| CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY | CALL FOR PAPERS: ÖN/REFLEXIÓ. Az építész szerepe | Határidő: április 7. | AZ ÉPÍTÉSZET KÖZÜGY
Nézőpontok/Kritika

"Nepcsi" maradsz mindörökre? / Revitalizáció előtt a Népliget 3.

1/5

Nagyparkok és tengelyek Pesten

A távlati jövőkép a belvárosi a gyalogos kerékpáros tengely fejlesztése terén

Népliget indító beruházás – javaslati terv (Főkert Tervezési Stúdió)

?>
Nagyparkok és tengelyek Pesten
?>
A távlati jövőkép a belvárosi a gyalogos kerékpáros tengely fejlesztése terén
?>
Népliget indító beruházás – javaslati terv (Főkert Tervezési Stúdió)
?>
?>
1/5

Nagyparkok és tengelyek Pesten

A távlati jövőkép a belvárosi a gyalogos kerékpáros tengely fejlesztése terén

Népliget indító beruházás – javaslati terv (Főkert Tervezési Stúdió)

Nézőpontok/Kritika

"Nepcsi" maradsz mindörökre? / Revitalizáció előtt a Népliget 3.

2008.03.20. 11:20

Cikkinfó

Szerzők:
Gábor Péter
Bardóczi Sándor

Földrajzi hely:
Budapest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Lendvai Gábor

Vélemények:
5

...egymásnak ellentmondó fejlesztési irányok lendültek be és futottak zátonyra, de a Nepcsi csak Nepcsi maradt, sőt ma „nepcsibb" mint valaha. Legalábbis a közvélekedés szerint.cikksorozatunk 3., befejező része Bardóczi Sándor, Gábor Péter, Lendvai Gábor jóvoltából

A múlt század első felében ragasztotta rá a Népligetre a pesti argó az azóta feledésbe ment gúnynevet: „a Nepcsi". A kicsit grundos, kicsit szotyola-köpködős, kicsit kapadohány ízű és sörszagú ragadványnév jól illusztrálta azt a vásári mutatványos, céllövöldés, talponállós vigalmi negyed hangulatot, ami a Népliget akkori miliőjét jelentette. Azóta a parkból sok mindent szándékoztak csinálni, egymásnak ellentmondó fejlesztési irányok lendültek be és futottak zátonyra, de a Nepcsi csak Nepcsi maradt, sőt ma „nepcsibb" mint valaha. Legalábbis a közvélekedés szerint.1

A Népliget negatív imázsa a környezeti állapotára és a közbiztonságára vonatkozóan azonban messzemenő aránytalanságban van a valós állapotához képest. A Népliget alacsony látogatottságának oka nem csupán és nem elsősorban leromlott fizikai állapotában keresendő.

Kulcs a terheléselosztáshoz

A Népliget megújítása lehet a kulcsa a Városliget és a Margitsziget megújulásának is, hiszen ezeknél a parkoknál a zsúfoltság, forgalmasság (túlhasználat) mutatkozik. Jól érzékelik ezt a budapestiek is, hiszen az elvégzett közvélemény kutatásaink igazolták, hogy a válaszadók ezt tekintik a másik két nagypark esetében az egyik fő negatívumnak. A Népliget felébresztése évszázados álmából, építtetőinek eredeti szándéka szerint „új városligetté" fiatalítása, lehetőséget teremtene a Margitsziget és a Városliget használóinak átcsábítására, azok használati túlterhelésének csökkentésére, de természetesen egy szélesebb közösséget vonzó park kialakítására is.

Fővárosi óvatosság
A Népliget komplex fejlesztésére mindezidáig a hezitálás és a forráshiány nyomta rá a bélyegét. A város vezetése folyamatosan érezte, és jelezte a terület jelentőségét, (a terület akcióterületként a Podmanicky Programban és a Budapesti Integrált Városfejlesztési Stratégiában is nevesített) több lépés is történt a rehabilitáció előkészítésének vagy a Népliget közparkként történő megtartásának irányába, ám világos, konszenzusos, a fenntarthatóságot alátámasztó koncepció a terület egészére mindezidáig nem született. A művileg létrehozott, de történeti és dendrológiai értékében becses „természeti környezet" iránt érzett felelősség és a megújulás szükségszerűségéből fakadó terhelésnövekedés lehetősége miatt csak nehezen tapinthatóak ki az ügyosztályi álláspontok. A sokféle igény között nehezen megtalálható a helyes útirány.

Annyi azonban világos, hogy a főváros eredeti közpark funkciójában szeretné üzemeltetni továbbra is a Népligetet. Ennek nyomatékosítását jelenti, hogy a Népliget a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal és az NKÖM elhatározása alapján védett történeti kert lett 2005-ben. A műemlékké minősítés azonban önmagában nem garantálja, hogy a főváros egykori szórakoztatóparkja valóban újjáéledjen, hiszen a védettség pénzközöket, új forrásokat nem jelent a Park számára.

Infrastrukturális hiányok
A park látogatottsága és vonzóképessége igen alacsony, ez egyenesen következik abból a tényből, hogy a két nagyparkhoz viszonyítva sokkal rosszabbak a megközelíthetőségi lehetőségei, a fenntartására egyre kevesebb a pénz, a minimálisan szükséges összegnek alig a felét kapja évente. Ebből csak a kaszálásra, takarításra, öntözésre, ültetésekre futja. A kellemes erdei sétákhoz azonban szükség volna közvilágításra, csatornázásra, közterületi illemhelyekre, ivó kutak, padok, információs táblák elhelyezésére, az utak rendben tartására is.

Többször szóba került, hogy ha meg lehetne oldani a tömegek kiszolgálását (ez közművesítés, infrastruktúra hiánypótlás függvénye), esetleg különböző rendezvényeket is lehetne itt tartani, tehermentesítve egyúttal a Városligetet, amely igencsak túlterhelt: az ottani ökológiai rendszer már alig bírja el a rengeteg programot. Erősíthető lehetne a Népligeten belül a sport célú felhasználás (kerékpározás, görkorcsolya, gördeszka, futókör és mindezek kiszolgálását célzó infrastruktúra (öltöző, megőrző, szerviz) kiépítése, illetőleg a családi jellegű rendezvények (szabadtéri bábszínház, zenés fesztivál, stb.) vagy a kulturális idényrendezvények (borfalu, szabadtéri kiállítás) vonala. De ezzel együtt célszerű lenne a kapcsolódó rozsdaövezetben (például a közeli műemlék jellegű egykori gyárcsarnokok felhasználásával) létesítenie a Fővárosnak rendezvényközpontot, hiszen maga a Népliget önmagában nem válhat rendezvényközponttá. A Népliget funkció-átvevő szerepe kapcsán ugyanis hangsúlyozni kell, hogy a természeti értékek védelme miatt a Népliget nem lehet intenzíven terhelt rendezvényhelyszín, így elsősorban olyan rendezvényekben lehet gondolkodni, ami a jelenlegi funkciókat színesíti, de a parkra nem ró nehezen elviselhető terhet.

Útkeresés
A 2006-ban és 2007-ben munkacsoportunk2 által elkészített előtanulmányok a tehermentesítésre fókuszáltak: elsősorban azt vizsgáltuk, hogy milyen módon lehetne a két másik fővárosi jelentőségű nagyparkra zúduló túlterheltséget olyan módon eloszlatni, hogy a Népligetnek intenzívebb (ám a terhelhetőség határain belül maradó) használati értéket adunk.
A mai állapotában a Népliget alkalmatlan arra, hogy az őt övező alulhasznosított városi területeket összefűző csomópontként intenzív megújulási folyamatokat indukáljon térségében. Alkalmatlanságának oka hármas:

  • Nincsenek szerves kapcsolatai a szomszédos városrészekkel, nincs átlátható és jól értelmezhető térstruktúrája.
  • A Népliget leromlott környezeti minősége, közparki szolgáltatásainak alacsony színvonala nem teszi rekreációs, szabadidős, társadalmi funkciók vonzó színterévé.
  • A Népligetről kialakult kedvezőtlen társadalmi vélekedés mind a közvetlen területhasználatára mind szomszédságának megítélésére kihat.

Ahhoz hogy a Liget valódi térségi szervező erejű központtá, a váljon, meg kell oldani ezt a hármas problémát.

A Népliget állapota a Városliget XIX. sz-i fejlesztése előtti állapotával mutat rokonságot. A Városligetet végső soron egy nagyon markáns tengely tette azzá, ami: a Sugárút (Andrássy út) indukálta intenzív közparkká történő átalakulását. Hasonlóképpen hatással volt a pesti Duna part rendezése a Nyulak szigetére (a mai Margit-szigetre), amely e rakparti és dunai kettős tengely mentén vált városi intenzív közparkká.

 

Nagyparkok és tengelyek Pesten
1/5
Nagyparkok és tengelyek Pesten



A Népliget alulhasznosítottságának egyik fontos oka a város többi részével való térszerkezeti kapcsolatoknak a hiánya. Ez a hiányosság egy karakteres kelet-nyugati irányú gyalogos illetve részben vegyes forgalmú tengely (promenád) kialakításával orvosolható a Corvin sétány – Orczy-kert – Tisztviselő-telep – Népliget – Lippay-park – József Attila lakótelep és Gyárdűlő – Csajkovszkij-park útvonalon.

A távlati jövőkép a belvárosi a gyalogos kerékpáros tengely fejlesztése terén
2/5
A távlati jövőkép a belvárosi a gyalogos kerékpáros tengely fejlesztése terén



Az indítókulcs
Egy indító beruházás keretében a fenti új városi tengely Népligetet érintő gyalogos szakasza (Könyves Kálmán körút – Dísz tér – Nagyvendéglő – Lechner Ödön sétány – Mutatványosok tere – lágymányosi vasúti töltés) kerülhet kialakításra. (Eme úthálózat főbb vonalai szinkronban vannak a park Räde Károly által kialakított terveivel, pusztán a régi, elhalványult kapcsolatrendszerek megerősítése, megújítása történik meg hálózati szinten, a helyszínek funkciógazdagabbá tételével.) A X. ker. felé történő nyitást a vasúti töltés gyalogos és kerékpáros kapcsolatokat biztosító áttörése jelentheti. A kelet-nyugati tengely és a hozzá kapcsolódó alárendelt tengelyek megvalósításával a liget térrendszere szervezetté válik, a benne való eligazodás egyszerűsödik. A gyalogostengely kapcsolódási lehetőséget biztosít a Tisztviselőtelepen keresztül az Orczy-kert, illetve a Corvin-sétány irányába. A tengely meghosszabbításával, a vasúti töltés alatt történő átvezetésével pedig Kőbánya Gyárdűlő térségével alakítható ki kapcsolat a későbbi fejlesztések során.

 

Népliget indító beruházás – javaslati terv (Főkert Tervezési Stúdió)
3/5
Népliget indító beruházás – javaslati terv (Főkert Tervezési Stúdió)

 

Világosan látni kell, hogy az indító projekt keretében rendelkezésre álló források (a regionális forrásokból pályázható összeg felülről korlátos) nem elegendőek a Népliget egészének fizikai megújításához. Ahhoz azonban elegendőek, hogy a liget területének egy kisebb részletén karakteres, vonzó, biztonságos, funkciógazdag városi zöldterületi agóra kerüljön kialakításra. Ez a formai és funkcionális megújulás, a térségi kapcsolódásokat biztosító térstruktúrával együtt képes olyan közpark revitalizációs beruházássá válni mely elővetíti a liget és térsége távlati fejlesztési potenciálját.

A javaslataink fontos eleme, hogy a jelenlegi és potenciális területhasználók igényeihez maximálisan igazodó fejlesztés valósuljon meg, ezért nem cél a formák és a funkciók „utolsó szögig" a tervezőasztalon való kimódolása. A projekt hangsúlyos eleme a közösségi részvétel. Ennek keretében a beruházás során a potenciálisan érintett közösségek, civil szervezetek és üzleti partnerek feltérképezésével és bevonásával (revitalizációs fórum, szcenárió műhelybeszélgetések, tervezői nyílt nap, személyes interjúk, kérdőíves felmérés) történik meg a beruházás egyes részleteinek véglegesítése, illetve a távlati elképzelések meghatározása. A részvételi tervezés metodikája csak idehaza cseng még ismeretlenül, az angol, amerikai, kanadai gyakorlatban erre a közösségépítő és érdekegyeztető módszerre közel azonos forrásokat szánnak, mint a fizikai megvalósításra. Ott ez a módszer már kötelező helyhatósági és politikai kényszer, nálunk még pusztán gyerekcipőben járó próbálkozás, vagy tervező és szakhatósági szkepszisekbe ütköző cirádás sallang csupán.

Önfenntartó modellben gondolkodunk
Amennyiben a javaslataink szerint valósul meg a revitalizáció, úgy a Népliget fenntartási költségei emelkedni fognak, hiszen a jelenlegi extenzív városi park kiemelt területein intenzív közparki egységek, közösségi terek kerülnek kialakításra. Ugyanakkor látni kell, hogy a közterületeinkkel parkolási díjak, területfoglalási díjak, reklám díjak, rendezvények és szolgáltatások formájában jelentős bevételek képződnek. A város ma nem gazdálkodik maradéktalanul jól ezekkel a lehetőségekkel, ezért a finanszírozás átalakítására is szükség van, nemcsak a Népliget de a teljes zöldfelületi rendszer fenntarthatósága érdekében. A Népliget esetében e változások és a közösségi tervezés szereplőivel és más érdekelt csoportokkal a revitalizációt követően is folytatódó partneri együttműködés a biztosítéka annak, hogy a magasabb színvonalú városi közpark minőségének fenntartása, funkcióinak a használóinak igényéhez való igazodása folyamatossá válik. Így szerencsés esetben egy „önfenntartó" városi közpark modellje kerülhet kidolgozásra, amely budapesti viszonylatban modell értékű lehet. Ennek alapjait közgazdász szakértőkkel javaslatainkban már leraktuk.

A Népliget revitalizáció – indító beruházás projekt célja a lakosság és az üzleti befektetők figyelmének a Népligetre és térségére való ráirányítása. A projekt lehetőséget teremt, hogy az EU által finanszírozott beruházáshoz közvetlenül nem kapcsolódó, de a liget közparki funkciójához kötődő fejlesztések valósuljanak meg – részben magán tőke bevonásával – a közvetlen valamint tágabb környezetben. Ilyen potenciális lehetőség például az egykori Nagyvendéglő műemléki épületének felújítása és hasznosítása, illetve élményparkok kialakítása a Népligetet határoló sportterületek helyén. Ezek a kapcsolódó fejlesztések válhatnak a Népliget revitalizáció – indító beruházás tovább gyűrűző hatásának első mérhető elemeivé, az önfenntartás biztosítékává.

Remények és lehetőségek
A projektjavaslat reménybeli megvalósítását (2009-2010) követnie kell egy későbbi, partnerségi alapokon nyugvó fejlesztési láncnak. Ezt a láncot nevezzük a projekt továbbgyűrűző hatásainak, amely további EU pályázatok, civil kezdeményezések, befektetési irányok megvalósulásának gyűjtőneve. Ez a folyamat 2010-től 2013-ig, vagy még ennél is tovább tart, különösen akkor, ha a hosszú távú jövőképek tendenciózus megvalósulása felé törekszünk. A Főváros legnagyobb kiterjedésű városi közparkjáról van szó, amelyhez átfogóan Räde Károly óta (1930-1935) nem nyúltak.

Reményre ad okot, hogy a térségben jelenleg több olyan projekt van folyamatban, mely a városmegújítás terén, mint potenciális partner jöhet számításba. Példaként említhető a Corvin-Szigony beruházás keretében megvalósuló magas nívójú lakóterület, és azt ezt átszelő új gyalogos tengely. A Józsefvárosi pályaudvar és a Ganz területének tervezett rozsdaövezet revitalizációs programok is megvalósítás előtt állnak. A Népliget fejlesztési szempontból jelenleg zöldfelületi zárványként ékelődik a környező rozsdaövezetei területek közé. Ez olyan hátrány, amely nagyon könnyen előnnyé kovácsolható, hiszen ez a rozsdaövezeti zóna átalakulás alatt van. A történelmi pillanat kedvez annak, hogy a terület újbóli felértékelődésével a Népliget a főváros zöldfelületi rendszerében végre elfoglalja méltó helyét. Mindehhez „csak" e lehetőség megragadása szükségeltetik.

 

4/5

A Népliget a ferencvárosi-józsefvárosi-kőbányai rozsdaövezeti és barnamezős területek között helyezkedik el. Megújítása a szomszédos rehabilitációra szoruló területek felértékelődése szempontjából is kulcsfontosságú

Bardóczi Sándor, Gábor Péter, Lendvai Gábor


1 Ld: Az „EGY sziget, KÉT liget, HÁROM irány" c. írást
2 A Népliget fejlesztését célzó előkészítő tanulmányok elkészítését a Fővárosi Önkormányzat Környezetvédelmi Ügyosztálya (az EU ügyek osztályával kooperációban) koordinálta tájépítész, közgazdász, piackutató és PR szakemberek bevonásával. A munkacsoport tagjai voltak: Balázs Bálint – szociológus, történész, Bardóczi Sándor – tájépítész; Bela Györgyi – közgazdász; Bodorkós Barbara – környezetgazdász; Gábor Péter – tájépítész; Gergely Andrea – szociológus, piackutató; Lendvai Gábor – tájépítész; Kincses Péter - PR szakértő, piackutató; Szalkai Adrienne – tájépítész; Varga-Ötvös Béla – közgazdász; Varga-Szabó Szilvia PR szakértő

Vélemények (5)
Garay Klára
2018.04.24.
13:28

10 évvel vagyunk a cikk megjelenése után. Összehasonlítottam ezt a tervjavaslatot, a napjainkban elkészült Kerületi Építési Szabályzattal...és sírnom kell! Egy környezetéből kiszakított sport és vendéglátós bulizós és fizetős teniszes Fradi városos, jégcsarnokos üzleti negyed lett helyette. Talán még meg tudjuk akadályozni! Bp, 2018. 04.24.

Balázs Attila
2008.03.21.
10:41

Kedves Sándor! Nagy élvezettel olvastam a cikksorozatodat itt az építészfórumon. Bízzunk benne hogy a tervekből rövidesen valóság lesz. Viszont a cikk végén komoly hiányérzetem volt, lévén hogy ez a harmadik, befejező része volt a cikksorozatnak. Nagyon jó volna, ha valamilyen fórum (akár első körben az interneten) alakulna, ahol a zöldterületeink fejlesztéséről lehetne aktívan diskurálni. A zöldterületek fontosságát illetően elindult egy érési folyamat, ma már sokkal több embernek van véleménye, mint néhány éve, és talán a politika is sokkal fogékonyabb. Sok embernek lennének jó ötletei, értékes hozzászólásai, de a legfontosabb, hogy egyre nagyobb súllyal ágyazódna be az értékrendünkbe. Sándor, neked elég komoly tekintélyed van ahhoz, hogy egy ilyen fórumot elindíts. Nincs hozzá kedved? Egy támogatóra már biztosan számíthasz...

bardóczi
2008.03.21.
12:57

@Balázs Attila: Kicsit nyitott kapukat döngetsz (szerencsére) kedves Attila. Bár a Népligeti cikksorozatnak most vége, de április végén el fog indulni egy fókusztéma, amely az Urbanisztika-Köztér címet viseli. E témát az ÉF nagylelkűsége folytán én szerkesztem, és elég nagy súlyt fog kapni benne a köztéren belül a zöldfelület, a lehetőségek, a buktatók, és az ezzel kapcsolatos politika. Már alakulnak a cikkek vázlatai, a felkért "megszólalók", de természetesen lehet ajánlkozni vélemények, írások publikálására e tárgykörben. ezeket az ajánlkozásokat a bardoczi.sandor@gmail.com címre várom.

airdace
2008.03.20.
15:00

Nagyon jók szerintem ezek a gyalogos tengelyek, és biztos jó sok idő, mire ezek kiépülnek, de jó lenne azért ezeket egymással koordináltan kiépíteni. Ez lehet, hogy evidens, de a szövegből kimaradt. Másrészt ezeknek egy része már elindult (Corvin-sétány, Orczy-kert), tehát nem egy jövőbe vesző együttműködésről lenne szó.

Orczy-kert ügyben ajánlanék egy blogot: orczy.blogter.hu , amit az Orczy-kert rehabilitációval foglalkozó egyetemi hallgatók (?) indítottak.

bardóczi
2008.03.21.
09:03

@airdace: Máris volt értelme publikálni egy még képlékeny elképzelést! :) Kösz az infót!

Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

A Gül Baba utca // Egy hely + Építészfórum

2024.01.30. 16:22
8:55

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

A Frankel Leó útról nyíló meredek, macskaköves gyalogutat sokszínű építészeti térfalai és ebből fakadó zegzugossága teszi Budapest egyik legromantikusabb utcájává. A hangulatos ösvényen keresztül lehet felzarándokolni a közel fél évezreddel ezelőtt épült Gül Baba türbéjéhez, az iszlám világ legészakibb szenthelyéhez.

Nézőpontok/Történet

Róth Miksa Emlékház és Gyűjtemény // Egy hely + Építészfórum

2024.01.16. 11:41
9:03

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.

Róth Miksa üvegműves, üvegfestő és mozaikművész volt. Művei megtalálhatóak az Országházban, a Zeneakadémiában, a Gresham-palotában és a Magyar Nemzeti Bankban, míg családja – a rendszerváltás előtt – hagyatékát Erzsébetvárosnak adományozta. Az Egy hely stábja a pesti "Chicagóba", a Nefelejcs utcai Róth Miksa Emlékházhoz látogat el.