, a park hangulatát szinte egy válaszadó sem említette a Népligethez fűződően, míg a másik két park esetén akadtak válaszadók, akik csupán ezért keresik fel e zöld területeket.

 

6. ábra: Vonzó tényezők a Népligetben, a Városligetben és a Margitszigeten
7. ábra: Taszító tényezők a Népligetben, a Városligetben és a Margitszigeten

Miután spontán módon kifejtették véleményüket az egyes parkokról, válaszadóinkat megkértük arra is, hogy egy általunk felsorolt, 25 állítást tartalmazó lista segítségével is jellemezzék a nagy budapesti közparkokat.

Míg a Népliget használói megítélése jelen pillanatban – mint az a spontán kérdésekből is kiderült – egyértelműen negatív, a Margitsziget és a Városliget pozitív imázzsal rendelkezik.

A Népligetet a másik két vizsgált közparktól elsősorban rossz közbiztonsága, a válaszadók számára nem kívánatos közönsége különbözteti meg. Nem csoda tehát, hogy ez az a park, ahová a legkevésbé sem vágynak az emberek sötétedés után. A másik fontos megkülönböztető dimenzió a közbiztonsági hiányosságok mellett az, hogy a Népligetet a fővárosiak lepusztultnak, felújításra szorulónak illetve piszkosnak, szemetesnek tartják. Hozzá kell tennünk azonban, hogy e tulajdonságok – bár nem olyan mértékben, mint a Népligethez -, de a Városligethez is köthetők. A Népligetet emellett unalmas helynek tartják a válaszadók. Nyilvánvaló lenne ebből arra következtetésre jutni, hogy ez elsősorban a kiszolgáló létesítmények, játszóterek, stb. hiányára vezethető vissza. Ugyanakkor érdekes tény, hogy a felmérés szerint a válaszadók mintegy kétharmada leginkább sétálgatni, nézelődni szeret a fák lombjai alatt, vagy negyedük üldögélni és pihenni (amely lehetőség a Népligetben is adott) míg a sportolni mindössze 14%-uk, kulturális rendezvényen pedig mindössze 10%-uk venne részt. A gyereket játszótérre kísérők is csak 15%-nyian vannak. Minden bizonnyal tehát a Népliget megítélésben közre játszik a meglévő infrastruktúra elhanyagoltsága és a rosszabb megközelíthetőség, kitettség is.

A két kedvező megítélésű közpark – Margitsziget, Városliget - közös sajátossága, hogy kellemes környezetet biztosítanak a különböző generációk számára (időseknek, fiataloknak, gyerekeknek). Ugyanakkor a két park imázsa erőteljes eltéréseket is mutat. A Margitsziget szép, nyugodt liget, ahol jó levegő van, pihenésre és sportolásra egyaránt alkalmas. Hátránya ugyanakkor, hogy nehezen megközelíthető a fővárosiak többsége számára. A Városliget megkülönböztető jellemzője viszont a nyüzsgés, vidámság illetve a sok, különleges, modern és biztonságos játszótér.

 

8. ábra: Budapesti parkok imázsa
9. ábra: Melyik parkra jellemző? I.
10. ábra: Melyik parkra jellemző? II. I.
11. ábra: Melyik parkra jellemző? III.

Összefoglalásként azt állapíthatjuk meg, hogy a fővárosi nagyparkok társadalmi megítélése keveset változott a XIX. század vége óta. A margitszigeti „tündérkert3 továbbra is a szépség és a béke a szó szoros értelmében vett szigete. A Városliget továbbra is együttesen szolgálja a „corso” és a „vurstli4 funkcióit, vidám nyüzsgésével. A Népliget pedig a mai napig olyan terület „ahova rendes ember nem jár5.

Gergely Andrea, Kincses Péter, Gábor Péter, Bardóczi Sándor


1 A teljes kutatási anyag a www.fokert.hu oldalon kerül közzétételre.
2 A kutatást a Capital Research Piackutató Intézet végezte tájépítész szakértői csoport előzetes instrukciói alapján. A munka a Népliget fejlesztését célzó előkészítő tanulmányok része, amelyek elkészítését a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Ügyosztálya koordinálta.
3 A Jókai által „Budapest tündérkertjének” nevezett Margitszigetet, mely sokáig nádori birtok volt, az arisztokrácia és a nagypolgárság „társalgási” kertjeként mint „disztingvált helyet” tartották számon.
4 Jókai Mór így ír erről: "Jelenleg a Városliget Budapest népéletének a gyűjtő medencéje az év minden szakában. Nem csoda, ez van a városhoz a legközelebb s maholnap már benne lesz. Itt találkoznak, sőt egymással össze is vegyülnek a high life élvezetei a low life mulatságaival. Egyszer a népliget a színhely, a köznép a szereplő, az elegáns világ a néző; máskor a turf, a corso képezi az arénát, a hol a creme a szereplő s a plebs a néző."
5 A Népligetet építésekor még az „új városligetnek” nevezték a korabeli lapok. A csatornázottság hiánya és a korlátozott létszámú fizetőképes közönség miatt a művelt publikum helyett mindinkább „az alsóbb néposztályok” számára jelentett kikapcsolódási terepet. A közvélekedés meg olyan területként tartotta számon „ahová rendes ember nem jár

vélemény írásához jelentkezzen be »