Nézőpontok/Kritika

Színház a Szerecsen utczában - Új könyv egy régi épületről

1/2

?>
?>
1/2

Színház a Szerecsen utczában - Új könyv egy régi épületről
Nézőpontok/Kritika

Színház a Szerecsen utczában - Új könyv egy régi épületről

2010.06.08. 11:01

A könyvhétre jelent meg Dávid Ferenc és Gajdó Tamás kötete az Új Színház Paulay Ede (volt Szerecsen utcza) utcai épületéről.

1/2

A Új Színház társulatának otthont adó, Paulay Ede utcai (illetve a hajdani Szerecsen utczai) különleges épület 2010-ben ünnepli 101. születésnapját. A szépen felújított, eredeti kinézetét megőrző épület és a benne a jelenleg és korábban alkotó közösségek, művészek egyaránt méltóak arra, hogy egy reprezentatív könyv megjelenésével ünnepeljék ezt a jeles évfordulót. A Színház a Szerecsen utczában című igényes, archív fotókkal illusztrált kiadvány építészeti és színháztörténeti dokumentumokat és kuriózumokat tartalmaz. A fotók, melyek közül sokat neves fotóművészek készítettek, izgalmasan mutatják be a ház különlegességeit, szépségeit és múltját-jelenét.

A szűk és sötét Szerecsen utcában 1909-ben fényes márványpalotát épített egy fiatal, világlátott építész, Lajta Béla. A meghökkentő és radikálisan modern épületben orfeum nyílt, mely nemzetközi varietéműsorával Budapest legdivatosabb szórakozóhelyévé vált.

A különleges és mára példaértékűen helyreállított art deco épület a magyar építészettörténet kiemelkedő alkotása, mely számos szórakoztató-kulturális közösségnek adott otthont. Százegy év alatt az épület többször alakot változtatott, s szinte évtizedenként új társulat költözött a falak közé, mígnem 1994-ben megalakult a ma is itt működő Új Színház.

Az évfordulóra készült ünnepi kötet izgalmas kultúrtörténeti olvasmány: építészet- és színháztörténet, a 20. század zaklatott történetének sajátos metszete.

A színes, gazdagon illusztrált kötetben archív felvételek, fotóművészek alkotásai, tervrajzok, dokumentumok, plakátok, kisnyomtatványok sora mutatja be az épület szépségeit, múltját-jelenét és a „sokműfajú" színházi életet.

A szerzőkről:
Dávid Ferenc művészettörténész az MTA Művészettörténeti Kutatóintézet tudományos főmunkatársa, építészettörténész, a műemlékek feltárásának specialistája. Számos helyen dolgozott, köztük két évtizeden át Sopronban. A Parisiana feltárásával a régi épületek kutatásánál kidolgozott módszereket alkalmazta 20. századi épületen, és ezzel megalapozta az elpusztult épületrészek hiteles rekonstrukcióját.

Gajdó Tamás színháztörténész, 1988-ban végzett az ELTE magyar–történelem szakán, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet munkatársa. 1995 óta tanít a Veszprémi Egyetem Színháztudományi Tanszékén. Több színháztudományi könyv és folyóirat szerkesztője, írója, kiállítások kurátora. A kötetben szereplő színházi képeket és a dokumentumok nagy részét ő gyűjtötte össze.

Szerkesztők: Lőkös Ildikó és Németh Zsófia
Könyvterv: Kálmán Tünde
Angol szöveg: Pikli Natália
(Új Színház – Kossuth Kiadó, Bp. 2010)

Részlet Márta István előszavából:

Márta István: A bőrösök utcájában…

Immár 11 esztendeje, hogy színigazgató lettem.
11 éve kelek, fekszem a társulat örömeivel, gondjaival. Ünnepeltem születést és gyászoltam színészt, átéltem bukást és őrült sikert. A 11 év alatt kiismertem az épület lélegzését, a pincék, padlások, falak, tetők, csövek, vezetékek, zsöllyék, trégerek, ajtók, páholyok, színpadok, portai fülkék és próbatermek kisebb nagyobb jelzéseit.11 éve izgat ennek a furcsa, illuzórikus álomvilág-helynek a sorsa, az itt élő valahai színészek, csepűrágók, zenészek, szerzők és direktorok története.

A kötet – túl az izgalmas olvasmányon – talán arra is választ ad, hogy rejtőzik-e valamilyen üzenet, „örökség-intelem", „kötelezettség" az épületben, vagy csak átmeneti színház - állomás ideiglenes birtokosai vagyunk itt, a felállványozott, kiárusított, elpiszkított Paulay Ede utcában.

Őrzők vagyunk vagy fogyasztók?
Van-e, kell-e, hogy legyen „tanulsága" a soknevű és „műfajú" épületünk 101 esztendős történetének? Az egykori Parisiana, a Palais de Dance/Kristálypalota, a Revü Színház, a Blaha Lujza Színház, a Nemzeti Színház Kamaraszínháza, a Kamara Színház, az Andrássy Színház, a Művész Színház, az Úttörő Színház, a Jókai Színház, a Thália Színház, a Bartók Színház, a Budapesti Gyerekszínház, az Arany János Színház őrületes kavalkádja, eklektikája sugall-, jelöl-e valamilyen követendő utat?
Őrzők vagyunk vagy fogyasztók?

Kötelez-e valamire Várkonyi, Kabos, Hevesi, Bajor Gizi, Dajka Margit, Tolnay Klári, Bulla Elma, Páger Antal, Sennyei Vera, az itt pályakezdő Darvas Iván és az itt tragikusan fiatalon pályavégző Bubik István, a névtelen színészek, kiváló színpadmesterek, világosító mesterek szelleme, vagy csak felszínen lebegő muszáj-színház időleges statisztáiként tart majd számon bennünket saját lelkiismeretünk vagy a Nagy Színházi Történet?

Mindenesetre ajánlom e kötetet a színházbarátoknak, a színházba szerelmesedteknek, a szakmának és az egyszerű olvasónak – nem egyszeri olvasásra. Ajánlom továbbá Vargha Mihály építésznek, aki hirtelenül és váratlanul hagyott itt bennünket a könyv megírásának kezdetén.

Köszönöm a kötetet az íróknak és a segítőknek, archívumoknak, őrzőknek.
És köszönöm azoknak a „magyar, amerikai, lengyel, francia artistáknak, énekesnőknek, táncosnőknek, excentrikusoknak", akikkel 1909. február 13-án este 10 órakor nyitott a Friedmann Orfeum itt, a bőrösökről ismert „szűk és sötét" Szerecsen utczában.

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Nézőpontok/Történet

ÁLLATSZOBROK // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:30
00:07:33

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

A gyerekek nagy örömére az országban számos állatot ábrázoló alkotás található, melyek gyakran kvalitásosak ugyan, mégis kevésbé művészi kivitelükről, mint inkább cukiságukról ismertek. Az Egy hely mai részében több kedves állatszoborral ismerkedhetünk meg. 

Nézőpontok/Történet

SZABADSÁG HÍD // Egy hely + Építészfórum

2022.01.26. 13:27
00:07:16

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Az eredetileg Ferenc József nevét viselő építmény a Főváros legrövidebb hídja, ám annál látványosabb. Az Egy hely mai részében az 1896-ban épült Szabadság híd izgalmas történetével ismerkedhetünk meg.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk