Épülettervek/Tervpályázat

SVUNG – Az újpesti víztorony revitalizációja

1/10

Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó

?>
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
?>
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
?>
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
?>
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
?>
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
?>
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
?>
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
?>
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
?>
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
?>
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
1/10

Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó

SVUNG – Az újpesti víztorony revitalizációja
Épülettervek/Tervpályázat

SVUNG – Az újpesti víztorony revitalizációja

2021.03.04. 08:02

Projektinfó

Földrajzi hely:
Budapest, Újpest, Magyarország

Építészek, alkotók:
Tajthy Renátó

SVUNG – Légtisztító erőmű

URL:
Építésszel

Tervezés éve:
2020

Stáblista

Tervező: Tajthy Renátó

 Budapest Metropolitan Egyetem, Építőművész MA szakos hallgatói munka – konzulens Halmágyi Judit, építész

Budapest Főváros IV. kerületi Önkormányzata, a MOME Építészeti Intézete, és a METU Építészeti Intézete zártkörű hasznosítási és építészeti ötletpályázatot írt ki az újpesti víztorony rehabilitációjára a két intézmény hallgatói számára. Tajthy Renátó különdíjas pályaművében az elemekkel játszik: légtisztító "erőművé" alakítva gondolja újra a víztorony eredeti funkcióját.

Rezümé

Az élet fenntartásához nélkülözhetetlen az oxigénfelvétel. A tüdő egy folyamatosan pumpáló gépezet, amely a testet szolgálja. Olyan belső munkát végez, amely kívülről alig mutatkozik meg, amíg le nem áll. A pályamunka célja, hogy az évtizedek óta használaton kívüli újpesti víztorony újraéledjen és újra feladatot kapjon: tegye meg a szolgálatát és nyerje vissza egykori, innovációs, ipari szerepét, amellyel a környéket látta el az élet egyik alapelemével – vízzel. Az épület spirituszát, a lelkét, értékmegtartó szerepét kívánom feléleszteni, tehát az építészeti emlékek megtartásán túl a kulturális értékvédelem is cél. Így szeretnék a közösségeknek olyat adni, amely szolgál – jelen esetben a tiszta levegőt, ami a jövőnk.

Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
2/10
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó

Műleírás

A város északi részén járunk, tele betonnal, 60-as, 70-es évek ipari lenyomataival, szögletes hasábokkal, panelházakkal, szürke épületekkel A terület középpontjában egy hengeres forgástest áll, mint egy bezárt gondolat, amely alig várja, hogy reagáljon a környezetére és újra számításba vegyük. Az újpesti víztorony rendszerének lényege, hogy kúpos tartályfenék helyett csonkakúp és gombsüveg kombinációját alkalmazta, amely kedvezőbb statikai erőjátékot eredményezett. Az így kialakult épületbelsőrész a rekonstrukciós tervem egyik kulcsszerepét vállalja magára. A torony 56 méter magas, a medence pedig – teljesen megtöltve vízzel – 40 méter magasan áll (az utca szintjéhez képest) – a Duna átlagos vízszintjéhez képest, pedig 54 méter magasan.

A torony egyik szembetűnő jellemzője, hogy 27 méter magasságig mintegy 2 métert szűkül. Kialakításánál ügyeltek karra, hogy a város dísze legyen. Funkcióját tekintve, víztározóként a városi vízellátást biztosította a környéken élő emberek számára.

A tüdő szerepe a légzésben: Sejtlégzéskor keletkező szén-dioxid leadásában a tüdő kulcsszerepet játszik. A ciklikus nyomáskülönbség biztosítja a tüdő légcseréjét. A gázok a koncentrációkülönbség miatt, diffúziós[1] folyamat során a hajszálerek falán keresztül cserélődnek ki. A vér a tüdőben adja le a széndioxidot és veszi fel az oxigént. A levegőt felmelegíti és párásítja. Korunk egyik legnagyobb problémája a légszennyezés. Magyarországon, de főleg Budapesten a levegő szennyezettsége az egészségügyi határok alatt van, amely hosszútávon okozhat fiziológiai problémákat, betegségeket. Az elsődleges szennyező forrás az ún. PM10 és PM25, azaz a szálló por, amely a levegőben megtapadó szilárd és folyékony részecskék egyvelege. Az alsó légutakba, de a tüdő mélyebb rétegeibe is bejuthat. A szálló por forrása a közlekedés, az ipari tevékenység, háztartási szén, mérgező anyagok égetése, a fa tüzelése.

Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
4/10
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó

Revitalizáció - kimozdítom, megpörgetem, átszellőztetem

Az újpesti víztorony oxigénért kiált! Talán mi is. Belülről idézem meg a változást. A szmog szintjén (alacsony épületek, autók, emberek, közlekedési lámpák) az oldalbevilágítók helyén elhelyezett szén-(elő)szűrőbetéteken keresztül az épületbe jut a szennyezett levegő (szélmozgás, nyomás – és hőmérséklet különbség által), majd a torony teteje felé halad a szmog.

A torony felfelé keskenyedő hengeres formája kéményhatást gyakorolva támogatóan hat az elképzelésemre. Kutatásaim során felismertem, hogy a torony felépítésében található, nem tartószerepet játszó kitöltő építőelemeket „kiüthetöm", áttöröm. A tervezés során az épület együttműködően hatott rám és az elgondolásomra, hiszen az áttöréssel előidézhetem az átszellőzést és ki tudom cserélni az egyes elemeket a légtisztító „gépezet" elemeire. Olyan, mint amikor önmagunkon végzünk vizsgálatot, megújulási folyamatot.

Felépítés

A belső tengelyen a vertikális turbina biztosítja a levegő áramoltatását a megfelelően elfordított lapátokkal. A meglévő csigalépcsőt kiszélesítem 120cm-re a fel-le közlekedés érdekében. A korlátot minimum 3 méter magasságra megnövelem a hang és biztonsági védelem gyanánt és finom rácsozattal látom el, amely megakadályozza a baleseteket. Így nem tudjuk a kezünket vagy nagyobb tárgyakat átdugni rajta, ami a turbinát és a testi épségünket is veszélyeztetnék. A lépcső látogató és szerviz lépcső is egyaránt.

A fordított csonkakúp és gombsüveg kombinációból eredő egykori víztartály alsó szegmense tartalmazza a titándioxid-szűrőrendszert, amelyen keresztül haladva a levegő tovább tisztul, majd a torony fejrésze és a tartály közötti résen felfelé haladva az épület tetején távozik. A torony fejrészének felső sávjában egy horizontális turbina helyezkedik el, amely mintegy „felszippantja" a levegőt.

Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó
6/10
Újpesti víztorony rehabilitáció – építész tervező: Tajthy Renátó

Utóérzés

Jövőképem Budapestről az, hogy akár több ilyen nem működő víztornyot át tudnánk formálni, új feladatkörbe applikálni. Ezzel megtartanánk a múlttal való szoros kapcsolatunkat, amely építészetileg és társadalmilag is fontos.

A tereprendezés tekintetében szeretném kiterjeszteni a „svungot" és bevonni a játékba a környéket, egészen a Laborfalvi Róza utcai parkolókig. Körkörös cikkek, gyűrűk adta teresedések alakítják a környéket, izgalmas játékot létrehozva ezzel. Szerepet kapna egy levegőkutatóközpont, kutyafuttató, játszótér, sétaútvonalak, oxigén fal, mellékhelyiség, park, stb. Pályamunkám a toronyra koncentrálódik, de a lendület engem is elkapott. A főbb épületek tetejét megdöntve dél felé egyfajta hullámzást szeretnék elérni, illetve napelemeket felszerelni a tetőre.

Gondolataim a gyökérzónás[2] víztisztítás analógiáját követik, amellyel szintén tisztíthatnánk a levegőt – a kéményhatás, léghuzat, a nap- és vízenergia mellett – különböző növények gyökérzónáit felhasználva. Ebben a párás közegben termelhetnénk pl. paradicsomot, amely a gazdaságnak is jó lehet. Ezen kutatásom még gyerekcipőben jár, azonban találtam több olyan magyar és külföldi vállalkozást, amelyek érdeklődésem középpontjába kerültek és motiválnak ezen irány tovább gondolásában.

Tajthy Renátó

 

Szerk.: Hulesch Máté

 

[1] diffúzió: Kis anyagi részecskék (atomok, molekulák, elektronok stb.) áramlása, melyet az illető részecskék helytől függően változó koncentrációja okoz

[2] Gyökérzóna: A növény gyökereit körülvevő talaj és oxigén. A gyökerek a növények vaszkuláris rendszerének kiindulópontjai. A gyökér körül az oxigéntartalmú talajt a víz és a tápanyagok a gyökérzónának nevezik, és a növény összes antennájába szivattyúzzák. Egy megfelelő és egészséges növényi gyökérzónát szétszórjuk a csepegés után egy csepegtető vonal gyűrűszerű terül el a növény körül, ahol a víz kifolyik a növényekből és a talajba. A növények gyökerei és növekedése következtében a gyökerek a csepegtető vonal felé szétterjednek.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk