Épületek/Örökség

Szabadka: a politikai érdek ad újabb haladékot?

1/3

Szabadka, fotó: Kovács Olivér

Szabadka, fotó: Kovács Olivér

?>
Szabadka, fotó: Kovács Olivér
?>
Szabadka, fotó: Kovács Olivér
?>
1/3

Szabadka, fotó: Kovács Olivér

Szabadka, fotó: Kovács Olivér

Szabadka: a politikai érdek ad újabb haladékot?
Épületek/Örökség

Szabadka: a politikai érdek ad újabb haladékot?

2011.05.18. 07:30

Cikkinfó

Szerzők:
Kovács Olivér

Földrajzi hely:
Szabadka, Szerbia

Az elhúzódó válság miatt gyakorlatilag szünetel Szabadka történelmi belvárosának bontása. A nagyívű városátépítési terveket szerencsére most a politikai számítás is mérsékelheti. Kovács Olivér írása.

„Ebben az évben helyhatósági választásokat tartanak Szerbiában. Ugyan a polgármesterek személye nem ezen dől el, csupán a jövőre esedékes parlamenti választáson, de nyilvánvaló, hogy ilyenkor egyik politikai erő sem akar nagy tömegekkel szembehelyezkedni. Így jelenleg a városvezetés nem erőlteti a bontásokat" - mondta el a műemlékem.hu magazinnak Szabó Zsombor, a bácskai város egykori főépítésze. Hozzátette: így mivel a válság miatt alaposan megcsappant a vállalkozói kedv, szinte teljes egészében leálltak a belváros lerombolására, majd újraépítésére irányuló kezdeményezések.

 

Szabadka, fotó: Kovács Olivér
1/3
Szabadka, fotó: Kovács Olivér

 

 

Mint arról korábban már beszámoltunk, a városrendezési tervet, amely pusztulásra ítélte volna a 19-20. század fordulóján épült belváros épületeinek nagy részét, tavaly januárban fogadta el a szabadkai közgyűlés. A szinte példátlan mértékű „városrendezésre" azért került volna sor, mert a városvezetés Szabadka lakosságának nagyarányú növekedésével számolt az elkövetkező években. Ehhez a megnövekedett lakosságszámhoz tervezték volna az új, befektetői tőkéből épülő belvárost is, ahol 4-5 emeletes épületek foglalták volna el az építészettörténetileg értékes régi házak zömének helyét.

Szabadka népességnövekedésével kapcsolatban azonban tévedtek az előrejelzések: bár rövidesen 200 ezer lakossal számoltak, a jelenleg (vonzáskörzettel együtt) 150 ezres lakosság is még csökkent az elmúlt időben. Ráadásul a gazdaság sem idult be, hiszen szerbiai mérték szerint is rendkívül magas Szabadkán a munkanélküliek aránya.

 

Szabadka, fotó: Kovács Olivér
2/3
Szabadka, fotó: Kovács Olivér

 

 

„A válság közepette nem üzlet az építés, a politika pedig a választások miatt nem erőlteti, így csupán kisebb súlyú építészeti ügyek kavarják fel az állóvizet" - folytatta Szabó Zsombor, aki az egykori Népszínház 2007-ben történt lebontása miatt mondott le főépítészi megbízatásáról. „Ilyen a Városháza oldalánál található szökőkút, amelyet le szeretne bontatni a városvezetés, mivel állítólag beázik miatta a Városháza pincéje. Ugyanakkor egy új, kortárs alkotók által tervezett szökőkutat építenének fel a helyén. Sokan nem értik, hogy miért bontani akarnak, s nem szigetelni."

A cikk folytatása, egy korábbi riport Szabadka felemelkedéséről és hanyatlásáról és képriport a pusztuló városról a műemlékem.hu magazinjában

Fotó és szöveg: Kovács Olivér

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

Varjúvár // Egy Hely + Egy hely

2024.12.18. 10:45
9:12

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Grafikus, író, könyvkiadó, könyvtervező, politikus: Kós Károly igazi polihisztor volt, a 20. század egyik legfontosabb modern és hagyományőrző magyar építésze. Az Egy hely Sztánába látogatott, hogy bemutassa Kós Károly művésznyaralójának épült, majd később családjának otthonává vált lakóházát.

Nézőpontok/Történet

A magyargyerőmonostori református templom // Egy Hely + Építészfórum

2024.12.18. 10:43
10:12

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.

1908 őszén Kós Károly és Zrumeczky Dezső kalotaszegi körútra indultak, ahonnan feljegyzésekkel és rajzokkal tértek haza – ezek szolgáltak inspirációul a Fővárosi Állat- és Növénykert pavilonépületeinek tervezéséhez. Az Egy hely új részében a vélhetően legrégebbi kalotaszegi templomot mutatja be.