Épülettervek/Középület

Térplasztika megalkotása a Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai kollégiumi beruházásához kapcsolódva - pályázati eredmény

1/5

helyszín

Hirdetés
?>
helyszín
?>
Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: Forrás
?>
Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: Forrás
?>
Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: Forrás
?>
1/5

helyszín

Térplasztika megalkotása a Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai kollégiumi beruházásához kapcsolódva - pályázati eredmény
Épülettervek/Középület

Térplasztika megalkotása a Tessedik Sámuel Főiskola békéscsabai kollégiumi beruházásához kapcsolódva - pályázati eredmény

2008.10.07. 08:22

A pályázat nyertese: Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: "Forrás"

A Tessedik Sámuel Főiskola kollégiumi beruházásához kapcsolódva, a Tessedik Sámuel Főiskola és az Immorent Oktatási Kft. megbízásából, a Kortárs Művészeti Zsűri nyilvános, egyfordulós, névaláírásos pályázatot hirdetett a Magyar Universitas Program keretén belül.

A pályázat nyertese: Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: "Forrás"

 

helyszín
1/5
helyszín

Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: Forrás
2/5
Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: Forrás

Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: Forrás
3/5
Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: Forrás

Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: Forrás
4/5
Lengyel Péter - Tóth Zsuzsa: Forrás

 

 


A nyertes pályamű méltatása:

A békéscsabai Tessedik Sámuel Főiskola parkjába tervezett mű térplasztika és kút egyszerre, s formarendjét az épített és valós természeti környezet együttesen határozza meg. A forrás metaforája (a tudás forrása, a tudás kútja, valamint a forrásból szerteágazó erek hálója) nagyon helyénvaló egy felsőoktatási intézmény terében. A nagyon karakteres építészeti háttér remek kontrasztot képez a horizontális síkban elhelyezett művel. A kút alapformája egy 7x7 méteres, 1x1 méter lapokból kirakott, raszterszerű kőfelület. A kőfelület kis mértékben dőlt, így a folyadékkal telt edényből túlcsordul, kifolyik a tartalma. A kőfelület dőlésének térbeli iránya a kollégium épületének tetősíkjával összhangban van. A világos színű mészkőtáblákból épített mű – a lapok és edények azonos kőfajtából készülnek, a kúttól kiinduló érhálózat csekély szélességű és mélységű, a vizet ólom jeleníti meg.

A tervezett mű jól illeszkedik a természeti és építészeti környezetébe, közelről és távolról, magasból (például a háttér épületéből) jól látható, szinte tájszoborként viselkedhet.


További szerzők és alkotásaik (a nyilvánosságrahozatalhoz való hozzájárulás alapján):

Liziczai Sándor - Sándor Tamás - Varga Tibor: Törés
Ocztos István - Galambos István: Az üveghölgy
Szöllőssy Barbara - Pyka Zsolt (Városi Tájkép Csoport): Lengő
Taubert László: "A család" szoborcsoport

Vélemények (0)
Új hozzászólás
Épületek/Örökség

VÁRKERT BAZÁR // Egy hely + Építészfórum

2021.03.24. 18:04
00:07:03

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

A dualista Monarchia kialakulsával Budapest elindult az uralkodói központtá válás útján, melynek szimbolikus eleme volt a korszerűtlen királyi palota nagyszabású átépítése. A megtisztelő feladatot nem más kapta, mint az építészóriás Ybl Miklós. A munkálatok az épületegyüttes környezetének rendezésével kezdődtek, így jött létre 1875 és 1882 között a Várhegy Duna felé néző oldalán a Várkert Bazár. A látványos neoreneszánsz stílusú épülethez és a mögötte található királyi kerthez egy szintén elegáns kialakítású műszaki épület is tartozott, ez a Várkert Kioszk. Az Egy hely és az Építészfórum közös sorozatának legújabb részében a magyarországi neoreneszánsz építészet kiváló példájával ismerkedhetünk meg.

Helyek/Köztér

SÁRKÁNYOK ÉS DELFINEK PESTEN ÉS BUDÁN // Egy hely + Építészfórum

2021.02.24. 16:10
00:06:00

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Az Egy hely és az Építészfórum közös videósorozatának következő részében a budapesti sárkányok és delfinek nyomába eredünk, amelyeket természetesen nem az állatkertben fogunk megtalálni, ám talán nem is kell olyan messzire mennünk a rejtély első megoldásáért. Három sárkány és nyolc delfin bújik Pesten és Budán, amik mellett nap mint nap sétálhatunk el anélkül, hogy ismernénk múltjukat, pedig 150 éves vándorlásuk során az egész város történetét elmesélik nekünk.

Friss adatvédelmi tájékoztatónkban megtalálod, hogyan gondoskodunk adataid védelméről. Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért. További információk