Épülettervek/Hallgatói terv

Táj-Restaurációs Központ - Szántó Hunor Albert diplomaterve

1/25

Átnézeti helyszínrajz m = 1:25.000 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

?>
Átnézeti helyszínrajz m = 1:25.000 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Bugac településszerkezetének változása - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Helyszínrajz m = 1:12.500 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Legeltetés hiányában záródó növénycsoportok - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Ugyanazon területre vonatkoztatott borókabokrok sűrűsége - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Helyfoglalás - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Elhagyott tanya Bugac határában - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Kortárs vályogépítészet - forrás: Martin Rauch: Refined Earth Construction & Design with Rammed Earth
?>
Alaprajz - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Metszet - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Metszet - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Metszet - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Homlokzat részlet - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Homlokzat - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Homlokzat - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Homlokzat - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Homlokzat - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Itató részlet - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
?>
Az elhagyott tanya falából készült vályogmakett m= 1:20 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
1/25

Átnézeti helyszínrajz m = 1:25.000 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Táj-Restaurációs Központ - Szántó Hunor Albert diplomaterve
Épülettervek/Hallgatói terv

Táj-Restaurációs Központ - Szántó Hunor Albert diplomaterve

2020.10.30. 18:26
MÉD

Projektinfó

Táj-Restaurációs Központ

Tervezés éve:
2020

Stáblista

Építész: Szántó Hunor Albert

Építész konzulens: Vannay Miklós DLA

Épületszerkezeti konzulens: Kapovits Géza, Medvey Boldizsár

Tartószerkezeti konzulens: Cséfalvay Gábor

Épületgépészeti konzulens: Szikra Csaba

Építéskivitelezési konzulens: Klujber Róbert

Opponens: Balázs Marcell

Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Építészmérnöki Kar, Középülettervezési Tanszék

Dosszié:

MÉD:

Szántó Hunor diplomamunkájában egy Táj-Restaurációs Központot tervezett, mely teret ad minden olyan tevékenységnek, ami segíti a Kiskunsági Nemzeti Park Bugachoz közel eső ősborókásának regenerációját a pusztító 2012-es tűzeset után. Az épület részévé válik a természet és a táj körforgásának, ahogyan a környékre jellemző tanyasi kultúra egykori házai.

“Ismerem a helyszínt – álmodtam vele. Sokat néztem ezeket a fákat, csukott szemmel, apám munkára igyekvő kisbuszának hatalmas hátsó ülésén, félig lecsúszva, ahogy a telepített erdőn szabályos ritmusban tör át a napfény. Ha megállunk, a csend olyan sűrűséggel ül erre a vidékre, hogy úgy érzem: már igazán messze elhagytunk mindent, ami tulajdonképpen nem is hiányzik.

A vizsgált nemzeti parki terület egyensúlya felborult az elmúlt ötven évben. A település lélekszáma felére esett, a tanyák száma évente százszámra fogyatkozik. Az állattartás megszűnt, szűk egy évtizede tűzvész pusztított a tájon. A klímaváltozás és a szocializmus erőltetett gazdasága egymással összemérhető mértékű pusztítást okozott.

A diplomázó erről a tájról származik. Beszélgetésünkkor feltárja számomra a terület, a növényzet és az állattartás sajátosságait, elemzése sokrétű és gondos. Az egyes fogalmak körüljárása során a szóhasználat gazdagságából tisztán érezni, hogy mély elhivatottság áll a háttérben. Igazán foglalkoztatja az ökológiai probléma, és amint összerendeződik a lehetséges megoldás folyamata, megjelenik benne az épület, mint a rehabilitáció egy fontos lépését körvonalazó tér. A ház itt jó értelemben vett eszköz, és nem cél."

Részlet Balázs Marcell opponenciájából

Legeltetés hiányában záródó növénycsoportok - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
4/25
Legeltetés hiányában záródó növénycsoportok - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Helyszín

A tervezési helyszín az 1975-ben alapított Kiskunsági Nemzeti Parkban található. A legközelebb fekvő település Bugac, melynek kiterjedt külterülete a Duna-Tisza közének legnagyobb legelője volt évszázadokon át. A tanyavilág, valamint ezzel együtt az állattartás fokozatos megszűnésével a település népessége a felére csökkent (1972: 4980 fő; 2019: 2580 fő).

Tanya

Bugac külterületének legmeghatározóbb vonása kiterjedt, szórt kialakítású tanyavilága volt. A tanyák száma az 1970-es évek elején érte el a csúcspontját, amelyet az 1972-ben készült Bugac Nagyközségre vonatkozó településrendezési terv rögzít. A tanyák száma 1972-ben 1215, míg 2004-ben 550 db. Az építésüket meghatározó természet szabta ésszerűség következményeként, nagy részük, a fallefedések eltávolítása után a táj természetes részévé válva megszűnt.

Alaprajz - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
11/25
Alaprajz - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Pásztor

A pusztai legeltetés ideje Szent György napjától (április 24.) Szent Mihály napjáig terjed (szeptember 29.). A legeltetés azon túl, hogy rendkívül gazdaságos módja az állatok takarmányozásának hozzájárul a vegetáció megújulásához, valamint sokszínűségéhez. A növényevő állatok az elhalt növényi részek eltávolításával tisztítják a területet és egyben növelik a fajgazdagságot. Az utóbbi évtizedekben egész buckás tájrészeken, így Bugacon is felhagytak a legeltetéssel.

Nemzeti park

A Kiskunság területén található homokbuckások egyik legismertebb növénye az örökzöld, fává ritkán növő cserje, a boróka (Juniperus communis). A borókák a nyárfákkal együtt növényközösséget alkotva, csoportokban jelennek meg a tájban. Terepi megfigyelések alapján az állatok által is terjesztett boróka nyarasodó területeken a nyárfák alatt, a fákon megülő madarak által elhullatott magvak révén, vagy a legeltetett területen a birkák által terjesztve is megjelenik. A terület sokszínűségének alapjául szolgáló további növényfajok a következők: borzas len, homoki kikerics, naprózsa, szamárkenyér, homoki pirosító, árvalányhaj. 

Az elhagyott tanya falából készült vályogmakett m= 1:20 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
25/25
Az elhagyott tanya falából készült vályogmakett m= 1:20 - Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Konfliktus 

2012. április 30-án egy közel 1000 hektárt érintő tűzeset során a nemzeti park területének több mint 90%-a leégett. A boróka - ami nagyon könnyen ég, és nem regenerálódik tűz után – teljesen eltűnt az égett területről, így a tűz eredménye messze túlmutat az égés azonnali hatásain.

Funkció

Az épület funkciója táj-restaurációs központ. Teret ad minden olyan tevékenységnek, ami hozzá tud járulni a Kiskunsági Nemzeti Park Bugachoz közel eső ősborókásának regenerációjához. A 2012-es tűzeset kirívó mértéke, valamint a jelenkori inváziós fajok és klimatikus hatások miatt ez a folyamat természetes úton nem tudna megindulni.

Az épület tömegének alapja egy északkelet-délnyugat hossztengelyű, túraútvonallal párhuzamos téglalap alakú lehatárolás, amely biztosítja a falain belül történő folyamatok védelmét. A lehatárolt terület kettéosztása egy hosszirányú épülettömeggel történik, amely minőségében két különböző kertet választ el. A nagyobb kert ad helyet a borókák számára fenntartott inkubátor kertnek, míg a keskenyebb bejárati zónában elhelyezkedő kert a homoki gyepek szaporítására szolgál. 

Szállás és közösségi tér készül négy kutató számára. A középső épületrész tartalmazza a kutatás és növénytermesztés technológiai helyiségeit. A pásztor lakása négyzetes, centrális tér. Az épület keresztirányú átvágásai közlekedési szerepükön túl, a hozzájuk kapcsolódó terek kiegészítéseivé is válnak. 

Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
21/25
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Anyag

Az épület elsődleges teherhordó szerkezete korszerű vert földfal. Ideális esetben a helyben kitermelt anyagokból létrejövő fal életének körforgása egyszerűen és helyhez kötötten meg tud valósulni. Jellegéből fakadóan a világ bármely pontján megtalálható az agyag, a kavics és ezek földdel kevert elegye ugyanúgy könnyedén elérhető, fellelhető. A végeredmény a helyben található elemek eltérésnek köszönhetően minden esetben egyedi. 

Szerkezet

Az épület két fő külső határoló szerkezete anyaghasználatában, működésében és gondolatiságában is jelentősen különbözik. A vályogfal élő, természetes anyag, könnyen építhető, és elbontásakor sem terheli környezetét: a helyből születik, és végül eggyé válik azzal. Az ellentétpárként megjelenő rácsostartó tetőszerkezet sávjában történik az egyes egységeket kiszolgáló gépészeti és elektromos szerelvények vezetése. A fal felső síkja a két egység határvonala, ezen a vonalon találkozik a vert földfal horizontális osztása a tető függőleges deszkázatával. A két elem között elhelyezkedik egyfajta szürkezóna, amely a tetőből kiindulva érkezik a földszintre. A vizesblokk kiemelhetősége a külső nyílászárók, valamint azok beépítésének módja egyaránt az épület élettartamának minél könnyebben történő lezárására irányul.

A természet, a restaurációs folyamatok hatására regenerálódik, később önfenntartó lesz. A külső és belső kert eggyé válik, ezzel a köztük lévő határvonal érvényét veszti. 

Szántó Hunor Albert

Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert
22/25
Táj-Restaurációs Központ - építész: Szántó Hunor Albert

Források: 
- Martin Rauch: Refined Earth Construction & Design with Rammed Earth
- Ónodi Gábor: Legelés és tűz, mint gyepdinamikai tényezők: Kísérletes vizsgálatok nyílt évelő homokpusztagyepekben 
- Varga Anna: A magyarországi fáslegelők, legelőerdők és az erdei legeltetés tájtörténeti, etnoökológiai és természetvédelmi szempontú vizsgálata
- Bordás Mónika: Jelenlét- A tanyák
- Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság: Éves jelentések (2012-2017)

 

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk